Part

10501    1|                  mondá egy reggelen Szindbád a fiának, amikor éjszaka valamely
10502    1|                      álmodott. - Előbb-utóbb a pokolba jutok. Nem vigasztalás
10503    1|                 abrakos tarisznyát, valamint a kulacsot. Vagy legalábbis
10504    1|                     megint csodálkozik, hogy a gyónással mit sem könnyített
10505    1|                 lelkiismeretén: persze, mert a barátnak nem volt többé
10506    1|                    aki legjobban érti azokat a dolgokat, amelyeket a vezeklés
10507    1|                 azokat a dolgokat, amelyeket a vezeklés irányában elkövetni
10508    1|                     is megtesz mindent azért a célért, hogy valahol, valamerre
10509    1|                 eszik húst, ha valami nyomja a lelkiismeretét. Napokig
10510    1|               lelkiismeretét. Napokig hagyja a szekrényben függeni az új
10511    1|                embernek, hogy megszabaduljon a lidércnyomástól.~- Már megint
10512    1|                 mondani szoktuk. Készítsd ki a ferencjózsef-kabátomat.~
10513    1|                    és fiának látogatását. És a régi divat szerint nyomban
10514    1|                   mostanában is megjelölgeti a kalendáriomban a különböző
10515    1|                megjelölgeti a kalendáriomban a különböző napokat karikácskákkal
10516    1|                  pedáns asszonysághoz illik?~A társalgás ezután más irányt
10517    1|                      más irányt vett, miután a botor Szindbád azt hitte,
10518    1|                 sikerült kellő zavarba hozni a hölgyet.~- Angyalom - ha
10519    1|                 négyszem között (mert hiszen a fiatalúr nem számít), valami
10520    1|                   adó dolgában el kell járni a hatóságoknál - felelt hűvösen
10521    1|                hatóságoknál - felelt hűvösen a nyakig gombolt ruházatot
10522    1|                      fia ezalatt körülnézett a lakásban, ahová atyját elkísérte.
10523    1|                     erkéllyel, amely nyilván a török hódoltságot is látta.
10524    1|                      csodálkozással fogadott a szél, amely a múlt idők
10525    1|        csodálkozással fogadott a szél, amely a múlt idők utcáiból kísértetiesen
10526    1|                     kísértetiesen fujdogált. A grádics olyan kacskaringós
10527    1|              kacskaringós és szűk volt, hogy a látogatónak el kellett tökélve
10528    1|                     segítségével eregetik le a szivattyús kúttal fölszerelt
10529    1|                      nyilván nem fizetett rá a harangozó, hogy háromkirályok
10530    1|                napján ennyi krétát pazarolt. A falakról kipödrött bajszú,
10531    1|                   van. Egy nő is mutatkozott a fal látnivalói között, de
10532    1|                    öregebbnek látszott, mint a Fehérvári út. A féltékeny
10533    1|               látszott, mint a Fehérvári út. A féltékeny férfiak miatt
10534    1|                   nem merte fölemelni szemét a háziasszonyra; végre a komóton
10535    1|                szemét a háziasszonyra; végre a komóton észrevett egy bronzkutyácskát,
10536    1|                  hűségesen öltögette nyelvét a benne elrejtett óra ketyegésére,
10537    1|              fölbátorodott, és megtekintette a hölgyet.~ ~Ő ama divatlapból
10538    1|                   nem csodálkozott volna, ha a hölgy élettörténetének előadása
10539    1|                     aranyfontokon, amelyeket a kereskedők minden lehető
10540    1|                     minden lehető alkalommal a zsebükbe csúsztatnak. Kis
10541    1|                    közben, hogy azért vannak a földön és a nők ajkai fölött,
10542    1|                     azért vannak a földön és a nők ajkai fölött, hogy azokat
10543    1|           gyilkosságra is buzdíthatná azokat a férfiakat, akik előttük
10544    1|                 előttük letérdepelnek. "Vedd a pisztolyt!" - mondhatná
10545    1|                      mondhatná ez az áll; és a férfi habozás nélkül nyúlna
10546    1|                  férfi habozás nélkül nyúlna a lőfegyver után... És arca -
10547    1|                     valódi férfiember örökké a nyakában viselhetné azt,
10548    1|                      József kedvenc leánya.) A fülkagylója kicsiny volt,
10549    1|                mintha tegnap szúrta volna ki a bábaasszony, hogy darab
10550    1|                      pamutot viseljen benne. A haja - szőkén, bodrosan,
10551    1|                    és rikoltozva mutatkozott a fején, amely fejnek a formája
10552    1|            mutatkozott a fején, amely fejnek a formája egy nemes kancáéhoz
10553    1|                  hasonlított, amely kancáért a legfurfangosabb huncutságokat
10554    1|                    huncutságokat találják ki a lócsiszárok.~No, most még
10555    1|                       No, most még itt volna a szeme, amelybe Szindbád
10556    1|                    Majális szeme volt.~Ennek a szemnek a láttára a betegségtől
10557    1|                  szeme volt.~Ennek a szemnek a láttára a betegségtől jellegzetes
10558    1|                    Ennek a szemnek a láttára a betegségtől jellegzetes
10559    1|                    jutottak eszébe még annak a férfinak is, aki azért nem
10560    1|                  mert gallyai nem bírnák meg a kötelet, amelyre magát fölhurkolná.
