1-bekac | bekej-dult | duna--eszuk | etel-furto | fust-hidsz | higga-keblu | kecsk-korba | korcs-marci | marek-multa | multb-panas | pance-sorok | soroz-tekin | telel-vasde | vasfa-zuzma
Part
4001 XII | ismert szekrénybe nyúlna.~Egy marékra való aranytallér gördül
4002 XII | katakombájába tévedt, ahová a Margit-apácákat temették, rejtve és titkon,
4003 Utoh| vele történt, amidőn Szent Margit-forrásaiban megfürdött. És ez a könyv,
4004 Utoh| magam is kitanultam a Szent Margit-forrásnak az eredetét még kérkedő
4005 Utos| strandról, a Szanatóriumról, a Margit-fürdőről, a parkról, valamint újra
4006 Utoh| utacskákat. A másik padról a Margit-híd zsivajgó, tülekedő, szinte
4007 Elo | mert híre-hamva se volt a Margit-hídnak. Csónakokkal jártak a szigetre
4008 Elo | a hídszárnynak, amely a Margit-hídról napjainkban összeköti a
4009 Utos| Előzményeihez viszonyítva a Szent Margit-kisregény is új műnek számít. Hangsúlyosan
4010 XI | imádkozni járt leánya sírjához a Margit-kolostorba. Itt látták az öles termetű
4011 VIII| édesanyáddal nem messzire a Margit-kolostortól. Az én seregemben, a magyar
4012 XII | amelyek mögött egy-egy Szent Margit-korabeli zárdahölgy fekszik, és a
4013 Utos| 1927-ben jelent meg Szent Margit-mesemondás címen. A Magyarság Könyve
4014 Utos| héttel korábban, mint a Szent Margit-regény, de ha csak a könyvsorozatot
4015 Utos| ban. Csakhogy míg a Szent Margit-regényben a föld alatti alagút pozitív,
4016 Elo | hogy hiába keresnéd a mai Margit-szigeten hőseit és hősnőit e következő
4017 Utos| ó-budai nép között sürübbek a Margit-szigetet illető legendák. A hányat
4018 Elo | kívánkozzanak el a Szent Margit-szigetről. Jó emberek laktak itt,
4019 XII | reményben lépé át vala e Margit-zárda küszöbét, hogy ott helyet
4020 Elo | egykor könyvet írok Szent Margitról.~Olyan könyvet, amilyent
4021 Utoh| mesemondás mellett - az új Margitszigetben gyönyörködik a szemünk -,
4022 Utoh| mert sikerült megmenteni a Margitszigetből azt, ami pusztulásra volt
4023 V | szinte egyedüli urai lettek a Margitszigetnek - az apácák mellett. Kardot
4024 Utos| képes melléklete legtöbbet a Margitszigettel foglalkozott. (Figyelemre
4025 IV | sorsüldözött boldogtalanok, akik Margittal megosztották a kolostori
4026 X | feje felett temérdek fehér Margitvirág bújt ki a föld mélyéből
4027 I | még jégzajlás idején sem.~~Máriáséknak előkelő családjuk van Pesten.~
4028 I | a mezőben. Itt laknak a Máriásiak, amikor vidéki birtokukról
4029 VIII| egy vitéz óbester, akit Máriásinak hívnak.~- Ő az én édesatyám.~
4030 XIII| katonai dereglye megérkezik~Máriásinénak kanárimadara volt, amely
4031 XII | szüzek katakombájában.~- Maristella! - mondja a kőbe vésett
4032 XI | királyok fohászkodását.~A Maristellák, az Egéziák, a Krisztinák,
4033 VII | neki jó kardja,~Két keze markával földjét kikaparta,~Felemelt
4034 Utos| lap nagy helyet szentelt a mártírnak tekintett IV. Károly király
4035 XI | mosoly: olyan az, mintha márványból vagy álomból való volna.~
4036 XI | Ilona tehát felemelt egy márványkövet, és elrejtette arra a helyre,
4037 V | oltár alatt volt eltemetve márványkoporsóban, és épen maradt.~A legenda
4038 IV | játsszák, és a leányok a vörös márványra vetették mezítelen térdüket,
4039 XI | az oltár lépcsője alatt márványsírba eltemették. Huszonhat esztendős
4040 Utos| Közepén a gyümölcsösnek másfél lábnyi átmérőjű bedugult,
4041 XI | a tallér egyik oldalán, másfelől Szűz Mária, karjaiban a
4042 X | Olyan ebéd volt az, mint máshol a lakodalom.~Későbben lecsatolta
4043 IX | szekereken egyik vármegyéből a másikba.~Olyan nagy volt Jóska vajda
4044 Elo | intézetben csupán ibolyákat, a másikban árvácskákat, a harmadikban
4045 X | távolságát egyik fától a másikig, mint a gyermekek, mikor
4046 XIV | feküdtek érdemjelei. Egy másikon kardja. A Nádor-huszárok
4047 II | lakodalomba készül, hogy ilyen maskarát csinált magából? Szégyellhetné
4048 IV | leánykát nem is nevezte másként: mint "kis öreg"-nek. Olyan
4049 Utoh| megpihenünk. Bólongathatsz öreg, másodpercenkint szórhatod alá búsult leveleidet,
4050 X | környékén.~A rigók, amelyek egy másodpercre elfelejtkeztek énekelni
4051 IV | látta kis pajtása figyelmét másra irányítani.~- Tudja-e, Ilona,
4052 Utos| egyrészt a Nagyszálló épületét, másrészt a szűz királylány alakját
4053 Utoh| írja könyvét, mint akár a matrikulát ott a plébániai irodában.~
4054 VII | között gubbaszt, mint a matróz az árbockosárban, hogy látja
4055 XIV | ezredesének emlékezetére a Mátyás-templom öreg harangjai is megszólaltak.~
4056 I | ne örökített volna. Még Matyókot is lerajzolta, aki a felső
4057 X | készítette.~- Volt ott egy mazsolás, diós, mandulás torta, amelynél
4058 XII | alatti folyosóban, miután mécsesét V. István király lábainál
4059 XII | Máriási Ilona előrevilágított mécsesével. Sötétséget látott maga
4060 XII | föld alatti sötétségben, a mécsesláng tájékozatlanságában.~Máriási
