Part

4501 Utoh|                   vissza-vissza az elröppent múltba.~Szent Margitsziget, 1927.~
4502 Utoh|                 olyan földrész, amely a nagy múltjánál, valamint tiszteletre méltóságánál
4503 X   |                      egész Magyarországon. A múltkor még a nádorispán is az ő
4504 Utos|                    utóhangját. Ismerve Krúdy munka-, illetve publikálási módszerét,
4505 II  |                      alatt a csákányok, ásók munkája.~Valamelyik magyar királyunk
4506 VIII|                    volt, és annyira elmerült munkájában, hogy darab ideig észre
4507 IX  |                     rész, ami őt a kincsásók munkájából megillette.~Máriási Ilona,
4508 VIII|               nádorral, midőn a legkedvesebb munkájával: a vasfa megtisztításával
4509 V   |                 nyílt arcú, barátságos képű, munkakötényes férfi, aki reggeltől estig
4510 VIII|                   illedelmesen nézte a nádor munkálkodását.~- Ki vagy te, gyermekem? -
4511 VI  |                    legelőször, midőn tavaszi munkára kerül a sor. Nem kerülte
4512 Utoh|                   ott helyettem a megkezdett munkát folytassa? Ki volt az, aki
4513 XI  |                   mélyen aludt az egész napi munkától kifáradva, kalácsot készített
4514 IX  |                      üstfoltozással és egyéb munkával foglalkozzon.~Ennek a kunyhónak
4515 XI  |                Margit nyúlja felugrott, hogy mutassa az utat Ilonának.~A kolostor
4516 IV  |                láthatók, a börtönszerű falak mutatják, mily csodálatos önfeláldozás
4517 XI  |                      holt most megelevenedve mutatkozik az álmodozó Máriási Ilona
4518 Utoh|               látványosságok, új szemhatárok mutatkoznak azokon a helyeken, ahol
4519 IX  |                     nem volt tanácsos nappal mutatkozni.~A vajda kunyhója előtt
4520 Utoh|            bokrocskához, amelyen új levélkék mutatkoztak, mikor még alkonyattal oly
4521 XII |                      olyan nagy messziségben mutatott egy tenyérnyit az égboltozat
4522 Utoh|                     volna a hajnal rózsaujjú mutogatására megtudni, hogy miért döngött
4523 I   |                      farkukat, amint a fűben mutogatják e tavaszi zászlócskákat.
4524 Utos|                   Magyarság hasábjain közölt műveivel. Elég arra emlékeztetni,
4525 V   |                   időben így is udvaroltak a művelt fiatalemberek a hölgyeknek.~-
4526 VI  |                    férfiak, hogy testi-lelki műveltségükkel ne maradjanak alul bármely
4527 IV  |                méltóan befejezhetném készülő művemet: Fanny hagyományait, amelynek
4528 IV  |                      megindult, midőn Kármán művére terelődött a szó. Ugyanazért
4529 XI  |                     később. E csodálatos kis művészek, akik a régmúlt évszázadokban
4530 Utos|                    reprodukálják Gara Arnold művészi rézkarcát, amely egyrészt
4531 Utos|                      használta Radványi Imre művét: Margit-sziget története (
4532 Utoh|                  Margitsziget című könyvét a Múzeum körúti Ruzicska-féle antikváriumban.
4533 II  |             lengessék bő szoknyájukat a szél muzsikájára, magukhoz csalogassák a
4534 XI  |                 vonták hegedűikben az éjjeli muzsikát: azután sem felejtették
4535 IX  |                 országutakon dideregve siető muzsikus cigányság éppen úgy tudott
4536 XIV |            hadsereggel, ellenben voltak neki muzsikusai, akiket a Duna menti községekből
4537 Utoh|                     amikor még talajvizekben nádak és sások meredeztek a sziget
4538 I   |                gyáraknak, poros sivatag, vad nádas, csupa szemétdomb a part
4539 I   |               szigeti partok mentén elterülő nádasokban húzódtak meg. A pesti vadászok,
4540 I   |                   madár röpült fel a szigeti nádasokból, hogy szinte fekete lett
4541 I   |                  mogorva vadlibától kezdve a nádi verébig mindenféle fajta
4542 XIV |            érdemjelei. Egy másikon kardja. A Nádor-huszárok kivont karddal őrködtek
4543 VI  |                         József, Magyarország nádora.~A kék kertészkötényes,
4544 IX  |                 József nádor az országban. A nádori família mindig nagy kedvelője
4545 X   |        aranytól-ezüsttől. Nem hiszem, hogy a nádorispánnénak volna különb.~- Bizony nincsen -
4546 VI  |                      kertészet szenvedélye a nádorok családjában apáról fiúra
4547 VIII|                     akkor találkozott József nádorral, midőn a legkedvesebb munkájával:
4548 VIII|                   csalódtak azok, aki József nádort kora legjelesebb botanikusai
4549 Utos|                király apjáról, Habsburg Ottó nagyapjáról. A történet szerint a főherceget
4550 II  |                     vén fa derekából, mint a nagybetegek sóhajtanak álmatlan éjszakákon.
4551 V   |                   hangjával meggyógyította a nagybetegeket, megvigasztalta a haldoklókat,
4552 V   |                  most Máriási Ilona, amint a nagybetegnek látszó ifjú költő társaságában
4553 IX  |                        Azt elhiszem - felelt nagybölcsen Jóska, a cigánypalatínus. -
4554 Utoh|                      megkondul Óbuda felől a nagyboldogasszonyi harangszó, oly áhítattal
4555 Utoh|                    áhítattal közölvén a maga nagyharangi hangját a bárányfelhős égboltozat
4556 X   |                 trónusához.~Vége felé járt a nagyhét. Se közel, se távol nem
4557 X   |                      Urunk Jézus Krisztusunk nagyheti szenvedéseinek emlékére?~
4558 Elo |                valaha éppen olyan része volt Nagymagyarország újjáépítésében, mint akár
4559 V   |                  tartozó főnemesek, országos nagyméltóságok kopogtattak, amint kíséretükkel
4560 I   |                    palotában időzik egy öreg nagynéni felügyelete alatt. (Az édesanyjuk
4561 XI  |          sanyargatásoktól, amelyekben Margit nagynénjének volt része, és már zárdanövendék
4562 XII |                   földi szenvedéseitől, mint nagynénjét. Szent Margit huszonhat