10561    1|                      Az élet, pezsgett ebben a szemben, mint a szénsav
10562    1|               pezsgett ebben a szemben, mint a szénsav a francia pezsgőben. "
10563    1|                      szemben, mint a szénsav a francia pezsgőben. "Nem
10564    1|                     tekingetni jó atyjára.~ ~A strucctollas legyező olyan
10565    1|                 mozdulatot tett, mint amikor a francia-négyesben a rendező
10566    1|                   amikor a francia-négyesben a rendező azt a figurát vezényli,
10567    1|              francia-négyesben a rendező azt a figurát vezényli, hogy a
10568    1|                     a figurát vezényli, hogy a hölgyeknek kell előre menni
10569    1|                egymás üdvözlésére: amikor is a legyezők rendszerint leereszkednek...~-
10570    1|                  beszélne. - Szerelmi életem a következő: kiállok az utcasarokra,
10571    1|                  megbocsátó arcot vágott, de a hölgy egykedvűen nézett
10572    1|                    vetette egymásra, mint ez a nőknek a szokásuk, mikor
10573    1|                   egymásra, mint ez a nőknek a szokásuk, mikor valamely
10574    1|              rendkívüli dolgot eresztenek ki a szájukon.~A nő elbeszélő,
10575    1|                    eresztenek ki a szájukon.~A nő elbeszélő, úgynevezett
10576    1|                  társalgási hangon folytatta a maga mondanivalóját:~- Nem
10577    1|                   mint vezeklés, mindazokért a dolgokért, amelyeket életemben
10578    1|             mindennap friss virágokat hoz ki a családi sírboltunkhoz...
10579    1|                      végéig vezekelnem ezért a botorságomért?~- Nem lett
10580    1|             bocsánatkérőleg Szindbád.~- Mert a pisztolygolyó okosabb volt,
10581    1|             pisztolygolyó okosabb volt, mint a kezem. Két ujjnyival a szívem
10582    1|                  mint a kezem. Két ujjnyival a szívem fölött suhant el
10583    1|                      szívem fölött suhant el a halál, és jó paraszt-természetem
10584    1|      paraszt-természetem hamarosan kiheverte a bajt.~Az öreg Szindbád meghatottnak
10585    1|      zárdafejedelemnő, hogy megcsókoljam azt a kezet, amellyel halált akart
10586    1|                amellyel halált akart osztani a legdrágább életnek.~- Fölösleges
10587    1|              pontosan nem hallaná... - mondá a hölgy a társalgási hang
10588    1|                   hallaná... - mondá a hölgy a társalgási hang olyan egykedvűségével,
10589    1|                    szó. - Kevésnek tartottam a büntetést, amelyet bárgyú
10590    1|                 tovább? - kérdeztem magamban a néma éjszakákon, amikor
10591    1|                 éjszakákon, amikor itt Budán a baglyok huhognak, és csak
10592    1|                 emberek vannak ébren, akiket a kaszárnya udvarán kivégeznek.
10593    1|                     életem keresztjét? Kinek a lábát fogom megmosni alázatosabban,
10594    1|                   ama bibliai asszony? Kinek a rám való gondolatára kell
10595    1|                      kell fölriadnom éjszaka a legmélyebb alvásomból? Kinek
10596    1|                 legmélyebb alvásomból? Kinek a kedvéért mosom ki saját
10597    1|                     hogy meg ne érezze rajta a kövér mosónő szagát?...
10598    1|                    például csak annyit, hogy a tej kifutott a konyhán;
10599    1|                  annyit, hogy a tej kifutott a konyhán; ellenben szavaiban
10600    1|                       amikor továbbfolytatta a tárgyalásokat:~- Legalább
10601    1|              Magdolnának és mint mindazoknak a nőknek, akik keservesen
10602    1|                     csalatkoztak az életben. A legnagyobb megaláztatásokat
10603    1|                  hogy fölemelkedhessek abból a szédítő mélységből, ahová
10604    1|                    szédítő mélységből, ahová a maga szerelme miatt jutottam.
10605    1|                      eső esik, és nappal fúj a szél.~Az idősb Szindbád
10606    1|                    olyan vidáman lendült meg a legyező, mint mikor a rendező
10607    1|                    meg a legyező, mint mikor a rendező végre a francia-négyes
10608    1|                   mint mikor a rendező végre a francia-négyes utolsó figurájához
10609    1|                    utolsó figurájához ér, és a pincéből a padlásra vezényli
10610    1|                figurájához ér, és a pincéből a padlásra vezényli a kolónt.
10611    1|                 pincéből a padlásra vezényli a kolónt. Kedvük szerint mozoghatnak
10612    1|                   Kedvük szerint mozoghatnak a legyezők és a szoknyák.
10613    1|                    mozoghatnak a legyezők és a szoknyák. Valéria nevetett:~-
10614    1|                    Ophéliának, nekem az volt a legfontosabb, hogy meggyógyuljak.
10615    1|                       Ne járjak egy titokkal a szívemben, amelyet a legvénebb
10616    1|                titokkal a szívemben, amelyet a legvénebb barátnak se merek
10617    1|                  barátnak se merek bevallani a kolostorban. Ne féljek attól,
10618    1|           kolostorban. Ne féljek attól, hogy a barátnőim gúnyosan hahotázzanak
10619    1|              barátnőim gúnyosan hahotázzanak a hátam mögött. Ne rettegjek,
10620    1|               valamelyik régi férjem kiszáll a képrámából, és felelősségre
10621    1|                    maga miatt. Ezért kellett a legutolsónak lennem Pest
10622    1|                     megsemmisülve dőlt hátra a székben, amint az imádott
10623    1|              egyszerű hangon beszélt, mintha a nagytakarításról tartana
10624    1|                    előadást:~- Természetesen a rendőrséggel kellett legelőször
10625    1|                      Két rendőr szokott ezen a tájon járni. Egy kis cigányképű,
10626    1|            suszterlegényforma, aki arra volt a legbüszkébb, hogy Várpalotán
10627    1|                  hogy Várpalotán szőlője van a bátyjának, ahová szüretre
10628    1|                     hamarosan zsebre dugtam. A másik: egy szőke, nagybajuszú,
10629    1|            kesztyűben jött az állomására. Ez a rendőr ismeretségünk elején
10630    1|                  ismeretségünk elején mindig a tekintélyt tartotta a legnagyobb
10631    1|                 mindig a tekintélyt tartotta a legnagyobb dolognak a világon.
