Part

    1  Inc|                   újra régi hajósomat, elfog a kétség:~vajon így történt-e
    2  Inc|                    nem is emlékezem pontosan a dolgokra.~Fiatal olvasóim
    3  Inc|                    dolgokra.~Fiatal olvasóim a megmondhatói, hogy helyesen ~
    4    1|                                 TÁJÉKOZTATÁS~A hajós életéből következnek
    5    1|                 létezéséről fogalmuk sincsen a fiatalkorban; a nők kimondhatatlan
    6    1|                      sincsen a fiatalkorban; a nők kimondhatatlan jóságát,
    7    1|              szerelemmel, megadással szólnak a férfiúhoz, hogy élete végéig
    8    1|                  csak ökölbe lehet szorítani a kezet, megfenni a kést,
    9    1|                  szorítani a kezet, megfenni a kést, a kardokat, felporozni
   10    1|                      kezet, megfenni a kést, a kardokat, felporozni a pisztolyt,
   11    1|                       a kardokat, felporozni a pisztolyt, vérrel áldozni,
   12    1|              harapdálva elaludni...~Szindbád a másvilágon sokszor csodálkozott,
   13    1|                      ölt meg életében. Midőn a kocsi elment vele a vidékről,
   14    1|                    Midőn a kocsi elment vele a vidékről, ahol a nők hatalma
   15    1|                 elment vele a vidékről, ahol a nők hatalma megszűnik, a
   16    1|                     a nők hatalma megszűnik, a hintóból visszanézett, és
   17    1|                     gondolta magában -, hogy a nők inkább jól viselik magukat,
   18    1|                 pillanatnyilag rendelkeztek, a csókjukat, az álmukat, a
   19    1|                     a csókjukat, az álmukat, a sóhajtásukat, és belopták
   20    1|                  nevével együtt szállott fel a Szindbád neve... Jók voltak,
   21    1|                     Szindbád, hogy tisztelje a nőket, mint a virágokat,
   22    1|                      tisztelje a nőket, mint a virágokat, mint furcsa,
   23    1|               komolysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem nekik
   24    1|               gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem nekik minden: levegőjük,
   25    1|                      megfogható valami volna a szerelem, úgy beszélgetnek
   26    1|                    Igaz, hogy ezután nyomban a divat következik a nők gondolatvilágában."~"
   27    1|                   nyomban a divat következik a nők gondolatvilágában."~"
   28    1|                halkított hangon, mintha csak a maga mulattatására tenné:
   29    1|            mulattatására tenné: tele hazudta a fejeket, a lelkeket, a szíveket
   30    1|                      tele hazudta a fejeket, a lelkeket, a szíveket hangulatokkal,
   31    1|               hazudta a fejeket, a lelkeket, a szíveket hangulatokkal,
   32    1|                    közöttük, egyformán nyúlt a tearózsa után és az útszéli
   33    1|                     és reggelre elfelejtette a neveket - elfelejtette hangjukat,
   34    1|                   végtelen önfeláldozásukat, a veszélyeket, amelyeknek
   35    1|                    Mind megesküdtek boldogan a szerelmi órában... Igazán
   36    1|           becsomagolt az utazásra.~- Elhozom a gyermekeim arcképét legközelebb -
   37    1|                      midőn már másik nő várt a hajósra egy állomáson.~-
   38    1|                  egymást - vélekedtek.~Pedig a vitorlákat már kifeszítették,
   39    1|              kifeszítették, és Szindbád csak a kedvező szelet várta.~Mit
   40    1|                     Mit szerettek?~Szerették a jó bánásmódot.~A legtöbb
   41    1|                   Szerették a jó bánásmódot.~A legtöbb nővel jósággal,
   42    1|              észrevenni; nyert ügyed van, ha a legkisebb új szalagot megdicséred.
   43    1|                       Csodálatos, hogy éppen a legokosabb nők, akik magukat "
   44    1|                      beleegyeznek abba, hogy a férfiak el vannak ragadtatva
   45    1|                     új cipőjüktől!~Szerették a szép szavakat.~Szerették
   46    1|                     szép szavakat.~Szerették a zenét, a virágot, az érzékeny
   47    1|                 szavakat.~Szerették a zenét, a virágot, az érzékeny sétákat,
   48    1|                   sok nő sértésnek veszi, ha a férfiú nem fenyegetőzik
   49    1|                    ablaka alatt egy fára. És a gazdag nők csaknem jobban
   50    1|                      apró ajándékoknak, mint a szegények, a reászorultak.~
   51    1|              ajándékoknak, mint a szegények, a reászorultak.~Szerették
   52    1|                      reászorultak.~Szerették a "vőlegény" szót, szerették
   53    1|                    vőlegény" szót, szerették a "szerető" szót - szerettek
   54    1|                     hogy valamikor vége lesz a szerelemnek. Szerették a
   55    1|                     a szerelemnek. Szerették a szép, hosszú leveleket -
   56    1|                      végig, megsértődtek, ha a levél nem volt elég terjedelmes.