4061 XII | után a kövek felírásai.~A mécsvilág búsan bolyong sírtól sírig,
4062 Utoh| Hová, merre megy a hajó? Ó, meddig lehet erről gondolkozni
4063 Utoh| környékbeli forrásnak közös medencéje van. Ott fakad a Rudas-fürdő
4064 XII | erővel nyomják vissza a meder alatti falak a Dunát, mintha
4065 XIV | holdban. Felemelkedtek a mederből a kagylók, hogy kinyíljanak
4066 Utoh| átcsörgedez mélyen a Duna medre alatt, hogy át a szigeten
4067 I | címere látható kőbe vésetten: medve a mezőben. Itt laknak a
4068 II | látszanak. Oly mély áhítat és megadás hangzik a tucatnyi nyárfa
4069 IV | elpusztult Magyarország új megalapításában.~És a királynak leánygyermeke
4070 II | diadalmasan távozott.~Ezt a megaláztatást nem bírta elviselni az anyakirálynő.~
4071 X | megmutatkozott fehér virágesőben, és megáldott.~A két Máriási kisasszony,
4072 Utoh| lát felfakadni: tudományos megállapítás szerint ott fakad a budai
4073 Utos| Szanatórium vendégeinek. Megállapítható, hogy abban az évben az
4074 IX | a hajók jelzőhangjaiban, megállapíthatta, hogy a tülök nem gabonahajó
4075 Utoh| a csendes éjszaka alatt megállapodott, hogy elsőknek indulnak
4076 IX | vezetőjük, a főkincsásó, olykor megállt, és bűvös köröket vont maga
4077 XII | faragott királytól. Sokszor megálmodta ő, hogy ez a király senki
4078 X | olvasására.~- Szegény húgunk. Megártott neki a magány!~És a nádorispánné,
4079 VII | is Szent Margit szigetén, megbarátkoztam öreg fákkal, hallgatag ősökkel,
4080 IX | legközelebbi árvízig.~Ezért volt megbízatása Jóskának, a cigánykovácsnak,
4081 V | tudnak. Valamikor ők voltak megbízva a spanyol inkvizíció vezetésével.
4082 V | kellő megjavulás után bűneik megbocsáttatnak.~Az esztergomi érseki váron,
4083 Utos| képest Krúdy története a megboldogult uralkodó édesapjáról feltétlenül
4084 XII | emberfölötti szenvedéseiből, megcsalódottságaiból a szentek dunai szigetére,
4085 VII | a kertészetnek, amelynek megcsodálására még külső országokból is
4086 X | előtt, hogy ruhája szegélyét megcsókolja.~Valóban olyan volt ő itt
4087 XIV | előző éjszakán.~A lépcsőnél megcsókolt a nádorispánné:~- Mondd
4088 X | elrejtőzve várták társnőiket, megcsókolta testvéri csókkal a nőszirom
4089 Utos| helyezik majd az országot megcsonkító békeszerződést. Számos térkép
4090 XIV | veszedelembe jutunk?...~De Ilonka megcsóválta a fejét:~- Szent Margit
4091 X | öltözzenek húsvét vasárnapjára, megcsóválták a fejüket a levélke olvasására.~-
4092 V | a környéken. Kis szívük megdermedt a félelemtől. Magukban bizonyosan
4093 XIV | Szent Margit?~- Valóban ő. A megdicsőült királyleány pártfogása már
4094 I | bizonyára Magyarországon is megdöngeti sarkantyús lépteit. (Vajon
4095 IV | világ forgásával nem voltak megelégedve. Akik nem találták meg a
4096 XI | helyére. És íme, a holt most megelevenedve mutatkozik az álmodozó Máriási
4097 X | órája, a húsvéti ünnepeket megelőző magasztos óra, midőn az
4098 Utos| Madeirán és Tihanyban tartott megemlékezésekről. Ehhez a királyhű áhítathoz
4099 Utoh| vidéki parókia jövedelmei megengedik -, ma is egyetlen útmutatója
4100 X | vagytok a nádorispánnak, hogy megengedte nektek az itteni tartózkodást?~
4101 Utoh| nyugdíjasságodban azt is megengedted magadnak, hogy a sziget
4102 IX | megtalálni. Olyannak, aki megérdemli.~~
4103 Utoh| elképzelhetetlenül nesztelen megérkezését megleshessem, mintha egy
4104 XIII| FEJEZET~A katonai dereglye megérkezik~Máriásinénak kanárimadara
4105 XIV | Boldogasszony napjára szoktak megérkezni, az emberek álmélkodására.
4106 V | Persze a szigeten nem tudtak megérni a gyümölcsök - délibb éghajlat
4107 Utoh| ez nem is történik minden megerőltetés nélkül. Oly szép álmodozni,
4108 XIV | fájdalmamról.~- Majd a kolostorban megerősödik a szívem, megvilágosodik
4109 XII | látványosságra sem. Nagyon megerősödött a szíve, amikor csodálatos
4110 II | incselkedésnek. Mindinkább megerősödtek hitükben, és öles falaik
4111 IV | Akik nem találták meg a megértést, a barátságot, a boldogságot
4112 XIV | megvilágosodik elmém, hogy megérthessem az én egyetlen jó barátomnak
4113 V | és a rágalmazók találtak megértő lelki atyát, akik ellátták
4114 III | félek, hogy szegény papa megfeledkezik magáról - és hazajön. Mi
4115 XII | arról pedig szinte örökre megfeledkezni látszottak a lépcsők, hogy
4116 VIII| palotából. Bizony egészen megfeledkeztem róla. Kis Máriási Ilona,
4117 XII | Máriási Ilona szívében nem megfélelmesedést, de bátorságot nyer a halottaktól.
4118 V | leljen, amíg a bűneiért a megfelelő vezeklést lerótta.~Ó, nagy
4119 XII | örök mozdulatlanságában is megfélemlíteni akarná azokat a föld alatti
4120 II | különösen fénylettek, mintha megfiatalodott volna, még a hangja is erősebb
4121 VI | feje felett. A jó kertész megfigyeli azokat a fákat, amelyekre
4122 Utoh| egy virágocskát akarnék megfigyelni, amely ezekben a percekben
4123 IV | patronájának, a Boldogasszonynak. Megfogadta, hogy ha leánygyermeke születik,
