1-bekac | bekej-dult | duna--eszuk | etel-furto | fust-hidsz | higga-keblu | kecsk-korba | korcs-marci | marek-multa | multb-panas | pance-sorok | soroz-tekin | telel-vasde | vasfa-zuzma
Part
2001 I | Téli időben azonban göndör füst szálladozott a kéményből,
2002 Elo | valaki észreveszi konyhájuk füstjét a partokról?~~Elég az hozzá,
2003 IX | festett csónakjukon, de még a füstjüket sem látták a sziget bujdosóinak.~
2004 Elo | amikor nem látni az áruló füstöt.~Ki tudja, ki tudhatná,
2005 V | kertészolló a kezében. Gondtalan fütyörészése elhallatszott a sűrűségbe,
2006 Utoh| halkíthattam léptemet, hogy még a füvek se vegyék azt észre: a kis
2007 VIII| híres, nevezetes debreceni Füvészkönyvben sincs benne.~Az a neve ennek
2008 X | lábaival alig érintve a füvet, áldásra emelt kézzel, jóságos
2009 XIII| Eszméletlenül terült el a füvön. A palatínus leányának egyéb
2010 X | laknak.~Valóban, azon a füzéren, amelyet Rézike visszacsatolt
2011 VII | Felemelt tövestől négy fiatal füzet:~Ezek árnyékolják az apáca-szüzet."~
2012 XIII| rézkalitkában szomorúan fújdogálta a maga rabdalát, amíg künn
2013 V | papoknak és kegyes zárdanőknek fújnák a tavaszi zsoltárt.~Különösen
2014 II | csontok. Ha a legkisebb szél fújt; könyörgős nyögés hallatszott
2015 V | dunai hajókon is halkabban fújták a ködkürtöt. Szünetelt minden
2016 V | őriztek. Az Árpád-királyok nem fukarkodtak az adományokkal. V. István
2017 Utoh| Elakadozott a lélegzése, fulladásai voltak álmában, halálos
2018 XIV | szívet rendítő zokogásba fúltak valamennyien, hogy majd
2019 V | maradjunk csak azoknál a furcsa embereknél, akik hajdanában
2020 V | foglalatoskodott a kastély körül; kis fűrész volt a derekán, kertészolló
2021 VI | tölteni, midőn a kertészek fűrésze olyan hangokat ád, mintha
2022 VI | mintha magát a zord telet fűrészelnék ketté.~És a fák beteg gallyai
2023 VI | szinte hívogatják a kertész fűrészét. Jó dolog az: zúzmarás télen
2024 V | is halálos sebeket tudnak fúrni. Sohase növekedhetnének
2025 XI | mentén a békák, amelyek a fűszálakon próbáltak kuruttyolgatni.
2026 V | gyümölcsök teremnek, amelyek a fűszeres boltokban a gyermekek csemegéi.
2027 Utos| hogy éppen ebben az évben fut végig "A tegnapok ködlovagjai"
2028 V | zászlócskáit, magasra emelték futamodás közben.~Ebben a percben
2029 VII | faleveleket, amelyek egyszerre futamodni kezdtek, mint csüggedt hadsereg,
2030 X | egy fekete hajú leányka futamodott elő, és a tavasz első lepkéjét
2031 XIII| ugyancsak értesítve lett tábori futárunk útján, hogy gondoskodjon
2032 I | felépíteni, kóbor kutyáknak, futó betyároknak, iramodó szeleknek
2033 XIV | volt alakja, mint azoknak a fűzeknek gallyacskái, amelyek a vízparton
2034 VII | Magyarország legnagyobb fűzfája növekedett.~Voltak itt amerikai
2035 X | vén szilfa ágai között - a fűzfák szinte imádkozva emelték
2036 V | nem bír el a tél. Vékony fűzfavesszőkkel kötözi meg a szörnyeteget,
2037 Utos| részletesen a szigethez fűződő budai és óbudai legendákról. "
2038 IX | megállapíthatta, hogy a tülök nem gabonahajó közeledését jelenti, azoknak
2039 XIII| Ez a levél özvegy Máriási Gábornénak szól. Meg van benne írva,
2040 I | áll: találkozik egy másik galambbal, amely ebben az időben a
2041 I | rohannak az ellenségre.~Van egy galambház az udvaron, amelyben megannyi
2042 XI | Isten Szent Margit-szigeti galambházában az ő éneklésükre nyíltak
2043 X | balsorstól.~Ilona másnap galambpostát küldött a városba testvéreihez.
2044 IV | a berek, legillatosabb a gally, de szegény zárdaszűzek
2045 V | cinkéknek szavuk volt minden gallyacskához, amelyen végigugráltak.
2046 XIV | mint azoknak a fűzeknek gallyacskái, amelyek a vízparton virágoztak.~
2047 X | kosarat font a fűzfa hajlékony gallyaiból.~Ugyancsak ide érkezett
2048 X | voltak elfoglalva a fák gallyain, mire észrevették volna
2049 II | ért fel a királynő felső gallyaira.~- Mit akarsz, te siheder? -
2050 II | elveszítette legnagyobb gallyait, megmaradott lombjait, a
2051 V | Kivágódott, ahol rést talált a gallyak között, és eltűnt a messziségben:~-
2052 I | egyszer a bokrokat, a rügyező gallyakat, az ő idejük lassan lejárt
2053 X | mint éppen tűzrakáshoz való gallyakért.~Nem volt az valami nehéz
2054 X | sziget talaja tele volt gallyal, amelyet a tél lesodort,
2055 X | pitvarban, nem kell száraz gallyat szedni, amit nem szeretek.~
2056 XIII| odút fedezett fel az egyik gallyon.~Odahordott mindenféle szalmaszálat,
2057 XIII| eltölteni az időt. Egy magasabb gallyról szomorúan gubbaszkodva némán
2058 Utos| kétszer is reprodukálják Gara Arnold művészi rézkarcát,
2059 VII | alatt, amíg az északi szél garázdálkodott a szigeten: hangos kurrogás
2060 Utos| kisérletek; és erélyesen kelle gátolni eme visszaélést, mellyel
2061 II | a galambposta egy hírrel gazdagabban repült a pesti Máriási-palota