   57    1|                  gyufaskatulyákat megőrizték a férfiak. Ah, egy nő, aki
   58    1|                   válópere titkos iratait is a hajós őrizetébe adta: a
   59    1|                      a hajós őrizetébe adta: a szerelem végeztével elszámolást
   60    1|                      Bécs és Budapest között a vasúti kocsiban furcsa dolgokat
   61    1|              álmatlan, boldogtalan volt, míg a régi újságpéldány elő nem
   62    1|                       mondta fájdalmasan, és a gyertya lángjánál körömfeketényi
   63    1|              körömfeketényi darabokra égette a hírlapot.~Szerették a háziasságot.~
   64    1|                 égette a hírlapot.~Szerették a háziasságot.~Szindbád egy
   65    1|                   hölgyek viszont sugároztak a boldogságtól, ha Szindbád
   66    1|                  Szindbád egy szeget vert be a képráma alá, lakatosmunkát
   67    1|                   alá, lakatosmunkát végzett a ház körül, és falun korán
   68    1|                    falun korán felkelt, hogy a fejés rendben történt-e?
   69    1|                   mindent megbocsátottak, ha a hajós a hentesnél néhány
   70    1|                   megbocsátottak, ha a hajós a hentesnél néhány hatosért
   71    1|               hatosért füstölt húst vásárolt a gazdag, bőséges vacsora
   72    1|                   szobában bezárva tartották a hajóst, földszinten, csendben,
   73    1|                    az emeleten.~És szerették a rendet. Szerették összeírni
   74    1|                      meglátja, mily gyönyörű a nyugodt élet!" - mondták
   75    1|                   akik azt akarták elhitetni a hajóssal, hogy csupán a
   76    1|                      a hajóssal, hogy csupán a lelkükkel szeretnek. Ah,
   77    1|                lelkükkel szeretnek. Ah, ezek a lelki szerelmek mindig nagyon
   78    1|           mulattatták Szindbádot! Lehajtotta a fejét, magában mosolygott,
   79    1|                    az asszonyok? Eltiltották a bort, a kártyát, a feslett
   80    1|               asszonyok? Eltiltották a bort, a kártyát, a feslett nőket,
   81    1|               Eltiltották a bort, a kártyát, a feslett nőket, a fehérneműt
   82    1|                    kártyát, a feslett nőket, a fehérneműt rendben tartották,
   83    1|             tartották, és örvendeztek, mikor a hajós besötétedéskor álmosságot
   84    1|                      eskették meg Szindbádot a hosszú élet folyamán, hogy
   85    1|                   hogy kockához nem nyúl, és a bort csak kis poharakból
   86    1|                   csak kis poharakból issza! A hajós már pontosan tudta
   87    1|                     örvendezett, ha túlesett a dolgon. Néhány napig nagyon
   88    1|                  nagy csókokkal borította el a nő kezét, átnézegette a
   89    1|                      a nő kezét, átnézegette a gazdasági számadásokat,
   90    1|                      és garasok miatt pörölt a gazdatiszttel, míg egy napon
   91    1|                     míg egy napon megszökött a háztól, anélkül hogy előre
   92    1|                     soványak és kövérek - és a hajós mindegyikről azt hitte,
   93    1|                     igazi szerelme volt ő is a nőknek, akik sohasem felejtették
   94    1|                  múltával is jöttek üzenetek a távolságokból. Nők visszakívánkoztak,
   95    1|                   csalták meg távozása után. A fájdalom és a mindig keserűséggel
   96    1|                 távozása után. A fájdalom és a mindig keserűséggel jelentkező
   97    1|                     megtudta volna bocsátani a nők bebizonyított hűtlenségét.
   98    1|                  hűtlenségét. Gazember volt, a középkorban valamennyi börtönt
   99    1|                   hogy igazat mondott. S ami a legnagyobb elvetemültség
  100    1|                  sohasem tudott megbocsátani a nőknek. Valamely természetfölötti,
  101    1|                csodálatos égi tüneményt vélt a nőkben, a szentek hűségét
  102    1|                     tüneményt vélt a nőkben, a szentek hűségét és a vértanúk
  103    1|                 nőkben, a szentek hűségét és a vértanúk jóságát... Kést
  104    1|                 jóságát... Kést szorongatott a kezében, ha a nők más férfiaké
  105    1|                   szorongatott a kezében, ha a nők más férfiaké lettek,
  106    1|                 holott ő már régen elutazott a városból.~Mégis, mit szeretett
  107    1|                 szeretett Szindbád?~Szerette a nők lábát s a hófúvásos
  108    1|                       Szerette a nők lábát s a hófúvásos időjárást.~A vidéki
  109    1|                     s a hófúvásos időjárást.~A vidéki tánciskolát és a
  110    1|                      A vidéki tánciskolát és a kis vendégfogadót, ahol
  111    1|                    ismeretlenül üldögélt, és a fogadósnénak szöktetést
  112    1|                     egyszer meggyilkolja azt a nőt, kit legjobban szeretett.~
  113    1|                     kit legjobban szeretett.~A melankolikus kocsiutat,
  114    1|                 kocsiutat, hegyek között, és a vándorcirkusz-társaság lovarművésznőjének
  115    1|             virágcsokrokért kapott.~Szerette a harisnyát kötő idős asszonyok
  116    1|                 meséit régi szerelmeikről és a hazugságokat, amelyeket
  117    1|                  zárdanövendéknek mondhat el a vasúti kocsi folyosóján.~
  118    1|                 előjönni, és az álarcosbálon a tévedt nőt hercegasszony
  119    1|                      módjára körüludvarolta, a finomtalan kézhez verset
  120    1|                   trikóban játszhatott volna a magasban a trapézen! - ha
  121    1|                 játszhatott volna a magasban a trapézen! - ha orgonista
  122    1|                     orgonista lehetett volna a hercegi kastélyban - ha
  123    1|                 kastélyban - ha gyóntatóatya a jezsuiták templomában! Keresett
  124    1|                 Keresett nőorvos Pesten vagy a nőneveldében fiatal tanár!