4563 I   |                      a kisasszonyok. Eulália nagynénjük nem tilt meg nekik semmiféle
4564 IX  |                    van az az éjszaka, ma van nagypéntek - szólt a vajda, és szimatolva
4565 Utoh|                hajnalonkint ez a testileg is nagyra fejlett madár. Olykor vezényszóhoz
4566 II  |                    panaszait. Ki tudja, mily nagyravágyó, hiú és kihívó lehetett
4567 Utos|                  tornát rendezett. A pompás, nagyrészt eredeti páncélokba a magyar
4568 I   |             kétszeres, háromszoros erővel és nagyságban fejlődnek a fák és a virágok:
4569 XII |                  erre a helyre.~Emberfölötti nagyságúnak látszott az Árpád-király
4570 Utos|                  rézkarcát, amely egyrészt a Nagyszálló épületét, másrészt a szűz
4571 I   |                     erdőkerülő."~"A padláson nagyszerűen telel az alma, a dió, a
4572 Elo |                     jött volna versenyezni a nagytermészet tavaszával.~Felvonultak
4573 XIV |                dereglyéjét természetesen más nagyurak csónakjai is követték. Eljöttek
4574 V   |                  elől való menekülésükben.~- Nagyvárad, Pozsony: egy-egy állomása
4575 V   |                 állomása volt a bujdosóknak. Nagyváradon még megvolt Margit királyleány
4576 Elo |                    ruhácskáikban, mintha egy nagyváros különös tavasza jött volna
4577 Utoh|                  hogy elsőknek indulnak el a nagyvilágba, hogy kipróbálják az életet.
4578 Utoh|                     hivalkodva sétálgatnak a nagyvilágnak épült fogadó előtt, a terjedelmes
4579 IX  |                     kicsit áradt a Duna, ami nála tavaszi és őszi időben gyakori,
4580 X   |                      mióta a világon vagyok. Nálunk, cigányoknál is úgy szokás,
4581 VI  |                    mellett, a magas termetű, napbarnított férfiú még mindig a rózsafái
4582 III |                      de divatos, gomba alakú napernyőiket vállukon forgatták. Könyökig
4583 II  |              panaszait. Ott gubbasztott néha naphosszat barátnője mellett, és csak
4584 XI  |                felelt, mélyen aludt az egész napi munkától kifáradva, kalácsot
4585 III |                     többé atyánkat, hogy egy napig is tovább szolgáljon értünk.
4586 Utos|              remélhető határait. A Reggel c. napilap június 27-ei számában Krúdy
4587 Utos|                  csak a könyvsorozatot kiadó napilapnak szánt írásokat nézzük, akkor
4588 XIII|                  Tavaszi nap volt, a madarak napja, amikor a legkisebb madárka
4589 II  |                 kicsinységükben, tavasz első napjaiban legfénylőbb ruháikat vették
4590 VI  |                  napokban, Nagyboldogasszony napjain, rettenetes vihar dúlt a
4591 I   |                      tartozott, aki még öreg napjaira is nyomban elfelejtette
4592 Utoh|                     is más Nagyboldogasszony napjának, mint egyéb napoknak. Az
4593 IX  |                 tizennyolc lépést kell mérni napkelet felé. Akkor odaérünk a kúthoz,
4594 VI  |                   mohácsi vész napján érte a napkeleti boglárfát.~Az augusztusi
4595 VI  |               lehetett tán ezeresztendős is. Napkeletről származott ide az Árpád-királyok
4596 X   |                      órától kezdve, amikor a napkorong kidugta a frissen mosdott
4597 Utos|                      után jelent meg a Pesti Naplóban, kötetben először pedig
4598 Utoh|           voltaképpen mind egyformák! Minden napnak megvan a maga varázsa, sajátsága,
4599 V   |                     ők. Kezük elért kelettől napnyugatig. Húst sohasem ettek, ellenben
4600 Utoh|       Nagyboldogasszony napjának, mint egyéb napoknak. Az ég kékebb, a felhő fehérebb,
4601 II  |                     kicsípte magát a tavaszi napokra. Az lett volna rendjén,
4602 III |               illatosak. Kalapjuk: szegletes Napóleon-kalap, amelyet egész Európában
4603 Utos|                       tehát szerepeltetése a napóleoni háborúk korában anakronizmus.~
4604 I   |                      ez időtől fennmaradott.~Napóleonnak voltak rajongói, voltak
4605 I   |                 beszéltek arról a szörnyeteg Napóleonról, aki nekiindult a világ
4606 II  |                 növekedtek, elvette előlük a napot és a levegőt? A fejedelmek
4607 I   |                ápolásának szenteli. Egyetlen napra sem hagyja egyedül a szigeten.)
4608 I   |                 délben áttöri a téli ködöt a napsugár: buzgón rajzolgat az albumába.
4609 X   |                      ő itt a tavaszi délután napsugarában, a rügyező orgonabokrok
4610 II  |                       magukhoz csalogassák a napsugarat, amelyet eljátszadozzanak,
4611 XIV |                amelyek úgy ragyogtak, mintha napsugárral vetekednének. Másfelé lila
4612 Utoh|                      zöldebb ezen a napon. A napszekér tüzesebben indul el Magyarország
4613 Utoh|                   már a Gellért-hegy lábánál napvilágra kívánkoznak a föld sötétjéből,
4614 I   |             elszakadt a cipőszalagja gróf X.-né táncestélyén, valamint idejekorán
4615 Utoh|                     hogy azokra te sétálgass nedves, bocskoros lépteiddel, mint
4616 Elo |                  legszárazabb esztendőben is nedvesítette a sziget talaját, a növényzet
4617 V   |                    érthetetlen módon bőséges nedvességet szívnak mindig magukba.
4618 Elo |                   árvácskákat, a harmadikban nefelejcseket termelnének az arra hivatott
4619 VI  |                     törzse pedig olyan, hogy négy-öt ember se tudja átölelni.~
4620 Utoh|                    pesti fogadóban, amelynek negyedik emeletén abban az időben
4621 XIV |               kikelet van.~A sír fejéhez egy négyszögletes követ állítottak Szent Margit
4622 XIV |                  összeparancsolt. Körülbelül negyven cigány-muzsikus állt fel
4623 Utoh|                     Kábán, meggondolatlanul, negyvenedik évem felé közelegve, amikor
4624 IX  |           lelkiismeretű emberek jelentek meg néhanapján a szigeten. Senki sem tudta,