4124 XI | Még imbolygott valamely megfoghatatlan, megtapinthatatlan fehér
4125 V | kunyhóba. És mert mindenütt megfordulnak, mindent tudnak. Valamikor
4126 V | szerzetesek a maguk korában megfordultak Japánban is - ki tudná,
4127 XII | miután koronájától nem tudta megfosztani: idekívánkozott V. István
4128 Utoh| Szent Margit-forrásaiban megfürdött. És ez a könyv, bár nagyon
4129 Utoh| mint csak annyi, hogy jól megfürödjek, mozdulatlanul, lelankasztott
4130 XI | az öles termetű királyt meggörnyedve, megőszülve, a lelkifurdalástól
4131 V | elmulasztott böjtnap, egy meggondolatlan cselekedet, hogy felébredjen
4132 Utoh| hívtam is akkoriban. Kábán, meggondolatlanul, negyvenedik évem felé közelegve,
4133 VII | első hó; voltam öreg és meggondolkozott, mint a tél, amely a régi
4134 X | egykori celláiban növekedett meggyfákon oly csengően énekelt a madársereg,
4135 V | hajthatná fáradt fejét, meggyötört szívét a szenvedő, ha vallása
4136 V | híres, hogy puszta hangjával meggyógyította a nagybetegeket, megvigasztalta
4137 Utoh| mindazokat a csodatételeket és meggyógyulások történetét, amelyeket részben
4138 Utoh| Margitszigeten töltött, meggyógyult szívbajából. Ő mondja, el
4139 XI | örökösen egyforma életmódban: meggyógyultak a legfájdalmasabb szívek,
4140 Utoh| plébános könyvéről, aki meggyógyulván Szent Margit szigetén sántaságából,
4141 V | meglátogatta, mind a hét templomban meggyónt, mindenütt elvégezte a kirótt
4142 V | segítségére - felelte Ilona mély meggyőződéssel. Ő itt van most is a szigeten.~~
4143 I | Tavaszi és őszi árvízkor úgy meggyülemlik a talajvíz, hogy a sétapálcával
4144 Elo | magassággal borított el az ár, a megháborodott Duna; elhervadtak a régi
4145 VI | legnagyobb fagy se árt nekik. Meghajlítják a rózsafát, mint az íjat,
4146 VI | időben ilyen íj formára meghajlított rózsafákkal a sziget közepe.~
4147 VIII| mire Ilona illedelmesen meghajolt.~- Fenséges úr, egy nagy
4148 VI | nem gondozott fa idő előtt meghal, mint a beteg, aki nélkülözi
4149 XI | nyíltak meg az Ég fülei, hogy meghallgassák a szentek és királyok fohászkodását.~
4150 Utoh| akadnak emberek, akik szeretik meghallgatni a meséket.~Mi már csak megmaradunk
4151 IV | számára.~- A Boldogságos Szűz meghallgatta a királyleány könyörgését,
4152 XI | hogy imádsága ez éjszakán meghallgattatik, hisz közelében volt azoknak,
4153 Utoh| észrevétetni, hogy darab idő múlva meghalok.~~És a főtisztelendő úr
4154 X | királynők, azok is, akik már meghaltak, azok is, akik éltek. A
4155 II | kifesti tollait.~A vén holló megharagudott a királynő szavaira.~- Mit? -
4156 II | a király háborút üzent. Megharsant a kürt, csengtek az acélok,
4157 XIV | valamennyien, hogy majd meghasadt a szívük.~Hiába nyíltak
4158 Utos| magyarázható, hogy - amikor meghirdeti az előfizetőknek ingyen
4159 I | aki nekiindult a világ meghódításának, és bizonyára Magyarországon
4160 Elo | szigeten mindkét fajtából. Meghúzódott itt olyan ember, aki a világban
4161 V | ahol az asszonyok, férfiak meghúzódtak a tavaszi éjek hűvössége
4162 V | ezredes gondolatát akarná megidézni, aki valahol, valamerre,
4163 Utos| pitvarából való visszatérés megilletődöttsége.~Azonban magának az alaptörténetnek
4164 IX | őt a kincsásók munkájából megillette.~Máriási Ilona, mikor korán
4165 XIV | részvéttel a költő. - A fájdalom megingatta lelkét. Csillapodjon le
4166 IV | és Elisabeth még egyszer megintették Ilonát:~- Aztán ne haragítsd
4167 IX | kincsásók könyve világosan megírja, hogy a nagy szilfától,
4168 XIV | ha én eltűnök, amelyben megírok mindent, felfedezem a kincs
4169 XIV | Segítségére leszek Önnek, hogy megismerje szándékomat. Én még ma este
4170 I | Máriási kisasszonyok előtt is megismerteti a helyzetet a szigeten.~"
4171 II | szeme, ugyanezért tollaim megítélését udvarhölgyeire bízom. Ők
4172 III | fényben és úri módon nevelt. Megjárta ő a kálvária minden stációját.
4173 VIII| akik életükben többször is megjárták Amerika földjét, de tudomásom
4174 V | és reménnyel, hogy kellő megjavulás után bűneik megbocsáttatnak.~
4175 Utos| 1-jén - Krúdy kötetének megjelenésével egy időben - képriport számolt
4176 Utos| egymás után több helyen is megjelentette ugyanazon írásait. Azonban -
4177 I | térképeken piros vonalakkal megjelölve ama európai tájak, amelyeken
4178 XIII| egyéb dolga nem volt, mint megkeresni, hol menedékes a part, vizet
4179 V | elinduljon messzi Ázsiába: megkeresse a magyarok ottani rokonait,
4180 IX | elé járulni, hogy igazukat megkeressék. Ezért látogatta éjszakánkint
4181 Utoh| vendégeskedhetne a talajvizekkel. Megkeverték kaviccsal, más vidékekről
4182 Utoh| íróasztalomhoz, hogy ott helyettem a megkezdett munkát folytassa? Ki volt
4183 XII | titokzatos föld alatti folyosó megkezdte a maga föld alatti útját.~
4184 IX | senki se talált semmit.~Megkönnyebbülten lélegzettek fel erre a kincskeresők.~-