  125    1|                   fiatal tanár! Éjjeli lámpa a Sacré Coeurben vagy nagybetű
  126    1|              nagybetű az imádságban, amelyet a nők kedveseikért mondanak
  127    1|                    nők kedveseikért mondanak a ferencieknél. Ablaküveg,
  128    1|                      küldenek, szentképecske a párna alatt, selyemszalag
  129    1|                    párna alatt, selyemszalag a vállfűzőben és rejtegetett
  130    1|                    óhajtott. Nem vigasztalta a százhét nő, aki viszontszerette,
  131    1|                 százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád
  132    1|                   több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában
  133    1|                     úgy gondolt, mintha csak a kezét kellene kinyújtani
  134    1|                  lüktető vérrel vette számon a nőket a városban - a hervatag
  135    1|                  vérrel vette számon a nőket a városban - a hervatag szépeket,
  136    1|                  számon a nőket a városban - a hervatag szépeket, mielőtt
  137    1|                       mielőtt elhervadnának; a nyílóban levő tearózsákat,
  138    1|                     Szindbádunk feje fölött; a zárt bimbókat és mezei vadvirágokat,
  139    1|                     szájukból másoknak adták a forrásvíz gyanánt bugyborékoló
  140    1|                      bugyborékoló kacajt, és a művésznőt, aki már sokat
  141    1|                     dobogó szívvel járt-kelt a világban, mikor a nők tavasszal
  142    1|                  járt-kelt a világban, mikor a nők tavasszal és nyáron
  143    1|                nyáron új ruháikat felvették. A pesti hölgy fehér blúza
  144    1|                  szoknyája, olcsó cipőcskéje a hivatalnoknőnek és a fodrásznő
  145    1|              cipőcskéje a hivatalnoknőnek és a fodrásznő fekete köténye,
  146    1|                  fekete köténye, nagy tollai a negyvenéves dámának és az
  147    1|                     az ápolónő fehér ruhája, a budai elszegényedett grófnő
  148    1|                 grófnő fekete nyakkendője és a színésznő trikónadrágja,
  149    1|                     színésznő trikónadrágja, a páholyban a gyöngyházlátcsövet
  150    1|                   trikónadrágja, a páholyban a gyöngyházlátcsövet tartó
  151    1|       gyöngyházlátcsövet tartó asszonykéz és a társaskocsi magas hágcsójára
  152    1|               áhítatosan meghajló fehér nyak a szent budai templomokban:
  153    1|                      Ám ruhátlanul egyformák a nők, s a boldogtalan Szindbád
  154    1|                ruhátlanul egyformák a nők, s a boldogtalan Szindbád erre
  155    1|                       Sőt halála után, midőn a hófúvással vagy a síró őszi
  156    1|                      midőn a hófúvással vagy a síró őszi széllel elszökdösött
  157    1|                    őszi széllel elszökdösött a kriptából, útja elvitte
  158    1|               kedvesebb emlékei voltak, mint a várromok, a folyópartok,
  159    1|                     voltak, mint a várromok, a folyópartok, a néma kertek,
  160    1|                     várromok, a folyópartok, a néma kertek, ahol bűbájos
  161    1|                                    IFJÚ ÉVEK~A podolini kolostorban - gondolta
  162    1|                    éjszaka, őszfelé, odakint a háztetőkön ködből való kéményseprők
  163    1|                     való kéményseprők jártak a nedves holdfényben - volt
  164    1|                  volt vagy van egy régi kép, a képen torzonborz ember,
  165    1|                      képen torzonborz ember, a bajusza boglyasan felfelé
  166    1|                      felfelé kunkorodó, mint a hősöké, a szakálla tömör
  167    1|                    kunkorodó, mint a hősöké, a szakálla tömör és rozsdaszínű,
  168    1|                  vöröslő hajából való volna, a szeme két karika, benne
  169    1|                    az arca pedig piros, mint a bor fénye napos téli időben
  170    1|                      fénye napos téli időben a fehér asztalon: ez volt
  171    1|                 Lubomirski.~Ki volt, mi volt a herceg, mielőtt kopottas,
  172    1|                      elfoglalta volna helyét a régi kolostorban? - ez szorosan
  173    1|                     az hozzá, hogy ott volt, a bolthajtás alatt a falon,
  174    1|                     volt, a bolthajtás alatt a falon, amelynek lehullott
  175    1|                    itt-ott látszottak nyomai a falra festett képeknek,
  176    1|                  festett képeknek, amelyeken a régen megholt szentek játszadoznak
  177    1|              üldögélt, az arcát megérintette a régiség, csak két fakó szeme
  178    1|                   szeme tekingetett kérdőleg a diákokra, akik a folyosó
  179    1|                    kérdőleg a diákokra, akik a folyosó kockakövein csizmában
  180    1|                   kopogtak. Mintha állandóan a leckék megtanulásáról tudakozódott
  181    1|            megtanulásáról tudakozódott volna a szent asszony. György sárkányát
  182    1|                 György sárkányát öldökölte - a középen helyet foglalt Lubomirski
  183    1|                helyet foglalt Lubomirski úr.~A kolostorban sok ingyenes
  184    1|                   ingyenes növendék volt, és a derék papok állandóan a
  185    1|                      a derék papok állandóan a karikaszemű herceggel riasztgatták
  186    1|           karikaszemű herceggel riasztgatták a növendékeket.~A herceg hajdanában
  187    1|                 riasztgatták a növendékeket.~A herceg hajdanában szép kerekre
  188    1|                 áhítat terjesztéséhez, midőn a kolostort építették, és
  189    1|                 kolostort építették, és ezen a réven a túlvilágról is beleszólása
  190    1|                   építették, és ezen a réven a túlvilágról is beleszólása
  191    1|              túlvilágról is beleszólása volt a hanyag diákok megintésébe.
