Part

 7001    1|                      ölelését és a szemedben a fényt, amely a kelő napé,
 7002    1|                     szemedben a fényt, amely a kelő napé, amint fénylő,
 7003    1|                   kócsagmadarakat küld előre a borongós felhők közé, míg
 7004    1|                  midőn gyermekem meghalt, és a robogó kocsik alól rángattak
 7005    1|              rángattak ki jószívű járókelők. A lépésemet szinte láttam,
 7006    1|                    mintha önmagamat követném a leereszkedő estében, s kíváncsian
 7007    1|                     megy lehajtott fejjel ez a szegény asszonyság? Egy
 7008    1|           farkasszemet... Hisz már nyár van, a nagyoperát bezárták, hová
 7009    1|                     ennyit beszélek, mi nők, a legokosabbak és legostobábbak,
 7010    1|                     Ó, hogy szégyellem, hogy a kalaptollaimra is volt gondom,
 7011    1|         kalaptollaimra is volt gondom, midőn a szívemben összeomlani vagy
 7012    1|                 tekintettel.~Valamely ösztön a Duna felé vitt, és szinte
 7013    1|          megkönnyebbültem, midőn megtaláltam a hidat, csöndesen, természetszerűleg
 7014    1|                 természetszerűleg áthaladtam a hídon, és nem gondoltam
 7015    1|               csendesen összezavarodik, mint a homok. Egy zöld kerítéses
 7016    1|                   cölöpön lámpás égett, mint a rémregényekben, és sötét
 7017    1|                lenyűgözve, hogy ne lépjek be a korcsmába, s pohár sört
 7018    1|                     s pohár sört igyak, mint a kocsisok... Talán azt gondoltam,
 7019    1|                    Talán azt gondoltam, hogy a magányos nőt nem szolgálják
 7020    1|                   vezette be mondanivalóját. A rendőr volt, arra kért,
 7021    1|                 boldog, boldog!" - ujjongott a szívem, mert már éreztem,
 7022    1|                  felém, valahol hallatszanak a lépteid, amelyeket annyit
 7023    1|                     bátor tekinteted kiválik a sötétségből, és választékos
 7024    1|                    nőre, mint Fáni szavaira. A fekete hajú, sötét szemű,
 7025    1|                     esztendő óta töltötte el a szívét és életét. És másfél
 7026    1|                 szavaiban, s merre kezdődnek a hazugság színes mezőségei. "
 7027    1|                  színes mezőségei. "Ah, hisz a nők mindig hazudnak" - gondolta,
 7028    1|              könnytől ázott csókokkal arcán, a hajában az asszony finom
 7029    1|                  finom ujjainak érintésével, a bajuszán a parfőmmel hazafelé
 7030    1|                      érintésével, a bajuszán a parfőmmel hazafelé ballagott.
 7031    1|                parfőmmel hazafelé ballagott. A lámpaoszlopokba karolt,
 7032    1|                      elé. Hol hazudott Fáni?~A főutcai templomnál haladtak
 7033    1|               haladtak el.~- Megesküdjek itt a templom küszöbén, hogy többé
 7034    1|                 kérdezte Szindbád, és erősen a nő szemébe nézett.~- Én
 7035    1|                    mindened én voltam, mikor a lábaimnál térdeltél, és
 7036    1|                   kezét fogtuk, mikor tudtuk a gondolatainkat, és boldogan
 7037    1|                  életünk úgy múlott el, mint a madarak élete... sohasem
 7038    1|               sohasem volt végük... és mikor a legközönségesebben viselkedtünk,
 7039    1|                      hittük, hogy mi vagyunk a kiválasztottak, az egyetlen
 7040    1|             szerelmesek, Istennek gyermekei, a napból, holdból való lelkek:
 7041    1|                      önmagától. - Én ismerem a halált. Nőknek való.~- Jer
 7042    1|                   Nőknek való.~- Jer hozzám. A háznépet elküldtem hazulról,
 7043    1|                   lássalak az utolsó percig, a szemem lezárásáig, hogy
 7044    1|                      szemem lezárásáig, hogy a homlokomon érezzem az ajkad,
 7045    1|            homlokomon érezzem az ajkad, hogy a kezed fogja a kezem, midőn
 7046    1|                    ajkad, hogy a kezed fogja a kezem, midőn elindulunk
 7047    1|                      kezem, midőn elindulunk a nagy útra... Tudom bizonyosan,
 7048    1|                    jössz, nem hagysz egyedül a nagy ismeretlenségben...~-
 7049    1|           szerelemben, amelyet megérdemlünk.~A férfi lehajtotta a fejét.~-
 7050    1|             megérdemlünk.~A férfi lehajtotta a fejét.~- Szerelem - sóhajtotta,
 7051    1|                   boldogan, drága érzelemmel a szívünkben. Mindegy, hogy
 7052    1|                  Mindegy, hogy reggel felkel a nap. Mi már nem vagyunk
 7053    1|                   már nem vagyunk kíváncsiak a hajnalra.~- Pedig hajnalodik.~
 7054    1|                     Az asszony megrázkódott. A Duna felett szürke fátyolukat
 7055    1|                     szürke fátyolukat húzták a másvilágról hazatérő leányok.
