Part

6002 I   |                       A padláson nagyszerűen telel az alma, a dió, a mogyoró,
6003 II  |                  Margit királyleány idejében települtek meg a zárda körül azok a
6004 I   |                  falvak zordonságát. Élettel teli levegő kellett az ő beteg
6005 I   |                mennek vissza az erdőbe, ahol télig maradnak. A varjak sétálgatnak
6006 XIV |                        Az est leszállt, és a telihold felragyogott a pesti partokon.~
6007 Utos|                  hasonlíthatlan báj-illattal telik meg, és a föld lakója, ha
6008 Utos|            felfogható úgy is, hogy könyvének témáiból ad figyelemfelkeltő előzetes
6009 Utos|                      közzétett Boldog Margit témájával itt találkozott először
6010 XI  |                     Szent Margit-kolostorban temessék el őt is. A királynak még
6011 XIV |                      hősi halált halt katona temetésének. Fehér kabátú, lószőr forgós
6012 XIV |                   veszem magamra, édes atyám temetésére. Aztán majd egy szomorúbb,
6013 XIV |                   halottat minden bajtól.~~A temetési szertartás befejezése után
6014 IV  |                  fűzfa, amelynek testvérei a temetőben lengetik gallyaikat.~És
6015 Elo |                     a felirat, mint valamely temetői sírkő felírása. A repkény,
6016 Utos|                   magukkal nem vihetvén, ide temettek. Ezek közt nem kis szerepet
6017 X   |                 romjai között.~- Látod, most temiattad nem lesz szerencsém egész
6018 XI  |             fényesség.~Olyan volt a kolostor temploma, mint a mennyország.~A kakasok
6019 VII |                     házak, Nagyboldogasszony templomának tornya, amely Buda városából
6020 XII |                 lovagrendek tanyáztak itt: a templomáriusok és mások, akik titokzatos
6021 XI  |                      vasrácsos ablak nyílt a templomba, ahol a gyónó nővér térdepelt.)~
6022 I   |                  templomot alkotnának, amely templomnak karzatán reggeltől estig
6023 V   |                     sajgó szívükre vigaszt a templomok bolthajtásai alatt. Hova
6024 V   |                     polgárok a többi szigeti templomokat látogatták. A hagyomány
6025 IX  |                     ütését a pesti belvárosi templomról, akinek kedve volt hozzá,
6026 I   |                  tájat, ahol a nap kel, és a tengert, amelyben a nap lenyugszik.~
6027 X   |                     amelyek szokott délutáni tennivalóikkal voltak elfoglalva a fák
6028 VI  |                   kertész már elkezdi a maga tennivalóját az ő kis országában.~Januárban
6029 Utoh|                megkondul, hogy el ne szokjon tennivalójától.~A kerti utakon már javában
6030 Utoh|                   hálát adhatunk, hogy nincs tennivalónk a hídon. A harmadik pad
6031 VI  |                 télen is talál magának kellő tennivalót. Még javában süvöltöz az
6032 VIII|              szigetre, csónakot hív.~A nádor tenyerét a szeme elé emelte, amint
6033 IV  |                     alatti fülkék, amelyekbe tenyérnyi nyíláson jut be a világosság,
6034 XII |                    messziségben mutatott egy tenyérnyit az égboltozat kékségéből,
6035 XI  |                   fel térdepléséből. És íme, térde alatt, az oltár lépcsőjén
6036 XI  |                       Az oltárlépcső közepén térdelt egy aranykoronás fejedelmi
6037 Utoh|                    plébános a romok lépcsőin térdepelne: "segítségére is jött hívének". "
6038 XI  |                   feleszmélve emelkedett fel térdepléséből. És íme, térde alatt, az
6039 V   |               gyógyító eszköz a gyóntatószék térdeplője volt, nem pedig az orvosok
6040 XIV |              állítottak Szent Margit egykori térdeplőjéből. Ez a szent kő megóvja még
6041 XI  |                 nyomai Szent Margit imádkozó térdeplőjének.~A fülemilék tele torokkal
6042 XI  |                     uralkodószéket a barátok térdeplőzsámolyával cseréli fel.~Eljött azonban
6043 X   |                      piros-zöld kendő, amely térdig ért. És két sor aranypénz
6044 XI  |                     a romfalak mögé.~A leány térdre vetette magát, és akkor
6045 IV  |                 márványra vetették mezítelen térdüket, és volt dolga az ostornak...~-
6046 Utoh|                  különösen azokon az utakon, terecskéken, amelyek környékén ama fák
6047 IV  |               megindult, midőn Kármán művére terelődött a szó. Ugyanazért a költő
6048 VIII|                módjára a szigeti növényzetre terelte a beszédet a jó nádorispán.~-
6049 V   |                   hosszúkás alakú gyümölcsök teremnek, amelyek a fűszeres boltokban
6050 Utoh|                    mintha ennek a szürke kis teremtésnek, ennek a mindnyájunkat példázó
6051 IV  |                    legnagyobb erőfeszítéssel terhes hajóikat a Dunának ebből
6052 III |                    kívül szenvedjen, hogy ne térhessen vissza a családi körbe,
6053 Utos|                  volt, egybekötve egy Payson Terhune nevű ismeretlen angol szerző (
6054 Utoh|           nagyvilágnak épült fogadó előtt, a terjedelmes réten, mintha általában
6055 Utoh|                   ódon klastromból, messzire terjedő kertjeikből... el a Poprád
6056 XIV |                     hogy ide többé vissza ne térjek.~- Hová menne?~- Oda, hová
6057 II  |                    fehér derekú lények, hogy térjünk magunkba, vessük meg a világ
6058 Utos|           megcsonkító békeszerződést. Számos térkép jelent meg, amelyben megpróbálták
6059 Utos|                     írt erről; Az angol lord térképe című cikke természetesen
6060 I   |                      Magyarország az európai térképen, Napóleon szemét nem kerülte
6061 Utoh|                   messziről észrevette, hogy termékenyülésének pillanatát emberi szem akarja
6062 Elo |                    harmadikban nefelejcseket termelnének az arra hivatott kezek.
6063 V   |                  magukba. Mennyi elszántság, természetimádat lehetett annak a dominikánus