  192    1|                   hanyag diákok megintésébe. A szegény tót fiúk, akik az
  193    1|              egyenesre nőtt fenyőerdők közül a kolostor vastag falai közé
  194    1|                  tisztelettudóan emelték meg a sapkájukat a pirosbor-arcszínű
  195    1|                     emelték meg a sapkájukat a pirosbor-arcszínű Lubomirski
  196    1|          pirosbor-arcszínű Lubomirski előtt.~A podolini kisasszonyok, akik
  197    1|             kisasszonyok, akik gyónni jártak a papokhoz, mezei virágot
  198    1|               papokhoz, mezei virágot tűztek a herceg rámájába, és az asszonyok,
  199    1|                   külsejű gyermekeket hoztak a világra, éppen úgy imádkoztak
  200    1|                világra, éppen úgy imádkoztak a herceg képe előtt, mint
  201    1|                      herceg képe előtt, mint a többi szentek képeinél. (
  202    1|                  párszáz esztendővel ezelőtt a herceg szívesen lehúzta
  203    1|                     szívesen lehúzta kezéről a bivalybőrkesztyűt, ha fehérnép
  204    1|                      soha többé nem húzza le a kesztyűt.)~Ilyenformán még
  205    1|                   Lubomirski volt az első úr a városkában, a fiúkat gyakorta
  206    1|                     az első úr a városkában, a fiúkat gyakorta Györgynek
  207    1|                    keresztelték, és Úrnapján a városháza előtti térségen
  208    1|                tiszteletére is elpukkantotta a hajdú mozsarát. (Igaz, hogy
  209    1|            visszaemlékezett íróasztala előtt a bolthajtásos folyosóra,
  210    1|                 bolthajtásos folyosóra, ahol a növendékek csizmasarka kopogott,
  211    1|                     aztán végleg elhangozzék a messzi távolban) abban az
  212    1|                 abban az időben diákfiú volt a kolostorban és a kolostor
  213    1|                diákfiú volt a kolostorban és a kolostor környékén, és a
  214    1|                     a kolostor környékén, és a neve Szindbád volt. (Kedves
  215    1|                      választotta magának ezt a nevet, mert abban az időben
  216    1|                     időben még közel volt az a kor, midőn a lovagok, költők,
  217    1|                   közel volt az a kor, midőn a lovagok, költők, színészek
  218    1|                  maguknak. Egy púpos fiúcska a Gergely pápa névre hallgatott,
  219    1|                tisztelte Lubomirski urat, de a kalapját csak olyanformán
  220    1|                    egy sötét kapualjban volt a boltocskája, és a boltocskában
  221    1|            kapualjban volt a boltocskája, és a boltocskában mindig sötét
  222    1|           boltocskában mindig sötét volt. És a sötétségben a természet
  223    1|                 sötét volt. És a sötétségben a természet eltévesztette
  224    1|                      természet eltévesztette a rendet, mert Müller bácsinak
  225    1|                egyszer jött egy fiatal tanár a városba, aki Fánni bajuszát
  226    1|                boldog lett, és boldogságában a Poprádba ugrott a malomgátnál. (
  227    1|              boldogságában a Poprádba ugrott a malomgátnál. (Szindbádért
  228    1|                  szülei pontosan megfizették a tandíjat a kolostornak,
  229    1|              pontosan megfizették a tandíjat a kolostornak, sőt egyszer-másszor
  230    1|        egyszer-másszor hordó bort is küldtek a szentmiséhez, amelynél Szindbád
  231    1|                 piros szoknyában ministrált, a Confiteort szélsebesen mondta,
  232    1|                      tekintélyesen rázta meg a csöngettyűt, mintha tőle
  233    1|                     tőle függött volna, hogy a hátulsó padsorokban üldögélő
  234    1|                     ereszkedjenek. Ugyancsak a ministráló ruha piros palástjában
  235    1|                   Annát, midőn Anna vasárnap a szentmisére a barátokhoz
  236    1|                  Anna vasárnap a szentmisére a barátokhoz jött.) Hogyan
  237    1|                     jött.) Hogyan is volt ez a dolog teljes bizonyossággal?~ ~
  238    1|                     teljes bizonyossággal?~ ~A hercegnek már csak azért
  239    1|                      gyakorlatból megtanulta a közigazgatást. A hasa is
  240    1|                  megtanulta a közigazgatást. A hasa is megnövekedett, és
  241    1|                      és így szolgabíró lett. A felvidéki szolgabírákban
  242    1|                 alapítanak, segítenek otthon a favágásnál és gyertyaöntésnél,
  243    1|              haragusznak meg, ha kozmás lett a leves. Kacskó bácsi gömbölyű
  244    1|                asztalra csapott.~- Én vagyok a szolgabíró! - kiáltotta.~
  245    1|                       Igen, de nem itthon.~- A leányaim előtt mondod ezt
  246    1|                    kérdezte Kacskó bácsi, és a tenyeréből tölcsért formált
  247    1|                  tenyeréből tölcsért formált a füléhez, mintha valami bepanaszolt
  248    1|               felelte sóhajtva Minka néni. - A pán szolgabíró édeskeveset
  249    1|                   gyorsan az irodába szökni. A kedves pipájáért a hajdút
  250    1|                   szökni. A kedves pipájáért a hajdút küldte haza.~A Kacskó-kisasszonyok
  251    1|              pipájáért a hajdút küldte haza.~A Kacskó-kisasszonyok férjhezmenésével
  252    1|             hajadonok, és Szindbáddal együtt a ház emeleti részében laktak.
