Part

 1 Elo |         itt, mint az őserdőben. Annak a hídszárnynak, amely a
 2 II  |     hölgyeivel. Panaszkodott is annak a százesztendős hollónak,
 3 IV  | elevenen eltemette volna magát. Annak a világból nem maradt meg
 4 IV  |       leányka szemét:~- Bizony, annak a szegény fiúnak van elég
 5 V   |          Az elviszi a virágokat annak, aki nagyon szereti a virágokat -
 6 V   |        természetimádat lehetett annak a dominikánus szerzetesnek
 7 V   |     költő barátunk idejét látta annak, hogy az érzelmes leányka
 8 V   |       százesztendős vén szilfa. Annak a csúcsán fészkel a vércsepár,
 9 IX  |        kondér akadt Pest-Budán, annak mind Jóska, a cigánykovács
10 X   |       kosarat? Cseresznyének?~- Annak. A házunk körül nyáron sok
11 X   |        szülők. Az én vőlegényem annak a vajdának a fia, aki ott
12 X   |   hullott fehér virágos ajándék annak az ormányos, kék palástos
13 XI  | halottaiban is közelében legyen annak a vérrokonának, akit példaképül
14 XII |       napjainkban is megtalálná annak az alagútnak a nyomát, amelyet
15 XII | remetéje, bolyongásaiban rájött annak az alagútnak a nyitjára,
16 XIII|      leánykára, és erősen fogta annak kezét.~Gyorsan mondta el
17 XIII|        megrakatta a tüzet, hogy annak lángja messzire világítson
18 XIV |        már semmi akadálya sincs annak, hogy hő vágyamat, mindig
19 XIV |       Kármán úr, én megtaláltam annak a kincsnek a helyét, amelyet
20 Utoh|     álombéli hang után, csaknem annak farkára lépve: elcsirrenti
21 Utoh|       napon, hogy szolgálhasson annak az isteni Anyának, akinek
22 Utoh|         nagyon sok éve elmúlott annak, hogy utoljára hittem.~~
23 Utoh|     forrás mellett elhallgattam annak az öreg "vízmester"-nek
24 Utoh|     drágalátos ültetvényeinket! Annak az időnek vége van, te vén
25 Utos|    illeti, s ezzel kapcsolatban annak a rég elveszettnek gondolt,
26 Utos|       nem sikerült megtalálnunk annak a plébánosnak a könyvecskéjét,
27 Utos|       Föltehető, hogy Krúdy még annak idején, a Szigeti séták