 7056    1|                    nem tudok többé meghalni. A tejes jön, s az uram megérkezik
 7057    1|                 megérkezik az első vonattal, a cseléd felkelt a piac miatt,
 7058    1|                   vonattal, a cseléd felkelt a piac miatt, a posta meghívót
 7059    1|                 cseléd felkelt a piac miatt, a posta meghívót hoz barátnőmhöz,
 7060    1|                      hoz barátnőmhöz, nyáron a zöldbe költözünk, és délután
 7061    1|                 zöldbe költözünk, és délután a kórházba megyek beteg öcsém
 7062    1|                   intett búcsút Szindbádnak.~A kocsi lassan eltűnt egy
 7063    1|                  izzadt homlokkal futott fel a Kalap utcai házba a lépcsőn.~
 7064    1|                      fel a Kalap utcai házba a lépcsőn.~Az asszony valóban
 7065    1|                  mondta egyszerűen.~Szindbád a kanapéra dőlt, s elalvás
 7066    1|                 mosollyal gondolt arra, hogy a nők milyen biztosak a dolgukban.~[
 7067    1|                   hogy a nők milyen biztosak a dolgukban.~[1915]~ ~
 7068    1|               kölnivízzel törölgette arcáról a kormot, friss kendőt tett
 7069    1|                    tett zsebébe, kiöblítette a száját, és megnézte a virágokat
 7070    1|            kiöblítette a száját, és megnézte a virágokat a selyempapírosban,
 7071    1|                      és megnézte a virágokat a selyempapírosban, amelyeket
 7072    1|                     még órajárásnyira gurult a vonat a kis állomástól.
 7073    1|                 órajárásnyira gurult a vonat a kis állomástól. Lefeküdt
 7074    1|                      hogy vajon érdemes volt a hosszú utat megtenni, mert
 7075    1|                    ismernek, csókolóztak, és a színházban a páholy hátterében
 7076    1|                 csókolóztak, és a színházban a páholy hátterében komolyan,
 7077    1|                   állongott Szindbád, Rozina a forró nyári hónapok elől
 7078    1|                  régi arcképekről törölgette a port és pókhálót.~- A csöndes
 7079    1|             törölgette a port és pókhálót.~- A csöndes életben majd megnyugszom,
 7080    1|                     három mérföldet sétáltak a budai hegyek között. (Szindbád
 7081    1|              Szindbád földre szegzett fejjel a cipője orrát nézte a hosszú
 7082    1|                  fejjel a cipője orrát nézte a hosszú délutánon, és szívében
 7083    1|               Táncosnőt keresek, aki ezentúl a szeretőm lesz" - gondolta
 7084    1|          állomásfőnöknék Magyarországon mind a fuksziát választották volna
 7085    1|                      kedvenc virágjokul - és a kert végében napernyője
 7086    1|                 Rozina állott. Szindbád mind a két kezét megcsókolta az
 7087    1|                       és imádattal szemlélte a három szeplőcskét, amelyet
 7088    1|                   három szeplőcskét, amelyet a falusi nap küldött az asszony
 7089    1|                Szindbád karjába kapaszkodva, a falu felé ballagott.~Szindbád
 7090    1|                    hosszú utazásból tér meg, a falusi nyárfák a nagyanyai
 7091    1|                    tér meg, a falusi nyárfák a nagyanyai birtokon ismerősen
 7092    1|              ismerősen bólogatnak feléje, és a kuvaszok a lába elé hemperegnek.
 7093    1|             bólogatnak feléje, és a kuvaszok a lába elé hemperegnek. Az
 7094    1|                      hemperegnek. Az almafák a kertekben Rozina fehér lábát
 7095    1|                 látják, amint mezítláb sétál a harmatos füvön. A diófára
 7096    1|                      sétál a harmatos füvön. A diófára kifeszített nyugvóágy
 7097    1|                  kifeszített nyugvóágy alatt a fűből kibújt egy kandi kis
 7098    1|               alantról Rozinát lesi. Rigó ül a falevelek között, és azt
 7099    1|                      egy ágasfán.~- Szeretem a régi házakat, éjjel a falakból
 7100    1|               Szeretem a régi házakat, éjjel a falakból megszólalnak az
 7101    1|                     az elhunyt lakosok, mert a hangjuk itt maradt.~Rozina
 7102    1|                  maradt.~Rozina sóhajtott:~- A házat valóban még dédapám
 7103    1|                 építette. Sok dió terem ezen a vidéken, s az egerek elszaporodtak.
 7104    1|                    szíve hölgye így kívánta? A férfiak, a szerelmesek mindmegannyian
 7105    1|                      így kívánta? A férfiak, a szerelmesek mindmegannyian
 7106    1|                    ünnepélyességgel verik be a szeget a falba, mint birokra
 7107    1|           ünnepélyességgel verik be a szeget a falba, mint birokra kelnek
 7108    1|                   falba, mint birokra kelnek a medvével.)~Szindbád ledobta
 7109    1|                  medvével.)~Szindbád ledobta a kabátját.~- Hol vannak azok
 7110    1|                   aggodalmasan Rozina, midőn a drótból és fából való kis
 7111    1|                   kis fogdákat előkerítette.~A forradalombeli öregasszonyság
 7112    1|                     botra támaszkodva állott a verandán, és kerek szemüvege
 7113    1|                      nézte Szindbádot, amint a szerkezetekkel foglalkozott.~-
 7114    1|                       súgta az unokájának.~ ~A hold feljött a messzi erdőség
 7115    1|                 unokájának.~ ~A hold feljött a messzi erdőség felett, és
 7116    1|                    messzi erdőség felett, és a nagymama, miután mankóját
 7117    1|                      e honvéd meg ne szökjön a háztól - figyelmeztette
 7118    1|          figyelmeztette halk hangon Rozinát.~A hold a veranda vadszőlő
 7119    1|                  halk hangon Rozinát.~A hold a veranda vadszőlő levelei
 7120    1|                 Fehér volt és ábrándos, mint a színésznőké, midőn a kulisszák
 7121    1|                    mint a színésznőké, midőn a kulisszák mögül az ügyelő
 7122    1|                    kulisszák mögül az ügyelő a lámpát irányozza. Szindbád
 7123    1|                  öregségében tudta meg, hogy a nők mindig látják a saját
 7124    1|                     hogy a nők mindig látják a saját arcukat egy láthatatlan
 7125    1|                   halk szavakkal, amelyekben a nemes érzelem úgy csengett,
 7126    1|                   érzelem úgy csengett, mint a folyó felett egy távoli
 7127    1|                    Ifjú kora álmaiban, midőn a tanulóasztal lámpáját eloltotta,
 7128    1|                   amellyel született, és már a bölcsőben ott ragyogott
 7129    1|                      bölcsőben ott ragyogott a lelkében, míg végre, férfi
 7130    1|             Beszéljen - sóhajtotta halkan. - A szavai úgy repkednek a fejem
 7131    1|                       A szavai úgy repkednek a fejem körül, mint láthatatlan
 7132    1|                 madarak csodálatos éneklése.~A fejét féloldalra hajtotta,
 7133    1|                  féloldalra hajtotta, mintha a hold útját követte volna.
