Part

1    1|         mi meg nézzük a dolgot. Valahogyan eltelik az idő... És ez
2    1|        amikor a csengő szólott, valahogyan ön jutott eszembe. A kis
3    1|        a szereplők névsorán, és valahogyan egészen természetesnek találta,
4    1|       igazgató áradozó szavait. Valahogyan úgy érezte, hogy későn jött
5    1|       papokat, a boroshordókat. Valahogyan az apámat sem sajnáltam
6    1|        titokban azt hitte, hogy valahogyan elodázhatja ezt a dolgot,
7    1|     amelyekkel lekötelezték. És valahogyan úgy látta az arcokat most
8    1| katonáért ugrott a Dunába, hogy valahogyan eljusson Zimonyba, a helyőrséghez.
9  Reg|  voltaképpen mégiscsak szeret - valahogyan így is meg akar menteni,