Part
1 Elo | zárdakertjeiket, mint ezen a napon, amely Szent Margit tiszteletére
2 Elo | szürke bundás vén nyúl, amely a margitszigeti bokroknak
3 Elo | regényesebb a táj azon a szigeten, amely a Duna két partja között
4 Elo | őserdőben. Annak a hídszárnynak, amely a Margit-hídról napjainkban
5 Elo | építette a sziget közepén, amely az egykori barátkolostor
6 Elo | füstölgött itt olyan kémény is, amely alá csak az éjszaka raktak
7 Elo | körben futott!~A felírás, amely a magasban kivésve a kőfalon
8 I | át azon az égboltozaton, amely Európa felett borul.~Az
9 I | bukását regéli minden emlék, amely Európában ez időtől fennmaradott.~
10 I | környékét: kócsagot is láttak, amely fehér, tündéri madár legfeljebb
11 I | mintha templomot alkotnának, amely templomnak karzatán reggeltől
12 I | is megleli azt az erőt, amely egészsége helyreállításához
13 I | sárgára meszelt házikót, amely tavasszal és késő ősszel
14 I | mennyezete bolthajtásos, amely bolthajtást áttörni nem
15 I | Riska van éjszakára bekötve, amely napközben a szigeten legelész.~
16 I | találkozik egy másik galambbal, amely ebben az időben a szigetről
17 I | gyermek."~"A kis szelíd őzike, amely minden reggel kopog az orrával
18 I | a vadászok megsebeztek, amely egész télen a konyhán élt,
19 II | volna mindazon szomorúság, amely életében érte.~Hiszen özvegy
20 II | százesztendős hollónak, amely hében-korban meglátogatta,
21 III | sok apró-cseprő dologról, amely a ház körül történt.~Ilona
22 IV | ült az ifjú költő arcán, amely bánat nem engedi az arcra
23 IV | gondtalan jókedv pillangóit: amely komolyság hasonlatos a szívbajosok
24 IV | szívbajosok halk magatartásához, amely szemeknek mélyében egy megfejthetetlen
25 IV | lombú, komor fa. Egy szilfa, amely csaknem hatszáz esztendős,
26 V | jezsuiták rendjénél is. Amely országban a dominikánusok
27 V | most egy fához vezette, amely az egykori domonkosrendi
28 V | Talán még Európában is: amely a japánok kertésztudományáról
29 V | van a közepén egy főütőér, amely érből táplálkoznak az ágazatos
30 V | sziget langyos éghajlata, amely a legzordonabb télben sem
31 V | Buda és Budán a híres piac, amely minden jóval ellátta a szigeti
32 V | faharang az óbudai parton, amely azt jelentette, hogy a kolostor
33 V | meg egykori dicsőségükből, amely fal napjainkban is komoran,
34 V | a pesti polgárok házát, amely az alsó szigeten állt és
35 V | vallásának a gyónás szentsége, amely megmutatja az igaz utat
36 V | gondolatom volt napközben, amely fekete lepkeként üldöz estétől -
37 V | bizonyosak lehetnek a szívben, amely érdek nélkül, forró melegséggel
38 V | váratlan szerencsétlenség, amely mindig elvitt egy mosolygó
39 V | mély hangú erdei pinty, amely a dalnokversenyben mintegy
40 V | nézve igénytelen madárka, amely a fatetőkön szeret üldögélni,
41 V | erősíti meg a köteléket, amely ibolyaszálak erősebbek a
42 V | tűzsugár.~Egy vércse volt, amely megzavarta a madarak tavaszi
43 V | barna mellényes madárkát, amely a fa derekához lapulva szokott
44 V | férgektől tisztítja meg, amely férgek a legerősebb fákon
45 V | hirtelen felkapott egy követ, amely lábai előtt hevert, és a
46 V | csúcsán fészkel a vércsepár, amely rettegésben tartja a Margitsziget
47 V | egy ezüstharang fekszik, amely bizonyos babonás éjszakákon
48 V | szerint abban a mély kútban, amely a kolostort ivóvízzel ellátta,
49 V | bocsátották a mélységbe, amely harang arról volt híres,
50 V | holttestét mentették meg, amely az oltár alatt volt eltemetve
51 VI | kezdete abban a viszonylatban, amely a férfiak és nők közötti
52 VI | valóban tudott azon a nyelven, amely nyelvészeti figyelmet ébreszthetett
53 VI | külön örömei és bánatai, amely örömök és bánatok nem az
54 VII | az a tavaszi légáramlás, amely félig még köd, félig pára,
55 VII | Nagyboldogasszony templomának tornya, amely Buda városából kiemelkedik:
56 VII | jelentené egy kis szellem, amely a fák koronái között gubbaszt,
57 VII | elgondolkozva üldögélő rigó (amely nagyon szereti a szigetet),
58 VII | voltam víg, mint a cinke, amely oly gyermekes örömmel érkezik
59 VII | meggondolkozott, mint a tél, amely a régi ház kéményeiből halkan
60 VII | voltam fürge is, mint a nyúl, amely a tavasz zsengéinek megkóstolására
61 VII | fáit is.~Volt itt sok fa, amely a török hódoltság emlékéből
62 VIII| fának neve és ismertetése, amely körül íme foglalkozom, még
63 VIII| őserdőkben szokott megteremni, amely őserdőknek a növényzetét
64 IX | hagyott nyomot az a csónak, amely elvitte őket a sötét éjszakán.~