 7134    1|                   tudná, hová került. Erősen a férfi karjába kapaszkodott,
 7135    1|                    egy felhőbe nézett, amely a hold előtt úszott, és meg
 7136    1|                      meg volt győződve, hogy a jáspisszínű vitorlákra voltak
 7137    1|                  vitorlákra voltak írva azok a szavak, amelyek most eszébe
 7138    1|               megremegett, talpra állott, és a kezével a sötétbe mutatott:~-
 7139    1|                  talpra állott, és a kezével a sötétbe mutatott:~- Egér! -
 7140    1|             iszonyodva.~Halálos sápadt lett, a keze remegett, és kétségbeesetten
 7141    1|               egérfogót, amely már elvégezte a dolgát, zsákmányával együtt
 7142    1|                   már az udvarra se tehessem a lábam! Undorodom, irtózom
 7143    1|                      Ne nyúljon hozzám többé a kezével. Takarodjon.~- Kis
 7144    1|                 megsértődött, mint általában a szerelmesek - kalapját,
 7145    1|               kalapját, köpenyegét vette, és a ház előtt egy darabig várta,
 7146    1|                 szíve hölgye visszaszólítja. A ház csendes volt. És Szindbád
 7147    1|                                              A SZENTIMENTÁLIS FÉRFIAK~-
 7148    1|                        Május végén, 1916-ban a szerelmi féltékenység revolvert
 7149    1|                   férfiú kezébe, hogy nejét, a Télikert primadonnáját megbosszulja.
 7150    1|                  primadonnáját megbosszulja. A cél a Korpaközpont hivatalnoka
 7151    1|            primadonnáját megbosszulja. A cél a Korpaközpont hivatalnoka
 7152    1|                     hivatalnoka volt, akiből a golyóbisokat már ki is szedte
 7153    1|                szedte H. professzor. Történt a dráma Rákosszentmihályon,
 7154    1|                      keresztül-kasul utaztad a világot, és az emberi szívek,
 7155    1|                     van igaza e történetben, a Bajazzo históriájában és
 7156    1|                     Bajazzo históriájában és a régmúlt francia színművek
 7157    1|                     színművek felújításában, a féltékenységben, a nő imádatában,
 7158    1|            felújításában, a féltékenységben, a nő imádatában, régies megbecsülésében,
 7159    1|                férfiú hajlandó volna megölni a másik férfiút, mint az őskorban
 7160    1|               férfiút, mint az őskorban vagy a nyolcvanas években: meddig
 7161    1|                    még az idő és divat, hogy a nők okot és alkalmat adnak
 7162    1|                   nők okot és alkalmat adnak a pisztoly előhúzásához; mikor
 7163    1|                    mikor okosodnak meg végre a szegény, szentimentális
 7164    1|            szentimentális férfiak?~Szindbád, a hajós, kérdésemet meghallgatva,
 7165    1|                    fehér fürtjeire hívta fel a figyelmemet...~- A "Szentek
 7166    1|                 hívta fel a figyelmemet...~- A "Szentek életében" járatos
 7167    1|                 életében" járatos vagyok, ám a színésznők viselt dolgait
 7168    1|                   választottam, Budára járok a Vadgalambhoz, ha valamelyik
 7169    1|            nőismerősöm névnapját észreveszem a kalendáriumban. Hagyj békén
 7170    1|                  kalendáriumban. Hagyj békén a színésznőkkel. Nem szeretek
 7171    1|            apró-cseprő női dologért felkelni a kanapéról.~Én azonban tovább
 7172    1|               barátját, regénykönyvek hősét, a szép élet rokkantját, az
 7173    1|                      is volt régebbi években a színésznők ablaka alatt.
 7174    1|                    Szindbád végre megfordult a kanapén, és pókhálós szemét
 7175    1|               Tagadhatatlan - kezdte -, hogy a színésznők érdekes és kedves
 7176    1|                      féltett ifjúságuk, mint a pillanat szeszélye, az életük;
 7177    1|                     másnapra elfelejthetnek; a súgó és a rendező a családtagjuk,
 7178    1|                    elfelejthetnek; a súgó és a rendező a családtagjuk,
 7179    1|          elfelejthetnek; a súgó és a rendező a családtagjuk, és a legfinomabbnak
 7180    1|                   rendező a családtagjuk, és a legfinomabbnak közöttük
 7181    1|                  különb versek, mint amelyek a mézeskalács-szívekre vannak
 7182    1|                    és anyáskodók lenni, mint a híres Laborfalvi Róza az
 7183    1|                   ifjú Jókai mellett; máskor a táncban, énekben kifáradva,
 7184    1|                  táncban, énekben kifáradva, a rizsport megunva, a tenort
 7185    1|               kifáradva, a rizsport megunva, a tenort felejtve, jó feleségek
 7186    1|                     ellenben tovább játsszák a házaséletben is a trikós-szerepet,
 7187    1|                   játsszák a házaséletben is a trikós-szerepet, leples
 7188    1|               Fatinicát... Két-három húr van a szívükön, mint a kobozon,
 7189    1|                     húr van a szívükön, mint a kobozon, amelyet a régi
 7190    1|                      mint a kobozon, amelyet a régi festők a színpadi függönyre
 7191    1|               kobozon, amelyet a régi festők a színpadi függönyre festettek
 7192    1|              függönyre festettek az álarc és a koturnus társaságába. Dédelgető
 7193    1|                     mámoros dicséretek, mint a bukéták, virágzanak napjaikban.