6064 VI  |            természetben unatkozni kezdett. A természettel való barátkozás azonban
6065 VI  |               emberektől valók, hanem a nagy természettől.~A jó kertész még télen
6066 VIII|                      S ezenkívül is jótékony természetű ez az óriásfa. Ha szűkiben
6067 V   |                   barátok szentjánoskenyeret termő fákkal ültették körül a
6068 V   |             menekültek.~A domonkosok sohasem tértek többé vissza régi otthonukba.
6069 V   |                     hegyek közé nyúlva, nagy terület, rajta tizenkét falu gondoskodott
6070 Utoh|                    kisharang, amely a sziget területén más óramű helyett itt az
6071 XIII|                  elbeszélését? Eszméletlenül terült el a füvön. A palatínus
6072 Utos|                   ingyen adandó könyvsorozat tervét - augusztus 14-én azzal
6073 XIII|                    hasítják. Rázkódott egész testében, és könnyei megnedvesítették
6074 X   |                  volna át a föld nyújtózkodó testén. Langyos hullámok emelték
6075 XI  |                 ömlik róla, mint az Úr fehér testéről, amikor a szentelt ostyát
6076 IV  |                   elöl példával. Ő ostorozta testét a borzbőrből való korbáccsal
6077 III |                  esztendeig! Törődött, beteg testével állja a táborozás fáradalmait,
6078 VI  |                      magukat a férfiak, hogy testi-lelki műveltségükkel ne maradjanak
6079 Utoh|                   birkózik hajnalonkint ez a testileg is nagyra fejlett madár.
6080 Elo |                  amelyet a szigeti kertészek testőrsége állott körül, és odabent
6081 I   |                    amíg az apjuk az udvarnál testőrtiszt volt. A két nagyobbik Máriási
6082 Elo |                  virágokká változván, mint a testté váltott áhítat, körülillatozták,
6083 V   |         ájtatoskodniok, vezekelniök kellett, testüket sanyargatták, böjtöket tartottak,
6084 XII |                 senki más, mint Szent Margit testvére, aki ugyancsak a szentek
6085 X   |               galambpostát küldött a városba testvéreihez. Nyárfa fehér héjára írta
6086 XIV |                   eltávozásom. Az én szegény testvéreim boldog köznapi lelkek. Az
6087 XIV |                  hogy segíthessek anyámon és testvéreimen. Kármán úr, én megtaláltam
6088 XIV |                    hogy maradjon anyámmal és testvéreimmel, hogy le ne sújtsa őket
6089 XIV |                   kincs felfedezésére, és én testvéreimnek ajándékozom azt, hogy ők
6090 X   |                      társnőiket, megcsókolta testvéri csókkal a nőszirom zöld
6091 V   |               menthetetlennek látszó madárka testvérüket.~De Ilonának helyén volt
6092 Utos|                    hogy még újabb időkben is tétettek kincs-keresési kisérletek;
6093 Utoh|                  időben. Még a nagy szálloda tetőjére is rátelepednek, pedig ezt
6094 I   |                      véghez, mint az ácsok a tetőn. A rigók magasra emelik
6095 Elo |                     csigalépcsőjével és ódon tetőzetével - a nagy nádor csak akkor
6096 II  |                    folytattak. Különösen nem tetszett nekik az apácakolostor szomszédsága,
6097 II  |                   hogy megmutassák, mennyire tetszik nekik holló tolla, játszadozni
6098 Utoh|                      lépteiddel, mint valaha tetted.~Én láttam a külső töltéssel
6099 Utoh|                    kötelezettségemnek eleget tettem ezen a világon, és fiatalon
6100 VI  |                   mint az emberek. Ki vannak téve mindenféle betegségeknek.
6101 XII |                    föld alatti katakombájába tévedt, ahová a Margit-apácákat
6102 XIV |               előttünk a lábnyom, hogy el ne téveszthessük az utat.~Nagyon fáradtak
6103 XIV |                   eltűnt előlünk, de már nem téveszthettük el az irányt. A lépcsők
6104 I   |                 erkélyéről elindulva sohasem téveszti el az utat a sziget felé.
6105 I   |                    Budával, ha ez a korzikai tigris idáig merészkedik?) Máriási
6106 Utos|                     évfordulóján Madeirán és Tihanyban tartott megemlékezésekről.
6107 I   |                    Al-Dunán vagy a legvadabb tiszai kiöntésekben fordult meg.~
6108 XIII|                      a dereglyét hozták, egy tiszt vezetésével szálltak partra.~
6109 Utoh|             romjainál való tartózkodás lelki tisztálkodását, a jó hatásokat a forrás-zuhatag
6110 Utoh|                 álmodozni, oly jó kegyesnek, tisztának, nemesnek, jóságosnak lenni
6111 XII |                szolgálót, aki kegyességével, tisztaságával, erényeivel kiérdemelte
6112 Utos|                     ez által a kert csin- és tisztaságban szenvedett.~Különösen az
6113 V   |                 folytatásához?~Elég volt egy tisztátalan gondolat, elég volt egy
6114 Utoh|                     nagy múltjánál, valamint tiszteletre méltóságánál fogva tovább
6115 II  |                     hitték, hogy a hold az ő tiszteletükre vette fel ezüst köntösét.
6116 V   |                    azoktól az apró férgektől tisztítja meg, amely férgek a legerősebb
6117 Utoh|                örökkévalóságnak készült az a titáni töltés gránitfalakból, amelyek
6118 XII |          Margit-apácákat temették, rejtve és titkon, mint akár az őskeresztényeket
6119 V   |                      levéltárai telve vannak titkos írásokkal, amelyeket nem
6120 XII |                 leányka magába tudta zárni a titkot - még az édesanyja előtt
6121 III |                        Kármán úr előtt nincs titkunk, ő házunk régi barátja -
6122 XII |                      A gyermekek néha sokkal titoktartóbbak, mint a felnőttek.~Máriási
6123 IX  |            malmainkat, hajóinkat, amikor egy titokteljes ember bukkant fel a városban,
6124 Utoh|             szenvedéseiben. És Szent Magit a tizedik napon, amidőn a plébános
6125 IX  |                      A kincsásók könyve a mi tizenhármunk birtokában van jelenleg.
6126 II  |             állítottak fel, mint a kapuknál. Tizenhárom lépcső vitt le a föld alatti