4625 XIV |         gondoskodhatom róluk, hogy ne legyen nehezükre az én eltávozásom. Az én
4626 I   |                  szörnyeteg Napóleonról, aki nekiindult a világ meghódításának,
4627 XIV |                       nem lehet bántódásunk.~Nekiindultunk tehát a lépcsőnek.~Megint
4628 IX  |            vontassanak majd felfelé, könnyen nekivágódhattak volna a szigetnek, ha egy
4629 VI  |                    meghal, mint a beteg, aki nélkülözi a kellő ápolást.~És ezek
4630 Utoh|               futamodik? Vagy a holdsugár, a néma, holtnak mondott, de talán
4631 VI  |                   magyarázható, hogy akadtak némelyek e napokban Budán, akik szentül
4632 VI  |                    is.~Hiszen nincs is annál nemesebb szenvedély, mint a jó Isten
4633 II  |                  kezdte volt a kastély körül nemesíteni a rózsákat, ojtogatni a
4634 Elo |           zárdakertek virágocskái, ez ápolt, nemesített, gondozott palántácskák,
4635 Utoh|                     jó kegyesnek, tisztának, nemesnek, jóságosnak lenni az álmok
4636 III |              palatínus, aki a magyar felkelő nemesség vezére volt Napóleon ellen:
4637 Utos|       részvénytársaság. Ők ugyanis magyarul, németül és franciául több kiadásban
4638 Utos|                      személyes hang, amely a nemrég átélt súlyos betegségét
4639 Utoh|                    századokon át nemzedékről nemzedékre hagyományozták egymásnak,
4640 Utoh|              csodatévő jóságát századokon át nemzedékről nemzedékre hagyományozták
4641 Utos|             hagyatékára, mert úgy véli, hogy nemzetellenes irodalmi elitet akarnak
4642 VI  |                mindig megérezte, ha a magyar nemzetet veszedelem fenyegette...
4643 IX  |                    olyan nagy úr volt a maga nemzetségében, mint akár József nádor
4644 VI  |                    idők óta együtt viselte a nemzettel a balsorsot. Krónikák vannak
4645 I   |                  értesül arról, hogy Eulália néninek régebbi csípőfájdalmai ismét
4646 I   |                    Máriási kisasszony (Ilona nénjei) most a palotában időzik
4647 IX  |                 bírájának, hanem azok a vízi népek is, akiknek nehéz lett volna
4648 Utoh|                   folyamon a maga ismeretlen népével. Hová, merre megy a hajó?
4649 Utos|                  egykori koszorúját. A budai népnek Margit szigetére vonatkozó
4650 IX  |                  vajda a budai utcákon, és a népség összesúgott a háta mögött:~-
4651 Utos|                 található adatokat egyébként népszerűsítette a Margitszigetet üzemeltető
4652 Utoh|                      a hídon. A harmadik pad névbetűket őriz. Pedig minden esztendőben
4653 Utos|         arisztokrácia legkiválóbb történelmi neveit hordozó fiai bújtak: Andrássyak,
4654 XII |                     jelentenek a kőbe vésett nevek: szegény szolgálót, aki
4655 Elo |               betűket: kezdőbetűit azoknak a neveknek, amelyeket tulajdonosaik
4656 I   |              magasztalt úrhölgyek. A legjobb nevelésben részesültek a híres bécsi
4657 IV  |                    Mária leányának, apácának neveli. Kolostort építtet a Szűzanya
4658 VIII|                     a szigeten.~- Tudományos néven komlófának is hívják őket.
4659 XI  |                     sem felejtették el Jézus nevenapját, midőn a kolostor már romba
4660 XI  |                képeken.~Orcája fehér, mint a nevéről keresztelt virágok - nincs
4661 IV  |                   aki a keresztségben Margit nevet nyerte.~Az új honalapítás
4662 IX  |                 sziget mélyében lappanganak.~Nevetve újságolta édesanyjának:~-
4663 I   |                    Európa felett borul.~Az ő nevével van tele minden e korszakból
4664 IV  |                  Ilonával. A leánykát nem is nevezte másként: mint "kis öreg"-
4665 XI  |                sohasem tudta meg senki, akik névtelenül éltek és haltak, csupán
4666 Utoh|              embereket. A kertészeknek még a nevüket is tudják, rákiáltanak az
4667 XI  |                      Ilonák... akikről szűzi nevükön kívül mit sem tud a hagyomány.~
4668 Utos|                 Halál fiait, de gyanakvással néz Baumgarten Ferdinánd hagyatékára,
4669 VII |                  rázogatja, és álmoskönyvből nézegeti élete fordulatait; de voltam
4670 Utoh|                    Egyik padról Óbudát lehet nézegetni és szempillantásainkkal
4671 Utoh|                    szívből kívánok neki.~Itt nézegettem, hogyan töltik, emelik,
4672 Utoh|                búcsúzkodó szív, pedig én úgy nézem, hogy ebben a vén törzsben
4673 IV  |                 lepkét kergetik. Szüleik nem nézhetnek rájuk, csak könnybe borult
4674 Utoh|                  mindig olyan csodálkozással nézik meg az álmaiból imént felébredt
4675 X   |                letördelt. Csak körül kellett nézni: annyi rőzse, tűzifa gyűlt
4676 I   |                   állatot, amelyet farkasnak néztek, de utóbb kitűnt, hogy kóbor
4677 V   |                  szerepét játssza.~Külsejére nézve igénytelen madárka, amely
4678 Utos|                    napilapnak szánt írásokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy éppen
4679 I   |              leírásától. Abban az időben még nincsenek divatlapok, amelyek az előkelő
4680 V   |                 sebeket tudnak fúrni. Sohase növekedhetnének meg a fák e madárka nélkül.
4681 VI  |                   magyar nemzet. Lombosodni, növekedni kezdett, és hét ágra szakadt
4682 II  |                      társnőjét, akik nyomába növekedtek, elvette előlük a napot
4683 VI  |                    régi nagyságában, hétágra növekedve találták helyén az Árpád-királyok
4684 V   |                magasban, mint az ifjú zárdai növendékek a kóruson, a télen hangos
4685 V   |                    ibolyákért, egyéb tavaszi növényekért jött, amelyek ily korai
4686 V   |                    ritka fákról, virágokról, növényekről, amelyek a szigetet mindenkor
4687 VIII|               megteremni, amely őserdőknek a növényzetét még ma sem ismeri teljes