2062 X | díszítve. A mellénykéje kék, gazdagon kihányva. Volt ezenkívül
2063 IV | énekesmadarak: a falevelek szokatlan gazdagsággal jöttek elő a tavasz tiszteletére,
2064 XIII| sürgött-forgott, mint egy kis gazdasszony. Jött-ment pihenés nélkül,
2065 Utos| csodálkozhatunk, hogy - forgatván Gedényi Mihály kitűnő Krúdy-bibliográfiáját,
2066 Utoh| többiek. A többiek már a Gellért-hegy lábánál napvilágra kívánkoznak
2067 Utos| történetén kívül a gyógyforrás fő geológiai és orvosi jellemzőit is.
2068 I | hangjával egyszerre életre gerjeszteni akarná mindazokat, akik
2069 VI | Pest-Budán, amikor a nagy germán költőt még senki se szólaltatta
2070 Utoh| levelet sem tudsz hajtani.~~A gesztenyefák, amelyek reggelenkint az
2071 Utoh| száradó, tüskés buzogányfejű gesztenyék, amelyekkel a fa-anya a
2072 XII | Rázkódik a bolthajtás, gigászi erővel nyomják vissza a
2073 Utoh| szempillantásainkkal be lehet kalandozni a girbe-gurba utacskákat. A másik padról
2074 V | tavasz, és lesöpri a tél gizgazát, havát a romfalakról. Itt
2075 XII | mindenféle alagutakat, kutakat, gödröket ásattak Budán. A Margitsziget
2076 VII | emlékezett meg: ~"Most pedig négy gödröt vájt neki jó kardja,~Két
2077 I | mondható.~Téli időben azonban göndör füst szálladozott a kéményből,
2078 XI | apáca-fejedelemasszony nem gördített akadályokat azon körülmény
2079 XII | marékra való aranytallér gördül ki nyomban az üregből, amelyet
2080 VI | magyar Werther, aki a német Goethe leghűbb fia volt akkoriban
2081 Utoh| aki olyanformán törpe, göthös, szürke öregemberke volt,
2082 III | márciusi nap, de divatos, gomba alakú napernyőiket vállukon
2083 X | kisasszony, akik éppen azon gondban törték a fejüket, hogy milyen
2084 XIV | Az én ruhámmal ne sok gondjuk legyen - szólt Máriási Ilona. -
2085 II | meglátogatta, hogy alattvalóinak gondolata mindig csak mulatság.~A
2086 V | az érzelmes leányka bús gondolatait elmulassza, s ezért szokatlanul
2087 V | nézett, mintha az ezredes gondolatát akarná megidézni, aki valahol,
2088 Utoh| papirosomra írt, amíg én gondolatban elaludtam? Ki volt az, aki
2089 IV | embert azok a halk, ritka gondolatok, amelyek érdemesek arra,
2090 V | meggyónni, ha valamely olyan gondolatom volt napközben, amely fekete
2091 IV | hanem azt az aggodalmas gondolatot: vajon látják-e a következő
2092 I | kiszürkült a sziget fái alól: azt gondolhatta magában, hogy ez az a ház,
2093 I | tekintete. És messziről ugyanazt gondolhatták magukban a szánkázók, hogy
2094 XIV | gyógyulni kezd a seb szívében, gondoljon arra, hogy egy szegény árva
2095 XIV | csendesen felnyílt.~Mit gondolnak, ki volt előttünk?~Senki
2096 IV | jó ízlése van. Magam sem gondolnék alkalmasabb helyet, ahol
2097 Utoh| volt ítélve. Nem szabad azt gondolnunk, hogy eltemettek valamit
2098 X | az, mint délelőtt.~- Mit gondolsz, olyan cipő az, amit otthon
2099 Utos| annak a rég elveszettnek gondolt, gyermekkori vallásos hitnek
2100 III | rendbe szedni. Soha sem gondoltok rá, hogy atyánk hatvanadik
2101 I | partokkal. Jól ki van ez gondolva, hogy a szigetiek ne érezzék
2102 Utoh| többé nem volna semmi más gondom, mint csak annyi, hogy jól
2103 XIII| súlyos, öles ládát, és azt gondosan elhelyezte a parton. Éjszaka
2104 XIV | útbaigazítást adott, hogyan gondoskodhatom róluk, hogy ne legyen nehezükre
2105 XIII| tábori futárunk útján, hogy gondoskodjon az ezredes vitéz katonához
2106 XII | volt a basáknak, nyilván gondoskodtak arról, hogy itt meg ne lephessék
2107 VIII| a nádor, mily szorgalmas gondossággal vigyázott a vasfára.~Ugyan
2108 V | hogy továbbra is folytassák gonoszságaikat. Mert huncut emberek mindig
2109 I | Napóleon abban az időben gránátosaival, tüzéreivel, lovasaival
2110 Utoh| készült az a titáni töltés gránitfalakból, amelyek ellenállnak a Dunának,
2111 IX | is aludni ment, miután a gránittal kövezett utcákon nem hallotta,
2112 I | elszakadt a cipőszalagja gróf X.-né táncestélyén, valamint
2113 Utos| édesapjáról feltétlenül olyan groteszk ellenpontként értékelhető,
2114 XIII| kénytelenek voltak meleg gubáikban járni, bármily melegen sütött
2115 XIII| magasabb gallyról szomorúan gubbaszkodva némán nézte a családi boldogságot
2116 VII | amely a fák koronái között gubbaszt, mint a matróz az árbockosárban,
2117 II | fejedelemnő panaszait. Ott gubbasztott néha naphosszat barátnője
2118 Utoh| csengenek ódon kerekei, gurul a sín, és a nyitott kocsiablakokon
2119 XII | amikor ott messzi Dalmáciában Gut-Keled elrabolta tőle gyermekeit,
2120 IX | nála tavaszi és őszi időben gyakori, a víz oly könnyedén elbánt
2121 IX | mégis láthatók voltak minden gyakorlott hajós előtt. A Duna mélyében
2122 V | Szent Jánosok többen voltak, gyakorlottabb harcosok voltak, győzték
2123 V | meg nem engedett formáját gyakorolja. Midőn a domonkosok a legnagyobb