6127 IX  |                 hozzá, megszámlálhatta, hogy tizenkettőt vert az óra, amikor a szigetcsúcs
6128 I   |                    fák voltak barátnői, amíg tizenötödik évét betöltötte.~Szent Margit
6129 VI  |                  nyári lakjaikat: a szigetre tóduló pesti és budai polgárok
6130 Utos|                      mellyel a sziget földje többfelé fölturkáltatván, ez által
6131 Utoh|                   csak annyiban különbözik a többiektől, hogy messzibb, kalandosabb
6132 Utoh|                    már csak három van meg, a többinek a helyén szurkos homok vagy
6133 V   |                 fehér papok gyóntatószékében többnyire a tolvajok és a rágalmazók
6134 VIII|                      hajósok, akik életükben többször is megjárták Amerika földjét,
6135 I   |                   kóbor falusi eb."~"A sárga tökből vájt cinkefogók és a stiglincekre
6136 II  |                 harcias barátok maradtak meg tölgyfák alakjában a szigeten.~Úgy
6137 I   |                    Ha bezárták jól megvasalt tölgyfakapuját: bevehetetlennek látszott
6138 Utoh|         örökkévalóságnak készült az a titáni töltés gránitfalakból, amelyek
6139 Utoh|                    tetted.~Én láttam a külső töltéssel együtt emelkedni a sziget
6140 VI  |                   délutánt méltó udvarlásban töltheti Máriási Ilona társaságában.~
6141 II  |              magányba vonult ájtatoskodással töltötték életüket, hanem kardokat
6142 VII |                  telet, kevesebb víg tavaszt töltöttem magam is Szent Margit szigetén,
6143 VI  |                   magának, Ilona, hogy mivel töltse idejét itt, a Szent Margit
6144 IV  |                       a mosolytalan bánatban töltsék hátralevő éveiket. Aki egyszer
6145 V   |                     támadás tárgyát, egy kis tömzsi, barna mellényes madárkát,
6146 III |                  törvényszék keze. Ha ki nem tör vala a háború: már régen
6147 Utos|              elbeszélés, a későbbi kisregény töredékes csírájának tekinthető; egyébként
6148 Utos|               például a világháború idején a törhetetlen osztrák-magyar fegyverbarátságot
6149 II  |                       szikáran, kopaszon, de törhetetlenül állt. Az ő gallyai olyan
6150 Utoh|                     már a világi hiúságokkal törődni) - az Isten áldja meg a
6151 V   |                    biztonságban a kincsek. A törökön kívül mindenfelé rablócsapatok
6152 VIII|                      ki Lotaringiai Károly a törököt Magyarországból. Lehetséges,
6153 VIII|          Magyarországból. Lehetséges, hogy a törökverő hadvezér seregében volt
6154 III |                 szigeten.~Bocskoros csónakos törölgette izzadt, hosszú üstökét,
6155 X   |                      akik éppen azon gondban törték a fejüket, hogy milyen ruhába
6156 I   |                   tréfaságot elhinni, amit a történelem az utolsó magyar nemesi
6157 III |                       Hadd beszéljék a pesti történeteket anyjuknak, amelyek az alatt
6158 Utos|                   amely tartalmazza a sziget történetén kívül a gyógyforrás fő geológiai
6159 V   |                    abbahagyta a régmúlt idők történetének elbeszélését.~Hallgatva
6160 Utoh|                látták. Többet tudunk a romok történetéről, mint valaha tudtak azok
6161 I   |                      a bent lakók.~Ha valaki történetesen esti órákban járt a Duna-parton:
6162 Utos|                     Margitszigetre vonatkozó történeti adatok, a szigeten a középkorban
6163 Elo |                hőseit és hősnőit e következő történetnek.~Elmentek ők a fogyó holddal,
6164 VII |              Margit-kolostorban.~Arany János történetünk idejében még nem írta meg
6165 Utoh|                 ragaszkodnak a természet ősi törvényeihez - nem tudják szülőhelyükön,
6166 V   |                      való vétek, az országos törvények meg nem tartása, a szegények
6167 Utoh|                      nézem, hogy ebben a vén törzsben még mindig annyi életerő
6168 VI  |                    méter volt a magassága, a törzse pedig olyan, hogy négy-öt
6169 Utoh|                      mondják őkelmét, hétágú törzséből napjainkban már csak három
6170 V   |                      segítségkérésükkel, vad törzsek közé keveredtek, és vértanúi
6171 XI  |                      készült volna a vén fák törzsérre, és a páncél csillogott,
6172 II  |                      közel, se távol hasonló törzsű fa, amelyet gyermekének
6173 V   |                      a földet nézte a romfal tövében, mintha felfedezett volna
6174 VII |                  földjét kikaparta,~Felemelt tövestől négy fiatal füzet:~Ezek
6175 VII |                    alatt a hagyomány szerint Toldi Miklós menyasszonya: Piroska
6176 VII |                   felejthetetlen költeményét Toldiról, ámde a szigeti szomorúfűzek
6177 XIII|                      az a rossz hír, amelyet tőled hallanék! - felelt Máriási
6178 II  |                 vetett az alkonyati habokra. Tollai különösen fénylettek, mintha
6179 I   |                     A vadkacsák tarka, kékes tollaikkal behintették a Duna-partot.~
6180 I   |                     reptükben sárga és fehér tollazataikat úgy ragyogtatják, mint a
6181 I   |                      hogy szinte fekete lett tőlük a felhő. Volt itt a mogorva
6182 XIII|                   Majd adok én neked, te kis tolvaj!~Mikor ennek az elfoglaltságnak
6183 V   |                 gyóntatószékében többnyire a tolvajok és a rágalmazók találtak
6184 XII |                 valamerről a magasból ringó, tompa, állandó és megnyugvó zúgás
6185 Elo |               külvilággal, még az ideálja se toppant meg a hídépítő mérnökök
6186 IV  |                  fákból, a dalokat a madarak torkából. Az ibolya kidughatta fejét
6187 XI  |                     drágalátos érzelmét, kis torkuknak minden ezüstjét odaöntötték
6188 Utos|                dárdájukkal a lóról. A lovagi tornán elmaradhatatlan "rózsa-királynő"