4688 VIII|                    kertész módjára a szigeti növényzetre terelte a beszédet a jó
4689 V   |                bugyborékoltak: gyönyörű zöld növényzettel látta el a sziget földjét.
4690 Elo |                      újra imádkozni a magyar nőket. Míg atyja a magyar férfiakban
4691 V   |                  félénk, magukban tehetetlen nőknek.~A dominikánus barátok megüzenték
4692 X   |                  szent romokra és a térdeplő nőkre.~A mogyoró virágai halkan
4693 I   |                    részesültek a híres bécsi nőneveldében, amíg az apjuk az udvarnál
4694 X   |               megcsókolta testvéri csókkal a nőszirom zöld levelét, mintha hosszú
4695 Utos|              pontosan célzott ez a látszólag nosztalgikus adomázás, azt mégis úgy
4696 XI  |               megszólaltatja fülében a szent nőt, akihez olyan forrón esedezett.
4697 XIV |           rázendítsen az akkori idők divatos nótájára, a verbunkosra - majd ha
4698 II  |                   Elfújdogálták mindazokat a nótákat, amelyeket télen tanultak,
4699 Utos|               szerint a főherceget botrányos nőügyei miatt Ferenc József egy
4700 VII |                     a budai hegyek közül egy novemberi napon, mint az első hó;
4701 XI  |                      templomba, ahol a gyónó nővér térdepelt.)~V. István királyunk
4702 XIV |                 fogja a jó Istent, hogy az ő nővéreinek sok boldog esztendőt, sok
4703 I   |          durrogásához? - kérdezheti bátran a nyájas olvasó. - A Nyulak szigetén
4704 X   |                       És két sor aranypénz a nyakában a világ mindenféle aranyaiból.
4705 X   |                     sorakoztak a leány barna nyakán egymás mellett a királyok
4706 X   |               amelyet Rézike visszacsatolt a nyakára, volt minden országnak a
4707 X   |               lakodalom.~Későbben lecsatolta nyakláncát Rézike, és elmagyarázta
4708 VIII|               legnemesebb rózsái nyíltak itt nyaranta. De még korai volt az idő.
4709 I   |         csípőfájdalmai ismét jelentkeznek. A nyarat valamely fürdőhelyen kell
4710 II  |                   utolsó apácák változtak át nyárfákká, mikor körülöttük romba
4711 XIV |              természet.~S ekkor, midőn ezüst nyárfákra ráakaszkodott a hold sárga
4712 IX  |         cigánytörzsek, amelyek lobogó hajjal nyargalnak zörgő szekereken egyik vármegyéből
4713 Utoh|                     az egész világot meglepő nyavalyákat ide kormányozhatták egy
4714 I   |                Egyébként az előkelő társaság nyelve: német. És az előkelő társaság
4715 XIV |                     a békák, amelyek a maguk nyelvén dicsérik a sok század évek
4716 VI  |                 tudott azon a nyelven, amely nyelvészeti figyelmet ébreszthetett
4717 I   |                beszél magyarul, miután ezt a nyelvet ők csak felnőtt-korukban,
4718 Utoh|               előadásait, a maga kevés szagú nyelvezetén mindennap elmondogatva a
4719 Utoh|                      éppen olyan másvilágias nyelvűek és oly megfejthetetlen életűek,
4720 IX  |            magyarországi cigányságnak. Még a nyelvüket is tudták. (A nádor fia,
4721 XII |              megfélelmesedést, de bátorságot nyer a halottaktól. Mintha hívnák
4722 X   |                   paripán, felvesz magához a nyeregbe, és elvisz az országába.
4723 IV  |                   keresztségben Margit nevet nyerte.~Az új honalapítás sikerült
4724 V   |            prédikációtól, amíg bűnbocsánatot nyertek a gyónás után.~Ki tudná
4725 Utoh|                  kezem nyomása alatt valóban nyikorogva nyílott a vén bolti ajtó -
4726 IV  |                  fülkék, amelyekbe tenyérnyi nyíláson jut be a világosság, ezek
4727 XII |                     fölött azt a kürtő alakú nyílást, amely olyan nagy messziségben
4728 XII |            rejtelmesen tátong ki a katakomba nyirkos falából.~Itt már dörög a
4729 Utoh|          bokor-anyácska éppen olyan boldogan nyitja fel vajúdásából szemét,
4730 Utoh|              beköltöztem. Nem a te kedvedért nyitják az újabbnál újabb sétautakat
4731 XII |                  rájött annak az alagútnak a nyitjára, amely a szigeti kolostort
4732 II  |               legkisebb szél fújt; könyörgős nyögés hallatszott a vén fa derekából,
4733 II  |                  Abbahagyta a sóhajtozást, a nyögést, mert hiszen úgy sincs senki
4734 XIII|                   szíves holnap átadni neki.~Nyolc katona erre a partra hozott
4735 II  |               megölte némely társnőjét, akik nyomába növekedtek, elvette előlük
4736 XI  |                    még manapság is látszanak nyomai Szent Margit imádkozó térdeplőjének.~
4737 Utos|              bedugult, behányt kútnak látjuk nyomait, hol csak a helyenkint föltünedező
4738 V   |                   alól a Duna mentén felfelé nyomakodó török sereg elől menekültek,
4739 IX  |                      egyetlen kincsnek sem a nyomára jutni, amelyet a kincsásók
4740 Utoh|               második polcról), amikor kezem nyomása alatt valóban nyikorogva
4741 XII |                   bolthajtás, gigászi erővel nyomják vissza a meder alatti falak
4742 VIII|                 csodálkozott, hogy a leányka nyomon követi. Azt hitte, hogy
4743 X   |                     megsegítse a koldusokat, nyomorékokat, akik elfáradtak az útban.~
4744 Utoh|                      után, a betegségeket, a nyomorúságokat, az egész világot meglepő
4745 IX  |                  mentek. A Dunán nem hagyott nyomot az a csónak, amely elvitte
4746 V   |                    az apácazárdák fegyelmét, nyugalmát, áhítatos csendjét, ha nem
4747 XII |                     senki sem háborítja őket nyugalmukban, V. István király felügyelete
4748 IX  |                vagyonunkat adtuk érte, hanem nyugalmunkat is. És mind ez ideig nem
4749 XIV |                    parádéval adja át az örök nyugalomnak.~Fénylett a sötétzöld sziget
4750 II  |             keresésére indult az apja, onnan nyugat felől, miután fiának hírét
4751 Utos|        legnagyszerűbb mesternovella, amely a Nyugatban jelent meg három héttel