2124 Utoh| urat, mondom én is (bár gyakorta vén varjúnak képzelem már
2125 XI | fájdalomtól.~V. István mind gyakrabban foglalkozott a gondolattal,
2126 XII | gyógyítását. A szenvedők gyámolítását. A tatárjárás megroppant
2127 Utos| regényét, a Halál fiait, de gyanakvással néz Baumgarten Ferdinánd
2128 XIII| sötét volt, sokáig nem gyanítottuk, hogy mi van a ládában,
2129 I | volt. Nyoma sincs házaknak, gyáraknak, poros sivatag, vad nádas,
2130 I | finom, szellemes mondásokkal gyarapodott Elisabeth legyezője. Részvétteljesen
2131 XIV | ezüstgombos botjával.~- Én a mély gyász ruháját sohasem vetem el -
2132 XIV | palatínusa mivel fejezte ki gyászát a Máriási család iránt?
2133 XIV | Duna-parton állt, amíg a gyászolók kisírták fájdalmukat.~Elsőnek
2134 Elo | lakója, fiatalabbak voltak a gyémántszemű gyíkok, melyek Szent Margit
2135 V | szigetről mindent, ami a tavaszi gyengédséget, a kikeleti örömet hirdeti.
2136 III | Ti lehettek csüggedők, gyengék, de én most már cselekedni
2137 Utoh| Zubogását hallom...~"Hajrá, gyerekek:~ A vízi-malom!"~És vándorlásaimban
2138 XI | sem tudta vigasztalni őt gyermeke elhunytán. Levetette fejedelmi
2139 V | tartozik, szegényke, aki csak gyermekeiben leli örömét. Azt mondják,
2140 XIII| lesz majd a fészek, ahol a gyermekeiket felnevelik. A szakállasnak
2141 X | Húsvét hetében vagyunk, gyermekeim. Imádkoztatok már ma? Megtartottátok
2142 V | ugyanebben a percben szintén a gyermekeire gondol.~- Szegényke... Szegény
2143 V | szenvedett, boldogtalan nők, gyermekeket elveszített anyák vagy özvegységre
2144 II | hasonló törzsű fa, amelyet gyermekének lehetne nevezni.~Csak szolgálók,
2145 XI | őt az angyalok.~A királyi gyermeket Margit lábaihoz temették
2146 IV | Ámde fogadalma szerint gyermekét kellett feláldozni. A Nyulak
2147 XII | Ilona, hogy a kis Jézus gyermekképének védelme alatt: mennyi rosszat
2148 XII | biztonsággal nyúl be fehér gyermekkezével az üregbe, mintha valamely
2149 IV | akik hamar elfelejtik a gyermekkor mosolyát, összeráncolt homlokkal,
2150 I | volt szeretni a tavaszt. Gyermekkora óta betegeskedett. Sápadt,
2151 V | úgy, mint az apámat, mert gyermekkorom óta figyelem homlokát, amelyen
2152 X | mint a királyoknál. Már gyermekkorukban eljegyzik egymás gyermekeit
2153 XI | térdepeltek. Egyik oldalon egy gyermekleányka, ugyancsak fejedelmi koronával
2154 II | érte.~Hiszen özvegy volt és gyermektelen. Se közel, se távol hasonló
2155 IX | meg kígyó terem meg benne. Gyertek velem.~- Részes leszel a
2156 VIII| tudomásom szerint.~A szilfától a gyertyánfákig jártak, mely fák oly egyenesen
2157 VIII| egyenesen nőnek, mint a gyertyaszál. Hatalmas példányok voltak
2158 XIV | bántottak.~Aztán Ilonka gyertyát vett elő, amely úgy világította
2159 IX | bedőlt kút az, legfeljebb gyík meg kígyó terem meg benne.
2160 Elo | fiatalabbak voltak a gyémántszemű gyíkok, melyek Szent Margit kolostorának
2161 VIII| magyarul: vasfa, latinul: Gymnonadus candensis. Észak-Amerikában,
2162 II | mert hiszen a földbe voltak gyökerezve.~~Máriási Ilona hallotta
2163 XII | le, amely nagy fáknak a gyökérzetéről azt szokták mondani, hogy
2164 XIV | amely fényekből későbben a gyöngy születik a kagyló szívében.~
2165 Utos| Szt. Margit-sziget a Duna gyöngye". Augusztus 4-én ismét margitszigeti
2166 V | ajándékoztak a kolostornak. Híres gyöngyökből való rózsafüzérei voltak
2167 Utoh| az új Margitszigetben gyönyörködik a szemünk -, de a lelkünk
2168 XIV | honosított meg, senki sem gyönyörködött a virágokban, amelyek Gyümölcsoltó
2169 VII | szigeten. És nemcsak a szemet gyönyörködtette virágaival, de betegeknek
2170 IV | meg legelőször a tavasz gyönyörűségére, mintha még napjainkban
2171 XIV | partokon.~Aludni mentek a gyönyörűséges fák, amelyek arról álmodnak,
2172 XI | leánya sírjára borulva. Gyötrelem és szenvedés volt szegény
2173 XI | Ha már néhány esztendeig gyötri a bánat: otthagyta volna
2174 Utos| sziget történetén kívül a gyógyforrás fő geológiai és orvosi jellemzőit
2175 Utos| Margitsziget, illetve az ottani gyógyfürdő propagandájához valamiképpen
2176 Utos| vállalhatta el a szigeti gyógyfürdőt üzemeltető részvénytársaság
2177 V | sok századok óta lelkükre gyógyírt, sajgó szívükre vigaszt
2178 V | más fület, harmadik sebet gyógyít. A pesti polgár a tavaszi
2179 IV | mint a szenvedés, a betegek gyógyítása, a durva szolgálói munka,
2180 XII | csodatetteket. A betegek gyógyítását. A szenvedők gyámolítását.
2181 V | különböző betegségeire tudta a gyógyítást, mint manapság az orvosok,
2182 V | vétkeiért? Ó, a legfőbb gyógyító eszköz a gyóntatószék térdeplője
2183 Utoh| forrás-zuhatag szemlélésében, a gyógyulás útját a halk, alig fárasztó
2184 Utoh| sántákról, a köhögősekről, a gyomorbajosokról, a nehéz lélegzetűekről,
2185 V | pesti polgárságnak, hogy a gyónásnak meg nem engedett formáját