6189 Utos|                    középkori jelmezes lovagi tornát rendezett. A pompás, nagyrészt
6190 VII |                Nagyboldogasszony templomának tornya, amely Buda városából kiemelkedik:
6191 XIV |                 nemcsak a helyőrségi templom tornyában húzták meg a harangokat,
6192 VI  |                     szerzetesek kolostorának tornyából, és kidöntötte a hétágú
6193 VI  |                     szakított le láncaikról, tornyokat ingatott meg Budán, letépte
6194 XI  |              térdeplőjének.~A fülemilék tele torokkal énekeltek itt, kis szívüknek
6195 V   |                 igazságtalanságokat meg kell torolni.~Pedig hát az a büntetés
6196 XII |                    legenda szerint az óbudai toronyban szokott megkondulni a harang,
6197 IX  |                      déli szél idáig hozta a toronyóra ütését a pesti belvárosi
6198 Utoh|                    még ha a legméltóságosabb toronyórának vélnénk is magunkat.~~Ó
6199 X   |                     mazsolás, diós, mandulás torta, amelynél jobbat sohasem
6200 X   |                    volt. Békacomb is volt. A tortákat pedig a legfinomabb budai
6201 X   |                      sohasem ettem. Mert egy tortát hazahozott az apám a tarisznyájában.~
6202 V   |                     szélűzte fellegként oson tova a szomorúság, a bánat. A
6203 II  |                      Estefelé, midőn a holló továbbröpült, elhallgatott, és nyugodtabb
6204 V   |               rombolása után.~Az erdei pinty tovaröppent.~~Csízek, cinkék ugráltak
6205 X   |             szerencséje a pillangónak, amely tovatűnt a kolostor romjai között.~-
6206 VI  |                    fejét földdel, szalmával, trágyával oly vastagon borítják, hogy
6207 I   |                      Mert nem kell ám minden tréfaságot elhinni, amit a történelem
6208 Utos|                    Daily Mail tulajdonosának Trianon revíziójára vonatkozó akciója
6209 I   |            kényelmességét, amikor valamerről trombitahangot hallott. Az öreg katona
6210 XI  |                 otthagyta volna Magyarország trónusát, hogy a szomorúság elől
6211 Utos|                      Végül azzal a zseniális trükkel szerezte vissza a császár-családfő
6212 II  |                  áhítat és megadás hangzik a tucatnyi nyárfa susogásában, ha gyenge
6213 XII |                    írás, és többet senki nem tudhat meg arról a valakiről, akit
6214 V   |                elásott kincseikért? Senki se tudhatja. Csak annyi bizonyos, hogy
6215 Elo |                   áruló füstöt.~Ki tudja, ki tudhatná, mi okuk volt ezeknek az
6216 IV  |                figyelmét másra irányítani.~- Tudja-e, Ilona, hogy a sziget mindig
6217 Utoh|                   ezt meg a modern kertészek tudnák megmondani. Hogyan birkózott
6218 XIV |                    mesélte a szigeten:~- Nem tudnám megmutatni a helyet, ahol
6219 Utoh|                   felé, azoknak is, akik nem tudnának imádkozni.~Ne mondják nekem,
6220 Utoh|                  amelynek pedig öreg fejével tudnia kellene, hogy legjobb dolguk
6221 III |                   szigorúan nézett rá.~- Nem tudod, hogy mit fecsegsz! - pirított
6222 V   |                   volt, nem pedig az orvosok tudománya!~Ideát a pesti előkelő asszonyságok,
6223 Utoh|                    nem jöttek volna mindig a tudós építészek, akik megmentették
6224 IX  |                     szigetcsúcs irányában. A tudósok szerint Szent Margit szigetének
6225 Utoh|                     már egyetlen levelet sem tudsz hajtani.~~A gesztenyefák,
6226 II  |             szembefordult az öreg széllel.~- Tudsz-e még táncolni, öcsém? - kiáltotta
6227 Utoh|                főtisztelendő úr könyvét, aki tudtommal először foglalta könyvbe
6228 IX  |                     is. És mind ez ideig nem tudtunk egyetlen kincsnek sem a
6229 Utoh|                 azokat apáink látták. Többet tudunk a romok történetéről, mint
6230 VIII|                  parton.~Ez a harangkongatás tudvalevőleg azt jelentette, hogy valaki
6231 I   |                    levegő kellett az ő beteg tüdejének. És az akkori orvosok azt
6232 Utoh|                padról a Margit-híd zsivajgó, tülekedő, szinte fáradhatatlan életét
6233 IX  |                  jelenti, azoknak olyan erős tülkük van, hogy áthatol a legsűrűbb
6234 IX  |                      megállapíthatta, hogy a tülök nem gabonahajó közeledését
6235 IX  |                      a legsűrűbb ködön is.~A tülökhangra a cigányvajda kilépett a
6236 X   |               megközelítgette a kék kalapkás tündéreket, amelyek a fű halvány zöldjében
6237 I   |                      is láttak, amely fehér, tündéri madár legfeljebb az Al-Dunán
6238 I   |                  otthona a sivatag. De annál tündéribb a Duna közepén a sziget.)~
6239 Utoh|                 kieszelte azt, hogy el lehet tüntetni ezeket a talajvizeket, ki
6240 XIV |                      útjában, szelíd volt és türelmes: miért ölték meg őt?~Aztán
6241 IX  |                melytől az fellobogott.~Aztán türelmesen várakozott Jóska vajda,
6242 IX  |           kincskeresők.~- Lássuk munkához! - türelmetlenkedtek a sötét háttérben a láthatatlan
6243 II  |                örülök neki. El vagyunk látva tüzelővel."~~
6244 I   |                     az időben gránátosaival, tüzéreivel, lovasaival tartózkodott.
6245 Utoh|                    ezen a napon. A napszekér tüzesebben indul el Magyarország felé,
6246 Utos|                     mikor a sziget a főváros tulajdonába került - az irányítást átvevő
6247 Utos|                     vagy zárlatot beiktatva, tulajdonképpen legtöbb alkalommal új művet
6248 Elo |                azoknak a neveknek, amelyeket tulajdonosaik itt megörökítettek. Persze
6249 Utos|                Rothermere lord, a Daily Mail tulajdonosának Trianon revíziójára vonatkozó
6250 Utoh|                    van, hogy valamennyiünket túlél, akik alatta megpihenünk.
6251 VII |                      A törökök szent fája, a tulipánfa ugyancsak sok példányban