4752 II  |               szeretett repülni, mindig csak nyugatnak járt, amerről nem bántotta
4753 Utoh|                     nem hiszek neked, még ha nyugdíjasságodban azt is megengedted magadnak,
4754 XII |                   nem veszítette el lelkének nyugodalmasságát, amelyet nyilván olyan hitbuzgalom
4755 VII |               szigeti szomorúfűzek alatt ott nyugodott Piroska, akiről a költő
4756 Utoh|                   már előbb is elkívánkoznak nyugodt otthonukból, amikor a lóvasutat
4757 II  |               továbbröpült, elhallgatott, és nyugodtabb volt egész éjszaka. Az udvarhölgyek
4758 V   |               férfiak voltak ők. Védelmükben nyugodtan ájtatoskodtak a Margit-kolostor
4759 VII |                menyasszonya: Piroska is örök nyugvóhelyet talált, miután a halál megváltotta
4760 I   |              hadsereg ellen is elég védelmet nyújtanak. A szobák mennyezete bolthajtásos,
4761 X   |                  szél futott volna át a föld nyújtózkodó testén. Langyos hullámok
4762 Elo |                 paradicsomban; elbujdostak a nyulakkal, az őzekkel, a szarvasokkal,
4763 Elo |                      fekszik.~Századok előtt Nyulat szigetének, manapság Szent
4764 XI  |                    elhaladt. És Szent Margit nyúlja felugrott, hogy mutassa
4765 XII |                   valamely ismert szekrénybe nyúlna.~Egy marékra való aranytallér
4766 XII |                      hogy éppen olyan mélyen nyúlnak a föld alá, mint amilyen
4767 V   |                   befelé a budai hegyek közé nyúlva, nagy terület, rajta tizenkét
4768 Utos|                     szenvedett.~Különösen az ó-budai nép között sürübbek a Margit-szigetet
4769 VIII|                  között is szolgál egy vitéz óbester, akit Máriásinak hívnak.~-
4770 III |                    szegény apa felvette régi óbesteri ruháját, és a harcoló katona
4771 Utoh|                     körül.~~De már megkondul Óbuda felől a nagyboldogasszonyi
4772 Utoh|                    volna, amikor Visegrádtól Óbudáig mindenki a margitszigeti
4773 I   |              végképpen a barátságos házat."~"Óbudáról a vásárból egy fél disznót
4774 Utoh|                vannak helyezve. Egyik padról Óbudát lehet nézegetni és szempillantásainkkal
4775 Utoh|                székibe ki telepedett, ki ült ócska íróasztalomhoz, hogy ott
4776 I   |                   behintették a Duna-partot.~Odabenn a sziget belsejében kora
4777 IX  |                   mérni napkelet felé. Akkor odaérünk a kúthoz, amelybe egykor
4778 XIII|               fedezett fel az egyik gallyon.~Odahordott mindenféle szalmaszálat,
4779 I   |                huszárezred parancsnoka volt, odajárt küzdeni Napóleon ellen.
4780 XI  |                  volt, olyan világosság volt odakünn, mintha hajnalodna, pedig
4781 XI  |                    torkuknak minden ezüstjét odaöntötték a fénysugár felé.~Csodálatos
4782 XIII|                 amelyet kis társa azonnal az odúba vitt. Ez az odú lesz majd
4783 Utoh|                      alá süllyedve rejtezett odúikat csak fantáziás elképzelésükben
4784 XIII|                       A kis társ egy ökölnyi odút fedezett fel az egyik gallyon.~
4785 II  |                        Tudsz-e még táncolni, öcsém? - kiáltotta hirtelen. És
4786 V   |                       mint egy gyermeknek az ökle.~A vércse még egyszer támadott,
4787 X   |               cseresznyeszem akkora, mint az öklöm.~Rézike (mert így hívták
4788 XIII|                   meg reggel. A kis társ egy ökölnyi odút fedezett fel az egyik
4789 X   |                     Ez a pénz, amelyen ez az ökörszarvú ember van: olyan régi, mint
4790 IX  |           mindenünket, házainkat, borainkat, ökreinket, malmainkat, hajóinkat,
4791 XIV |                    emberek kitalálták egymás öldöklését, mert már nem férnek el
4792 XIV |                   nádorispánné, aki karjaiba ölelte Ilonkát.~- Vártalak, gyermekem -
4793 XIV |                      volt és türelmes: miért ölték meg őt?~Aztán keserves,
4794 XI  |                  szerzeteseinek szőrcsuháját öltötte magára. Mezítláb és hajadonfővel
4795 X   |                       Valóban nem mindennapi öltözéke volt a leánynak. A palatínusok
4796 II  |                      körülötte álltak fénylő öltözékeikben, csak akkor beszélhettek
4797 XIV |                     ruháktól, a főméltóságok öltözékeitől.~Az óbudai parton egy üteg
4798 X   |              tehetett.~Mindig olyan egyszerű öltözetben járt-kelt, hogy senki se
4799 XIII|                   fel tollát, hogy lehulljon öltözetéről egy-egy felesleges pehely,
4800 Utos|            strandélethez (nem éppen apácásan öltözött hölgyekkel). Augusztus 25-
4801 X   |                      leánynak. A palatínusok öltöztetik így leányaikat - Cigányországban.~
4802 X   |                  fejüket, hogy milyen ruhába öltözzenek húsvét vasárnapjára, megcsóválták
4803 XI  |                    arc, az üdvözültség fénye ömlik róla, mint az Úr fehér testéről,
4804 Utoh|              fürdőkádban, miközben a folyton ömlő, meleg forrásvíz körülölelget. (
4805 Utos|                      mint főszerkesztőnek az önbizalmát. Ezzel magyarázható, hogy -
4806 IV  |                    mutatják, mily csodálatos önfeláldozás és szeretet vagyon a női
4807 III |                      Nem engedem, hogy atyám önhibáján kívül szenvedjen, hogy ne
4808 IV  |                   előkelő urainak hajadonjai önként követték a király leányának
4809 Utoh|                 lélegzetvételét, és az ember önkéntelenül megpróbálja utánozni a hosszú
4810 V   |                   bizonyos, hogy vállalkozó, önkéntes kincskeresők időnként most
4811 XIV |                      hosszú, boldog élet vár önre, amit én magamról el nem
4812 IV  |              ekkorára elpusztult a folytonos önsanyargatástól. Nem volt még huszonhat
4813 Utoh|             csillagok sem tudnak reménységet öntögetni a szívükbe. És én már régen