 7194    1|                   boldog álmot vonz szemükre a késelés, amely az utcán,
 7195    1|                     gyermekesen ragaszkodnak a templomhoz, hol először
 7196    1|               először esküdtek örök hűséget (a május fehér lombjai között
 7197    1|                       hogy életben van-e még a pap, aki majd ezüstlakodalmukon
 7198    1|              alsószoknyájukra - amely dolgok a civilnők háztartásában oly
 7199    1|                      pályán: gazdagabb, mint a briliáns-szubrett. Ezért
 7200    1|               briliáns-szubrett. Ezért élnek a mamák, férjek a színészi
 7201    1|                  Ezért élnek a mamák, férjek a színészi világban. A megközelíthetetlenség
 7202    1|                  férjek a színészi világban. A megközelíthetetlenség illata
 7203    1|          megközelíthetetlenség illata itt az a parfőm, amelytől a legtöbb
 7204    1|                    itt az a parfőm, amelytől a legtöbb férfi elszédül.
 7205    1|                      legtöbb férfi elszédül. A házierények, az ugorkásüvegek
 7206    1|                házierények, az ugorkásüvegek a színpad tájékán biztosan
 7207    1|                 pajtásom, szeresd őket, mint a tavasz nefelejcseit, és
 7208    1|                      kóborlásaidban elkerüld a tájat, ahol a nefelejcsek
 7209    1|        kóborlásaidban elkerüld a tájat, ahol a nefelejcsek nyílnak.~A bölcs
 7210    1|                  ahol a nefelejcsek nyílnak.~A bölcs Szindbád lehunyta
 7211    1|                     ha kellő helyen ütöd fel a lapot.~ ~- És az udvarlók? -
 7212    1|                  amíg lábai könnyedén vitték a báli terem sikamlós parkettjén,
 7213    1|                      sikamlós parkettjén, és a szalonban nem döntötte fel
 7214    1|                   szalonban nem döntötte fel a csecsebecsés asztalkát.~
 7215    1|            legyinteni akart kezével, de félt a fáradságtól.~- Az udvarlók
 7216    1|                   fáradságtól.~- Az udvarlók a színészhölgyek körül megannyi
 7217    1|                  aforizmák... régebbi időben a Karthauziból, korunkban
 7218    1|                   jelmezben járnak-kelnek ők a világban. Messziről felismered
 7219    1|               világban. Messziről felismered a színésznő udvarlóját, e
 7220    1|            ünnepélyes és zavart férfiút, aki a színpadi díszítőknek sört
 7221    1|                 díszítőknek sört fizet, hogy a kulisszával fejbe ne vágják,
 7222    1|                  fejbe ne vágják, szivart ad a tűzoltónak, a részeges komikus
 7223    1|                     szivart ad a tűzoltónak, a részeges komikus a barátja,
 7224    1|               tűzoltónak, a részeges komikus a barátja, a csokrot viszi
 7225    1|                  részeges komikus a barátja, a csokrot viszi a kocsiba;
 7226    1|                     barátja, a csokrot viszi a kocsiba; és a hattyúprémes
 7227    1|                  csokrot viszi a kocsiba; és a hattyúprémes hölgy mellett
 7228    1|              cilinderben helyet foglal. Ő az a mindig szolgálatra kész
 7229    1|                    jegyzőkönyvecskéjébe írja a másnapi próba idejét, könyv
 7230    1|                   idejét, könyv nélkül tudja a színésznő szerepeit, a kalaposbolt
 7231    1|                 tudja a színésznő szerepeit, a kalaposbolt előtt várakozik,
 7232    1|              kalaposbolt előtt várakozik, és a divatszalonban hölgye kíséretében
 7233    1|                  megjelenik, hogy megrémítse a fűzőt próbáló dámákat. Élete
 7234    1|               dámákat. Élete úgy múlik, mint a ministráns-fiúé. A színésznő
 7235    1|                      mint a ministráns-fiúé. A színésznő körül megtanulja
 7236    1|                   színésznő körül megtanulja a toalett-titkokat, harisnyásokkal,
 7237    1|              ismerkedik meg; felvigyáz, hogy a szerződés mindig rendben
 7238    1|                      elereszti füle mellett. A nagydobosnak éppolyan barátja,
 7239    1|          nagydobosnak éppolyan barátja, mint a kritikusnak. Izgatottan
 7240    1|              kritikusnak. Izgatottan olvassa a premierről írott tudósítást,
 7241    1|                    írott tudósítást, és ő az a falu bolondja, aki elhiszi
 7242    1|                   falu bolondja, aki elhiszi a színházak megfizetett kommünikéit
 7243    1|                      megfizetett kommünikéit a hírlapban. Haragszik azokra,
 7244    1|                     Haragszik azokra, akikre a színésznő is haragszik,
 7245    1|                     vándorszínészekkel, akik a kisasszonnyal egykor falusi
 7246    1|             játszottak. Azt mondhatnám, hogy a színésznő udvarlójának élete
 7247    1|                udvarlójának élete hasonlatos a szentéletű szerzetesek életéhez.