2186 V | hogy magának az érseknek gyónják meg azokat a dolgokat, amelyekben
2187 XI | nyílt a templomba, ahol a gyónó nővér térdepelt.)~V. István
2188 V | küldve, hogy az apácákat gyóntassák, nekik szentbeszédeket mondjanak,
2189 V | Csaknem egy fél századig ült a gyóntató székben Páter Albertin,
2190 XI | a kolostor küszöbét.~(A gyóntatóatyák, a szomszédos kolostor szerzetesei
2191 V | egyes kolostornak megvolt a gyóntatóatyja, aki bizonyos bűnökre, a
2192 V | elrebegtek a falba épült gyóntatófülkében, a láthatatlan arcú lelki
2193 XI | mellett voltak felépítve a gyóntatófülkék, amelyekből vasrácsos ablak
2194 V | legfőbb gyógyító eszköz a gyóntatószék térdeplője volt, nem pedig
2195 V | kiszabását.~A fehér papok gyóntatószékében többnyire a tolvajok és
2196 XIII| csapata élén hősi halált lelt Győr alatt. Utolsó kívánsága
2197 V | költőt.~- Holnap utazik a gyorsparaszttal egy katonatiszt barátom
2198 XIII| cigánypalatínus leánya nem győzte bámulni Ilona lelkierejét.~-
2199 V | gyakorlottabb harcosok voltak, győzték a küzdelmet. De a dominikánusok
2200 XI | templom hajójának közepén gyülekezett. Oly halkan térdepeltek
2201 XI | voltak azok.~Most is ott gyülekeztek a templom közepén, ahol
2202 V | a szentjánosfák éretlen gyümölcseivel.~A kegyes foglalkozás mellett
2203 Utos| legendákról. "Közepén a gyümölcsösnek másfél lábnyi átmérőjű bedugult,
2204 XIV | gyönyörködött a virágokban, amelyek Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára szoktak
2205 Utos| szobrok megmozdulnak című gyűjteményben).~Hogy mennyire pontosan
2206 Utos| hogy nem jelent meg egyik gyűjteményes kötetben sem, hanem még
2207 V | szigetet. Temérdek kincset gyűjtöttek össze, hatalmuk úgy megnövekedett,
2208 Utos| UTÓSZÓ~Kiadványunk Krúdy Gyula egy elfelejtett kisregényét
2209 I | földabroszok minden valamire való "gyűldében" a falra voltak szegezve,
2210 X | nézni: annyi rőzse, tűzifa gyűlt össze, hogy Rézinek szinte
2211 IX | világítson a hajóknak - habár éjjeli időben becsületes
2212 II | koporsószegekkel rakta ki a fekete habokat. Ez a fényesedő vén Duna
2213 II | árnyékot vetett az alkonyati habokra. Tollai különösen fénylettek,
2214 XII | alatti alagútban senki sem háborítja őket nyugalmukban, V. István
2215 I | Magyarország is abba a nagy háborúba, amelyet a világ hatalmasai
2216 XII | Most már hazajöhet atyánk a háborúból - mondá Máriási Ilona, amikor
2217 IV | ünnepeltek a pesti társaságokban, habozás nélkül elfogadta Ilona ítéleteit.~
2218 Utos| Károly király apjáról, Habsburg Ottó nagyapjáról. A történet
2219 I | kardja elért északtól délig. Hadai bejárták azt a tájat, ahol
2220 V | szomorúság, a bánat. A tél sötét hadaival északnak húzódik, talán
2221 III | Budára. Szünet állt be a hadakozásban.~Olyan szomorúan beszélték
2222 II | acélok, és a szerzetesek hadba szállottak.~Legvégül vörös
2223 III | nem törődött tovább velük. Hadd beszéljék a pesti történeteket
2224 XIII| a szigetcsúcson, amelyen hadi lobogó volt, és ágyúszóval
2225 XIV | iránt? Ő nem rendelkezett hadsereggel, ellenben voltak neki muzsikusai,
2226 VIII| Lehetséges, hogy a törökverő hadvezér seregében volt olyan ügyes
2227 Utos| néz Baumgarten Ferdinánd hagyatékára, mert úgy véli, hogy nemzetellenes
2228 I | szenteli. Egyetlen napra sem hagyja egyedül a szigeten.) Farsang
2229 XIII| nekem is, csak a szakállas hagyjon fel a házőrzéssel - felelt
2230 Utos| Margit szigetére vonatkozó hagyomái (sic!) között a kút fontos
2231 VI | alatt így beszélt Fanny hagyományainak írója Máriási Ilonához:~-
2232 IV | befejezhetném készülő művemet: Fanny hagyományait, amelynek néhány fejezetét
2233 V | a dominikánusok, bármit hagyományoztak róluk: ismerték a nemes,
2234 Utoh| át nemzedékről nemzedékre hagyományozták egymásnak, most, a háború
2235 IX | merre mentek. A Dunán nem hagyott nyomot az a csónak, amely
2236 XIII| hadnagy -, ellenben itt hagyunk a részére valamit, amit
2237 XI | öltötte magára. Mezítláb és hajadonfővel járt, olvasószemeket pörgetett
2238 IV | főnemeseinek, előkelő urainak hajadonjai önként követték a király
2239 V | feleségek, jegyesüket eltemetett hajadonok találtak már sok századok
2240 IX | katolikus templomban. Lobogó hajával, sötét szakállával, villogó
2241 Utos| pokoli bitorlók kezére került hajdani dicsőségét és szentségét.~
2242 IX | cigánytörzsek, amelyek lobogó hajjal nyargalnak zörgő szekereken
2243 Utoh| mindenféle olyan emberi fejek hajladoznak ki, akik minden első lóvonattal
2244 XII | építették.~És a regényes hajlandóságú leányka magába tudta zárni
2245 X | és kosarat font a fűzfa hajlékony gallyaiból.~Ugyancsak ide
2246 Utoh| háztetőn, a szélben, a hajnalban, az útra kelések idejében.~
2247 Utoh| ismeretlen föld alól. Vajon a hajnallal együtt születnek a virágok
