Part

 1 Elo |  Búcsú-fogadalmat meg kell tartani, ha lelkünkkel békességben akarunk
 2 Elo |           elhúzódott a bokrok közé, ha evezőcsapások közeledtek
 3 I   |          történik Pesttel, Budával, ha ez a korzikai tigris idáig
 4 I   |             volt a ház és környéke.~Ha az elhaladó hajókról valaki
 5 I   |           se várnának a bent lakók.~Ha valaki történetesen esti
 6 I   |           amit a törökök építettek. Ha bezárták jól megvasalt tölgyfakapuját:
 7 I   |         mosolygó piros-fehér arcuk, ha valami tapintatlan öreg
 8 II  |        tucatnyi nyárfa susogásában, ha gyenge szél fúj a Duna felől,
 9 II  |            hanem kardokat kötöttek, ha a király háborút üzent.
10 II  |           fejedelemasszonnyal, hogy ha nagy szél kerekedett, és
11 II  |        szereti érte az embert? Lám, ha a vén fenyő megmaradt volna
12 II  |       eltöredeztek az öreg csontok. Ha a legkisebb szél fújt; könyörgős
13 II  |     sóhajtanak álmatlan éjszakákon. Ha orvosa lett volna a vén
14 II  |          királynő. - Küldd az apád, ha valami üzennivalója van.~
15 III |            szólt:~- Mi lesz velünk, ha papa hallgat a jó szívére,
16 III |           ér el a törvényszék keze. Ha ki nem tör vala a háború:
17 III |               folytatta Ilona -, és ha itthon van, nem tud elmaradni
18 IV  |           szokott lenni a barátság, ha az lelki motívumokon alapul.~
19 IV  |  Boldogasszonynak. Megfogadta, hogy ha leánygyermeke születik,
20 IV  |             lengetik gallyaikat.~És ha felzendült a zárdaszűzek
21 IV  |           sajnálom Kármán Józsefet, ha látom. Valami nagy szomorúsága
22 IV  |            lenni. De majd megtudod, ha nagyobb leszel.~~
23 V   |       szomszédos női kolostorra, és ha kell, fegyverrel is megvédelmezzék
24 V   |          megóvták a nyári melegtől.~Ha enyhe a tél: február vége
25 V   |       nyugalmát, áhítatos csendjét, ha nem volnának szokásba szigorú
26 V   |       kegyes életű pesti polgárság, ha bűneitől meg akart szabadulni,
27 V   |        menekülhetne a gyönge ember, ha Istene se volna? Hova hajthatná
28 V   |       meggyötört szívét a szenvedő, ha vallása se volna? Mely borzalmas
29 V   |    borzalmas sivatag volna az élet, ha a szegény bűnös nem találna
30 V   |         anyámnak szoktam meggyónni, ha valamely olyan gondolatom
31 V   |    fatetőkön szeret üldögélni, ámde ha megszólal a tájon: a tavaszi
32 V   |            a Margitsziget madarait. Ha fegyverem volna, régen elbántam
33 VI  |            a Szent Margit szigetén, ha olykor meglepnék az unalom
34 VI  |         hogy a fa mindig megérezte, ha a magyar nemzetet veszedelem
35 VI  |             kerülte el a figyelmét, ha a harkály sűrűn látogatta
36 VI  |             hol férgesedik a fa. És ha nem lehet a férgektől megszabadítani
37 VII |          fák Szent Margit szigetén.~Ha magam nem hallottam volna,
38 VIII|           természetű ez az óriásfa. Ha szűkiben van édesanyád otthona
39 VIII|          legfinomabb szappannal. Ám ha a kávétok van fogyatékán,
40 IX  |  nekivágódhattak volna a szigetnek, ha egy kicsit áradt a Duna,
41 IX  |           cigánypalatínus -, aztán, ha találtok valamit, amiből
42 X   |             ő is megkapja a magáét, ha rossz fát tesz a tűzre.~~
43 X   |            látogatta meg mosolygás, ha titokban jót tehetett.~Mindig
44 XI  |          mint egy valódi szerzetes. Ha már néhány esztendeig gyötri
45 XII |           Margitsziget a föld alatt~Ha valaki nagyon keresné: akár
46 XII |       szokott megkondulni a harang, ha valaki a margitszigeti alagútba
47 XIII|          Meg fogod nekem bocsátani, ha rossz hírt mondok neked? -
48 XIII|              felelt halkan Ilona. - Ha az elmúlt éjszaka Szent
49 XIV |      nótájára, a verbunkosra - majd ha a vajda jelt ad ezüstgombos
50 XIV |       elviselhesse lelke fájdalmát. Ha majd gyógyulni kezd a seb
51 XIV |         találnak majd párnám alatt, ha én eltűnök, amelyben megírok
52 Utoh|             mindennapi jelenbe, még ha ez nem is történik minden
53 Utoh|           és mi vele fordulunk, még ha a legméltóságosabb toronyórának
54 Utoh|           már nem hiszek neked, még ha nyugdíjasságodban azt is
55 Utoh|    pestieket akkor sem csábítgatja, ha olyan halálos biztonsággal
56 Utoh|             padnak története támad, ha sokáig élünk a szigeten.
57 Utoh| főtisztelendő úr aligha ismerne rá, ha ugyan még él falusi parókiáján,
58 Utoh|          mai angolparkos alakjába. (Ha a mérnöktudomány hinne a
59 Utoh|         volna a kolostorok romjait, ha nem jöttek volna mindig
60 Utoh|         mindennél tovább élnek, még ha úgy átalakul az új Margitsziget,
61 Utos|             újabb hangsúlyokat kap, ha összevetjük Krúdy 1927-ben
62 Utos|             Szent Margit-regény, de ha csak a könyvsorozatot kiadó
63 Utos|             legjobban szemléltetni, ha a vizitkártya-sorozat egy
64 Utos|        Wolff Hauma c. regénye volt.~Ha nem is ilyen értelmű propagandához,
65 Utos|     szigetet felidéző regény. Elég, ha átlapozzuk a Magyarság 1927.
66 Utos|        telik meg, és a föld lakója, ha mennyei kegyelem által vezettetik,