65 IX | csúcsát mindenféle hajónak, amely Komárom felől úszott lefelé
66 IX | hogy a nagy szilfától, amely a legöregebb fák egyikének
67 IX | amikor a romfalhoz ért, amely a domonkos barátok kolostorfalának
68 IX | észrevette azt a nagy lyukat, amely a romfal mellett sok ölnyi
69 IX | szivárgott a források vize, amely források a sziget mélyében
70 X | szerencséje a pillangónak, amely tovatűnt a kolostor romjai
71 X | dobva egy piros-zöld kendő, amely térdig ért. És két sor aranypénz
72 X | is. Ő volt a jóságos kéz, amely a betegek forró homlokát
73 X | díszített gabonás hajónak is, amely éppen akkor volt elmenőben
74 X | fák koronái, és a nyúl, amely Szent Margit idejéből lakója
75 X | érezte már a szerencsét, amely megmenti őt a balsorstól.~
76 XI | kakas a pesti révészháznál, amely messze vidéknek volt hangos
77 XI | a képzelet játszik vele, amely megszólaltatja fülében a
78 XI | reszkető volt ez a fény, amely a föld alól, az ég felől
79 XI | úszott a templom hajója, amely fény fehérebb volt a liliomnál.
80 XI | sehol se látszott gyertya, amely a fény forrását mutatta
81 XI | alakokat.~Egy nagy csoport, amely hosszú, földig érő köntöst
82 XI | árny az oltár környékén, amely liliomillatot árasztott.~
83 XII | az alagútnak a nyitjára, amely a szigeti kolostort a budai
84 XII | lépcsőkön lefelé a föld mélyébe, amely lépcsők egyszer megmutatkoztak
85 XII | lépcsőt számlált meg Ilona, amely a mélybe vezetett. Szabályos,
86 XII | Sötétséget látott maga előtt, amely sötétség századok óta aludt
87 XII | titokzatos áramlása a levegőnek, amely meglobogtatta a mécses lángját.
88 XII | azt a kürtő alakú nyílást, amely olyan nagy messziségben
89 XII | bársonypuha talajba lépett, amely olyan kellemetes volt, mintha
90 XII | fák gyökerei sem érnek le, amely nagy fáknak a gyökérzetéről
91 XII | bírta ama szent feladatot, amely az Árpád-házbeli királyleányokra
92 XII | kirakott bolthajtás felett, amely bolthajtásnak valóban igen
93 XII | elérkezik az utolsó sírhelyhez, amely fedőlap nélkül, üresen,
94 XII | valamely félelmetes szellem, amely észreveszi, hogy valaki
95 XIII| Máriásinénak kanárimadara volt, amely fénylő rézkalitkában szomorúan
96 XIII| azt a szürke verébpárt is, amely éppen az ablakkal szemközt
97 XIII| ahhoz a szürke kis társához, amely olyan soványnak látszott,
98 XIII| volt, mint az időjárás, amely húsvét napján váratlanul
99 XIII| a földön, mint a fákon - amely körülmény mindig tartósan
100 XIV | azt a válogatott századot, amely díszkísérete leend a hősi
101 XIV | az a derék, nemes szív, amely bennünket mindenkinél jobban
102 XIV | segített megmutatni az utat, amely a szigetről a budai apácakolostorba
103 XIV | hanggal, a hold hangjával, amely még haláluk után is hangzik
104 XIV | és a kelő nap aranylását, amely fényekből későbben a gyöngy
105 XIV | Ilonka gyertyát vett elő, amely úgy világította meg az alagutat,
106 XIV | észrevettem, hogy a finom homokon, amely az alagutat födte, Ilonka
107 XIV | Ilonka egy lábnyomot követ, amely előtte járt mindig. Keskeny,
108 Utoh| virágocskát akarnék megfigyelni, amely ezekben a percekben dugja
109 Utoh| az első fehér szalaggal, amely kelet felől az égre futamodik?
110 Utoh| megszólal az a kisharang, amely a sziget területén más óramű
111 Utoh| nagy zöld harkályról se, amely ugyancsak a legelső órákban
112 Utoh| isteni csodálatosságról, amely vele történt, amidőn Szent
113 Utoh| nélkül várjam a halált, amely rövidesen értem jön, akit
114 Utoh| főtisztelendő úr beszél a csodáról, amely vele itt történt, amikor
115 Utoh| ereszkednék alá szívemről, amely ott nyomta volna idáig mellemet,
116 Utoh| válik be az a régi jóslás, amely szerint a Margitsziget egykor
117 Utoh| kevés az olyan földrész, amely a nagy múltjánál, valamint
118 Utoh| emberi munka az idővel, amely régen elmállasztotta volna
119 Utos| elsősorban az a személyes hang, amely a nemrég átélt súlyos betegségét
120 Utos| legnagyszerűbb mesternovella, amely a Nyugatban jelent meg három
121 Utos| arcképsorozat folytatása, amely A XIX. század vizitkártyái
122 Utos| darabját vesszük szemügyre, amely nemcsak, hogy nem jelent
123 Utos| Arnold művészi rézkarcát, amely egyrészt a Nagyszálló épületét,
124 Utos| útikalauzt jelentettek meg, amely tartalmazza a sziget történetén
125 Utos| története (Pest, 1858), amely egyik fő forrása volt Törs
126 Utos| Kálmán könyvének is, és amely egyedül emlékezik meg részletesen
127 Utos| magyar szentek szigete, amely felfogható úgy is, hogy
128 Utos| Az Etel király kincsében, amely már csak az író halála után
|