 7248    1|               életéhez. Minden órának megvan a tennivalója, soha sincs
 7249    1|                  szabadság, és mindegy, hogy a kalaposné a harmadik emeleten
 7250    1|                    mindegy, hogy a kalaposné a harmadik emeleten lakik,
 7251    1|              udvarlók, akik nem rohannak fel a harmadik emeletre, s itt
 7252    1|                     emeletre, s itt kezdődik a színésznő tragédiája. Hallottam
 7253    1|                  akik komolyan beleszerettek a tenorba vagy a zongorásba.
 7254    1|                 beleszerettek a tenorba vagy a zongorásba. Akik komolyan
 7255    1|                   Akik komolyan hitték, hogy a szerelem szót nagybetűvel
 7256    1|                  írni, még tán imádkoztak is a tapőr életéért. Hallottam,
 7257    1|                   akik hatalmukba kerítették a színésznő egyszerű szívét,
 7258    1|                   meggyötörték, megkínozták, a temetőkertbe irányították.
 7259    1|                      és tenorjaink labdáztak a primadonna-szívekkel. Ilyenkor
 7260    1|               primadonna-szívekkel. Ilyenkor a színésznő szaladt ész nélkül
 7261    1|                 színésznő szaladt ész nélkül a harmadik emeletre... De
 7262    1|                         Szindbád - mondom -, a férfiak szentimentális magaviseletéről
 7263    1|                reggel van, és életben vagyok a dúlt éj után. Szegény, érzékeny,
 7264    1|                     jó helyen van az életük, a becsületük, a boldogságuk...
 7265    1|                     az életük, a becsületük, a boldogságuk... Szentimentális,
 7266    1|                     szemmel bámulnak éjszaka a sötétségbe, lehorgasztott
 7267    1|                 bandukolnak, sokszor keresik a helyet, hol legmélyebb a
 7268    1|                     a helyet, hol legmélyebb a folyó, és megtanulják a
 7269    1|                      a folyó, és megtanulják a fegyverkezelést. Szenvedő
 7270    1|                      mindig csodálkoznak, ha a legkisebb kéz (amelynél
 7271    1|                   Angliában nincs) elereszti a tenyerébe rakott ékességeket,
 7272    1|                       Bánatos férfialk, akik a párbajkódex szigorúságával
 7273    1|                     akárhányszor nyomják meg a forgópisztoly ravaszát.~
 7274    1|                      forgópisztoly ravaszát.~A férfiak szentimentalizmusa
 7275    1|    szentimentalizmusa örök és végtelen, mint a tenger. A társadalom és
 7276    1|                     végtelen, mint a tenger. A társadalom és a nő élete:
 7277    1|                      tenger. A társadalom és a nő élete: a férfiak érzelgősségén
 7278    1|                    társadalom és a nő élete: a férfiak érzelgősségén épült.
 7279    1|                 férfiak érzelgősségén épült. A szerelem a férfi életében
 7280    1|              érzelgősségén épült. A szerelem a férfi életében ritkán változik
 7281    1|               szárnycsapkodásokkal hagyja el a régi várost. Hiszen, ha
 7282    1|                   régi várost. Hiszen, ha ez a madár idejében elrepül,
 7283    1|               idejében elrepül, táncolhatnak a nők a torony tetején, egyetlen
 7284    1|                  elrepül, táncolhatnak a nők a torony tetején, egyetlen
 7285    1|                      pisztolyt nem sütnek el a kedvükért. Be jó megöregedni!~[
 7286    1|              történik: már nem szólalnak meg a kakasok este nyolc órakor
 7287    1|                    kakasok este nyolc órakor a Tisza-parton, mert Szindbád
 7288    1|                  Tisza-parton, mert Szindbád a faluba vagy a városba megérkezett.
 7289    1|                  mert Szindbád a faluba vagy a városba megérkezett. A kakasszó
 7290    1|                  vagy a városba megérkezett. A kakasszó híján tehát gazdasszonyok
 7291    1|                      sem gondolkoznak el sem a piszkafa különös árnyékán,
 7292    1|               piszkafa különös árnyékán, sem a fülemilék énekén, amely
 7293    1|                      énekén, amely ének ezen a tájon akkor is felhangzik,
 7294    1|                 felhangzik, ha szép és meleg a Vénasszonyok nyara... Szindbád
 7295    1|                  feltűnőséget megjelenésével a vidéki városban, bár régi
 7296    1|                  minden ablakba benézett, ha a kaput vagy az ablakot nyitva
 7297    1|                   halk dúdolgatással kísérte a szobákból kihangzó női éneket
 7298    1|                  tiszteletteljesen megemelte a kalapját azok előtt az ismeretlen
 7299    1|                     felejtették tekintetüket a városkába vetődött idegen
 7300    1|                   jelezve, sóhajtozva nézett a girbegörbe, kisvárosi utca
 7301    1|               messzire van az az idő, amikor a gonosz kövektől elferdülnek
 7302    1|                  gonosz kövektől elferdülnek a gyenge talpak és a szarvasbokák;
 7303    1|               elferdülnek a gyenge talpak és a szarvasbokák; valamint megállott
 7304    1|                  környékén is, amely padokon a szomszédság fiatal hölgyei
 7305    1|                   szürke fejére is lehullott a szeptemberi akácfáról...