4814 Utos|                szerepet játszik egy ezüstből öntött harang, mellynek messzeható
4815 II  |                      a szüzek ellenálltak az ördögi incselkedésnek. Mindinkább
4816 Utoh|                kényemét, rafinált szokásait, ördöngős pihenését, tiszta ágyát
4817 Utoh|            olyanformán törpe, göthös, szürke öregemberke volt, mintha abban a percben
4818 II  |                   egyszerű, köznapi lénynek: öregségére volnának barátnői, és nem
4819 I   |                 olyan pontja, amelyet meg ne örökített volna. Még Matyókot is lerajzolta,
4820 Utoh|                     még láthatunk. Szinte az örökkévalóságnak készült az a titáni töltés
4821 V   |               partját, Margit királyleánytól örökölték utolérhetetlen illatukat.~
4822 XI  |                      harangszó hatolt be, az örökösen egyforma életmódban: meggyógyultak
4823 V   |                    költővel, ahol a legszebb örökzöldek találhatók. Magányos romfal
4824 V   |                      a szigeten.~Azt mondta, örökzöldekért, ibolyákért, egyéb tavaszi
4825 XIV |                      ártalmukra ne legyen az öröm a kincs felfedezéséért.~-
4826 XIII|                   Máriási Ilona felsikoltott örömében.~- Hol van az én drága jó
4827 VI  |                 megvannak a maga saját külön örömei és bánatai, amely örömök
4828 IV  |                    sziget bennük nem az élet örömeit ébresztette fel, hanem azt
4829 III |               titkolt módon adta kifejezését örömének.~- Vigyázz! Majd szólunk
4830 VII |                   cinke, amely oly gyermekes örömmel érkezik meg a budai hegyek
4831 XI  |                   szenvedésnek, bánatnak, de örömnek se nyoma, csak végtelen
4832 VI  |                     örömei és bánatai, amely örömök és bánatok nem az emberektől
4833 III |                     evezésben, Máriási Ilona örömrepesve felkiáltott:~- Kármán úr!
4834 I   |                     megreped a szívük a nagy örömtől.~Az erdei pinty oly ébresztő,
4835 II  |                 barátnője halt volna meg. Én örülök neki. El vagyunk látva tüzelővel."~~
4836 XIII|                    Csak a nagy bundás kutyák örültek a csípős szélnek - ők kénytelenek
4837 V   |                    rend nagyobb tekintélynek örvendett a jezsuiták rendjénél is.
4838 XII |                       A bejárást őrző bokrok összecsapódtak felette. A nagy fák gyökerei,
4839 I   |                     két galamb a magasságban összecsókolódzik, aztán egyik folytatja útját
4840 Elo |                 énekeket, hogy a hallgatónak összefacsarodott a szíve a hallásukra.~Ezen
4841 XIV |                      a kagylók a vízen, hogy összegyűjtsék magukban a hajnali harmatot,
4842 I   |                estélynek, bálnak, társaságos összejövetelnek a leírásától. Abban az időben
4843 Utos|                      a kincsásás motívumának összekapcsolása a szigeten lakó cigányvajdával,
4844 Elo |                    Margit-hídról napjainkban összeköti a szigetet a külvilággal,
4845 XII |             nagynénje után.~És Máriási Ilona összekulcsolt kézzel állt a föld alatti
4846 XIV |               katonáival már több csatatéren összemérték fegyverüket.~A halott ezredes
4847 III |                     A kisasszonyok szomorúan összenevettek. Milyen fiatal és tapasztalatlan
4848 XIV |                     a Duna menti községekből összeparancsolt. Körülbelül negyven cigány-muzsikus
4849 IV  |            elfelejtik a gyermekkor mosolyát, összeráncolt homlokkal, higgadtan és
4850 IX  |                   budai utcákon, és a népség összesúgott a háta mögött:~- Ott megy
4851 XIII|                    Így szólt Ilona, és kezét összetéve, hosszan az égre nézett.~
4852 II  |                    várják halálát, hogy majd összevesszenek egymás között a fejedelemségen.~
4853 Utos|                   újabb hangsúlyokat kap, ha összevetjük Krúdy 1927-ben megjelent
4854 Utoh|                  hányszor kerestem a szigeti ösvények porában, rétjeiben, harmataiban
4855 V   |                 szenvedélyeket, emberfeletti ösztönzéseket, amelyek a régi kertészekben
4856 VIII|                    rózsatők száma körülbelül ötezerre. A föld legnemesebb rózsái
4857 Utoh|               magamfajta embernek, aki most, ötvenedik éve felé ballagva, jámbor
4858 XIII|                      életet éli. Ilyenkor az övék minden kedv, minden hang,
4859 V   |           gyermekeket elveszített anyák vagy özvegységre jutott feleségek, jegyesüket
4860 IV  |                    ne haragítsd ránk a nádor őfenségét gyermekes zaklatásoddal.
4861 IV  |                     már felolvastam Önnek.~- Óh, az nagyon szomorú könyv
4862 XIV |                 nővérek, bizonyosan azzal az óhajtással, hogy olyan találja meg
4863 X   |                     a nádorispán, aki rózsái ojtogatásával volt elfoglalva, hirtelen
4864 II  |                 körül nemesíteni a rózsákat, ojtogatni a fákat.~Margit királyleány
4865 V   |                   férfi, aki reggeltől estig ojtott, kapált, foglalatoskodott
4866 V   |                      apácákat, akik valamely okból büntetést szenvedtek. Hiába
4867 IX  |             cigánypalatínus!~Valóban az volt őkegyelme.~A Vaskaputól Komárom magaslatáig
4868 V   |                  életereje. Ó, hogy szeretne őkelme a vad északi szél szárnyán
4869 Utoh|                  hogy nagyon öregnek mondják őkelmét, hétágú törzséből napjainkban
4870 Utos|                   olyan módon, hogy - anyagi okokból - egymás után több helyen
4871 Utoh|                 alattomban szúró fájdalmakat okoz. És használ azoknak, akiknek
4872 IV  |               zaklatásoddal. Még bajba hozod oktalan kérelmeddel szegény apánkat.~
4873 Utos|                     mindjárt a második kötet októberben Stephen I. Wolff Hauma c.
4874 Utoh|               Sorstársai, szenvedő testvérei okulására leírja tehát a fürdőnek
4875 I   |                    tél, a hajósok jöttek, és olcsó pénzen finom török szövetet