2248 XI | emberi hangok hallatszottak a hajnalodásban. A szigeti kertészek csónakon
2249 XI | világosság volt odakünn, mintha hajnalodna, pedig még egyszer sem szólalt
2250 Utoh| Ó be sokszor figyeltem a hajnalokat Szent Margit szigetén, mintha
2251 Utoh| lélegzésemet is, hogy a hajnaloknak minden bűbájosságát, angyali
2252 Utoh| mentem lábujjhegyen tavaszi hajnalon ahhoz a bokrocskához, amelyen
2253 Utoh| hogy valakivel birkózik hajnalonkint ez a testileg is nagyra
2254 Utoh| csalogat,~ Ábrándba merülök;~Hajó-kerekek~ Zubogását hallom...~"Hajrá,
2255 IX | amerre manapság az óbudai hajógyár szigete fekszik. Ezeket
2256 IV | legnagyobb erőfeszítéssel terhes hajóikat a Dunának ebből az ágából,
2257 IX | ökreinket, malmainkat, hajóinkat, amikor egy titokteljes
2258 XI | köntöst viselt: a templom hajójának közepén gyülekezett. Oly
2259 IX | alusznak az Úrban, miután hajójukat alkalmas helyen kikötötték.~
2260 IX | könnyedén elbánt a legnagyobb hajókkal is, mint a dióhéjjal.~Azonkívül
2261 IX | éjszakánkint világítson a hajóknak - habár éjjeli időben becsületes
2262 V | erősebbek a legvastagabb hajókötélnél. És a mormogó, dühöngő telet
2263 V | lobogót. Ilyenkor még a dunai hajókon is halkabban fújták a ködkürtöt.
2264 I | megrakodva húzták a búzát: a hajókormányos megszólaltatta a kürtöt,
2265 I | jég közé rekedt gabonás hajóról, amelyet a Dunán lepett
2266 I | Ilyenkor pénzszűkében vannak a hajósemberek."~"Ilona, midőn délben áttöri
2267 IX | Mi hajdanában komáromi hajósgazdák, vízimolnárok és egyéb kishaszonra
2268 Utoh| Hajó-kerekek~ Zubogását hallom...~"Hajrá, gyerekek:~ A vízi-malom!"~
2269 VI | ágakkal, a fák kihullott hajszálaival, amelyektől a kertésznek
2270 Utoh| egyetlen levelet sem tudsz hajtani.~~A gesztenyefák, amelyek
2271 V | ha Istene se volna? Hova hajthatná fáradt fejét, meggyötört
2272 XI | meg magukat, mint a szél hajtja a faleveleket. A sóhajtásuktól
2273 XI | halkan térdepeltek le és hajtották meg magukat, mint a szél
2274 Utoh| nem érdekelné őket a világ haladása. Mit nekik az amerikaiak,
2275 XIV | égboltozat.~De ébren voltak a halak a Dunában, amelyek feljöttek
2276 IV | halászok is, mert a virgonc halaknak nem volt kedvük itt a víz
2277 II | mindenütt, akik bizonyára várják halálát, hogy majd összevesszenek
2278 V | aki csak a pusztulásban, a halálban leli örömét. Ámde a tavasszal
2279 Utoh| évtizede, hogy egy baljós, halálgondolatos, búcsúzkodó délutánon azzal
2280 IV | meg vannak jelölve a korai halálra.~S ugyanaz a névtelen, búskomoly
2281 XIV | hold hangjával, amely még haláluk után is hangzik belőlük.
2282 Utoh| békén kivárni sorsukat, őszi halálukat, hanem már előbb is elkívánkoznak
2283 III | nem beszélve az ütközetek halálveszedelméről. Megszenvedett ő szegény;
2284 XIV | Köszönöm önnek. Számíthat hálámra, számíthat imádságomra.~-
2285 Utoh| és egyéb betegségeiből, hálás ember módjára, fogadalma
2286 IV | tőle.~Elkerülték e tájat a halászok is, mert a virgonc halaknak
2287 Utoh| lehet figyelni, és magunkban hálát adhatunk, hogy nincs tennivalónk
2288 V | nagybetegeket, megvigasztalta a haldoklókat, megmutatta az utat az eltévedt
2289 V | Ilyenkor még a dunai hajókon is halkabban fújták a ködkürtöt. Szünetelt
2290 Utoh| volna a hosszú télben! És halkíthattam léptemet, hogy még a füvek
2291 IX | sötétségbe meredve szemével.~Egy halkított hang felelt neki:~- Mi vagyunk
2292 Utoh| holdvilágos éjszakákon.~Ó, be halkítottam még a lélegzésemet is, hogy
2293 XIII| rossz hír, amelyet tőled hallanék! - felelt Máriási Ilona.~-
2294 XIII| szavakat? Hol volt az ő hallása, hol volt az ő lelke, amíg
2295 Elo | összefacsarodott a szíve a hallásukra.~Ezen a búcsún, ahová a
2296 VIII| a szemét ennyi tudomány hallatára.~~
2297 II | Ilyenkor vad, ijesztő hangokat hallatott a királynő, mintha eszébe
2298 II | tartózkodott, aki arra figyelt, nem hallatszik-e valamerről, a föld alatt
2299 V | és csodálatos hangokat hallattak, amelyeket csak tavaszkor
2300 IX | csónakra ült, hogy szent misét hallgasson a tabáni katolikus templomban.
2301 III | Mi lesz velünk, ha papa hallgat a jó szívére, és látni akar
2302 IX | Mit akartok tehát tőlem?~- Hallgatást! - felelte az előbbi hang. -
2303 Utoh| élet elviselésében - ám nem hallgathatom el, hogy Szent Margit akkor
2304 II | csupán egy kopott, öreg holló hallgatná meg panaszait. Ki tudja,
2305 I | mindazokat, akik márciusig hallgatnak.~A piros derekú, tarka fejű
2306 VII | énekleckéjüket a mindig hallgató vén fák... hinnéd, hogy
2307 XIV | Ilona, ne csodálkozzon, hogy hallgatok fájdalmamról.~- Majd a kolostorban
2308 Elo | magyar énekeket, hogy a hallgatónak összefacsarodott a szíve
2309 XIV | napsugarak elbeszéléseit hallgatták. A virágok lehajtották fejüket,
2310 V | történetének elbeszélését.~Hallgatva figyelte a madarak énekét,
2311 XIV | mélyéről, hogy közelebbről hallhassák Szent Dávid hegedülését