 7306    1|              akácfáról... Úgy látszott, hogy a kalandok most már végleg
 7307    1|                    most már végleg elkerülik a szerelmi kalandort. Ugyanezért
 7308    1|               szerelmi kalandort. Ugyanezért a Morgó-temetőbe vette útját
 7309    1|             melankolikus délután, hogy talán a sírhalmokban megtalálja
 7310    1|               sírhalmokban megtalálja azokat a nőket, akik valaha szerelmesek
 7311    1|                      szerelmesek voltak belé a városkában. Szép káposztafejek
 7312    1|              káposztafejek és répák teremtek a temető elhagyott részében,
 7313    1|           találkozásokat rendezett. De hajh, a bodzafák és a szomorúfüzek
 7314    1|                       De hajh, a bodzafák és a szomorúfüzek sűrűjébe hiába
 7315    1|           pillantásokat Szindbád, elhárítván a hervadó gallyakat, egyetlen
 7316    1|                     jobb helyet fedeztek fel a helybeliek! - dörmögte Szindbád. -
 7317    1|                    ifjúság. Én már nem tudom a helyet, ahol a szerelmesek
 7318    1|                     nem tudom a helyet, ahol a szerelmesek találkozni szoktak.~
 7319    1|                 akarná, de Szindbád lehunyta a szemét, elfordította a fejét,
 7320    1|              lehunyta a szemét, elfordította a fejét, nem akart találkozni
 7321    1|                  fejét, nem akart találkozni a szomorú ismerőssel.~- Minek
 7322    1|             bizonyára olyan nyomokat hagytak a lelkében, mint a vércsék
 7323    1|                     hagytak a lelkében, mint a vércsék körmei szoktak a
 7324    1|                     a vércsék körmei szoktak a kazlak tetején.~De nem ugrott
 7325    1|                   tetején.~De nem ugrott meg a találkozás elől, amikor
 7326    1|                       Igaz, hogy Boriska már a föld alatt volt, de sírját
 7327    1|                  fedték, amilyen lába egykor a hölgynek volt. Arcképe -
 7328    1|                   igaz, hogy fotográfiában - a márványoszlopba volt illesztve...
 7329    1|                    hódolatot érzett szívében a halott előkelő hölgy közelében,
 7330    1|                      Szindbád szívébe.~Nincs a világon felemelőbb érzelem,
 7331    1|                 Szindbádnak most is kidagadt a melle, megroggyant az alázattól
 7332    1|                     megroggyant az alázattól a térde, fátyolos lett a szeme,
 7333    1|             alázattól a térde, fátyolos lett a szeme, amint az arckép előtt
 7334    1|                      hamarosan hozzáképzelte a vanília-bágyadt szőke hajzatot,
 7335    1|                koszorúkból felépítse magában a hiúság, büszkeség, férfias
 7336    1|           falevél-könnyed lépések hangzottak a temetőben, és Dalondai Boriska
 7337    1|                    Leánya vagy testvére volt a megboldogultnak?~Vadgalamb-szürke
 7338    1|       Vadgalamb-szürke ruhája volt, amilyent a holt asszony is igen kedvelt.
 7339    1|                     aki csak azért nem vonul a kolostorba a világ unalmai
 7340    1|                 azért nem vonul a kolostorba a világ unalmai elől, mert
 7341    1|                  elrabolta... Ha visszatérne a lovag, esetleg jégszürkén,
 7342    1|                  nőtestvérnek kellett lennie a temetőlátogatónak, aki egykor
 7343    1|                  menni.~De lehetett lánya is a sír-látogató a megboldogultnak,
 7344    1|                      lánya is a sír-látogató a megboldogultnak, mert éppen
 7345    1|                     Boriska járt-kelt egykor a világban.~Mert a lépések
 7346    1|                      egykor a világban.~Mert a lépések módjáról körülbelül
 7347    1|               módjáról körülbelül megismerni a nőket; miután vannak olyan
 7348    1|                   olyan járású nők, akik még a legnagyobb magányban is
 7349    1|                    szem figyelné őket - ezek a nők a nagyvilágnak, az embereknek,
 7350    1|                   figyelné őket - ezek a nők a nagyvilágnak, az embereknek,
 7351    1|                 nagyvilágnak, az embereknek, a külsőségeknek élnek, szörnyethalnának,
 7352    1|                       ha az utcán elszakadna a harisnyakötőjük... De vannak
 7353    1|                   gavallérok kísérgetik őket a déli korzón, ha epekedő
 7354    1|                      igazodó léptekkel: - ők a zárt járású nők, akik a
 7355    1|                      a zárt járású nők, akik a maguk egyéni útjait járják
 7356    1|                      egyéni útjait járják be a földön, akármit mond a világ...
 7357    1|                    be a földön, akármit mond a világ... Elmennek a legszűkebb
 7358    1|                     mond a világ... Elmennek a legszűkebb sikátorokba is,
 7359    1|           sikátorokba is, nem félnek belépni a leggyanúsabb házakba, szívdobogás
 7360    1|                     kanyargós folyosókon, ha a Szerelem éppen ott várja
 7361    1|                   őket. Ah, Boriska nem félt a Kamaraerdő vörös hangyáitól
 7362    1|            hangyáitól sem, ha Szindbád éppen a hangyabolynál várta őt szíve
 7363    1|                     túláradó érzelmeivel!~És a jövevénynek ugyanaz a zárt,
 7364    1|                     És a jövevénynek ugyanaz a zárt, egyéni járása volt,
 7365    1|                     egyéni járása volt, mint a megboldogultnak. Szindbád
 7366    1|                    megboldogultnak. Szindbád a szívére szorította a kezét
 7367    1|                Szindbád a szívére szorította a kezét csillapítólag, mintha
 7368    1|            hallgatást parancsolt volna ennek a régi duhajnak, aki valaha
 7369    1|                      jelenléte megihlette.~2~A jövevény egyáltalán nem
 7370    1|              amelynek formája nem tudott sem a hajnali nagymosásokról,
 7371    1|                   volna.~- Tudtam, hogy ezen a helyen meglelem, mert az
 7372    1|                  alapjában véve jó és nemes; a legderekabb ember lehetne,
 7373    1|                   tiszteletteljesebben bánna a nőkkel. Nem bánna úgy velük,
 7374    1|                      velük, mintha minden nő a szeretője volna...~Szindbád
 7375    1|                      csendesen nevetett. Ezt a megjegyzést már hallotta
 7376    1|                 frissen csendülnek fel benne a szavak visszhangjai... Most
 7377    1|               visszhangjai... Most már tudta a temetőlátogatóról, hogy
 7378    1|                     sem testvére, sem leánya a megboldogultnak, hanem a
 7379    1|                     a megboldogultnak, hanem a legjobb barátnője, aki egykor
 7380    1|                 között keletkezett. Csak még a neve nem jutott hirtelen
 7381    1|                   gyönyörű monogramok vannak a zsebkendőjében, kedves nagyságos
 7382    1|                  kedves nagyságos asszonyom?~A hölgy, aki a megboldogult
 7383    1|                      asszonyom?~A hölgy, aki a megboldogult előkelőségét
 7384    1|                 lovagregényt lehetne írni -, a táskából lehelet könnyű,
 7385    1|               akkoriban még divat volt, hogy a férfiak elsajátítsák a nők
 7386    1|                  hogy a férfiak elsajátítsák a nők zsebkendőit.~Szindbád
 7387    1|                    nők zsebkendőit.~Szindbád a kendőre nézett. Liliomjárású
 7388    1|                       aki tökéletesen biztos a francia-négyes következő
 7389    1|                    is. Az ajkához szorította a zsebkendőt:~- Sohasem csókolhattam
 7390    1|                     Sohasem csókolhattam meg a kezét sem. Engedje meg,
 7391    1|                   Engedje meg, hogy legalább a kendőjét megcsókoljam, kedves
 7392    1|                     amint azt előkelősége és a temetői környezet megengedte.~-
 7393    1|                      környezet megengedte.~- A kezemet akarja?... Nos,
 7394    1|                    gyors mozdulattal levonta a galambszínű kesztyűt a baljáról.