10632    1|               tartotta a legnagyobb dolognak a világon. Ám néhányszor ebédet,
10633    1|                ebédet, vacsorát adattam neki a konyhámon, és így rövid
10634    1|                      idő múlva belátta, hogy a rendőri tekintélynél vannak
10635    1|                  egyéb észrevehető dolgok is a földön. Ez a komoly, nagybajuszú,
10636    1|           észrevehető dolgok is a földön. Ez a komoly, nagybajuszú, mindig
10637    1|                   beszélt nekem nagyon sokat a lovasrendőrökről, akik valamely
10638    1|                  külön kategóriát jelentenek a pesti férfiak között. Sajnos,
10639    1|                 férfiak között. Sajnos, ezen a tájon nincsen lovasrendőr.
10640    1|                     tán van némi ismeretsége a főkapitányságon... Nem ártana
10641    1|                főkapitányságon... Nem ártana a közbiztonságnak, ha erre
10642    1|                     közbiztonságnak, ha erre a tájékra lovasrendőrt vezényelnének.~-
10643    1|                 ismeretségeimet, hiszen maga a legromlottabb ember, aki
10644    1|                   Papot! - kiáltott Szindbád a fia felé, de az mozdulatlanul
10645    1|                     lehet, hogy mily furcsák a férfiak éjszakának idején,
10646    1|                   hogy senki sem látja őket! A szobalányom ruhájába öltözködve
10647    1|                      egyébként nem szokásom. A kendőt a homlokomba húztam,
10648    1|             egyébként nem szokásom. A kendőt a homlokomba húztam, és egy
10649    1|                    illedelmes férfiú.~- Csak a szobalányom cipőjével nem
10650    1|                       mert hiszen maga tudja a legjobban, hogy milyen kényelmes
10651    1|                   sincs szükség cipőkanálra. A harisnyám is bántott, mert
10652    1|                      néhány bankót, mint ezt a regényekben is olvastam.~-
10653    1|               Egyszerre csak azt látom, hogy a tekintélyes ember lépést
10654    1|                  férjhez szeretnék menni itt a nagyvárosban. Mikor erről
10655    1|                    dolgozom?... Nem szeretem a céda életet, feleltem én,
10656    1|                       amire ő figyelmeztette a szőke rendőrt a kikapós
10657    1|               figyelmeztette a szőke rendőrt a kikapós nőszemélyre.~- Katonatiszt
10658    1|                  hogy egy pincért várok, aki a közeli kávéházban dolgozik.
10659    1|                  közeli kávéházban dolgozik. A tiszt eltávozott, a földhöz
10660    1|                dolgozik. A tiszt eltávozott, a földhöz koppantotta kardját,
10661    1|                     az őrjárat, majd ellátná a bajomat.~- Félénk fiatalember
10662    1|                   egy helybeli nővel, mert ő a városban nem ismeri ki magát.~-
10663    1|                      őt meg magamhoz, holott a vak zenészeknek ez kijár
10664    1|                   Részeg emberek mondogatták a legmulatságosabb dolgokat.
10665    1|                     kért, hogy megsimogassam a haját. Öreg úr kesergett,
10666    1|                     őt már senki nem szereti a világon... Némelyik férfi
10667    1|            egyszerűen Szindbád.~Szindbád fia a történet ezen fordulatánál
10668    1|                 volna egy ilyen mostohaanyát a nyakamra hozni! - dohogott
10669    1|                   nyakamra hozni! - dohogott a komoly fiatalember.~- Hagyjad! -
10670    1|                    világot - mondta Szindbád a fiának, amikor valamely
10671    1|                   Tudom - felelte félvállról a reális ifjú. - Az összes
10672    1|             értéktelen? Megnézed az arcukat, a kezüket, esetleg a lábukat,
10673    1|                  arcukat, a kezüket, esetleg a lábukat, és már akkor azt
10674    1|                      tudsz felőlük. Megnézed a szoknyájuk vasalását, a
10675    1|                      a szoknyájuk vasalását, a hajuknak göndörödését, a
10676    1|                     a hajuknak göndörödését, a derekuknak a mozgását, midőn
10677    1|                   göndörödését, a derekuknak a mozgását, midőn valamiért
10678    1|                    érdeklődéssel hajolnak le a lábasok megkavargatásához,
10679    1|                    milyen érzelemmel vesznek a kezükbe egy tűt, hogy a
10680    1|                      a kezükbe egy tűt, hogy a véletlenül leszakadt gombokat
10681    1|                    milyenek voltaképpen ezek a nők, akik mindig meglepetést
10682    1|                    egy férfi kézfogás közben a mutatóujjával megtapintja
10683    1|                   ütőerüket, vagy amikor azt a dombocskát csókolja meg
10684    1|                      dombocskát csókolja meg a kezükön, amelyet a kesztyű
10685    1|              csókolja meg a kezükön, amelyet a kesztyű szára szabadon hagy?...