4185 II | menekülő rigóknak, de azért megkövetelték, hogy a vándorló zenészek
4186 X | virágocskák felett, már megközelítgette a kék kalapkás tündéreket,
4187 XII | óbudai toronyban szokott megkondulni a harang, ha valaki a margitszigeti
4188 IV | holdat, a tavaszi évszakot. Megkondult az ezüstharang a haranglábban
4189 X | szegények fohászkodására megkopogtatta az ablakot. Nemcsak Budán,
4190 VII | amely a tavasz zsengéinek megkóstolására előbúvik rejtekéből.~És
4191 XI | földöntúli fényességet: megkülönböztette az egyes alakokat.~Egy nagy
4192 Utoh| a következő nyáron, hogy meglátogassa ezt a fürdőhelyet, mint
4193 Utoh| hogy lombos üstökösként meglátogassák egymást a felső és alsó
4194 IV | mormogta a költő. - Itt valóban meglátogathatják az embert azok a halk, ritka
4195 Utoh| fürdőhelyet, mint idáig körülbelül meglátogatott minden magyar fürdőt, hogy
4196 II | felvidultak és táncoltak a réten. Meglátogatták egymást, és elmondták mindazon
4197 I | virágok: a beteg leány is megleli azt az erőt, amely egészsége
4198 XIV | ők a maguk módja szerint megleljék földi boldogságukat. Egy
4199 VI | Margit szigetén, ha olykor meglepnék az unalom órái. A fák, a
4200 Utoh| nyomorúságokat, az egész világot meglepő nyavalyákat ide kormányozhatták
4201 Utoh| elképzelhetetlenül nesztelen megérkezését megleshessem, mintha egy virágocskát
4202 XII | áramlása a levegőnek, amely meglobogtatta a mécses lángját. Valahol
4203 II | elveszítette legnagyobb gallyait, megmaradott lombjait, a hóteher alatt
4204 Utoh| meghallgatni a meséket.~Mi már csak megmaradunk a mesemondás mellett - az
4205 Utoh| a tudós építészek, akik megmentették az immár eltünedező romfalakat
4206 X | már a szerencsét, amely megmenti őt a balsorstól.~Ilona másnap
4207 Utoh| tanácsolta.)~Reggelenkint megmerítettem poharamat a vízivó helyen,
4208 VIII| szemügyre vette.~Máriási Ilona megmondta a nevét.~- Ismerlek - felelte
4209 IX | szent forráshoz, hogy ott megmossa arcát, kezét, ugyancsak
4210 II | bársonynál is puhább.~Aztán, hogy megmutassák, mennyire tetszik nekik
4211 Utoh| formálódott ki, és az arc megmutatkozik a csalékony, holdvilágos
4212 X | Margit nagyszombat délutánján megmutatkozott fehér virágesőben, és megáldott.~
4213 XII | mélyébe, amely lépcsők egyszer megmutatkoztak előtte a kolostor romjai
4214 XIII| egész testében, és könnyei megnedvesítették Ilona vállát.~- Meg fogod
4215 VIII| vasfa oltványát.~- A vasfa megnő huszonkét méter magasra
4216 V | gyűjtöttek össze, hatalmuk úgy megnövekedett, hogy szinte egyedüli urai
4217 XIII| Tollait felborzolva szinte megnövekedve ugrándozott tavaszi kedvében.
4218 Utos| külpolitikai akciót, nagyon megnövelte Milotaynak, mint főszerkesztőnek
4219 II | itt, amelyek oly magasra megnőttek, mint a torony.~A fenyő-királynő,
4220 Utoh| kegyes mesemondásokkal akarja megnyerni Szent Margit pártfogását,
4221 XI | emberfeletti dolgok, isteni megnyilatkozások végzéséhez. Alázatosan ápolták
4222 V | fái alatt. Kopogtattak, és megnyílt előttük az ajtó, hogy magának
4223 II | A fejedelemnő láthatólag megnyugodott, mikor elpanaszolta búját-baját
4224 VII | őszi szél sírdogálását, megnyugodtam a hervadásban, messzire
4225 V | lelkiismeret, és mindaddig megnyugvás ne leljen, amíg a bűneiért
4226 V | idején óvatosságból és lelki megnyugvásra valamennyi lelki doktort
4227 XII | ringó, tompa, állandó és megnyugvó zúgás hallatszik, mintha
4228 II | között? Lehetséges, hogy megölte némely társnőjét, akik nyomába
4229 II | rendjén, hogy a holló is megöregedett volna, és hasogató köszvényről
4230 Utoh| lehet hozni a régiek, a megöregedettek helyébe. A mai Margitszigeten
4231 Elo | amelyeket tulajdonosaik itt megörökítettek. Persze a betűk között sok
4232 Elo | krétával, ceruzával vagy késsel megörökíti nevét a romfalon, midőn
4233 IV | boldogtalanok, akik Margittal megosztották a kolostori életet. Az ország
4234 XI | termetű királyt meggörnyedve, megőszülve, a lelkifurdalástól barázdás
4235 XIV | térdeplőjéből. Ez a szent kő megóvja még a föld mélyében is a
4236 XI | ég kegyelmes volt hozzá. Megóvta azoktól a szenvedésektől,
4237 V | házát, és dús leveleikkel megóvták a nyári melegtől.~Ha enyhe
4238 Utoh| valamennyiünket túlél, akik alatta megpihenünk. Bólongathatsz öreg, másodpercenkint
4239 Utoh| és az ember önkéntelenül megpróbálja utánozni a hosszú életű
4240 X | vőlegényem, azt kellett megpróbálni.~Ilona ránézett Rézike lábára.
4241 Utos| térkép jelent meg, amelyben megpróbálták lerajzolni az ország remélhető
4242 XIII| szigeten. Atyám nyomban megrakatta a tüzet, hogy annak lángja
4243 XI | fürtök leveleikből, és halkan megrázták kis csengettyűiket. Illattal
4244 Utoh| fiait, amikor a lóvonat megrázza alatta a talajt. Kopog a
4245 X | mezőn.~A nádorispán kezében megremegett a rózsafa és kirügyezett.~-
4246 XI | faleveleket. A sóhajtásuktól megremegtek a tavaszi bokrok. És mindegyik