6252 VII |                      törökök a margitszigeti tulipánfához, amelynek virágából vagy
6253 I   |               szálladozott a kéményből, és a túlparton szánkázó pesti dámák és
6254 I   |                     Sápadt, vékonyka, szinte túlvilágias lénye nem bírta el a városok
6255 Utoh|                       A nagy harkály mindent túlvisító kiáltása ébreszti fel még
6256 VII |               amelyen át aranyos felhő mögül tűnnek fel a budai házak, Nagyboldogasszony
6257 V   |                     kútgödörnek a maradványa tűnt fel a romok között.~- Régi
6258 V   |                   midőn azoknak magaviselete tűrhetetlen lett.~Évekig folyt a küzdelem
6259 II  |                egymás között, idegen fát nem tűrve, közelében maradtak meg
6260 X   |                  kellett nézni: annyi rőzse, tűzifa gyűlt össze, hogy Rézinek
6261 Utoh|        Nagyboldogasszony napjára virradtunk, tűzpiros szemmel tekint alá a fali
6262 IX  |                      legsötétebb éjszakán is tűzrakás lobogott. Ez mutatta az
6263 X   |                   Semmi egyébért, mint éppen tűzrakáshoz való gallyakért.~Nem volt
6264 IV  |                  közé - sóhajtotta Ilona, és tűzrózsák nyíltak az arcán a mélységes
6265 V   |                  leesett kő, siklott, mint a tűzsugár.~Egy vércse volt, amely
6266 X   |                 Egyszer majd eljön értem egy tűzszemű, ezüstpatkós paripán, felvesz
6267 XIV |              mennyországi fátyolát a fejemre tűzzem.~- Szegény gyermek - felelt
6268 I   |                     a szigeten legelész.~Van tyúkketrec, amelyet jól védelmez a
6269 II  |               ugyanezért tollaim megítélését udvarhölgyeire bízom. Ők még fiatalok,
6270 II  |                  felébredt a szél, és a hold udvarlására siet.~Ám a szél sokáig váratott
6271 VI  |                 margitszigeti délutánt méltó udvarlásban töltheti Máriási Ilona társaságában.~
6272 I   |                történik.~A kőfallal kerített udvarnak mindig zárva volt a kapuja,
6273 V   |                  mert abban az időben így is udvaroltak a művelt fiatalemberek a
6274 VI  |                     mellett üldögélni, és az udvarról a favágók kopácsolását hallgatni.
6275 V   |                    hogy elhagyva a fejedelmi udvart egy-egy apácazárda szomorú,
6276 Utos|                  föld alatti alagút pozitív, üdvöt hozó, tehát mintegy mennyei
6277 II  |               erősebb volt, amint a magasból üdvözölte a királynőt.~A fejedelemnő
6278 XI  |                     fényesség világítaná. Az üdvözült lelkek éjszakája volt ez!
6279 XI  |               végtelen jóságos ez az arc, az üdvözültség fénye ömlik róla, mint az
6280 IX  |                      döntött azokban a vitás ügyekben, melyek ezen a nagy tájékon
6281 VI  |                    nádor nemcsak az országos ügyeket, de még a háborús táborozást
6282 III |                 vajon ráér a nádorispán a mi ügyünkkel foglalkozni? - kérdé reménytelenül
6283 XIV |                       aki a jó Isten jobbján ül a szentek koszorújában.~-
6284 Utoh|                    amelybe játékos gyermekek üldögélnek, mint valami bölcsőbe. És
6285 VII |                   bokrok alján elgondolkozva üldögélő rigó (amely nagyon szereti
6286 X   |                     repült, aki egy fa alatt üldögélt, és kosarat font a fűzfa
6287 XIII|                      fordult. A rigók többet üldögéltek a földön, mint a fákon -
6288 Utoh|                    megtanult mondókáiba.~~És üldögéltem azokon a padokon, amelyeket
6289 Utoh|                karokkal, kinyújtott lábakkal üldögélve a fürdőkádban, miközben
6290 V   |                       amely fekete lepkeként üldöz estétől - mond most Máriási
6291 X   |                      érkezett meg a pillangó üldözője, a feketehajú, barna leányka.~
6292 X   |                  dolgom lesz, hogy egész nap ülhetek a pitvarban, nem kell száraz
6293 V   |           tányéraikkal, a rügyek, bimbók úgy ülnek a magasban, mint az ifjú
6294 Utoh|                  kalandos útitervekről. Jobb ülni, mint menni. Jobb gondolkozni,
6295 VI  |                     Sáros volt a két keze az ültetéstől. Ő ültette azokat a szomorúfűzfákat
6296 VI  |                 nádorispán után József nádor ültetgetett.~A nádor nemcsak az országos
6297 VIII|                   atyja, István nádor kezdte ültetni, de az ő idejében növekedett
6298 VI  |                    két keze az ültetéstől. Ő ültette azokat a szomorúfűzfákat
6299 V   |              szentjánoskenyeret termő fákkal ültették körül a házukat. Még ma
6300 Utoh|              bokrainkat, fáinkat, drágalátos ültetvényeinket! Annak az időnek vége van,
6301 XI  |             Árpád-királyok jártak feltámadás ünnepein ájtatoskodni e szent helyre.~
6302 X   |                 legszentebb órája, a húsvéti ünnepeket megelőző magasztos óra,
6303 I   |                 egyetlen előkelő bálról sem. Ünnepelt táncosnők, magasztalt úrhölgyek.
6304 XI  |                     feltámadás éjszakája itt ünnepelte volna magát legszívesebben.~
6305 IV  |                      költő, akit már javában ünnepeltek a pesti társaságokban, habozás
6306 X   |                       ahol hétországra szóló ünnepély fogadta az orosz cár leányát: -
6307 X   |                      felvidulni a legtarkább ünnepélyen sem, nem örült a pompának.
6308 X   |                   rágyújtott dalára az egész ünnepi kórus - a legszótlanabb
6309 XII |                      fehér gyermekkezével az üregbe, mintha valamely ismert
6310 XII |                    olyan aranypénz hevert az üregben, amelyen köpenyeges Jézuska
6311 XII |             aranytallér gördül ki nyomban az üregből, amelyet a törökök elől
6312 XII |               kiverejtékeződtek volna.~Ez az üres, utolsó koporsóhely az,
6313 IX  |                  egyéb zenészeket, akik azon ürügy alatt szoktak a korcsmában
6314 IX  |                   szigetén megtelepedjen, és üstfoltozással és egyéb munkával foglalkozzon.~