10686    1|                   Mondhatom neked, hogy azok a régi gavallérok nem voltak
10687    1|                   régi gavallérok nem voltak a legostobább emberek, akik
10688    1|                  emberek, akik azzal kezdték a nőkkel való ismeretséget,
10689    1|                       Rendesen kiismerhették a nők lábait, amikor még a
10690    1|                     a nők lábait, amikor még a hosszú szoknya is divatban
10691    1|                    fiúmagzatom, mert azoknak a nőknek sokkal jobb ízlésük
10692    1|                      tapasztalatlan frátert. A nők a férfiaktól éppen úgy
10693    1|                tapasztalatlan frátert. A nők a férfiaktól éppen úgy megkövetelik
10694    1|              választóvíz próbájának veti alá a kezébe kerülő gyűrűket,
10695    1|                portékák. Hozzá voltak szokva a vakmerőséghez, férfiassághoz
10696    1|              vakmerőséghez, férfiassághoz és a csendes lemondáshoz egyaránt.
10697    1|                    voltam addig elragadtatva a női kéz formájától, amíg
10698    1|              megdörzsölni? - felelt gúnyosan a reális fiatalember.~Szindbád
10699    1|            méltatlankodva nézett fiára.~- De a lábaktól sem ájultam mindig
10700    1|                   azokon szép harisnya volt. A lábaknak tán több dolguk
10701    1|                    tán több dolguk van, mint a kezeknek az életben. Ajánlanám
10702    1|                    akarja, hogy lábai mindig a virágágyakban termesztett
10703    1|                      József-rendjel, amelyet a módosabb kereskedők is megérdemeltek
10704    1|                  Mondják, hogy Ripné valóban a lábával ért volna el mindent,
10705    1|                      életben: lovagkeresztet a férjének és az asztalánál
10706    1|              nyugalmazott, régi szeretőket. (A barátnőket nem kedvelte,
10707    1|               többnyire csak szégyent hoznak a gyanútlan nőre, aki barátnője
10708    1|                      mosolyokat zsebre vágni a Váci utcában.)~Szindbád
10709    1|                      titokzatosan csengetett a kertes ház kapuján, mint
10710    1|                       mikor valóban dobogott a szíve a csengetés alatt.
10711    1|                     valóban dobogott a szíve a csengetés alatt. A csengetés
10712    1|                     szíve a csengetés alatt. A csengetés hangja, mint egy
10713    1|                     csaholása, futamodott be a házba, amelynek emeleti
10714    1|             felemelkedett Ripné, és tenyerét a szeme elé tartva, így szólott
10715    1|                      elé tartva, így szólott a kert zizegő útjára lépő
10716    1|                  mindig nyakába vetve viseli a felöltőjét, mint Rózsa Sándor
10717    1|                felöltőjét, mint Rózsa Sándor a subáját.~- Egy fiatalembert
10718    1|                  akit nyomban ki lehet verni a házból, ha megfeledkezne
10719    1|       illemszabályokról - ajánlotta Szindbád a fiát.~- No majd meglátjuk -
10720    1|                      erkélyről.~Szindbád fia a hölgyön, akinek bemutattatni
10721    1|                fekete haját, amely még ebben a sötét világban is meglepő
10722    1|                     lehajtani szokta...~Hogy a reális fiatalember meg ne
10723    1|                   minden egyes szót, amelyet a hölggyel az erkélyen vált
10724    1|                     alig kell megtalpaltatni a cipőimet - mondta némi melankóliával. (
10725    1|                  mondta némi melankóliával. (A hölgy, ha akarta, megértette
10726    1|               Szindbádnak azért nincs gondja a cipője talpával, mert keveset
10727    1|                       Én pedig elbocsátottam a Mári nénit... Tudja, azt
10728    1|                     Mári nénit... Tudja, azt a tenyeres-talpas, mezítlábas
10729    1|                      neki mondani: "mióta te a háztól elkerültél, nem fogadunk
10730    1|                  fogadunk vendéget".~- Igen, a Mári néni - ismételte szórakozottan
10731    1|                      akart főzni... Pedig én a borjúhúst akkor sem szerettem -
10732    1|                    amelyet nyomban megértett a művelt nő, mert szórakozottan
10733    1|                      szórakozottan nézett át a nyitott ujjain, amint kezét
10734    1|                  nyitott ujjain, amint kezét a levegőbe emelte.~- Az ilyen
10735    1|                       mert eszembe jut, hogy a Császárfürdőnél csak a véletlenen
10736    1|                  hogy a Császárfürdőnél csak a véletlenen múlott, hogy
10737    1|                   hogy egyszer el nem gázolt a villamos. Életem egyik legkülönlegesebb
10738    1|                     kergetne fel heveréséből a juhász kampósbotjával...