2312 Utoh| ugyancsak a legelső órákban hallható a szigeti csendességben,
2313 V | akadt, aki a harang szavát hallhatta volna.~A domonkosrendi szerzetesek
2314 Utos| ponton magasztos dalok énekét hallja a magasságból lezengeni.
2315 XIV | parancsolta, ne lássak, ne halljak. Csak arra emlékszem, hogy
2316 Utoh| Hajó-kerekek~ Zubogását hallom...~"Hajrá, gyerekek:~ A
2317 XIII| koporsót hiánytalanul átadja...~Hallotta-e Máriási Ilona az utolsó
2318 VI | akik szentül hitték, hogy hallották a Mohács alól feldörgő ágyúkat.~
2319 V | a folyam túlsó oldalára, halmozták fel a kincseket.~Legelsőnek
2320 XII | megfélelmesedést, de bátorságot nyer a halottaktól. Mintha hívnák őt ezek a
2321 XIV | még a föld mélyében is a halottat minden bajtól.~~A temetési
2322 Utoh| akiről majd azt mondják a halotti beszédben, hogy még sok
2323 X | lepték el arcát, és arca még haloványabb lett.~Az orvosok azt mondták,
2324 X | kolostor romjai között, és haloványan a síri világból, lábaival
2325 X | tündéreket, amelyek a fű halvány zöldjében elrejtőzve várták
2326 IV | korán érett gyermekek, akik hamar elfelejtik a gyermekkor
2327 Utos| számban jelenik meg először Hamburger István plakátjának reprodukciója
2328 Utos| valamint újra közlik a Hamburger-féle plakátot, közlik Weszely
2329 IX | országból kivertek. Csempészek, hamis pénzverők, vándorcigányok
2330 VIII| kérgét vette. Tavaszkor hámlanak a fiatal nyárfák.~A nádor
2331 XI | sírt, hogy a szent leány hamvait magukkal vigyék. A krónikaírók
2332 XIV | azzal a csodálatos búgó hanggal, a hold hangjával, amely
2333 V | énekelnek most a madarak hangjában a szigeten, midőn évről
2334 II | olykor szólalt meg rekedt hangján. Talán azt mondta:~- Mit
2335 XI | tovább kutatni, mert emberi hangok hallatszottak a hajnalodásban.
2336 Utoh| még nekik is, mert erre a hangra nem maradhat senki se álomban
2337 Utos| Margit-kisregény is új műnek számít. Hangsúlyosan azzá teszi elsősorban az
2338 Utos| Konzervatív-keresztény hangütés jellemezte, némi "szalon-antiszemitizmussal"
2339 Utos| cikke egyébként július 24-én hangulatos cikkben búcsúzott el a szigeti
2340 I | megtudja, hogy a tegnapi hangversenyen finom, szellemes mondásokkal
2341 I | belsejében kora tavasszal olyan hangversenyt csaptak a madarak, hogy
2342 V | szavú zárdaszűzek éneke hangzanék.~Ők énekelnek most a madarak
2343 II | szigeti vörös barátok ellen hangzottak, és eltörölte a kolostort.
2344 XII | mindegyik előtt keresztet hány magára, amíg végre elérkezik
2345 Utos| Margit-szigetet illető legendák. A hányat hallottam, csaknem mindegyikét
2346 I | veszedelmet, amire a kutyák hanyatt-homlok rohannak az ellenségre.~
2347 Utoh| az emberi anyácskák.~Ó, hányszor kerestem a szigeti ösvények
2348 IV | megintették Ilonát:~- Aztán ne haragítsd ránk a nádor őfenségét gyermekes
2349 V | rohant elő, mint a lesből a haramia, zuhant a magasból, mint
2350 XII | csendült valamely távoli haranghang a kis bolyongó fülébe.~A
2351 XIV | emlékezetére a Mátyás-templom öreg harangjai is megszólaltak.~A Dunán
2352 XI | valamikor a torony állt.~A harangkondítás után megszólaltak a hársfák
2353 XII | alatta, és valahol, valamerre harangkongás hallatszott. Ezüsthangon,
2354 VIII| harangot az óbudai parton.~Ez a harangkongatás tudvalevőleg azt jelentette,
2355 IV | Megkondult az ezüstharang a haranglábban éjfélkor is, midőn a fülemilék
2356 X | zengett a hangja, mint egy kis harangnak a szava. Talán éppen a kolostor
2357 Utoh| dolgoznak a kertészek, de a harangocska mégis megkondul, hogy el
2358 X | nem hangzott harangszó. A harangok szokásos látogatásukat végezték
2359 XIV | templom tornyában húzták meg a harangokat, de a nádorispán kedves
2360 VIII| hogy ugyancsak kongatják a harangot az óbudai parton.~Ez a harangkongatás
2361 Utos| levegőjét, küzdelmeit és harcait idézi föl". Valamint a névtelen
2362 I | A Nyulak szigetén nem harcolnak fegyverrel, a szent királyleány
2363 III | régi óbesteri ruháját, és a harcoló katona ellen nem lehet pört
2364 V | Csupa vitézek, daliák, harcos szerzetesek, akik részt
2365 V | dominikánus barátok megüzenték a harcot a Szent János-lovagoknak,
2366 XI | emelkedett volna, mint a hárfahang.~Ilona feleszmélve emelkedett
2367 Utoh| feledkezzünk meg a nagy zöld harkályról se, amely ugyancsak a legelső
2368 Elo | másikban árvácskákat, a harmadikban nefelejcseket termelnének
2369 Utoh| ösvények porában, rétjeiben, harmataiban azoknak a szellemeknek a
2370 XIV | összegyűjtsék magukban a hajnali harmatot, a csillag fényét, a hold
2371 XI | Ilona álmában látta ott hármukat térdepelni, ahol a legnagyobb
2372 I | szigetén, ahol kétszeres, háromszoros erővel és nagyságban fejlődnek
2373 Utoh| nem múló szeplőtelenséggel harsan fel együtt a lombok közül