4876 V   |                    Duna alatt a folyam túlsó oldalára, halmozták fel a kincseket.~
4877 Utoh|                   sem tudtam felkelni..."~És oldalról oldalra írja a csodákat
4878 Elo |                     mert maguk az emberek is oltalom alá szorultak. A nagy árvíz
4879 X   |                áhítattal telt meg a kolostor oltáránál.~Fehér lett az egész sziget
4880 XI  |               Máriási Ilona szemei előtt.~Az oltárlépcső közepén térdelt egy aranykoronás
4881 X   |                  valamikor az oltár állt.~Az oltárnak csak egy lépcsője maradt
4882 VII |               Kis-Ázsiából hozott magvakból, oltványokból.~A törökök szent fája, a
4883 Utos|                     regénye lesz, láthatólag olvasás nélkül így kommentálja a
4884 X   |             megcsóválták a fejüket a levélke olvasására.~- Szegény húgunk. Megártott
4885 Elo |                   magasban kivésve a kőfalon olvasható, így szól:~MÁRIÁSI ILONA~
4886 Utos|                   fürdőújság szerkesztésekor olvashatta a fenti idézetet a kincsekről,
4887 Utos|                      antikváriumban vásárolt olvasmányának szerzőjére hivatkozik. Valószínűsíthető
4888 Utos|               országban..."~A regény bármely olvasója megállapíthatja, hogy Máriássy
4889 Elo |                        Elég az hozzá, kedves olvasóm, hogy hiába keresnéd a mai
4890 XI  |               Mezítláb és hajadonfővel járt, olvasószemeket pörgetett ujjai között,
4891 V   |                      Régi könyvekben sokszor olvastam erről a kútról, de magam
4892 VI  |                    fák beteg gallyai nemcsak olyanféleképpen jelentkeznek, hogy a szélben
4893 IX  |                    itt a kincset megtalálni. Olyannak, aki megérdemli.~~
4894 VI  |                   közepén. A krónika szerint olyant dördült a fa, amikor a vihar
4895 XI  |               álmában.~Szokott az ember néha olyat álmodni, hogy hirtelen felébred
4896 II  |                       mikor körülöttük romba omlottak a falak. Csoportosan, egymás
4897 Utos|            legkevésbé sem felel meg ennek az optimista propagandisztikus célkitűzésnek,
4898 VI  |                   olykor meglepnék az unalom órái. A fák, a növények, állatok
4899 XIV |                    holttest körül.~A temetés órájában átkelt József nádorispán
4900 Utoh|               Duna-parti padokra, amelyekről órák hosszáig lehet várni, amíg
4901 Utoh|                 amely a sziget területén más óramű helyett itt az időt bejelenti:
4902 XI  |                  messze vidéknek volt hangos óramutatója.~A hold csodálatos, másvilágias
4903 X   |               szerette a magányt, a csendet, óraszámra elüldögélt a Margitsziget
4904 Elo |               ifjúságukból feláldozzanak egy órát a királyleánynak, akinek
4905 X   |                  dicsőségét zengjék attól az órától kezdve, amikor a napkorong
4906 XI  |                      a róla festett képeken.~Orcája fehér, mint a nevéről keresztelt
4907 XI  |                     amelyen ne nyílott volna orgona a szigeten. Legkésőbben:
4908 X   |                      napsugarában, a rügyező orgonabokrok között, mint egy másvilági
4909 Utoh|               szívbéli szerelmemet a szűzies orgonaillat iránt - több mint egy évtizede,
4910 VIII|                    jótékony természetű ez az óriásfa. Ha szűkiben van édesanyád
4911 XII |                   nagy fák gyökerei, amelyek óriáskígyók módjára kapaszkodnak a sziget
4912 Utoh|                      harmadik pad névbetűket őriz. Pedig minden esztendőben
4913 V   |                      amelyeket a kolostorban őriztek. Az Árpád-királyok nem fukarkodtak
4914 XIV |                      hó hullott volna, s ezt őrizték meg a levelek.~De ezenkívül
4915 XIV |                Nádor-huszárok kivont karddal őrködtek a holttest körül.~A temetés
4916 X   |                    tartanak~Midőn a sudarfák ormain megszólaltak a napsugarak,
4917 X   |                  kastélyunk ott van a sziget ormán. Hát ti hol laktok?~Ilona
4918 X   |                     virágos ajándék annak az ormányos, kék palástos szent faszobrával
4919 X   |                    szóló ünnepély fogadta az orosz cár leányát: - Alexandra
4920 X   |                uralkodójának, Pálnak, minden oroszok cárjának.~A nádorispánné
4921 X   |                  sarka, piros madárbőrből az orra, a többi része pedig csillog-villog
4922 XIV |                 Messzire látszott a dereglye orrán lengő sárga-fekete zászló.
4923 I   |                 amely minden reggel kopog az orrával az ablaktáblákon, hogy szokásos
4924 X   |                   másik pénz, evvel a hosszú orrú asszonysággal, abból az
4925 XIV |               mellett, mint mindig virrasztó őrség.~A sír lábánál sűrű bokor
4926 II  |                      alatt pedig éppen olyan őrséget állítottak fel, mint a kapuknál.
4927 X   |                       ahol a nap lakik. Az ő országa után már nem jön más ország.
4928 X   |                     meg csillaggal a törökök országából való, ahonnan a nehéz gabonás
4929 IV  |            boldogtalan király sírva járta be országát a tatárok elvonulása után.
4930 XI  |             nemsokára követte leányát a síri országba. Azt a rövid időt, amelyben
4931 XIV |                vadmadarak.~- A királyért, az országért, a hazáért halt meg - szólalt
4932 Utos|                     sajtó tudjon változtatni országhatárokat is". Az augusztus 20-ai
4933 I   |                    azon a helyen, ahol a mai Országház áll: találkozik egy másik
4934 X   |         visszacsatolt a nyakára, volt minden országnak a pénzéből. Ott sorakoztak
4935 VII |                     megcsodálására még külső országokból is eljöttek a kertészek.~
4936 Utos|              hatályon kívül helyezik majd az országot megcsonkító békeszerződést.
4937 IV  |                  felégetett falvak, városok, országutak mentén heverő holttestek,
4938 IX  |               cigányság, a téli farkas járta országutakon dideregve siető muzsikus