10739    1|                      kampósbotjával... Igen, a Császárfürdő környékén volt
10740    1|               Császárfürdő környékén volt az a találkozás, amely a pokolba
10741    1|                  volt az a találkozás, amely a pokolba jutott Szindbádot
10742    1|                 megint arra ösztökélte, hogy a női nem kedvéért megint
10743    1|                    kedvéért megint látogassa a borbélyok műhelyeit, valamint
10744    1|                      hagyja magát rábeszélni a kalapkereskedők részéről.)~
10745    1|                      csak annyiban emlékszem a Császárfürdőre, hogy innen
10746    1|                   efféle asszonyokat elhívni a félhomályos, fülledt szobákba,
10747    1|                 idején olyan csókszaguk volt a nőknek, mintha már előre
10748    1|                 mintha már előre éreznék azt a szerelmi gyönyörűséget,
10749    1|          gyönyörűséget, amelyet odabent majd a vetőkártya ígér. A vetőasszony
10750    1|                      majd a vetőkártya ígér. A vetőasszony rám emelte pesztonka-ijesztgető
10751    1|                    nő!" - Csaknem összeestem a meglepetéstől.~- Pedig annak
10752    1|                 meglepetéstől.~- Pedig annak a kártyavetőnőnek igaza volt -
10753    1|                      igaza volt - szólt most a kondorhajú asszonyság, csalfán,
10754    1|                 titoknak bevallása után majd a konyhakés végzi el a maga
10755    1|                    majd a konyhakés végzi el a maga teendőjét. - Csak vallja
10756    1|                 vallja be nyugodtan, hogy az a vereshajú, kékszemű nő üldözte
10757    1|                  első ízben Szindbád fiához.~A reális ifjú még nem felelhetett,
10758    1|                     amikor Szindbád felkapta a szót.~- Miért tagadnám életem
10759    1|                      lehettek volna sikereim a nőknél, ha visszaéltem volna
10760    1|                    Valóban volt egy szőke nő a játékban, bizonyos telefonoskisasszony,
10761    1|               kihallgatta... Ugyancsak ennek a tizenhat esztendős ártatlan
10762    1|               kellett végighallgatnia azokat a beszélgetéseket, amelyeket
10763    1|                   beszélgetéseket, amelyeket a szerelmükben fékevesztett
10764    1|                  közölték, tudója lett annak a telefonoskisasszony is.~-
10765    1|                    lába tapogatózva megindul a kerti asztal alatt. Nem
10766    1|                      mindennapi láb volt. Ez a láb már iskolás kora óta
10767    1|                       Bizonyosan orron rúgná a nagydobost, ha a színpadra
10768    1|                 orron rúgná a nagydobost, ha a színpadra lépne, és a nagydobos
10769    1|                     ha a színpadra lépne, és a nagydobos nem haragudhatna
10770    1|                   Piros szattyán papucs volt a mezítelen lábra húzva, és
10771    1|                    mezítelen lábra húzva, és a lábszáron gyengéd madárpihék
10772    1|                      nagyon meleg lett volna a harisnya.~Szindbád fia oldalról,
10773    1|                     egy iskolásfiú, figyelte a láb közeledését jóatyja
10774    1|                     telefon volt felszerelve a lakásomban, mert még bolond
10775    1|                  hogy mindig fel kell emelni a kagylót, amikor az emberre
10776    1|               rácsöndítenek. Numeró tíz volt a telefonom száma, és ezt
10777    1|                      telefonom száma, és ezt a számot valóban akármilyen
10778    1|                      emlékezetében. Ott volt a számom a miniszterek, zászlósurak
10779    1|             emlékezetében. Ott volt a számom a miniszterek, zászlósurak
10780    1|                     amely számok kezeléséhez a legügyesebb és legintelligensebb
10781    1|                  miniszternél is. Ő szerezte a telefonomat, hogy a nap
10782    1|                 szerezte a telefonomat, hogy a nap bármely órájában ellenőrizhessen,
10783    1|              féltékenységét...~- Tudok erről a nőről, ha ugyan nőnek lehet
10784    1|                   volt - röppent ki hirtelen a szó Szindbád száján, mikor
10785    1|                 leshelyéről észrevette, hogy a piros papucsok már megközelítették
10786    1|                átkarolták azt, hogy Szindbád a különös öleléstől darab
10787    1|               faragva, aki egykönnyen beadja a derekát, ugyan azért tovább
10788    1|                    igaz, hogy hangfogóval.~- A szegény, ártatlan telefonoskisasszony
10789    1|                      könyörögve kérte azokat a találkozásokat, amelyekre
10790    1|                    találkozásokat, amelyekre a báva férfiak rendszerint
10791    1|                    szoktak. Szinte hallottam a szegény, ismeretlen telefonoskisasszony
10792    1|              izgatott lélegzetvételét, amint a tárgyalások végét várja
10793    1|                   kénytelen voltam elfogadni a szenvedélyes nő óhajtását
10794    1|          találkozzunk. Meg kellett nyugtatni a hölgyet változatlan szerelmemről,
10795    1|                      szerelmemről, és emiatt a szegény telefonoskisasszony
10796    1|                szemével, míg az asztal alatt a két piros papucs térden
10797    1|                      méltó atyja tűri ezeket a dolgokat, végre is azzal
10798    1|                hangon folytatta:~- Igen, hát a "numeró tízhez" beosztott
10799    1|                         Így szokott az lenni a jó barátnőknél, akik együtt
10800    1|                     vallomását; így történik a nőtestvéreknél, akik végül
10801    1|                      vőlegényt, így történik a serdülő leányoknál, akik
10802    1|                     kellett kihallgatnia ott a telefontábla előtt. Bizonyára
10803    1|                Bizonyára nagyon csodálkoztak a zászlósurak, amikor az én
10804    1|                felemelt kés alattomosságával a szívarcú nő, amely arcnak
10805    1|                   kételkedni bárkinek, amint a legnagyobb odaadással hallgatta
10806    1|            manővírozására figyel, és valóban a láb már oly magasan kúszott
10807    1|              megértettem vele, hogy mindazok a szenvedélyes szavak, szerelmi
10808    1|              voltaképpen egytől egyig hozzá, a telefonoskisasszonyhoz vannak
10809    1|                    Elhitte? - kérdezte Ripné a tőr villanásával, míg lábaival
10810    1|              mellényén megszámlálhatta volna a gombokat.~Szindbád darab
10811    1|                  ahogy bölcs férfiak szoktak a múlt emlékein.~- A nők többnyire
10812    1|                   szoktak a múlt emlékein.~- A nők többnyire mindazt elhiszik,
10813    1|                     szenvedélyesen szerelmes a telefonon át. Miért használtam
10814    1|                      nem is nekik tettem már a szépet, hanem a telefonoskisasszonynak,
10815    1|                   tettem már a szépet, hanem a telefonoskisasszonynak,
10816    1|                   telefonoskisasszonynak, és a beszélgetések végén nemegyszer
10817    1|                  cicáztak. - Képzelem azokat a szegény nőket, akik azt
10818    1|                     az ő részükre találta ki a bódító, konty alá való hazugságokat...~-
10819    1|                    se.~- No és mi lett azzal a távbeszélő frajlával?~-
10820    1|                       szegény verébke tévedt a szobámba. Hasonlatosan egy
10821    1|                      káposztalepkéhez, amely a kert napfényes életéből
10822    1|              valamely komor szobába téved... A szegény leányka nem várt
10823    1|       államhivatalnok, anyja rokonságban van a nevezetes peleskei nótáriussal,
10824    1|                      tudtam meg, hol ellenőr a jó fiú, mert a kisasszony
10825    1|                   hol ellenőr a jó fiú, mert a kisasszony az életben sokkal
10826    1|                unalmasabbnak bizonyult, mint a láthatatlan telefonon át...
