Part

 1 IV  |         felolvastam Önnek.~- Óh, az nagyon szomorú könyv lesz - felelt
 2 V   |      elviszi a virágokat annak, aki nagyon szereti a virágokat - felelt
 3 V   |        valakiről, aki Bécsben olyan nagyon szereti a virágokat, hogy
 4 V   |      kóruson, a télen hangos varjak nagyon elhallgatnak és ellendülnek
 5 VII |  elgondolkozva üldögélő rigó (amely nagyon szereti a szigetet), mikor
 6 XI  |            megvilágítván a kolostor nagyon búskomor falait, de most
 7 XII | Margitsziget a föld alatt~Ha valaki nagyon keresné: akár még napjainkban
 8 XII |         babonás látványosságra sem. Nagyon megerősödött a szíve, amikor
 9 XIII|             van - mondta atyám, aki nagyon sok csónakot látott már
10 XIV |           ne téveszthessük az utat.~Nagyon fáradtak voltunk, mire elérkeztünk
11 Utoh|     vénségére eltartani. Igaz, hogy nagyon öregnek mondják őkelmét,
12 Utoh|   leghamarább menj el aludni. Soká, nagyon soká élsz te még itt, a
13 Utoh|      megfürdött. És ez a könyv, bár nagyon kevés példányban jelent
14 Utoh|      különösen az orgonák fejlődtek nagyon, miután ismerni kezdték
15 Utoh|           jutott eszembe, pedig már nagyon sok éve elmúlott annak,
16 Utoh|         amint már ezt az álomfejtők nagyon régi idő óta mondogatják.~
17 Utoh|           könyvíró főtisztelendő úr nagyon ajánlotta, hogy ide el kell
18 Utoh|            A mai Margitszigeten már nagyon kevés az olyan földrész,
19 Utos|      horderejű külpolitikai akciót, nagyon megnövelte Milotaynak, mint
20 Utos|           krimiről. Nem is vehették nagyon komolyan a lap szerkesztői
21 Utos|      előzetes antológiát.~Végezetül nagyon fontos, hogy a kincsásás