4247 XII | sötétségből, hogy szinte megremegtette a mécses lángját. V. István
4248 XII | Mindenkit, Máriási Ilonán kívül megrendített volna ez a föld alatti találkozás,
4249 X | körülnézett, mintha föld megrezdült volna lábai alatt, mintha
4250 IV | is elbújt előle, mint a megriasztott vad.~És a király e bánatos
4251 Utoh| szerencsétlen sejtelmei voltak élete megrövidültségéről. - És a főtisztelendő úr
4252 I | vadkacsa, amelyet a vadászok megsebeztek, amely egész télen a konyhán
4253 X | alatt az országúton, hogy megsegítse a koldusokat, nyomorékokat,
4254 XII | katakombájában, minden sírkövet megsimogat, mindegyik előtt keresztet
4255 Utoh| mesemondó leteszi a tollat, megsimogatja a homlokát, körülnéz a százesztendős
4256 II | éjszaka a házunk körül. Ilona megsiratta, mintha barátnője halt volna
4257 XII | ég angyalai még korábban megszabadíták őt földi szenvedéseitől,
4258 Utoh| váltakozik a fény és az árnyék. Megszámlálhatatlan azoknak az aranyhidaknak
4259 IX | akinek kedve volt hozzá, megszámlálhatta, hogy tizenkettőt vert az
4260 Elo | hóolvadáskor itt rekedtek, hogy úgy megszelídüljenek, hogy sohase kívánkozzanak
4261 III | ütközetek halálveszedelméről. Megszenvedett ő szegény; százszor három
4262 VIII| olyan ügyes kertész, aki megszerezte az amerikai vasfa oltványát.~-
4263 I | szabadságukat. Ám akkorára úgy megszokják a házat és környékét, hogy
4264 XI | És amint szeme, tekintete megszokta a földöntúli fényességet:
4265 VII | házból se lehetett kilépni... megszoktam az őszi szél sírdogálását,
4266 VII | Pedig szent igaz: tavaszkor megszólalnak a vén fák Szent Margit szigetén.~
4267 X | csodatevő ezüstharangja, amikor megszólalt:~- Húsvét hetében vagyunk,
4268 XI | képzelet játszik vele, amely megszólaltatja fülében a szent nőt, akihez
4269 IV | leányzói; a kis madarak megszólaltatták a hangszereiket, most is
4270 XI | holdfényes éjből ekkor újra megszólította a hang:~- Ilona, gyere hozzám!~
4271 VI | természet mindig él, mindig megtalálhatja azt a hű barátot.~A kertésznek
4272 Utoh| lélegezzek magamba, hogy megtaláljam szokott álmaimat a kegyetlen
4273 XII | akár még napjainkban is megtalálná annak az alagútnak a nyomát,
4274 IX | Másnak kell itt a kincset megtalálni. Olyannak, aki megérdemli.~~
4275 Utos| is. Sajnos nem sikerült megtalálnunk annak a plébánosnak a könyvecskéjét,
4276 V | költő szavait:~- Én majd megtalálom a csodatevő Margitot, mert
4277 XIV | testvéreimen. Kármán úr, én megtaláltam annak a kincsnek a helyét,
4278 II | dobta magát, hogy az szinte megtántorodott.~Aztán belezuhant a Dunába
4279 XI | valamely megfoghatatlan, megtapinthatatlan fehér árny az oltár környékén,
4280 X | gyermekeim. Imádkoztatok már ma? Megtartottátok a böjtöt a mi Urunk Jézus
4281 V | szerzetesekkel, akik időnként megtelepedtek a szigeten.~Volt ugyanis
4282 V | február vége felé most is megtelik a talaj a vén kastély körül
4283 XIV | víz színein, hogy belsejük megteljen azzal a csodálatos búgó
4284 I | felesleges helyek, úgy is megtelnének Duna-vízzel. Tavaszi és
4285 VIII| csodálatos őserdőkben szokott megteremni, amely őserdőknek a növényzetét
4286 V | talált feloldozást a szegény megtérő.~- Én anyámnak szoktam meggyónni,
4287 XII | a föld alatti magányban.~Megtette az első lépést a lépcsőtől
4288 VIII| legkedvesebb munkájával: a vasfa megtisztításával volt elfoglalva.~A vasfa
4289 VI | Januárban kezdődik a fák megtisztogatása.~A fák is olyanok, mint
4290 V | igaz utat az embernek bűnei megtisztulása után az igazi élethez. Sokat
4291 I | táncestélyén, valamint idejekorán megtudja, hogy a tegnapi hangversenyen
4292 Utoh| hajnal rózsaujjú mutogatására megtudni, hogy miért döngött éjszaka
4293 IV | szomorúnak lenni. De majd megtudod, ha nagyobb leszel.~~
4294 I | kezéből, tegnap óta lesántult, megütötte lábát a Duna jegén."~"Az
4295 V | nőknek.~A dominikánus barátok megüzenték a harcot a Szent János-lovagoknak,
4296 IX | emberek, akik a múlt héten megüzentük, hogy eljövünk hozzád azon
4297 V | keresnivalójuk.~- Mindnyájunk megújhodása: a tavasz - rebegte a költő. -
4298 II | Valamelyik magyar királyunk megunta a panaszokat, amelyek a
4299 XIV | mindig velem levő álmomat megvalósítsam, miután meghalt az a drága
4300 XI | fel.~Eljött azonban érte a megváltó halál, és a jó angyal kézenfogva
4301 VII | nyugvóhelyet talált, miután a halál megváltotta szenvedéseitől a Margit-kolostorban.~
4302 IV | durva szolgálói munka, a megváltozhatatlan szomorúság.~Még a fák is
4303 VI | hű barátot.~A kertésznek megvannak a maga saját külön örömei
4304 II | nagyobb minden alattvalójánál.~Megvárta, amíg a hold sarlója felemelkedett
4305 I | építettek. Ha bezárták jól megvasalt tölgyfakapuját: bevehetetlennek
4306 Utoh| amikor itt építettek... Sőt megvédelmezték a múlt időket, hogy azok
4307 V | és ha kell, fegyverrel is megvédelmezzék a támadók ellen.~Nagy rend