10827    1|                atyját hazavezette -, ilyenek a nők, akiknek violaszár lábuk
10828    1|                                   NEM VESZIK A LOVAT CSUPÁN A SZŐRIÉRT~-
10829    1|                    NEM VESZIK A LOVAT CSUPÁN A SZŐRIÉRT~- Már torkig vagyok
10830    1|                 SZŐRIÉRT~- Már torkig vagyok a savanyított meg kovászos
10831    1|                     vágyakozom. Kis, hegyes, a belső hevülékenységtől pirosló,
10832    1|                      az ember, hogy kínjában a falra mászik. Új programot
10833    1|            harisnyakötőket felszed az utcán. A minap még egy eltorzult,
10834    1|                      hozzásegíti ahhoz, hogy a nők elhiggyék a hazudozásait.
10835    1|                  ahhoz, hogy a nők elhiggyék a hazudozásait. Nem értem,
10836    1|                      mit akar most egyszerre a csípős paprikával.~- Ötvenedik
10837    1|           megöregedett. Rendben kell tartani a szívet, a gyomrot, a májat
10838    1|               Rendben kell tartani a szívet, a gyomrot, a májat és az epét...
10839    1|                 tartani a szívet, a gyomrot, a májat és az epét... Pakolj
10840    1|                      és az epét... Pakolj be a második számú útitáskába,
10841    1|                  útitáskába, amelyre azoknak a külföldi szállodáknak a
10842    1|                      a külföldi szállodáknak a cédulái vannak fölragasztva,
10843    1|                      sohasem jártam. Van itt a közelben egy nőismerősöm,
10844    1|                    összes esküvőket, amelyek a környéken történtek. Ezt
10845    1|             bizonyult fölöslegesnek, mert az a hölgy, akit Szindbád meglátogatni
10846    1|                 három napi járóföldre lakott a fővárostól, mégpedig egy
10847    1|                   házikóban, ahol legfeljebb a mesemondás férhetett el.
10848    1|              észrevette, hogy fia legfeljebb a lószerszámos kamrában férhet
10849    1|                   amelyek szükségesek voltak a hölgy boldogult férjének
10850    1|                   lovon jó áron túladhasson. A csikók nagyszerűen viselték
10851    1|                 nagyszerűen viselték magukat a nyereg alatt... Emilfi úr
10852    1|                      megjegyzésre nem nyitja a száját a Régi Borkereskedőhöz
10853    1|             megjegyzésre nem nyitja a száját a Régi Borkereskedőhöz címzett
10854    1|                   éppen annyit mondott, hogy a konkurrens lókereskedők
10855    1|                    hogy az nem mehetett haza a kocsmából. Emilfiné ezután,
10856    1|             Javakorabeli asszony volt - hogy a saját kifejezésével éljünk,
10857    1|                   éljünk, amely kifejezéssel a hasonló korú asszonyokat
10858    1|             jellemezni. Arra született, hogy a férfiakkal elhitessen mindenféle
10859    1|                    kellemetes dolgokat, mint a lókupecekkel is megpróbálta
10860    1|                  uram megtanított arra, hogy a szó elröpül, az írás megmarad."