  253    1|                       Magda az ürühúst, Anna a káposztát, míg Róza az édes
  254    1|                     okból el kellett hagynia a földszinten levő nagy családi
  255    1|                   veszekedhessenek, midőn is a pán szolgabíró nem szökhetett
  256    1|                   szökhetett el az irodába), a kisasszonyok felváltották
  257    1|                    szobába felkísérjék, vele a tanulóasztalnál helyet foglaljanak,
  258    1|                      és kézimunkájuk mellett a végnélküli regényeket elolvassák.
  259    1|                     és Anna annyira elmerült a regényolvasásba, hogy Szindbád
  260    1|                      nem nézte le túlságosan a kamaszkodó Szindbádot, gyakran
  261    1|                 gyakran kapott fehér kezével a diák sűrű, fekete hajába,
  262    1|                   tréfásan megrázogatta azt. A diák jajgatott. Rózának
  263    1|                      és mind erősebben húzta a Szindbád haját.~- Tanulj -
  264    1|                  mert isten bizony megbuktat a Lubomirski.~Szindbád sürgősen
  265    1|                       ahol az üres szobákban a zabos-zsákok olyanformán
  266    1|                egyszerre zúgni-búgni kezdett a szél... Róza ijedten, lehunyt
  267    1|                szemmel hallgatta egy darabig a szelet, aztán a félelem
  268    1|                      darabig a szelet, aztán a félelem mindinkább erőt
  269    1|                     remegve, sápadtan simult a diákhoz, a fejét a vállára
  270    1|                   sápadtan simult a diákhoz, a fejét a vállára hajtotta,
  271    1|                    simult a diákhoz, a fejét a vállára hajtotta, a karjával
  272    1|                    fejét a vállára hajtotta, a karjával átkarolta a nyakát...~
  273    1|               hajtotta, a karjával átkarolta a nyakát...~Szindbád ugyancsak
  274    1|                   ugyancsak annyira megijedt a visszhangzó széltől, hogy
  275    1|                    visszhangzó széltől, hogy a lapot sem merte megfordítani
  276    1|                 lapot sem merte megfordítani a könyvben, pedig már egészen
  277    1|                      György herceg vigyázott a podolini diákokra, és bivalybőr
  278    1|                     Szindbád haját, valamint a vállára hajtotta a fejét,
  279    1|                  valamint a vállára hajtotta a fejét, midőn e büntetést
  280    1|                kiosztotta, volt egy fiú, aki a hittanban, ministrálásban
  281    1|                másért Gergely pápának hívtak a régi kolostor növendékei.
  282    1|                  finom arca, feje volt, mint a szent ostyának, amelyet
  283    1|                délután, midőn éppen Róza ült a tanulóasztal mellett a Kacskó-házban,
  284    1|                   ült a tanulóasztal mellett a Kacskó-házban, hogy Szindbád
  285    1|                  tanulmányaira felügyeljen - a púpos fiút meghívta magához.
  286    1|                    idő alatt, lenézőleg bánt a két fiúval, és sehogy sem
  287    1|              Szindbád vállára hajtotta volna a fejét, ahelyett hogy átkarolta
  288    1|                  ráförmedt:~- Csodálom, hogy a Lubomirski megtűr ilyen
  289    1|                    megtűr ilyen rossz diákot a kolostorban.~A púpos Gergely
  290    1|                  rossz diákot a kolostorban.~A púpos Gergely pápa tágra
  291    1|                     ujjas, és domború keblén a gyöngyházgombok csendesen
  292    1|               emelkedtek.~De Róza csúfolódva a hátára ütött:~- Nini, ennek
  293    1|                  hátára ütött:~- Nini, ennek a fiúnak púpja van, mint a
  294    1|                     a fiúnak púpja van, mint a tevének.~Gergely pápa lesütötte
  295    1|                       Gergely pápa lesütötte a szemét, csendesen elpirult
  296    1|                     Róza kedveskedve turkált a hajában, hamvas arcát vállára
  297    1|                  vállára fektette, és erősen a vállába kapaszkodva, hintázta
  298    1|                  kapaszkodva, hintázta magát a széken. Folyton a púpos
  299    1|                      magát a széken. Folyton a púpos fiú könnybe borult
  300    1|                       és ugyanezért komolyan a tanulásra adta magát, hogy
  301    1|                       Ugyan, mit szeret azon a békán? - kérdezte Róza ingerülten,
  302    1|                 Szindbád le sem vette szemét a könyvről.~Kinyújtózkodott,
  303    1|               zümmögő hangjait lopta lentről a szobába, a távoli hegyek
  304    1|                     lopta lentről a szobába, a távoli hegyek felől eltünedező
  305    1|                gyermekek.~- Tanuljon ezentúl a púpos békával - mondta későbben
  306    1|                       ha annyira szereti.~Ez a fellegecske okozta, hogy
  307    1|                  másnap délután fürödni ment a Poprádba Szindbád, mint
  308    1|                 Poprádba Szindbád, mint akár a legjobb barátjával.~A Poprád