4308 X | a palotájába. Ott aztán megvendégelte az apját minden jóval. Még
4309 V | nemcsak az ellenséget kell megvenni, hanem újra kell építeni
4310 V | tartottak, kövön térdepeltek, megvesszőzték meztelen hátukat, szőrcsuhát
4311 V | országban a dominikánusok megvetették a lábukat: ott ők kormányoztak.~
4312 III | eszébe?~Fanny és Elisabeth megvető pillantással mérte végig
4313 V | meggyógyította a nagybetegeket, megvigasztalta a haldoklókat, megmutatta
4314 XI | alól, az ég felől tört elő, megvilágítván a kolostor nagyon búskomor
4315 XIV | kolostorban megerősödik a szívem, megvilágosodik elmém, hogy megérthessem
4316 V | Egy vércse volt, amely megzavarta a madarak tavaszi istentiszteletét.
4317 Utoh| csónakáztunk.~Csodaszámba mehet az is, hogy alakult át a
4318 XIII| gubáikban járni, bármily melegen sütött a tavaszi nap.~Rézike
4319 V | amely érdek nélkül, forró melegséggel gondol reájuk. A magyar
4320 V | leveleikkel megóvták a nyári melegtől.~Ha enyhe a tél: február
4321 Utos| az évben az újság képes melléklete legtöbbet a Margitszigettel
4322 Utos| Magyarság 1927. évi képes mellékletét. Július 14-én a margitszigeti
4323 Utoh| amely ott nyomta volna idáig mellemet, lélegzésemet, állapotomat..." "
4324 V | tárgyát, egy kis tömzsi, barna mellényes madárkát, amely a fa derekához
4325 X | szalagokkal díszítve. A mellénykéje kék, gazdagon kihányva.
4326 Utoh| el a Poprád fénylő vize mellől, ahol a legjobb, legfehérebb
4327 Utos| gátolni eme visszaélést, mellyel a sziget földje többfelé
4328 Utos| ezüstből öntött harang, mellynek messzeható hangja bizonyos
4329 IV | hogy a költő leírja. Itt méltóan befejezhetném készülő művemet:
4330 XII | ki volt az a boldog, aki méltónak találtatott arra, hogy helyet
4331 Utoh| múltjánál, valamint tiszteletre méltóságánál fogva tovább is vendégeskedhetne
4332 XIV | követték. Eljöttek Budáról a méltóságos urak, akik csak valamit
4333 XII | számlált meg Ilona, amely a mélybe vezetett. Szabályos, faragott
4334 X | sötét alja, a bokrok bús mélye, a romfalak lappangó sötétsége:
4335 IV | hivatása, mint napjainkban. Mélyebb volt a vallás, izzóbb a
4336 V | országába való kívánkozás mélyebben élt az emberek szívében?~
4337 XII | lépcsőkön lefelé a föld mélyébe, amely lépcsők egyszer megmutatkoztak
4338 VIII| a különböző törpe fákat (melyeknek hazája Japán), és a jó nádornak
4339 XIV | amelyek feljöttek a víz mélyéről, hogy közelebbről hallhassák
4340 IX | romfal mellett sok ölnyi mélyre nyúlt a földbe. A lyuk fenekén
4341 V | ezüstharangját bocsátották a mélységbe, amely harang arról volt
4342 IV | tűzrózsák nyíltak az arcán a mélységes felindulástól.~~Tülökhang
4343 IX | száraz rőzsét vetett a tűzre, melytől az fellobogott.~Aztán türelmesen
4344 Utoh| de a lelkünk andalogva mendegél vissza-vissza az elröppent
4345 XIII| volt, mint megkeresni, hol menedékes a part, vizet hozni a Dunából,
4346 XI | kolostor csendjében keressen menedéket.~Akkoriban, a középkorban:
4347 XII | amelyet a törökök elől menekedő apácáknak már nem volt idejök
4348 V | apácák a török elől való menekülésükben.~- Nagyvárad, Pozsony: egy-egy
4349 V | bolthajtásai alatt. Hova menekülhetne a gyönge ember, ha Istene
4350 V | A papoknak és apácáknak menekülniök kellett a pogányok elől.~~
4351 II | amikor a vén holló a nap elől menekülve a sziget sűrűségét választotta,
4352 XI | mohácsi vész után az apácák, menekülvén a Margitszigetről, felbontották
4353 Utoh| nyár vége felé leghamarább menj el aludni. Soká, nagyon
4354 Utoh| időket, hogy azok el ne menjenek tőlünk olyan messziségbe,
4355 XIV | vissza ne térjek.~- Hová menne?~- Oda, hová Szent Margit
4356 XI | kívülről szólítják, és neki mennie kell.~~Máriási Ilona évek
4357 XII | világból látná valaki a mennyet.~De Máriási Ilona nem rendült
4358 I | védelmet nyújtanak. A szobák mennyezete bolthajtásos, amely bolthajtást
4359 XI | kolostor temploma, mint a mennyország.~A kakasok kukorékolni kezdtek,
4360 XIV | kolostorába, hogy Jézus Krisztus mennyországi fátyolát a fejemre tűzzem.~-
4361 IX | ezüstgombbal sűrűn kivert mentéjét, fejére nyomta bársonysüvegét,
4362 Utoh| hinne a csodában.) Hogyan mentenek meg fákat, amelyek előbb-utóbb
4363 V | királyleány csodatevő holttestét mentették meg, amely az oltár alatt
4364 V | bizonyosan mélyen sajnálták menthetetlennek látszó madárka testvérüket.~
4365 XIV | muzsikusai, akiket a Duna menti községekből összeparancsolt.
4366 V | merre keresi a háborút, hogy mentve legyen hitelezői elől? Senkit
4367 VII | hagyomány szerint Toldi Miklós menyasszonya: Piroska is örök nyugvóhelyet
4368 I | védelmez a rács az éjszakai menyétek és rókák ellen. Napközben
4369 XIV | el az irányt. A lépcsők meredeken vezettek felfelé. Ki tudja
4370 Elo | fenn a magasban, az emelet meredekségében, ameddig manapság már csak
4371 Utoh| talajvizekben nádak és sások meredeztek a sziget belsejében, hogy