4939 X   |                      járt-kelt Buda alatt az országúton, hogy megsegítse a koldusokat,
4940 Utoh|                    is tudják, rákiáltanak az őrt álló rendőrre, és nem tartják
4941 II  |                     beteg emberét szokás: az orvos bizonyosan fejét csóválta
4942 II  |                      álmatlan éjszakákon. Ha orvosa lett volna a vén fának,
4943 Utoh|                     bíznak sem magukban, sem orvosaikban, de már orvosságaikban sem.~
4944 Utos|                  gyógyforrás fő geológiai és orvosi jellemzőit is. Sajnos nem
4945 X   |                 betegsége van, amelyre nincs orvosság a patikában.~Ezt a betegséget
4946 Utoh|                      sem orvosaikban, de már orvosságaikban sem.~Laktam a kis szállodában,
4947 XII |                    romjai között. A bejárást őrző bokrok összecsapódtak felette.
4948 Utoh|                   midőn visszatérünk a mesék őserdejéből - az egykori Margitszigetről
4949 Elo |              növényzet dús volt itt, mint az őserdőben. Annak a hídszárnynak, amely
4950 VIII|       Észak-Amerikában, azokban a csodálatos őserdőkben szokott megteremni, amely
4951 VIII|                    szokott megteremni, amely őserdőknek a növényzetét még ma sem
4952 XII |                      és titkon, mint akár az őskeresztényeket valaha a római katakombákba.
4953 Utoh|                       ezek a varjak, amelyek őslakóknak tekintik magukat a szigeten,
4954 VII |        megbarátkoztam öreg fákkal, hallgatag ősökkel, a tél pattogó rőzselángjaival,
4955 V   |                    onnan szélűzte fellegként oson tova a szomorúság, a bánat.
4956 Utoh|                   érdemes lakni, mert itt az őstermészettel együtt élvezhetni a modern
4957 IV  |                   térdüket, és volt dolga az ostornak...~- Ó, de szerettem volna
4958 IV  |            királyleány járt elöl példával. Ő ostorozta testét a borzbőrből való
4959 XI  |                  testéről, amikor a szentelt ostyát a misemondó pap felmutatja.~
4960 VI  |                      van a szigeten, amelyet őszidőben hozzáértő kertészek a közelgő
4961 XI  |                    felhők, midőn az éjhomály oszlik.~Ezt a csodálatos arcot
4962 IX  |                    délvidék felé, hogy onnan őszre megrakodva a vízszínéig,
4963 Utos|                    ábrázolja és emléklapként osztogatták a Szanatórium vendégeinek.
4964 Utos|             világháború idején a törhetetlen osztrák-magyar fegyverbarátságot hirdető
4965 XI  |                     kolostor volt vigasztaló otthonuk mindazoknak, akiket az életben
4966 V   |                     tértek többé vissza régi otthonukba. Sem a papok, sem az apácák
4967 Utoh|                     is elkívánkoznak nyugodt otthonukból, amikor a lóvasutat eldöcögni
4968 V   |                      a tavaszi gyónás idején óvatosságból és lelki megnyugvásra valamennyi
4969 Elo |                  elbujdostak a nyulakkal, az őzekkel, a szarvasokkal, melyek
4970 I   |                      gyermek."~"A kis szelíd őzike, amely minden reggel kopog
4971 X   |                      két leány imája, mint a pacsirta emelkedik a magasba, a tavaszi
4972 Utoh|              tennivalónk a hídon. A harmadik pad névbetűket őriz. Pedig minden
4973 Utoh|                     festik a padokat.~Minden padnak története támad, ha sokáig
4974 Utoh|                      a fehérre festett kerti padok a Margitszigeten el vannak
4975 Utoh|                 esztendőben újonnan festik a padokat.~Minden padnak története
4976 Utoh|                       És üldögéltem azokon a padokon, amelyeket a főtisztelendő
4977 Utoh|                    Ellátogattam a Duna-parti padokra, amelyekről órák hosszáig
4978 Utoh|               gondolkozni egy ilyen magányos padon, midőn már az ember maga
4979 Utoh|                betegeknek.~Felkerestem azt a padot a kolostor romjai között,
4980 IV  |                      költő jobbnak látta kis pajtása figyelmét másra irányítani.~-
4981 IV  |                   már abban a korban, amikor pajtásaik a lepkét kergetik. Szüleik
4982 IV  |                tiszta volt, mint gyermekkori pajtások között szokott lenni a barátság,
4983 Utoh|               világban bizonyára lepecsételt palackokban szállítottak el innen is,
4984 Elo |                 ápolt, nemesített, gondozott palántácskák, letérdepeltek ama vadvirágok
4985 XI  |             fejedelmi hölgy, hosszú, hímzett palástban, két keze imádságra emelve -
4986 X   |                szemét... az ég felhőtlen kék palástja áldólag mosolygott le a
4987 Utos|            alkalommal találkozunk képekkel a Palatinus strandról, a Szanatóriumról,
4988 XIII|             lelkierejét.~- Hiába vagyok én a palatínus-kisasszony, bizony nem volna ennyi
4989 X   |                Kikaptál? - kérdezte Ilona a "palatínus-kisasszonyt".~- Dehogy - felelt Rézi. -
4990 XIV |              eresztik.~Hát Jóska, a cigányok palatínusa mivel fejezte ki gyászát
4991 X   |                  öltözéke volt a leánynak. A palatínusok öltöztetik így leányaikat -
4992 X   |                leghatalmasabb uralkodójának, Pálnak, minden oroszok cárjának.~
4993 I   |             kisasszony (Ilona nénjei) most a palotában időzik egy öreg nagynéni
4994 VIII|                      ebédemet hozzák a budai palotából. Bizony egészen megfeledkeztem
4995 X   |                csónakján ment haza Budára, a palotájába. Ott aztán megvendégelte
4996 X   |                    mosollyal járt-kelt budai palotájában, mindaddig, amíg a nap az
4997 IV  |                alapul.~Kármán korán a költői pályára lépett, és csaknem minden
4998 XIV |               egyetlen jó barátomnak titkolt panaszát. Remélem, hogy az oltár
4999 II  |                      és hasogató köszvényről panaszkodna, mint az elmúló ősszel tette.~
5000 II  |                   magyar királyunk megunta a panaszokat, amelyek a szigeti vörös
5001 II  |                   csóválta volna.~Mindenféle panaszos kiáltások is hallatszottak