2374 XIII| telepedett meg egy háztetőig érő hársfa ágain! Az egyik verébnek
2375 XI | harangkondítás után megszólaltak a hársfák és a hegedűk ugyancsak a
2376 I | királyleány földjén nem harsog a csata, a tölgyek és egyéb
2377 V | legfinomabb bőrből vagy hártyából volna.~- Nézze meg figyelmesen,
2378 VIII| papirosa nem volt - a nyárfa hártyaszerű, hófehér kérgét vette. Tavaszkor
2379 XIII| repülése, amelyek a vihart hasítják. Rázkódott egész testében,
2380 II | is megöregedett volna, és hasogató köszvényről panaszkodna,
2381 IV | pillangóit: amely komolyság hasonlatos a szívbajosok halk magatartásához,
2382 Utoh| madár. Olykor vezényszóhoz hasonlít a hangja, máskor diadalüvöltéshez,
2383 I | a madarak. De nem lehet hasonlítani se a mai madárlakosságot
2384 Utos| lepi el a körvonalat, a lég hasonlíthatlan báj-illattal telik meg,
2385 II | gyermektelen. Se közel, se távol hasonló törzsű fa, amelyet gyermekének
2386 V | itt ez a bükkfa, amelynek hasonlója csak Japánban van. Ez a
2387 Utoh| dagadása muladozik a fürdők használására..." "Kedvem néha már derülni
2388 Utos| Valószínűsíthető viszont, hogy Krúdy használta Radványi Imre művét: Margit-sziget
2389 V | lapulva szokott járni-kelni. Hasznos madárka. A magatehetetlen
2390 IX | és a népség összesúgott a háta mögött:~- Ott megy a cigánypalatínus!~
2391 Elo | romfalai között laknak, hatalmasabbak voltak a fák, sűrűbbek a
2392 I | háborúba, amelyet a világ hatalmasai a hódító francia császár
2393 Utoh| szigeti csendességben, olyan hatalmasakat kiált, mint valami erős
2394 V | napjainkban is komoran, hatalmasan emelkedik ki a szigeti zöld
2395 V | folyamodtak a királyhoz a hatalmaskodó Szent János-lovagok ellen.
2396 V | kincset gyűjtöttek össze, hatalmuk úgy megnövekedett, hogy
2397 V | pesti polgárok házát is hatalmukba vették, és többé nem engedték
2398 V | domonkosok a legnagyobb hatalmukban voltak: történt a mohácsi
2399 Utos| lord ígéretei nemsokára hatályon kívül helyezik majd az országot
2400 X | megroppant a dereka, amint hátára vette a csomót. Aztán ugyancsak
2401 Utos| lerajzolni az ország remélhető határait. A Reggel c. napilap június
2402 III | jönne! - kiáltott közbe határozott hangon Ilona, amire mind
2403 Utoh| lelki tisztálkodását, a jó hatásokat a forrás-zuhatag szemlélésében,
2404 XI | foglalkozott a gondolattal, hogy hátat fordít a világ hiábavalóságainak,
2405 XI | ájtatosságra hívogató harangszó hatolt be, az örökösen egyforma
2406 Elo | szorultak. A nagy árvíz vagy a hatóságok elől.~A kolostor romfalain
2407 IV | mosolytalan bánatban töltsék hátralevő éveiket. Aki egyszer a fejére
2408 IV | Egy szilfa, amely csaknem hatszáz esztendős, egy pár fűzfa,
2409 IX | türelmetlenkedtek a sötét háttérben a láthatatlan emberek.~A
2410 X | szólalt meg ekkor egy hang a hátuk mögött.~~Ott állott észrevétlenül
2411 V | megvesszőzték meztelen hátukat, szőrcsuhát viseltek, magukba
2412 III | gondoltok rá, hogy atyánk hatvanadik évét tapossa?~Fanny és Elisabeth
2413 Utos| októberben Stephen I. Wolff Hauma c. regénye volt.~Ha nem
2414 II | csendesen kiteleltek és a havakat, viharokat alig érezték
2415 VII | oly mélyen betemetett a havazás, hogy néha a házból se lehetett
2416 X | szigetet láttak maguk körül. Havazott itt, de hó helyett virággal
2417 XII | amikor édesanyjához a szigeti házacskába beállított.~És a galambposta
2418 XIV | királyért, az országért, a hazáért halt meg - szólalt meg a
2419 X | sohasem ettem. Mert egy tortát hazahozott az apám a tarisznyájában.~
2420 IX | Ámde eladtuk mindenünket, házainkat, borainkat, ökreinket, malmainkat,
2421 VIII| különböző törpe fákat (melyeknek hazája Japán), és a jó nádornak
2422 XII | Jézuska képe volt.~~Most már hazajöhet atyánk a háborúból - mondá
2423 III | megfeledkezik magáról - és hazajön. Mi lesz velünk?~Elisabeth
2424 III | Szegény apádnak nem lehet hazajönni...~- Tudom - felelte Ilona. -
2425 VII | mögül tűnnek fel a budai házak, Nagyboldogasszony templomának
2426 I | lehetett ásítani a pesti házakban. Beleugrott régi huszárnadrágjába,
2427 I | lakatlan volt. Nyoma sincs házaknak, gyáraknak, poros sivatag,
2428 IX | rácvárosi korcsmákból is hazazavarták a polgárokat és egyéb zenészeket,
2429 I | amikor a Duna járhatatlan, a házbeliek levelezését közvetítik a
2430 VII | betemetett a havazás, hogy néha a házból se lehetett kilépni... megszoktam
2431 I | szigeten.~Ellenben tartozik a házhoz egy tehénistálló, ahol jámbor
2432 I | vadszőlővel tetőig befuttatott házikóban, amelynek manapság már romjait
2433 XIII| hordta a berendezést a kis házikóhoz. Míg a szakállas csak ugrándozott
2434 V | madárka nélkül. Ő a fáknak a háziorvosa.~És a vércse éppen ezt a
2435 I | lehet. Pincéje nincsen a háznak, mert hiszen a Margitszigeten
2436 I | a nagy fekete macska a háznál van."~"Arról a jég közé