4372 II | szelíd szüzektől komoran merednek a földből felfelé a sötét
4373 IX | kérdezte a vajda a sötétségbe meredve szemével.~Egy halkított
4374 X | legyecskék, pehelyszerű bogárkák méregették az út távolságát egyik fától
4375 VII | szereti a szigetet), mikor mereng a nyár elmúlásán; voltam
4376 IX | Megmutatom én nektek azt a kutat mérés nélkül is. Régi, bedőlt
4377 I | a korzikai tigris idáig merészkedik?) Máriási uram nemcsak a
4378 VIII| látogatott.~A költő csak meresztgette a szemét ennyi tudomány
4379 I | kürtöt, amelynek hangja mérföldekre elhallatszott. Ekkor meg
4380 X | sziget csúcsára, mert egy mérges, rikácsoló hang javában
4381 Utoh| kastély előtt. Favágó nem meri reád emelni fejszéjét, mert
4382 IX | tizennyolc lépést kell mérni napkelet felé. Akkor odaérünk
4383 Utoh| mindenféle szúnyogját. A mérnöki tudomány kieszelte azt,
4384 Elo | se toppant meg a hídépítő mérnökök agyában, mert híre-hamva
4385 Utos| és családjának története merő fikció, a múlt század elejének
4386 XI | fényességtől, csak halk léptekkel merte megközelíteni a szent helyet.
4387 III | Elisabeth megvető pillantással mérte végig Ilonát, aki ilyen
4388 Utoh| Bűv-kép csalogat,~ Ábrándba merülök;~Hajó-kerekek~ Zubogását
4389 Utoh| szeretik meghallgatni a meséket.~Mi már csak megmaradunk
4390 XIV | múlva került elő, és ezt mesélte a szigeten:~- Nem tudnám
4391 Utoh| új Margitsziget, hogy a mesemondások helyeit többé nem találják
4392 Utoh| ballagva, jámbor és kegyes mesemondásokkal akarja megnyerni Szent Margit
4393 Elo | ugyancsak elfödi a betűket.~Mesemondásunkban erről a Máriási Ilonáról
4394 Utoh| A mai Margitsziget~...A mesemondó leteszi a tollat, megsimogatja
4395 Utos| öntött harang, mellynek messzeható hangja bizonyos időkben
4396 Utoh| ne menjenek tőlünk olyan messziségbe, hogy többé utol ne érhessük
4397 Utoh| elmúlt századok bűvöletes messziségeiből a mindennapi jelenbe, még
4398 IX | Jóska, a cigánykovács volt a mestere.~Mit kerestek volna az őrjárat
4399 Utos| az egyik legnagyszerűbb mesternovella, amely a Nyugatban jelent
4400 I | szemügyre vette a sárgára meszelt házikót, amely tavasszal
4401 XI | szőrcsuháját öltötte magára. Mezítláb és hajadonfővel járt, olvasószemeket
4402 X | fehéredik meg egyszerre a kopott mező. Ugyancsak ezt látták a
4403 I | látható kőbe vésetten: medve a mezőben. Itt laknak a Máriásiak,
4404 I | sétálgatnak nagy figyelemmel a mezőkön, a folyó partjain, mint
4405 X | hegyezve futott végig a mezőn.~A nádorispán kezében megremegett
4406 V | térdepeltek, megvesszőzték meztelen hátukat, szőrcsuhát viseltek,
4407 Utos| hogy - forgatván Gedényi Mihály kitűnő Krúdy-bibliográfiáját,
4408 Utos| kolostor kincsei elrejtve, miket a törökök elől menekült
4409 VII | hagyomány szerint Toldi Miklós menyasszonya: Piroska is
4410 Utoh| üldögélve a fürdőkádban, miközben a folyton ömlő, meleg forrásvíz
4411 Utos| apanázst.~A Magyarság, a Milotay István által alapított lap
4412 Utos| akciót, nagyon megnövelte Milotaynak, mint főszerkesztőnek az
4413 XI | álmodta-e vagy valóban látta mindazt húsvét éjszakáján, ami vele
4414 Utos| hányat hallottam, csaknem mindegyikét az éjfél és a kincs jellemzi.
4415 II | szomorúság és bánat fakad mindenből.~Bizonyosan az utolsó apácák
4416 V | kincsek. A törökön kívül mindenfelé rablócsapatok portyáztak
4417 V | Egy dominikánus barátnak mindenhova van belépése. A föld leghatalmasabb
4418 V | röppentek el a rigók.~- Nincs mindenkinek édesanyja - felelt csendesen
4419 XIV | nemes szív, amely bennünket mindenkinél jobban szeretett a világon.
4420 XII | nézett szemközt a leánykával.~Mindenkit, Máriási Ilonán kívül megrendített
4421 XIV | szegény atyánk békességben élt mindenkivel, nem volt senkinek az útjában,
4422 V | növényekről, amelyek a szigetet mindenkor ellepték.~A papok szerették
4423 XI | jegyezte fel a krónika, mert mindennapos tettek voltak azok.~Most
4424 Utoh| költemények és a legendák azonban mindennél tovább élnek, még ha úgy
4425 Utoh| kolostorának környéke. Pedig mindez a nagy lárma csak azért
4426 II | az ördögi incselkedésnek. Mindinkább megerősödtek hitükben, és
4427 III | Máriásiné a leányát. - Hisz mindnyájan tudjuk a mi nagy szerencsétlenségünket.~-
4428 IV | szomorúak.~A legszomorúbb volt mindnyájuk között a szegény, sorsüldözött
4429 V | nincs keresnivalójuk.~- Mindnyájunk megújhodása: a tavasz -
4430 Utoh| kis teremtésnek, ennek a mindnyájunkat példázó kis szárnyas emberkének
4431 III | örökké tart, és szegény apánk mindvégig katona lesz! Elég áldozatot
4432 XIV | hogy kedvelt katonáját minél nagyobb parádéval adja át
4433 Elo | odabent hófehér ruhában mondja miséjét az óbudai plébános úr.~A
4434 XI | amikor a szentelt ostyát a misemondó pap felmutatja.~Immár elmaradt
4435 XI | mentek Budára a húsvéti misére. Ők viszik a Máriásiné kalácsát
4436 V | jutottak el idáig az első misszionáriusok. Ámde, hogy ott voltak valaha:
4437 Utos| felhasználta arra, hogy módosítson a szövegen, és így hangsúlyokat
4438 Utos| hangsúlyokat eltörölve, színeket módosítva, szereplőket kicserélve,
4439 Utos| munka-, illetve publikálási módszerét, nem csodálkozhatunk, hogy -
4440 VII | amelyen át aranyos felhő mögül tűnnek fel a budai házak,
4441 I | tőlük a felhő. Volt itt a mogorva vadlibától kezdve a nádi
4442 X | hegedű húrjain - az emeletes mogyoróbokrokon rágyújtott dalára az egész
4443 Utoh| sivatagból jöttem volna: oly mohó kortyokkal fogyasztám a
4444 V | éjek hűvössége elől. - Mint mondám, a pesti polgárok a többi
4445 VIII| nádornak minden fáról volt mondanivalója a leánykának.~Nem csalódtak
4446 Utoh| kocsit várják, mintha valami mondanivalójuk lenne a barna ló számára,
4447 Utoh| búsult leveleidet, mint halk mondanivalókat; én már nem hiszek neked,
4448 V | gondol reájuk. A magyar mondás is azt tartja, hogy nem
4449 I | hangversenyen finom, szellemes mondásokkal gyarapodott Elisabeth legyezője.
4450 IX | legöregebb fák egyikének mondatik a szigeten, tizennyolc lépést
4451 XIV | megcsókolt a nádorispánné:~- Mondd el gyermekem, hogy Ilonkát
4452 II | hogy csak a rosszakarat mondhatja, hogy a holló tolla festett.
4453 V | anyjuk, apjuk él. Addig nem mondhatják szerencsétleneknek magukat,
4454 I | ugatás nem volt barátságosnak mondható.~Téli időben azonban göndör
4455 XIV | amit én magamról el nem mondhatok...~- A kolostorban majd
4456 V | gyóntassák, nekik szentbeszédeket mondjanak, hanem azért is, hogy segítségükre
4457 Utoh| álomfejtők nagyon régi idő óta mondogatják.~Elmentem arra a helyre,
4458 IX | Mindenféle babonás szavakat mondogattak magukban, mint az már ilyenkor
4459 XIII| bocsátani, ha rossz hírt mondok neked? - kérdezte a cigánypalatínus
4460 Utoh| áhítatos, régen megtanult mondókáiba.~~És üldögéltem azokon a
4461 XIII| kezét.~Gyorsan mondta el mondókáját.~- Az éjjel egy vasdereglye
4462 Utoh| meg a főtisztelendő urat, mondom én is (bár gyakorta vén
4463 V | mind a hét templomban misét mondtak.~A kegyes életű pesti polgárság,
4464 X | haloványabb lett.~Az orvosok azt mondták, hogy valami olyan betegsége
4465 Utoh| a legendákban. Dehogy is mondtam volna el az öregnek, hogy
4466 V | kincsásók könyvében az van mondva erről a kútról, hogy fenekén
4467 V | legvastagabb hajókötélnél. És a mormogó, dühöngő telet úgy kipenderíti
4468 IX | kellessen messziről hordanunk a mosáshoz való vizet. Jó emberek kutat
4469 X | napkorong kidugta a frissen mosdott arcát a pesti part homokpusztaságán,
4470 VIII| éppen olyan jól lehet ruhát mosni, mint a legfinomabb szappannal.
4471 XI | földi könny és a szelíd mosoly: olyan az, mintha márványból
4472 IV | elfelejtik a gyermekkor mosolyát, összeráncolt homlokkal,
4473 X | legfeljebb akkor látogatta meg mosolygás, ha titokban jót tehetett.~
4474 IV | örökös szomorúságban, a mosolytalan bánatban töltsék hátralevő
4475 V | évről évre kisebb lett, mosta a Duna a partjait, elsodorta
4476 I | madaraknak, mint napjainkban, bár mostanában is szeretnek itt lakni a
4477 V | magukra maradtak.~A nádorispán mostani kastélya helyén a Szent
4478 II | öreg József főherceg (a mostaninak atyja) kezdte volt a kastély
4479 Utos| fontos, hogy a kincsásás motívumának összekapcsolása a szigeten
4480 IV | a barátság, ha az lelki motívumokon alapul.~Kármán korán a költői
4481 XII | kőbe vésetten, mintha örök mozdulatlanságában is megfélemlíteni akarná
4482 XII | Egy Árpád-király századok mozdulatlanságával, fenségével, komorságával
4483 Utoh| hosszú életű fákat a csendes mozdulatlanságban, a lélegzetvételben.~Ellátogattam
4484 Utoh| annyi, hogy jól megfürödjek, mozdulatlanul, lelankasztott karokkal,
4485 Utoh| levelek életét. A levélke már mozdult is, mint a csecsemő, lengedezett
4486 Utos| jelenik meg, addig a posthumus műben teljes démoniságában jelképezi
4487 Utoh| olyan halálos biztonsággal működik a felvonókészülék, mint
4488 I | stiglincekre kivetett hurkok: jól működtek. Három madárkával szaporodott
4489 Utoh| állapotomat..." "Lábaim dagadása muladozik a fürdők használására..." "
4490 Utoh| használ azoknak, akiknek muladozóban van az ápetitusuk.~Dehogy
4491 XII | A Margitsziget kedvenc mulatóhelyük volt a basáknak, nyilván
4492 II | alattvalóinak gondolata mindig csak mulatság.~A vén holló, bár félig
4493 I | amelyek az előkelő világ mulatságairól beszámoljanak. Minden résztvevő
4494 I | tilt meg nekik semmiféle mulatságot, szórakozást. Hiszen olyan
4495 II | földről eljöttek barátnőik mulattatására. Elfújdogálták mindazokat
4496 V | vezeklést, ami természetesen nem múlhatott el egy nap alatt.~Az előkelő
4497 XII | királynemzetség. (Még harminc esztendő múlik el V. István kétéves királysága
4498 Utoh| ifjúsággal, soha el nem múló szeplőtelenséggel harsan
4499 Utoh| fejszéjét, mert nagy és dicső múltad miatt kegyelmet kaptál arra
4500 I | évekig tartott. Esztendők múltak el, amíg Máriási ezredes
|