  309    1|                   akár a legjobb barátjával.~A Poprád ott kanyargott a
  310    1|                      A Poprád ott kanyargott a régi kolostor alatt, és
  311    1|                      régi kolostor alatt, és a gerendákból összerótt gátak
  312    1|                      mint egy tó vize. Künn, a folyó közepén vígan, játékosan,
  313    1|                     szinte kacagva szaladtak a habok, mintha a hegyek között
  314    1|                    szaladtak a habok, mintha a hegyek között utazó fuvarosoktól
  315    1|                  fuvarosoktól tanulták volna a jókedvű kocsikázást, fütyörészve,
  316    1|                      az utat egyik országból a másikba.~A fiúk természetesen
  317    1|                   egyik országból a másikba.~A fiúk természetesen a mély,
  318    1|                másikba.~A fiúk természetesen a mély, csendes vízben fürödtek,
  319    1|                      kezükkel megkapaszkodva a gerendák vaskapcsaiban,
  320    1|              vaskapcsaiban, lóbálták magukat a fenéktelen vízben.~A kis
  321    1|                 magukat a fenéktelen vízben.~A kis púpos teljes biztonságban
  322    1|                    biztonságban érezte magát a nagyszerű és bátor Szindbád
  323    1|                   így kiáltott fel:~- Hiszen a folyónak itt feneke van -
  324    1|                 Tintás ujjaival elbocsátotta a vaskutyát, és hangtalanul
  325    1|                      és hangtalanul elmerült a vízben. Szindbád csak furcsa
  326    1|                 púpját látta egy másodpercig a folyó felszíne alatt, aztán
  327    1|                      hosszadalmas csend lett a vízen, a tájon, a nagy hársfák
  328    1|             hosszadalmas csend lett a vízen, a tájon, a nagy hársfák alatt,
  329    1|                 csend lett a vízen, a tájon, a nagy hársfák alatt, mintha
  330    1|                   nagy hársfák alatt, mintha a kolostort bűvös vessző érintette
  331    1|                  ezeregyéjszakában.~Szindbád a partra ugrott, mintha rák
  332    1|                  mintha rák csípte volna meg a lábát, a mozdulatlan vízre
  333    1|                    csípte volna meg a lábát, a mozdulatlan vízre bámult,
  334    1|                    letört faággal megkavarta a vizet - aztán sebesen magára
  335    1|         összeszorított szájjal futni kezdett a fahíd irányába, amely mint
  336    1|                terpeszkedett hosszú lábaival a Poprád felett. Emberekkel
  337    1|                      akik fejcsóválva néztek a sápadtan futó kisfiú után,
  338    1|                  szinte hallani vélte, amint a titokzatos Lubomirskit emlegetik.~
  339    1|            titokzatos Lubomirskit emlegetik.~A hídnál kötélen csónak ringott.
  340    1|                      kötélen csónak ringott. A diák zsebkése éles volt,
  341    1|               óráiban egyebet sem tett, mint a kését köszörülte. A kötél
  342    1|                     mint a kését köszörülte. A kötél el volt metszve egy
  343    1|               metszve egy pillanat alatt, és a csónakot már vitték lefelé
  344    1|                   csónakot már vitték lefelé a gyors habok, lefelé a folyón,
  345    1|                 lefelé a gyors habok, lefelé a folyón, és Szindbád kimeresztett
  346    1|            kimeresztett szemmel bámult előre a nagy hársfák felé... Hátha
  347    1|                  Hátha ott himbálódzik ismét a vaskutyán a púpos Gergely
  348    1|                himbálódzik ismét a vaskutyán a púpos Gergely pápa, és az
  349    1|                   egyéb rossz tréfánál...~De a hely, ahol a folyó mintegy
  350    1|                  tréfánál...~De a hely, ahol a folyó mintegy álmát alussza,
  351    1|                      mint néhány perc előtt. A csónakot Szindbád óvatosan
  352    1|              csónakot Szindbád óvatosan arra a helyre kormányozta, ahol
  353    1|                elmerült, és az evezőt mélyen a vízbe nyújtotta. Majd a
  354    1|                      a vízbe nyújtotta. Majd a kezével nyúlt a vízbe, mintha
  355    1|              nyújtotta. Majd a kezével nyúlt a vízbe, mintha ott volna
  356    1|                      vízbe, mintha ott volna a közelben Gergely pápa...
  357    1|              csendesen evezni kezdett lefelé a folyón. Meg-megállott, az
  358    1|            Meg-megállott, az evező már régen a sekély Poprád kavicsos medrét
  359    1|                     nagy kövek bukkantak fel a távolban a víz mélyén, egy
  360    1|                     bukkantak fel a távolban a víz mélyén, egy pillanatig
  361    1|                      ijedten suhant tova, és a folyó úgy csillogott, habzott,
  362    1|                      valaki egy nagy szitán.~A kolostor mellvédei lassan
  363    1|                   gyümölcsfák húzódtak tova, a zöldséges kertben Privánka
  364    1|                      Szindbád ijedten hasalt a csónak fenekére.~Aztán tovább
  365    1|                     Aztán tovább evezett, és a kolostor messzire elmaradt.