2437 IX | ezüstgombos vajdabotját, és a háznépével együtt csónakra ült, hogy
2438 XIII| szakállas hagyjon fel a házőrzéssel - felelt a magányos veréb.~
2439 XIII| szemközt telepedett meg egy háztetőig érő hársfa ágain! Az egyik
2440 Utoh| kopogtatnak a sétaúton, háztetőn, a szélben, a hajnalban,
2441 V | polgároknak, akik a margitszigeti házukba nagy számban rándultak át
2442 X | hogy miért is küldték őt hazulról a sziget belsejébe. Semmi
2443 X | napsugarak, mint végtelen vonók a hegedű húrjain - az emeletes mogyoróbokrokon
2444 XIV | közelebbről hallhassák Szent Dávid hegedülését a holdban. Felemelkedtek
2445 XI | életű kegyes apácának vonták hegedűikben az éjjeli muzsikát: azután
2446 XI | megszólaltak a hársfák és a hegedűk ugyancsak a magasságban,
2447 Elo | szarvasokkal, melyek a budai hegyekből átkeltek a befagyott Dunán,
2448 X | lakója a szigetnek, füleit hegyezve futott végig a mezőn.~A
2449 VI | északnyugati szél a budai hegykoszorú felől, fehérek a hegytetők
2450 VI | hegykoszorú felől, fehérek a hegytetők a túlsó parton, a Dunán
2451 VIII| FEJEZET~Levél a nyárfa héján~Máriási Ilona akkor találkozott
2452 X | testvéreihez. Nyárfa fehér héjára írta az üzenetet:~- Szent
2453 IV | Valahogyan vonzotta ez a hely azokat a lelkeket, akik
2454 XIII| szakállasnak már most se volt helye a fészekben. Oda csak a
2455 Utoh| régiek, a megöregedettek helyébe. A mai Margitszigeten már
2456 Utoh| Margitsziget, hogy a mesemondások helyeit többé nem találják meg az
2457 Utoh| szemhatárok mutatkoznak azokon a helyeken, ahol a vadvíz lakott tavasztól
2458 Utos| látjuk nyomait, hol csak a helyenkint föltünedező kövek jelölik
2459 XI | ismét visszakerült régi helyére. És íme, a holt most megelevenedve
2460 III | elmaradni kedvenc tartózkodási helyéről, a Margitszigetről. Hiszen
2461 IV | mint "kis öreg"-nek. Olyan helyes ítéletei, bírálatai voltak
2462 Utoh| emberekkel, akik eleget kiáltanak helyette.~Ugyancsak reggel próbálják
2463 Utoh| íróasztalomhoz, hogy ott helyettem a megkezdett munkát folytassa?
2464 Utos| is az ezúttal zárójelbe helyezett mesemondás. Ez a változat
2465 Utos| nemsokára hatályon kívül helyezik majd az országot megcsonkító
2466 XI | hűvös kéz áldólag fejére helyezkedik.~Ilona meg akarta fogni
2467 XII | lábát az első nagy kockakőre helyezte, az megingott alatta, és
2468 I | szemétdomb a part egészen addig a helyig, ahol majd valamikor a Lánchidat
2469 XIII| ahol neje lakik. A budai helyőrség parancsnoka ugyancsak értesítve
2470 XIV | temetés idején nemcsak a helyőrségi templom tornyában húzták
2471 I | az erőt, amely egészsége helyreállításához szükséges.~Az öreg Máriási
2472 XI | közepén, ahol életükben volt helyük. Most is az az ének hagyta
2473 II | udvari dámák elhagyhassák helyüket, mert hiszen a földbe voltak
2474 Utoh| felső és alsó szigeten, helyükön állnak már; a romok közül
2475 I | előtt is megismerteti a helyzetet a szigeten.~"Ilona ismét
2476 I | levele így farsang táján hemzseg a sok estélynek, bálnak,
2477 VII | sírdogálását, megnyugodtam a hervadásban, messzire elkísértem tekintetemmel
2478 XII | várt itt a földön. Mert már hervadozóban volt a gyönyörű királynemzetség. (
2479 VI | ismét a régi nagyságában, hétágra növekedve találták helyén
2480 IV | volt Magyarország. A király hetekig járt, amíg élő emberrel
2481 IX | névtelen emberek, akik a múlt héten megüzentük, hogy eljövünk
2482 V | tartott a búcsú egy-két hétig Szent Margit szigetén.~A
2483 Utoh| veréb. Ő már a nappal, a hétköznap. Ő már a kijózanodás, az
2484 V | örömét. Azt mondják, hogy ez hétköznapiság... És én ezért imádom az
2485 X | katona kísérte Budára, ahol hétországra szóló ünnepély fogadta az
2486 Utos| Nyugatban jelent meg három héttel korábban, mint a Szent Margit-regény,
2487 I | Az öreg katona nemcsak a Hétválasztónál vagy pedig a Török Császárnál
2488 XIII| után, a leskelődő veréb hetyke léptekkel, mintha sarkantyút
2489 IV | városok, országutak mentén heverő holttestek, farkasok és
2490 XI | hogy hátat fordít a világ hiábavalóságainak, amelyben úgysem találta
2491 XIII| atyámtól, hogy a koporsót hiánytalanul átadja...~Hallotta-e Máriási
2492 I | Máriási kisasszonyok nem hiányzanak egyetlen előkelő bálról
2493 X | szenvedései fekhelyét - még hiányzott szárnyairól a fénylő, selymes
2494 V | börtönöket a kegyes nővérek hibába esett testvérük büntetésére.
2495 I | jól nevelt leányok, hogy hibát nem követhetnek el.~És az
2496 Utoh| fa, mert arról kapja ama hideg szeleket, amelyek mindig
2497 Elo | ideálja se toppant meg a hídépítő mérnökök agyában, mert híre-hamva
2498 Utoh| sétálónak. De az árnyék fekete hídjai is aranyló színűek, különösen
2499 Utoh| hogy nincs tennivalónk a hídon. A harmadik pad névbetűket
2500 Elo | mint az őserdőben. Annak a hídszárnynak, amely a Margit-hídról napjainkban
|