6315 Utoh|                    kapaszkodnak bizonyos fák üstökeibe, mint valami légi pandúrok.
6316 III |                    törölgette izzadt, hosszú üstökét, amíg csónakjával a pesti
6317 XIV |           öltözékeitől.~Az óbudai parton egy üteg állt az ágyúkkal, amelyek
6318 IX  |                      idáig hozta a toronyóra ütését a pesti belvárosi templomról,
6319 III |                 fáradalmait, nem beszélve az ütközetek halálveszedelméről. Megszenvedett
6320 X   |                  Nyárfa fehér héjára írta az üzenetet:~- Szent Margit nagyszombat
6321 II  |                     Küldd az apád, ha valami üzennivalója van.~A szelecske elbujdosott,
6322 II  |                kötöttek, ha a király háborút üzent. Megharsant a kürt, csengtek
6323 I   |                    hallott a ház felől, s az ugatás nem volt barátságosnak mondható.~
6324 I   |                    hatalmas ebek, amelyeknek ugatása az óbudai partig visszhangzott.~
6325 IX  |                     a tehénistálló környékén ugatott álmában egy kiskutya. De
6326 V   |                 tovaröppent.~~Csízek, cinkék ugráltak a fagallyakon, és csodálatos
6327 IV  |                     kedvük itt a víz színére ugrándozni.~Magyarország legszomorúbb
6328 Utoh|                  életében valódi ünnepnapja. Ugrik, mint a percmutató, és mi
6329 Utos|               strandról láthatunk két fotót; ugyanabban a számban jelenik meg először
6330 V   |                     egyszerre hét templom és ugyanannyi zárda állt a szigeten.~A
6331 Utos|                      helyen is megjelentette ugyanazon írásait. Azonban - mint
6332 I   |                      tekintete. És messziről ugyanazt gondolhatták magukban a
6333 V   |                 talán egy tábori tűz mellett ugyanebben a percben szintén a gyermekeire
6334 II  |              Felségednek már gyönge a szeme, ugyanezért tollaim megítélését udvarhölgyeire
6335 V   |               eltévedt úton járóknak.~Azután ugyanide eresztgették le a kincseket,
6336 V   |                    Isten igéjét hirdetni is, ugyanők szónokolnak a pápai udvarnál.
6337 II  |                   meg a világ hiúságát, hisz úgyis csak szomorúság és bánat
6338 Utoh|                      te kedvedért nyitják az újabbnál újabb sétautakat a szigeten,
6339 Elo |                  része volt Nagymagyarország újjáépítésében, mint akár atyjának, a tatárverte
6340 I   |                   tavasszal úgy érezte, hogy újjászületik, mint a madarak és virágok,
6341 V   |                  titokban az ajkára tette az ujját. Mintha jelezni akarta volna
6342 Utoh|                     Pedig minden esztendőben újonnan festik a padokat.~Minden
6343 Utoh|               megmozdulnak a lombok között - Újpest felől kerékküllőit küldi
6344 Utos|                magának az alaptörténetnek az újramesélése is újabb hangsúlyokat kap,
6345 Utos|                    kutatásai kimutatták - az újrapublikálást mindig felhasználta arra,
6346 Utos|                       hogy abban az évben az újság képes melléklete legtöbbet
6347 IX  |                mélyében lappanganak.~Nevetve újságolta édesanyjának:~- Jó anyám,
6348 VI  |                     azonban ellensége minden unalmi lehetőségnek. Miután a természet
6349 VI  |                    növények, állatok sohasem unatkoznak. Az unalom emberi kitalálás.
6350 VI  |                      aki a nagy természetben unatkozni kezdett. A természettel
6351 X   |                   sziget bokrai között, amíg ura a kertésszel vesződött.~~
6352 V   |          megnövekedett, hogy szinte egyedüli urai lettek a Margitszigetnek -
6353 IV  |                      IV. Béla király, akinek uralkodása alatt a tatárok elpusztították
6354 X   |                      vajdának a fia, aki ott uralkodik, ahol a Dunának vége van.~-
6355 Utos|                     története a megboldogult uralkodó édesapjáról feltétlenül
6356 X   |                  földkerekség leghatalmasabb uralkodójának, Pálnak, minden oroszok
6357 XI  |                 úgysem találta örömét, és az uralkodószéket a barátok térdeplőzsámolyával
6358 X   |                     egész országban cigányok uralkodtak. Király volt minden cigány.
6359 X   |                      Magyarország legnagyobb urának, a nádorispánnak felesége,
6360 IX  |              rendszerint békésen alusznak az Úrban, miután hajójukat alkalmas
6361 I   |               Ünnepelt táncosnők, magasztalt úrhölgyek. A legjobb nevelésben részesültek
6362 III |                     lányért, akit fényben és úri módon nevelt. Megjárta ő
6363 Utoh|                    találjon. A főtisztelendő úrnak szívbaja volt. Elakadozott
6364 XIV |              ereszkedtünk, mert az én jó kis úrnőm, Ilonka, meg parancsolta,
6365 X   |                 Megtartottátok a böjtöt a mi Urunk Jézus Krisztusunk nagyheti
6366 Utoh|                     kalandozni a girbe-gurba utacskákat. A másik padról a Margit-híd
6367 VII |               szívringató magánnyal, a kerti utakkal, amelyeket oly mélyen betemetett
6368 Utos|                      legalábbis erre látszik utalni a Magyarságban 1927. augusztus
6369 XIV |                      egy leány is elkísér az utamon, aki nem akar magamra hagyni
6370 Utoh|                     önkéntelenül megpróbálja utánozni a hosszú életű fákat a csendes
6371 X   |                mintha a kolostornövendékeket utánozták volna, akik itt valamikor
6372 XII |               rosszat, amikor az aranytallér utasítását követi. A talléron egy köpönyeges
6373 XIV |             ruháikban, mint eltévedt, északi utasok álldogáltak e szivárványos
6374 V   |                amelyek kifosztották a jámbor utasokat.~A szerzetesek tehát jobbnak
6375 Utoh|                   hogy messzibb, kalandosabb utazást tesz meg a föld alatt, mint
6376 XIV |                      törődik?~- Szent Margit útbaigazítást adott, hogyan gondoskodhatom