10861    1|                  elröpül, az írás megmarad." A szerelmes vőlegényjelöltek
10862    1|              szerelmes vőlegényjelöltek akár a halálos ítéletüket is aláírták
10863    1|                      házasodni akar - kezdte a fekete hajú, bogarászó tekintetű,
10864    1|                     ugyan esteágában se volt a házasság, de a régen ismert
10865    1|            esteágában se volt a házasság, de a régen ismert asszonyság
10866    1|             asszonyság kedvéért beleegyezett a dologba.~- Tudja, magának
10867    1|                  folytatta Emilfiné, aki bár a múlt időkben bizonyos hajlandóságot
10868    1|                  aztán nagy verést is kapott a farmatringszíjjal, ám most,
10869    1|                  farmatringszíjjal, ám most, a sok mindent felejtő özvegységben
10870    1|                  ismételte lelkendezve.~- Az a kérdés, hogy szokott-e éjszaka
10871    1|               szokott-e éjszaka szöget verni a falba, hogy a férjét vagy
10872    1|                   szöget verni a falba, hogy a férjét vagy a szeretőjét
10873    1|                    falba, hogy a férjét vagy a szeretőjét ne hagyja aludni? -
10874    1|                  Nagyon rendes asszony, csak a hónap bizonyos napjaiban
10875    1|                megismerkedni, mert haragosom a csendőrszázados: vigyázni
10876    1|              Szindbád sohasem volt ellensége a levelezésnek, bár végeredményében
10877    1|               lópasszus hátára tehát fölírta a kért igazolványt: "Itt Jucika
10878    1|                     Szindbád szemlét tartott a szerszámos kamrában, fiával
10879    1|                   fiával együtt megfaggyúzta a különböző szíjakat, sőt,
10880    1|                   félsarkantyút is felkötött a lábára, amelyet ebéd idején
10881    1|                    az asztal alatt.~- Mintha a boldogult uramat hallanám -
10882    1|                        mondta Emilfiné, hogy a rákleves mérése közben darab
10883    1|                       és furcsán megremegett a hangja.~- A ráknak az ollóját,
10884    1|                      megremegett a hangja.~- A ráknak az ollóját, a csirkének
10885    1|                         A ráknak az ollóját, a csirkének és a menyecskének
10886    1|                      ollóját, a csirkének és a menyecskének a zúzáját -
10887    1|                  csirkének és a menyecskének a zúzáját - felelte vidéki
10888    1|                 sohasem akarna elköltözködni a bogárhátú házikóból. - Vajon
10889    1|                     mennyi ideig voltak ezek a rákok a hideg pincében csalán
10890    1|                    ideig voltak ezek a rákok a hideg pincében csalán közé
10891    1|                   asszony, miután egy ráknak a hátából és derekából kiszívogatta
10892    1|                   részeket, és nem ijedt meg a keserű epéktől és más részektől
10893    1|                   más részektől sem. - Innen a Tiszáról hozzák a révészek
10894    1|                      Innen a Tiszáról hozzák a révészek a rákot, de mindig
10895    1|                   Tiszáról hozzák a révészek a rákot, de mindig csak estefelé,
10896    1|                     csak estefelé, ugyancsak a szigorú csendőrszázados
10897    1|                 aztán egy rák este kimászott a fűzfakosárból, és megcsípte
10898    1|                  fűzfakosárból, és megcsípte a lábamat, amikor éppen a
10899    1|                      a lábamat, amikor éppen a legkellemesebb dolgot álmodtam.
10900    1|                  megint, hogy szedjem rendbe a harisnyáit, mert azok táncolnak
10901    1|                      ebédre, mert okvetlenül a torkán akadt volna valamely
10902    1|              öregurat, úgy látom, még érti ő a seftet segítség nélkül is.~
10903    1|                  abban az állapotban, amikor a legszemérmetlenebb hazugságoknak
10904    1|              nyithatna. Elmerengve nézegette a rákok hosszú bajszát, természettudományi
10905    1|                      róluk, hogy melyik volt a hímnemű és a nőnemű közöttük.~-
10906    1|                     melyik volt a hímnemű és a nőnemű közöttük.~- Boldogult
10907    1|                  vette föl megint az asszony a beszélgetés folytatását.~-
10908    1|                    hogy nem lesz ártalmas az a túróscsusza, amelyet gyúrni
10909    1|                   gyúrni és szaggatni láttam a konyhán délelőtt...~- Meg
10910    1|                 ízlését - felelt megint csak a régi elmerengő hangon Emilfiné,
10911    1|                    ismét reménykedni kezdett a szigorú hölgy szívhajlandóságában.~
10912    1|                     ütöm, ha nem hagyja abba a lábam nyomogatását.~Az öreg
10913    1|                      bevallotta, hogy ő volt a vakmerő, és nem a fia...
10914    1|                     ő volt a vakmerő, és nem a fia... Az asszony elgondolkozott,
10915    1|                 elfelejtkeztem, hogy magának a szokása az asztal alatt
10916    1|                lábakat nyomogatni.~ ~Délután a lovasposta híradása nyomán
10917    1|                       amilyen szekérről azok a szegény futóbetyárok álmodnak,
10918    1|                  futóbetyárok álmodnak, akik a nádasok, erdőcskék szélén
10919    1|                  szélén gyomruk korgása elől a kalap alatti alvásban keresnek
10920    1|                   mondhatta magát, hogy ezen a napon sem nagyvásár, sem
10921    1|                nagyvásár, sem búcsú nem volt a környéken... A kisasszony
10922    1|                      nem volt a környéken... A kisasszony korántsem úgy
10923    1|                    korántsem úgy szállott le a szekérről, mint a kövér
10924    1|                szállott le a szekérről, mint a kövér csizmadiánék szoktak,
10925    1|                csizmadiánék szoktak, akiknek a kocsiról való leszállásukhoz
10926    1|              leszállásukhoz összegyülekeznek a haszontalan férfiak, akiknek
10927    1|                     szoknyás ügyetlenkedésén a kocsiból való leereszkedésnél.
10928    1|                 Jucika félig-meddig leugrott a kocsiról, miután a kocsist
10929    1|                  leugrott a kocsiról, miután a kocsist előbb figyelmeztette,
10930    1|                      ne úgy beszéljenek vele a férfiak, mint menyecskékkel
10931    1|                     egy rossz házasság révén a boldogtalanság pecsétjét
10932    1|                    Szindbád tisztelte azokat a nőket, akik egymagukban
10933    1|                    az élet rengetegében, nem a férjük kedvéért vezetik
10934    1|                      férjük kedvéért vezetik a háztartási naplójukat, csak
10935    1|                     ha tűzilárma keletkezett a környéken: hátha örökbe
10936    1|           utazókabátjában, mintha mindig azt a szolgabírósági írnokot keresné,
10937    1|          szolgabírósági írnokot keresné, aki a hivatalos iratok kiállítása
10938    1|                 kiállítása után elkísérte őt a falusi nagyvendéglőbe, és
10939    1|            érintkezéseiben voltak. Ujjuk van a férfiaknak, amellyel a nők
10940    1|                   van a férfiaknak, amellyel a nők álla alá nyúlnak, megtapogatják
10941    1|                       nagyot bámul ez az ujj a harisnyakötőn, mintha azt
10942    1|                    minden zsidó boltosnál...~A szolgabírósági írnok tehát
10943    1|                   Jucika ezalatt megérkezett a bogárhátú házikóba, összecsókolózott
10944    1|                   házikóba, összecsókolózott a barátnőjével, mintha csak
10945    1|              barátnőjével, mintha csak annak a látogatására érkezett volna.