 7395    1|               levonta a galambszínű kesztyűt a baljáról. Valóban büszke
 7396    1|                 Valóban büszke lehetett erre a kézre tulajdonosnője - régi
 7397    1|                 királyok mentek ilyen kézért a Szentföldre.~- Bella - mondta
 7398    1|                   miatt való kóborlásaimról, a felejtés útját kereső csavargásaimról...
 7399    1|             összetiport lélekkel jöttem ebbe a városba, hogy itt oltalmat,
 7400    1|                 immár sírjában pihen... Nos, a helyzet ma ugyanaz. Boldogtalanabb
 7401    1|                     alig terhelte hamis eskü a lelkiismeretét. Bella, előkelő
 7402    1|                   csendes részvéttel ingatta a fejét:~- Nem tudok önnek
 7403    1|                   múlott el, és őszi estéken a kötött kendő alatt, borzongva
 7404    1|                   alatt, borzongva és félve, a nők gyónni szoktak egymásnak.
 7405    1|                    nem találta készületlenül a szemrehányás:~- Ó, asszonyom,
 7406    1|                       asszonyom, csak nézzen a szívébe, és gondolja meg,
 7407    1|                     mindig igazat mondanak-e a nők, amikor bizonyos életkorokbon
 7408    1|              Velencébe, Miskolcra, már ahová a nőket szöktetni szokás?
 7409    1|                Ugyebár, asszonyom, Miskolcra a legtöbb hölgy szívesen elszökött
 7410    1|                       ahová éjfélkor érkezik a személyvonat. Deresbajuszú,
 7411    1|                      várnak az állomás előtt a kis poggyásszal érkező szökevényekre...
 7412    1|                   karoló szerelmesek, miután a csókok üdvét a személyvonaton
 7413    1|           szerelmesek, miután a csókok üdvét a személyvonaton nem kísérelhették
 7414    1|         személyvonaton nem kísérelhették meg a szomszéd fülkében hortyogó
 7415    1|                 kereskedelmi utazó, valamint a folyosón mellre akasztott
 7416    1|           csetlő-botló vasúti kalauz miatt - a miskolci kocsin először
 7417    1|                      megnyugtató az őszi köd a hosszú miskolci utcákon
 7418    1|                     utcákon éjfélkor, amikor a ködön át cimborás megértéssel
 7419    1|                    megértéssel nézegetnek át a gázlámpák a szökevények
 7420    1|                    nézegetnek át a gázlámpák a szökevények felé... A Korona-fogadóban
 7421    1|              gázlámpák a szökevények felé... A Korona-fogadóban még opera-melódiákat
 7422    1|                     opera-melódiákat játszik a zenekar az udvaron levő
 7423    1|                  levő étteremben, bizonyosan a főispán vagy más előkelőségek
 7424    1|                 előkelőségek tiszteletére... A fogadó lépcsőin piros bársonyszőnyeg
 7425    1|            bársonyszőnyeg édesdeden titkolja a szökevény hölgy zergelépteit
 7426    1|                 szökevény hölgy zergelépteit a boldogság csúcsai felé...
 7427    1|                 becsületszavamra mondom, még a folyosón is érzik, hogy
 7428    1|                     becsinált malacot főztek a fogadóban a nagyitalú Krúdy
 7429    1|                   malacot főztek a fogadóban a nagyitalú Krúdy úr tiszteletére.~-
 7430    1|                nobilisnak ezt az ételt ahhoz a mérhetetlen áldozathoz,
 7431    1|                    tesz, ha Miskolcra szökik a szerelmesével.~- Becsinált
 7432    1|                   Becsinált malacot, de csak a csontos részekből - ismételte
 7433    1|                   borult tekintetét.~- Engem a konyha nem nagyon érdekel,
 7434    1|                   nem nagyon érdekel, inkább a szép és jó könyveket szeretem -
 7435    1|                tartaná diadalmas bevonulását a városba, ahol tollbokréták
 7436    1|                     tollbokréták bólongatnak a paripák fején...~Szindbád
 7437    1|                     magát, mert régi időkben a nők körül meglehetős eredményeket
 7438    1|               meglehetős eredményeket ért el a becsinált malac hangsúlyozásával.