6377 X   |             nyomorékokat, akik elfáradtak az útban.~Messzi országból került
6378 Utos|                 kiadásban is prospektusszerű útikalauzt jelentettek meg, amely tartalmazza
6379 Utoh|                lemondott mindenféle kalandos útitervekről. Jobb ülni, mint menni.
6380 II  |                      a levegőt? A fejedelmek útja gyakran véres.~~Egy tavaszon
6381 XIII|               értesítve lett tábori futárunk útján, hogy gondoskodjon az ezredes
6382 IX  |                     a Dunából, lefelé járták útjukat a délvidék felé, hogy onnan
6383 I   |                    tájékozódjon az irányról. Útközben, valahol azon a helyen,
6384 I   |                     időben a szigetről indul útnak a város felé Máriásiné levelével,
6385 I   |                 amelyet farkasnak néztek, de utóbb kitűnt, hogy kóbor falusi
6386 Utoh|                                              UTÓHANG~A mai Margitsziget~...A
6387 Utos|                     a végső változat elő- és utóhangját. Ismerve Krúdy munka-, illetve
6388 Utoh|                      messziségbe, hogy többé utol ne érhessük őket.~~A mesék,
6389 V   |                     királyleánytól örökölték utolérhetetlen illatukat.~S az illatos
6390 X   |                     az égen, gyors paripáján utoléri. Amikor nagy szél fúj a
6391 V   |               megmutatta az utat az eltévedt úton járóknak.~Azután ugyanide
6392 VIII|                  tudná, hogy milyen kalandos úton-módon került a messzi világrészből
6393 Utos|                                              UTÓSZÓ~Kiadványunk Krúdy Gyula
6394 X   |                      a cigányvajda lánya nem űzte tovább a tavasz első lepkéjét,
6395 V   |              megrakodva kötött ki. A királyi vadaskertek, itt Visegrád környékén,
6396 V   |                 foglalkoztak. Ők mennek el a vademberek közé Isten igéjét hirdetni
6397 Utoh|                     alatta a talajt. Kopog a vadgesztenye.~~De ne feledkezzünk meg
6398 Utoh|                     azt először látnák. És a vadgesztenyefa, amelynek pedig öreg fejével
6399 Utoh|                szilárd, szinte letéphetetlen vadgesztenyék között is akadnak olyanok,
6400 I   |                mindenféle fajta vízimadár. A vadkacsák tarka, kékes tollaikkal
6401 I   |                    felhő. Volt itt a mogorva vadlibától kezdve a nádi verébig mindenféle
6402 Utoh|                     át a Margitsziget a régi vadonságából mai angolparkos alakjába. (
6403 Elo |                     nem sokban különbözött a vadontól, amelyben a szent királyleány
6404 I   |                     földszintes, repkénnyel, vadszőlővel tetőig befuttatott házikóban,
6405 Elo |              palántácskák, letérdepeltek ama vadvirágok közé, amelyek Szent Margit
6406 Utoh|                    azokon a helyeken, ahol a vadvíz lakott tavasztól őszig.
6407 VI  |                     ágat, bizony le kell azt vágni hamarosan. A fa majd beforrja
6408 V   |                 vörösbarna árnyék villámként vágódott az énekes madarak közé.~
6409 V   |              félelmetes volt ez a villámként vágtató nagy madár a fák alatt...~
6410 XIV |                      elérje azt, amire szíve vágyakozik.~- Az ön fülének még nem
6411 XIV |                akadálya sincs annak, hogy hő vágyamat, mindig velem levő álmomat
6412 Utos|                   vizitkártyái címet viseli. Vagyis Krúdy belemerül a múlt század
6413 XIV |                      azt, amire az én szívem vágyódik. Az ön ártatlan lelke még
6414 IV  |                     önfeláldozás és szeretet vagyon a női szívekben.~Hisz nem
6415 XIV |                    visszaszerezte elvesztett vagyonát. Sohasem beszéltek arról,
6416 XII |                     hiúságait hagyta el, dús vagyont rázott le magáról, kínzó
6417 IX  |                     könyvnek, mert nemcsak a vagyonunkat adtuk érte, hanem nyugalmunkat
6418 IX  |                     kezébe vette ezüstgombos vajdabotját, és a háznépével együtt
6419 V   |                     Jánosok föld alatti utat vájtak a börtönökhöz. Azt hitték,
6420 Utoh|                    olyan boldogan nyitja fel vajúdásából szemét, mint az emberi anyácskák.~
6421 III |                Elisabeth elszörnyedtek Ilona vakmerőségén. Máriásiné is aggodalmasan
6422 IV  |               szomorú emberek lakhelye volt? Valahogyan vonzotta ez a hely azokat
6423 II  |                panaszkodott, talán el akarta valakinek mondani utoljára élete bánatát.~
6424 Utoh|                      azt lehetne hinni, hogy valakivel birkózik hajnalonkint ez
6425 II  |                     csákányok, ásók munkája.~Valamelyik magyar királyunk megunta
6426 VII |               eljöttek a kertészek.~De talán valamennyinél szebb példányok a tölgyek,
6427 Utoh|                      annyi életerő van, hogy valamennyiünket túlél, akik alatta megpihenünk.
6428 Utos|                   gyógyfürdő propagandájához valamiképpen mégis csak kapcsolódott
6429 I   |                  amilyen földabroszok minden valamire való "gyűldében" a falra
6430 XI  |                vérrokonának, akit példaképül választott.~A térdeplő jobb oldalán
6431 V   |               ájtatos foglalkozásuknál fogva választottak. Ezenkívül közel volt Buda
6432 IV  |                     Dunának ebből az ágából, választották a veszélyesebb budai ágat,
6433 Utoh|                     Nem, most már sehogy sem válik be az a régi jóslás, amely
6434 Utos|                     Margitszigetre, és ekkor vállalhatta el a szigeti gyógyfürdőt
6435 V   |                    Csak annyi bizonyos, hogy vállalkozó, önkéntes kincskeresők időnként
6436 X   |                   kihányva. Volt ezenkívül a vállára dobva egy piros-zöld kendő,
6437 IV  |                  napjainkban. Mélyebb volt a vallás, izzóbb a hit, szigorúbb
6438 V   |             meggyötört szívét a szenvedő, ha vallása se volna? Mely borzalmas
6439 V   |                    jótéteménye a katolikusok vallásának a gyónás szentsége, amely