10946    1|                   szürke köpenyegét, amelyet a miskolci kereskedők árulnak
10947    1|                  miskolci kereskedők árulnak a vásárokon; nevetve panaszkodott,
10948    1|                   nevetve panaszkodott, hogy a míder mennyit kínozza utazásában... "
10949    1|                    el is törött, mert vérzik a derekam." És egész úton
10950    1|                  retket vajaskenyérrel enni, a mészárosnál talán kapni
10951    1|                     természetesség költözött a bogárhátú házikóba Itt Jucika
10952    1|                    éreztette Szindbáddal azt a kötelezettséget, hogy őtet
10953    1|                  hogy szeretője akarsz lenni a gyertyaöntőnének.~A hölgyek
10954    1|                    lenni a gyertyaöntőnének.~A hölgyek olyan magas hátú
10955    1|                    helyet, amilyen kanapékon a hatvanas években üldögéltek
10956    1|                  hatvanas években üldögéltek a nők, amikor egymás kezét
10957    1|                   amikor egymás kezét fogva: a temetőbe szökött férfiak
10958    1|                gazemberségeiről beszélgettek a kézihímzéssel bevont bútoron,
10959    1|                     kipödrött alak megszólal a képrámák közül. Üde, új
10960    1|                     petrezselyem-illata volt a beszélgetésüknek... Szindbád
10961    1|                      szemmel szemügyre vette a zsámolyon cigarettázó Szindbádot,
10962    1|                 étvágyának.~...Szindbád erre a kijelentésre későbben válaszolt.
10963    1|                    amilyen dolgok az ivás és a dohányzás. Mindezek a káros
10964    1|                     és a dohányzás. Mindezek a káros dolgok jótékonnyá
10965    1|                 olyan férfinak, aki kialudta a részegségét, mint annak,
10966    1|                   bortól vagy szerelemtől... A szerencse, ha esedékes:
10967    1|                pipaszó mellett is megtalálja a férfit. Más, szerencsétlenségre
10968    1|                    ítélt férfi letáncolhatja a lábát, nem tud egyetlen
10969    1|                     támadtak meg, kigyulladt a háztető a fejem fölött,
10970    1|                    meg, kigyulladt a háztető a fejem fölött, a falon át
10971    1|                      háztető a fejem fölött, a falon át szöget akart belém
10972    1|                     szöget akart belém verni a szomszédasszony, mert nem
10973    1|             kedveltem: íme mégis itt vagyok, a hölgyek szolgálatára vagyok.
10974    1|                    szavai annyira megnyerték a hölgyek tetszését, hogy
10975    1|                      hölgyek tetszését, hogy a vacsora után megállapodtak
10976    1|                    megállapodtak abban, hogy a vendégek a bogárhátú házikó
10977    1|         megállapodtak abban, hogy a vendégek a bogárhátú házikó első szobájában
10978    1|                szobájában fognak aludni, míg a háziasszony Jucika barátnőjével
10979    1|              háziasszony Jucika barátnőjével a lószerszámos kamrában. Kevés
10980    1|               kamrában. Kevés fekvőhely volt a háznál.~[1925]~ ~
10981    1|                                              A SZAKÁCSKÖNYV ÉS A JÁTÉKOSBOLT~-
10982    1|                            A SZAKÁCSKÖNYV ÉS A JÁTÉKOSBOLT~- Az ember jobban
10983    1|                   vagyunk nagy otthonunkkal: a hazával is. Menjünk egy
10984    1|            ráeszméljünk arra, hogy mégiscsak a legjobb otthon lógatni a
10985    1|                     a legjobb otthon lógatni a lábunkat, sehol sem árulnak
10986    1|                     olyan bajuszpedrőt, mint a Roykó-patikában, Tiszafüreden.~
10987    1|                      miért ragaszkodik atyja a bajuszpedrőhöz, amelyet
10988    1|                   csizmadiától vett, amelyre a magyar címer volt kivésve
10989    1|                   gondolnak, amikor átkelünk a gránicon" - mondá az idősb
10990    1|                         mondá az idősb utazó a címert simogatva.~Szindbád
10991    1|                   először kezdett utazni, ám a ládának még most is csizmaszaga
10992    1|                     csizmaszaga volt azoktól a lábtyűktől, amelyeket a
10993    1|                      a lábtyűktől, amelyeket a miskolci csiszlik a vásáron
10994    1|                amelyeket a miskolci csiszlik a vásáron nem tudott eladni.~-
10995    1|                  midőn esténként elborongott a gondolata.~- Talán vinnénk
10996    1|                     már csak bízzuk magunkat a sorsra.~És éppen ezen a
10997    1|                      a sorsra.~És éppen ezen a helyen tévesztette el Szindbád
10998    1|                      tévesztette el Szindbád a dolgot.~Valahol a lengyel
10999    1|                   Szindbád a dolgot.~Valahol a lengyel határszélen volt
11000    1|                  lengyel határszélen volt az a fürdőhely, ahol Szindbád