Part

 1    1|     amint kitavaszodik - mondta Bánatváriné, amíg a téli alkonyatban
 2    1|  magammal - rebegte megindultan Bánatváriné. - Majd meglátod, hogy kezet
 3    1|         betűre nézve esküt tett Bánatváriné kezeihez, hogy sohasem mondja
 4    1| gondolta magában Szindbád, amíg Bánatváriné anyáskodó meggyőződéssel
 5    1|        boldogságunkat" - mondta Bánatváriné. A babonás tárgyakat, amelyekkel
 6    1|     akikbe szerelmes lett volna Bánatváriné, ha véletlenül abban a korban
 7    1|     drága, ábrándos nők hangján Bánatváriné. - Utolsó szerelmem ön,
 8    1|        estve majd magához veszi Bánatváriné pisztolyát, és többé nem
 9    1|  legjobban szeretett - suttogta Bánatváriné, és keresztet vetett.~-
10    1|         meglátogatjuk - szólott Bánatváriné a ládán ülve. - Ugye, maga
11    1|  ajtóból félénken visszanézett. Bánatváriné utazó köpenyegében, fátyolos
12    1|           Istenem - gondolta -, Bánatváriné még mindig az utazó-ládán