  366    1|                    elmaradt. Bokrok hajoltak a víz fölé, de a bokrok alatt
  367    1|                      hajoltak a víz fölé, de a bokrok alatt csupán egy
  368    1|                       Már késő délután volt, a nap elbújt a nagy hegyek
  369    1|                   délután volt, a nap elbújt a nagy hegyek mögött, és a
  370    1|                     a nagy hegyek mögött, és a sovány földek árván, emberek
  371    1|                nyújtózkodtak éjjeli pihenőre a folyó két partján. Majd
  372    1|                      folyó két partján. Majd a Poprád ezüstje sem csillogott
  373    1|                 színű árnyék húzódnék lassan a folyó tükrére.~És ekkor
  374    1|                   tükrére.~És ekkor messzire a folyó közepén megpillantotta
  375    1|                 folyó közepén megpillantotta a púpos Gergely pápát, amint
  376    1|                      fordított arccal úszott a habokban. A két karja kitárva,
  377    1|                    arccal úszott a habokban. A két karja kitárva, a szája
  378    1|               habokban. A két karja kitárva, a szája nyitva, mint egy fekete
  379    1|                      lyuk. Két lába elmerült a vízben.~Szindbád megtörölte
  380    1|             verejtékező homlokát, mert ebben a percben érezte meg, hogy
  381    1|                   hogy mi történt valójában. A púpos fiú a vízbe fulladt,
  382    1|               történt valójában. A púpos fiú a vízbe fulladt, érte majd
  383    1|                      végre csakugyan kiszáll a folyosóbéli képrámából,
  384    1|                   Nagy messzeségben, valahol a túlsó part sötét bokrai
  385    1|              haragosan néz, mint tegnap este a csillagokat nézte... A folyót
  386    1|                  este a csillagokat nézte... A folyót mélynek, rejtelmesnek
  387    1|               ijesztőnek kezdte látni, amint a hulla után evezett. Végre
  388    1|                  után evezett. Végre elkapta a púpos Gergely lábát, és
  389    1|                erőlködve, nyöszörögve, sírva a csónakba emelte.~Háttal
  390    1|                      fáradtan evezett vissza a folyón.~Egyszer felébredt
  391    1|                      volt, az ágyban feküdt.~A Róza hamvas arcát világította
  392    1|                 hamvas arcát világította meg a lámpa sárga fénye.~A leány
  393    1|                     meg a lámpa sárga fénye.~A leány rámeresztette csillogó,
  394    1|                                    SZINDBÁD, A HAJÓS~Első utazása~Szindbád,
  395    1|                    esztendővel kis diák volt a határszéli algimnáziumban,
  396    1|                   határszéli algimnáziumban, a Kárpát alatt, valamint a
  397    1|                     a Kárpát alatt, valamint a legjobb valcer-táncos a
  398    1|                      a legjobb valcer-táncos a városka tánciskolájában.
  399    1|                     városka tánciskolájában. A mohos zsindelytetők alatt,
  400    1|               emléket nem hagyott maga után, a névaláírásán kivüi a torony
  401    1|                   után, a névaláírásán kivüi a torony falán; ellenben a
  402    1|                     a torony falán; ellenben a tánciskolában, táncos leányok
  403    1|                 emlékezetben maradott, amint a következőkből majd kiderül.~
  404    1|                maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból - megnövekedett,
  405    1|                     volt ide az orosz határ. A csengők csörögtek a lovak
  406    1|                   határ. A csengők csörögtek a lovak szerszámján, amint
  407    1|                   hóval borított országúton, a széles fennsíkon Szindbáddal
  408    1|             nyargaltak.~Tam-tam-tam, mondták a csengők, és sehonnan nem
  409    1|                sehonnan nem felelt visszhang a szavukra.~Oldalt, az országút
  410    1|                   Oldalt, az országút mentén a Poprád folyó húzódott mély
  411    1|                amelyben lábnyomaikat hagyják a nyulak és rókák és egyéb
  412    1|                    rókák és egyéb vándorlók.~A hóval borított, befagyott
  413    1|                      lék, amelyben kivillant a folyó acélos vize, amint
  414    1|              fagyosan, frissen suhant tovább a jegek alá.~A néma, néptelen,
  415    1|                   suhant tovább a jegek alá.~A néma, néptelen, mozdulatlan
  416    1|                Szindbádnak mégis jólesett az a gondolat, hogy mellette,
  417    1|                     gondolat, hogy mellette, a mély partok között versenyt
  418    1|                   versenyt utaznak szánjával a folyó és a hideg habok,
  419    1|                 utaznak szánjával a folyó és a hideg habok, a pisztránghalak
  420    1|                      folyó és a hideg habok, a pisztránghalak a falvak
  421    1|                      habok, a pisztránghalak a falvak alatt a jég alól
  422    1|                pisztránghalak a falvak alatt a jég alól kipillantanak a
  423    1|                     a jég alól kipillantanak a folyóba vágott lékeken,
  424    1|                   viszont fenn az országúton a háromlovas szánt, amely
  425    1|                       mérföldeken át követte a folyó futását.~Nyáron az
  426    1|                   vigasztalják az utazót, ha a fennsíkon vágtat lóháton
  427    1|                      Télen meg kell elégedni a láthatatlan halakkal, amelyek
  428    1|                láthatatlan halakkal, amelyek a folyó jégboltozata alatt
  429    1|                     midőn még nem volt deres a haja és széles a válla -
  430    1|                  volt deres a haja és széles a válla - ha ugyan vannak
  431    1|                      vannak olyan öreg halak a Poprádban.~A fennsík szélén,
  432    1|                      öreg halak a Poprádban.~A fennsík szélén, mint valami
  433    1|                emelkednek szinte merőlegesen a Kárpát sötétkék és vakító