6440 V   |                     lerótta.~Ó, nagy áldás a vallási szertartás a gyengéd női
6441 Utos|            elveszettnek gondolt, gyermekkori vallásos hitnek a föléledését, amelyet
6442 XIII|               könnyei megnedvesítették Ilona vállát.~- Meg fogod nekem bocsátani,
6443 Utos|                      az ott rejlő kincseket.~Valljon a Margit-szigeti kincsásók
6444 III |                     gomba alakú napernyőiket vállukon forgatták. Könyökig érő
6445 II  |                     a csaták elmúlásával sem válnak szét. A legenda szerint
6446 XII |                    álmai valóságra kezdettek válni. A titokzatos aranytallér,
6447 Utos|                     azóta is kimaradt minden válogatásból. Az, hogy egy sajtókirály
6448 XIV |                katonai pontonok hozták azt a válogatott századot, amely díszkísérete
6449 VI  |                    bánatok nem az emberektől valók, hanem a nagy természettől.~
6450 XII |                      amikor csodálatos álmai valóságra kezdettek válni. A titokzatos
6451 Utos|         olvasmányának szerzőjére hivatkozik. Valószínűsíthető viszont, hogy Krúdy használta
6452 X   |                      lányát), még több ilyen valószínűtlenséget mondott az első találkozásnál.~
6453 Utoh|                     kerti utakon már javában váltakozik a fény és az árnyék. Megszámlálhatatlan
6454 Elo |                     változván, mint a testté váltott áhítat, körülillatozták,
6455 Utoh|                      magamban, hogy velem is változás történt, mintha felébredt
6456 Utos|                      a műnek már egy korábbi változata is, amelynek címe: Szent
6457 XIV |               amelyekből a fal volt kirakva, változatlanul követtek. És mindig előttünk
6458 Utoh|                 voltaképpen van abban valami változatosság is, amint a fehérre festett
6459 II  |                  Bizonyosan az utolsó apácák változtak át nyárfákká, mikor körülöttük
6460 Utos|                      akarja: "a sajtó tudjon változtatni országhatárokat is". Az
6461 Utoh|                     egykedvűségén az mit sem változtatott, hogy a betegek, akik a
6462 Elo |                    szinte maguk is virágokká változván, mint a testté váltott áhítat,
6463 IX  |               cigányság között. A falu végén vályogvető cigányság, a téli farkas
6464 X   |                  csak azt kérdezte Rézike:~- Van-e vőlegényed?~Ilona tagadólag
6465 IX  |           létezéséről, mint azok a félig vad vándor cigánytörzsek, amelyek lobogó
6466 V   |                    éltek, akik szőrcsuhában, vándorbottal járták az ismeretlen földrészeket
6467 IX  |                 Csempészek, hamis pénzverők, vándorcigányok és mindenféle nem tiszta
6468 XII |                 bizonytalankodva járt előtte vándorlásában.~A megingott nagy kőről
6469 Utoh|                gyerekek:~  A vízi-malom!"~És vándorlásaimban rájöttem, hogy voltaképpen
6470 II  |                  azért megkövetelték, hogy a vándorló zenészek legszebb rigófüttyeiket
6471 XI  |                     mint a liliomnak. Sokáig vándoroltak a zárdaszűzek, míg a holttest
6472 Utoh|                 szokott álmaimat a kegyetlen vánkoson! Ó, hogy szerettem volna
6473 XIV |                      még hosszú, boldog élet vár önre, amit én magamról el
6474 IX  |                fellobogott.~Aztán türelmesen várakozott Jóska vajda, amíg az evezőcsapások
6475 V   |                    jött valami baj, valamely váratlan szerencsétlenség, amely
6476 II  |           udvarlására siet.~Ám a szél sokáig váratott magára. A szegény fejedelemasszonynak
6477 Utoh|                  Minden napnak megvan a maga varázsa, sajátsága, jelleme. Még
6478 IV  |              lemondás, az Istenbe vetett hit varázserejét. Ezek a föld alatti fülkék,
6479 Utoh|                      még sok épületes dolgot várhattak volna tőle az életben...
6480 Utoh|                osztrák fürdőhelyét.~És a vén varjakat nem zavarta még az sem,
6481 Utoh|                 életükben. Pedig a legvénebb varjaknak tudni kellett ama vidéki
6482 Utoh|                 lelkiismeret-furdalás nélkül várjam a halált, amely rövidesen
6483 X   |                     látták a Hét testvérek a várkastély környékén.~A rigók, amelyek
6484 IX  |            nyargalnak zörgő szekereken egyik vármegyéből a másikba.~Olyan nagy volt
6485 V   |                látszó szigeteken, mintha azt várná, hogy valaki visszahívja
6486 I   |                     kapuja, mintha senkit se várnának a bent lakók.~Ha valaki
6487 Utoh|               amelyekről órák hosszáig lehet várni, amíg egy hajó feltűnik
6488 XIII|                  bátorságom elviselni a reám váró szenvedéseket. Köszönöm,
6489 V   |        megbocsáttatnak.~Az esztergomi érseki váron, a sziget csúcsán, előkelő
6490 I   |                      szigetről indul útnak a város felé Máriásiné levelével,
6491 VII |               templomának tornya, amely Buda városából kiemelkedik: a nagy fák
6492 IX  |                     akiknek nehéz lett volna városi bíróság elé járulni, hogy
6493 XII |                    szigeti kolostort a budai várral kötötte össze. Ezt az alagutat
6494 XII |                Árpád-házbeli királyleányokra várt itt a földön. Mert már hervadozóban
6495 X   |                 halvány zöldjében elrejtőzve várták társnőiket, megcsókolta
6496 XIV |                   karjaiba ölelte Ilonkát.~- Vártalak, gyermekem - mondá a nádorispánné.~
6497 Utoh|                    lakott és nyáron boldogan vártam a fürdés idejét, mintha
6498 I   |               barátságos házat."~"Óbudáról a vásárból egy fél disznót hozott Bogyó
6499 X   |                     ruhába öltözzenek húsvét vasárnapjára, megcsóválták a fejüket
6500 Utos|                    Krúdy mint antikváriumban vásárolt olvasmányának szerzőjére
6501 XIII|                   mondókáját.~- Az éjjel egy vasdereglye kötött ki a szigetcsúcson,