Part
1 Elo | lábujjhegyen közeledtek a kápolna felé, amelyet a szigeti kertészek
2 I | téveszti el az utat a sziget felé. Még csak keringeni se kell
3 I | szigetről indul útnak a város felé Máriásiné levelével, amelyet
4 II | félig vak volt, mert kelet felé, a nap felé már nem szeretett
5 II | mert kelet felé, a nap felé már nem szeretett repülni,
6 II | repült a pesti Máriási-palota felé.~"Kidőlt a legnagyobb fenyőfa
7 V | enyhe a tél: február vége felé most is megtelik a talaj
8 V | feltartóztathatatlanul közeledett Buda felé.~A papoknak és apácáknak
9 V | előtt hevert, és a vércse felé dobta.~Olyan szerencsés
10 VII | környékén.~És a Duna partjai felé ott lengetik a szélben síró
11 IX | járták útjukat a délvidék felé, hogy onnan őszre megrakodva
12 IX | lépést kell mérni napkelet felé. Akkor odaérünk a kúthoz,
13 X | legszótlanabb madárkáknak is ég felé áradt a kis szívük, hogy
14 X | küldték az Úr trónusához.~Vége felé járt a nagyhét. Se közel,
15 X | Szent Margit oltárától az ég felé repült a nádorispánné és
16 X | elnézegetett a Margitsziget felé.~~
17 XI | holdsugárokra lépegetve, a romok felé vette halk útját.~Ugyancsak
18 XI | leheletüket az orgonák az ég felé. Olyan húsvét még nem volt,
19 XI | odaöntötték a fénysugár felé.~Csodálatos éj, csodák órája!~
20 XI | a hagyomány.~Mert kelet felé, ahol az oltár állt egykor:
21 XIII| Rézike előrement a Duna-part felé, ahol senki se járt, és
22 Utoh| bárányfelhős égboltozat felé, mintha egy egész ország
23 Utoh| egyengetné a magasságok felé, azoknak is, akik nem tudnának
24 Utoh| tüzesebben indul el Magyarország felé, mintha minden erejére,
25 Utoh| lesz az ágain. Persze észak felé kopaszodik leghamarább a
26 Utoh| tavasszal, és nyár vége felé leghamarább menj el aludni.
27 Utoh| kőműves keze az alkotás felé.~A varjak egykedvűségén
28 Utoh| meggondolatlanul, negyvenedik évem felé közelegve, amikor azt hittem,
29 Utoh| aki most, ötvenedik éve felé ballagva, jámbor és kegyes
30 Utoh| szigeten - a múlt század vége felé -, indokoltnak látta tehát
|