  434    1|                    fehérségű hegyei. Itt-ott a hegyhátak nyergében olyan
  435    1|                 ragyogó fehérségűnek látszik a Kárpát hava, mintha nem
  436    1|                    mély, sötét hegyek között a vashámorban. A hegyek kéksége
  437    1|                 hegyek között a vashámorban. A hegyek kéksége pedig megközelíti
  438    1|                    kéksége pedig megközelíti a tenger kékségét, amidőn
  439    1|                   őszi délután megpillantjuk a vasúti kocsi ablakából az
  440    1|                     az Adriai-öblöt. Balról, a folyó túlsó partjáról egy
  441    1|               gyászfekete fenyveserdő kíséri a csengős szánt. A fenyves
  442    1|                      kíséri a csengős szánt. A fenyves teteje fehér a leesett
  443    1|                       A fenyves teteje fehér a leesett hótól, de bévül,
  444    1|                     feketéllő tájakat, ahová a fák sűrűsége miatt még a
  445    1|                     a fák sűrűsége miatt még a hó sem esik be.~Így utazott
  446    1|                    be.~Így utazott Szindbád, a hajós, egy télen a kárpáti
  447    1|                 Szindbád, a hajós, egy télen a kárpáti fennsíkon, mindig
  448    1|                 észak felé, mintha egyenesen a Kárpát kellős közepébe akarna
  449    1|                felvágtatni csengős lovaival.~A meredek hegyek mind fehérebbek
  450    1|                 amint megközelítjük.~Itt-ott a folyó túlsó partján behavazott
  451    1|                    maradoztak el, egy léknél a folyó hátán három vörösszoknyás
  452    1|                      vándorlólegény módjára, a folyó jegén.~A szeles, jéghideg
  453    1|                      módjára, a folyó jegén.~A szeles, jéghideg levegőben
  454    1|                  erre legelőször utazott, és a főerdész tüzes lovait maga
  455    1|                    és az útra jól beborozott a késmárki vendégfogadóban.
  456    1|                     most is látná maga előtt a bakon a főerdész piros fülét
  457    1|                     látná maga előtt a bakon a főerdész piros fülét és
  458    1|                  valamint zúzmarás bajszának a hegyét. Hirtelen a pörkölt
  459    1|                 bajszának a hegyét. Hirtelen a pörkölt dió szaga, valamint
  460    1|                  pörkölt dió szaga, valamint a friss kalács illata ütötte
  461    1|                  karácsony volt, amikor ezen a tájon utazott, és a szüleihez
  462    1|                     ezen a tájon utazott, és a szüleihez igyekezett az
  463    1|                igyekezett az ünnepi napokra.~A főerdész úrnak olyan piros
  464    1|              főerdész úrnak olyan piros volt a bekecse, mint a forrázott
  465    1|                   piros volt a bekecse, mint a forrázott rák színe, akkoriban
  466    1|                     színe, akkoriban ez volt a legszebb bekecs a Kárpátok
  467    1|                    ez volt a legszebb bekecs a Kárpátok alatt... És íme,
  468    1|                    Kárpátok alatt... És íme, a pohos toronynak dereka,
  469    1|                      toronynak dereka, amint a völgyből amott kibontakozik,
  470    1|                      olyan piros színű, mint a régi bekecs volt. Piros
  471    1|                      régi bekecs volt. Piros a torony hasa, mint a jezsuita
  472    1|                    Piros a torony hasa, mint a jezsuita generálisnak a
  473    1|                      a jezsuita generálisnak a köntöse, akinek képét ugyan
  474    1|                    valamikor?... Ah, megvan. A kis városkában, az algimnáziumhoz
  475    1|                    tartozó régi kolostorban, a hosszú, félhomályos folyosón,
  476    1|                olajban) függ egymás mellett. A fekete köntösű szerzetesek
  477    1|            szerzetesek között szinte kivirít a jezsuita generális piros
  478    1|                      Incéé vagy Benedeké?... A lovak várost szimatolván,
  479    1|                    lovak várost szimatolván, a kocsis az utazás végcélját
  480    1|             végcélját tudván, gyorsan viszik a szánt a piros derekú torony
  481    1|                       gyorsan viszik a szánt a piros derekú torony felé,
  482    1|                  Mintha tegnap lett volna... A folyosó könyökénél - a régi
  483    1|                       A folyosó könyökénél - a régi barátkolostorban ott
  484    1|                    régi barátkolostorban ott a közelgő torony mögött -,
  485    1|                      egy fekete, kopott kép, a vak pap képe; szomorú, félrehajtott
  486    1|                     emlékszik, és eszébe jut a legenda is, hogy a vak pap
  487    1|                eszébe jut a legenda is, hogy a vak pap a jó diákokat minden
  488    1|                   legenda is, hogy a vak pap a jó diákokat minden vaksága
  489    1|                     vaksága mellett is látja a falról, ahol talán már háromszáz
  490    1|         mozdulatlanságban.~Szindbád lehunyta a szemét, amint a piros derekú
  491    1|                     lehunyta a szemét, amint a piros derekú torony felé
  492    1|                      emlékei között, amelyek a völgyben elterülő városka
  493    1|                    könnyebb lett volna akkor a malomgát zuhogójánál lerohanó
  494    1|                   acélos vizéből kiválogatni a vízcseppeket származásuk
  495    1|                      volt boldog, itt, ebben a csöndes, félig középkorias
  496    1|                  végén bolthajtásba hajlanak a házak. A bolthajtás felett
  497    1|               bolthajtásba hajlanak a házak. A bolthajtás felett ablakok
  498    1|                   Midőn ismét felpillantott, a vörös derekú tornyot már
  499    1|                    hogy Szindbád megláthatta a torony havas sisakján sétálgató
  500    1|                 fekete varjakat és csókákat. A kereszten, balról, egy vén