 7439    1|                 alatt szemügyre vette azokat a csodálatos hajfodrozatokat,
 7440    1|                   hajfodrozatokat, amelyeket a nők a képes levelezőlapokról,
 7441    1|             hajfodrozatokat, amelyeket a nők a képes levelezőlapokról,
 7442    1|                   levelezőlapokról, valamint a divatlapokról oly ügyesen
 7443    1|                      frizurák láttára. Vajon a sütővason kívül mely drágalátos
 7444    1|                      mint kis kezek, amelyek a férfiakat kiemelik a mindennapiságból,
 7445    1|                 amelyek a férfiakat kiemelik a mindennapiságból, a megunt
 7446    1|                 kiemelik a mindennapiságból, a megunt közönyösségből; máskor
 7447    1|                     kampóknak látszanak ezek a göndör hajszálak, amelyek
 7448    1|           elkényszeredve mosolygott:~- Talán a megboldogult is jobban járt
 7449    1|                amelynek határozottan az volt a hivatása, hogy útjába álljon
 7450    1|                     neki, hogy ne hallgasson a maga csábító szavaira, és
 7451    1|                      megszakadna is szíve.~3~A vadkörtefáról szálldostak
 7452    1|                    vadkörtefáról szálldostak a levelek. Próbálgattak ugyan
 7453    1|                    ugyan szárnyra kelni azon a láthatatlan szellőn át,
 7454    1|                láthatatlan szellőn át, amely a régi temetőkben olyanforma,
 7455    1|                temetőkben olyanforma, mintha a holtak sóhajtásaitól eredne,
 7456    1|                elérkeztek égi aranyköntösben a könnyes felejtéstől nedves
 7457    1|                     mintha beretválni akarná a hölgyet.~- És mi lett Kisunyomival? -
 7458    1|                  most jutott volna eszébe az a kanászos bajszú, öblös,
 7459    1|            lábatlankodni látott Bella körül.~A nő zavartalanul felelt:~-
 7460    1|                 kívánja, szívesen megmutatom a sírját. Legkedvesebb barátnőmet
 7461    1|                  közönyös léptekkel elindult a nő a temetői avaron, mintha
 7462    1|                      léptekkel elindult a nő a temetői avaron, mintha csak
 7463    1|                sírját akarná megmutatni, aki a hazáért elesett. Szindbád
 7464    1|             ébresztett Szindbádban. Nyilván, a jó barátnő nemcsak Dalondai
 7465    1|                  gondolja azt, amit mondott? A nő olyan egyszerűnek látszott,
 7466    1|              egyszerűnek látszott, mint azok a nagyon előkelő régi hölgyek,
 7467    1|                    vadászó sólymot tartsanak a kezükön.~Szindbád egyetlen
 7468    1|                  Miskolcra.~- Gyerünk vissza a vadkörtefához - mondá némi
 7469    1|                      vallott titkok vonzanák a szerelmeseket... Ott, ott
 7470    1|                    szerelmeseket... Ott, ott a vadkörtefa alatt voltak
 7471    1|                    kényelmes dolog is beülni a "nem hiszem" hintaszékébe!
 7472    1|                    nem hiszem" hintaszékébe! A dalnok kionthatja vérét
 7473    1|              kionthatja vérét az ablak alatt a havon, a dalnok felhurkolhatja
 7474    1|                      az ablak alatt a havon, a dalnok felhurkolhatja magát
 7475    1|                  dalnok felhurkolhatja magát a vadkörtefára, és nagyságodék
 7476    1|              nagyságodék csendesen hintáznak a székben, és mindvégig azt
 7477    1|                    ment, amíg lebeszélhettem a miskolci útról, de mondja
 7478    1|                hirtelen manőverrel -, hiszen a csókok édessége, a karoknak
 7479    1|                    hiszen a csókok édessége, a karoknak az önfeláldozó
 7480    1|                      az önfeláldozó ölelése, a suttogásoknak az üdvös zenéje
 7481    1|                   hogy Miskolcon durranósabb a csók, kiadósabb az ölelés,
 7482    1|               kiadósabb az ölelés, tartósabb a törvénytelen szerelem. Igaza
 7483    1|                      értelme van annak, hogy a hölgyeket Miskolcra szöktetik.
 7484    1|                férfiba legyenek szerelmesek.~A vadkörtefáról egy levél
 7485    1|                      levél hullott le, éppen a Bella kesztyűtlen kezére,
 7486    1|                       Bella ajkán kitódultak a szavak:~- Tehát már le akar
 7487    1|                     vagy meghalni?... Lemond a szerelemről, Szindbád?~Szindbád
 7488    1|                fanyarul felelt, mintha annak a fának a gyümölcse lett volna,
 7489    1|                 felelt, mintha annak a fának a gyümölcse lett volna, amely
 7490    1|                     fráter volt - röppent el a szó Bella szájáról. - Kétszer
 7491    1|                 ivott bort életében. Először a lábát törte, másodszor a
 7492    1|                     a lábát törte, másodszor a nyakát szegte. Mondtam is,
 7493    1|                      más láb is megtapogatta a térdét az asztal alatt?~-
 7494    1|             tapogatta meg se az én lábam, se a barátném lába. Most már
 7495    1|                     Szindbád, hogy maga volt a fűszer az életünkben, a
 7496    1|                      a fűszer az életünkben, a pezsgő a poharunkban, a
 7497    1|                      az életünkben, a pezsgő a poharunkban, a kívánatos
 7498    1|                      a pezsgő a poharunkban, a kívánatos álom, mikor a
 7499    1|                      a kívánatos álom, mikor a párnára tettük szegény fejünket.
 7500    1|                     tettük szegény fejünket. A vadgesztenye nem koppan