Part

 1 Elo |           belepi a hó a romokat, és ugyancsak elfödi a betűket.~Mesemondásunkban
 2 II  |            felfelé a sötét tölgyek. Ugyancsak egy csoportban maradtak,
 3 III |           Mi lesz velünk?~Elisabeth ugyancsak keservesen szólt:~- Mi lesz
 4 VI  |           akár a magyarság, amelyet ugyancsak annyi balsors ért. ~A hét
 5 VII |             szent fája, a tulipánfa ugyancsak sok példányban volt feltalálható
 6 VIII|             arra tért magához, hogy ugyancsak kongatják a harangot az
 7 IX  |          ott megmossa arcát, kezét, ugyancsak észrevette azt a nagy lyukat,
 8 X   |         fűzfa hajlékony gallyaiból.~Ugyancsak ide érkezett meg a pillangó
 9 X   |        hátára vette a csomót. Aztán ugyancsak sietett vissza a sziget
10 X   |            egyszerre a kopott mező. Ugyancsak ezt látták a Hét testvérek
11 XI  |        romok felé vette halk útját.~Ugyancsak ezen az éjszakán bocsátották
12 XI  | megszólaltak a hársfák és a hegedűk ugyancsak a magasságban, amelyre valaha
13 XI  |         oldalon egy gyermekleányka, ugyancsak fejedelmi koronával a fején.~
14 XII |          Szent Margit testvére, aki ugyancsak a szentek és boldogtalanok
15 XIII|         budai helyőrség parancsnoka ugyancsak értesítve lett tábori futárunk
16 XIV |         után is hangzik belőlük. És ugyancsak azért ringatódznak a kagylók
17 Utoh|           zöld harkályról se, amely ugyancsak a legelső órákban hallható
18 Utoh|          eleget kiáltanak helyette.~Ugyancsak reggel próbálják ki kürtjeiket