Part

12001    1|                     cigányok tudják szeretni a purdéikat - a plébániai
12002    1|                tudják szeretni a purdéikat - a plébániai templom körül
12003    1|                  idők óta először van része.~A bűbájos szemű cigánynők
12004    1|                   büszkélkedését, és mialatt a gyermeket egymás között
12005    1|                  egymás között cserélgették, a maguk hipnotizáló nyelvén
12006    1|               nyelvén arról kezdtek beszélni a plébániai templom ódon fala
12007    1|                   hogy hiába várják Fábiánt, a vajdát, akinek a gyermek
12008    1|                    Fábiánt, a vajdát, akinek a gyermek keresztapaságát
12009    1|                      az úgy, hogy néha maguk a cigányvajdák sem merészelnek
12010    1|                  bizonyos városokba belépni. A purdénak pedig keresztapára
12011    1|             keresztapára volna szüksége, aki a helyén legyen, amikor az
12012    1|                      amikor az öreg plébános a keresztvízzel meghinti a
12013    1|                     a keresztvízzel meghinti a gyermeket.~- Fiú vagy lány? -
12014    1|               érdeklődéssel Szindbád, miután a cigánynők beszédének bűvkörébe
12015    1|              bűvkörébe került, és miután ezt a kérdést megtette, többé
12016    1|                  többé nem menekedhetett meg a varázslattól, amelyet a
12017    1|                      a varázslattól, amelyet a cigánynők elkövettek arra
12018    1|                  elkövettek arra nézve, hogy a gyermek keresztapaságát
12019    1|               Szindbádra bízzák.~Már jött is a plébános úr, és Szindbád
12020    1|                     plébános úr, és Szindbád a két cigánynő rábeszélésére
12021    1|              cigánynő rábeszélésére vállalta a keresztapaságot az apátlan
12022    1|                   purdé mellett.~- Mi legyen a neve? - kérdezte a plébános
12023    1|                    legyen a neve? - kérdezte a plébános úr.~Mielőtt Szindbád
12024    1|                 válaszolták:~- Fábián legyen a neve, mert ez a neve a vajdának
12025    1|                Fábián legyen a neve, mert ez a neve a vajdának is, habár
12026    1|                legyen a neve, mert ez a neve a vajdának is, habár nem jöhetett
12027    1|                    is, habár nem jöhetett el a keresztelőre.~Szindbád tűnődve,
12028    1|                tűnődve, elgondolkozva nézett a kis Fábiánra, akinek keresztapaságát
12029    1|                     keresztapaságát vállalta a távollevő vajda helyett.
12030    1|                távollevő vajda helyett. Állt a cigánypurdé felett, aki
12031    1|                   aki csak abban különbözött a többi gyermektől, hogy már
12032    1|                    korában fekete volt, mint a lurkó. Milyen lesz mikor
12033    1|                    végzi-e életét? Amint már a keresztapák szoktak gondolkozni
12034    1|                     új hívecske felett, akit a plébános úr éppen most lát
12035    1|                    lát útravalóul az életre, a szent keresztséggel.~- Mit
12036    1|                 kérdezősködik? - szólalt meg a cigánynő, aki komaasszonya
12037    1|            komaasszonya lett Szindbádnak, és a gyermek nyakára egy aranytallért,
12038    1|                          Mit mondjanak rólam a keresztfiamnak? - tűnődött
12039    1|                    elgondolkozottabban nézte a purdét.~Eleinte azt akarta
12040    1|                       Levetette büszkeségét, a maga fehér, magavasalt ingét,
12041    1|                keresztfiának adományozta.~Ez a vadevezős megtérésének története.~[
12042    1|                 megtudjuk, hogy milyen önzők a férfiak:~1~- Szerettem azt
12043    1|                  hosszú fürtjeivel esténként a céltábla elé állott a Kraváll-orfeum
12044    1|              esténként a céltábla elé állott a Kraváll-orfeum színpadán,
12045    1|                 öltözött, lóháton jelent meg a színpadon, és az övébe dugott
12046    1|                 késeket mindaddig hajingálta a nyeregből a céltábla előtt
12047    1|             mindaddig hajingálta a nyeregből a céltábla előtt álló hölgy
12048    1|                  amíg késeivel körültűzködte a leány alakját. A hajintós
12049    1|               körültűzködte a leány alakját. A hajintós kések, hegyükkel
12050    1|                    hajintós kések, hegyükkel a deszkába fúródva körülremegték
12051    1|               deszkába fúródva körülremegték a szűz alakját. Mikor utolsó
12052    1|                 Carter úr, felkiáltott, mint a saskeselyű, az orfeum zenekarában
12053    1|                     zenekarában megszólaltak a dobok és trombiták, az érzékeny
12054    1|                    kapott hangszere után, és a diadalmas mars hangjaira:
12055    1|                     lenge ruhájában kiugrott a kések közül, és bukfencet
12056    1|                  előtt. - S ilyenkor nemcsak a pincérek tapsoltak az orfeum
12057    1|               nézőterén, hanem mindenki, aki a kezét tudta mozdítani.~-
12058    1|                akinek színe piros volt, mint a szerelmes szívé, és ugyancsak
12059    1|                 Carter úr minden este ellőtt a Kraváll-orfeum színpadán,
12060    1|         szívzsibbasztó tekintetű barna hölgy a kezébe vett vagy a lába
12061    1|                     hölgy a kezébe vett vagy a lába ujjaira helyezett,
12062    1|                    amidőn az egyik lábszárát a feje felé nyújtotta, és
12063    1|               felejthetetlen emléket hagytak a néző szívében, hogy még
12064    1|                      néző szívében, hogy még a parókás karmester is visszafojtott
12065    1|                   pulpitusán, holott az volt a szokása, hogy a muzsika
12066    1|                      az volt a szokása, hogy a muzsika nélküli, életveszélyes
12067    1|               mutatványoknál hátat fordított a színpadnak, és kajánul nézegette
12068    1|             színpadnak, és kajánul nézegette a pártér közönségét.~Mindig
12069    1|             közönségét.~Mindig üresen állott a söröscsizma karmesteri széke
12070    1|                 széke alatt, így tehát ráért a szemhunyorgatásra s egyéb
12071    1|                   egyéb arcjátékra, amellyel a színpadon folyó spitztáncot
12072    1|                    mint Balzac, és bemutatta a táncosnőket az orfeum söntésében
12073    1|                      az orfeumért.)~De mikor a velencei üvegből való szívet
12074    1|                 egyszerű hajfrizurájáról, és a szív csörömpölve összetört;
12075    1|                     bújtatott elefántlábával a mellbajos első hegedűs felé; "
12076    1|                  Koncerti úr" - dörmögte, és a zenekar dicsőségteljes indulóba
12077    1|              üldögélni, ahová többnyire csak a művésznők, művészek járnak
12078    1|                  járnak teendőjük végeztével a maguk pohár sörét felhajtani,
12079    1|                      bármily későn végződött a "szám": a művészek s hozzátartozóik
12080    1|                    későn végződött a "szám": a művészek s hozzátartozóik
12081    1|               művészek s hozzátartozóik csak a "szám" után vacsoráztak,
12082    1|                      lehetett nevezni azokat a kis gulyásokat, pörkölteket,
12083    1|                       pörkölteket, amelyeket a művészek éjszakára magukhoz
12084    1|                      ruhájukban jelentek meg a kígyóemberek, az ekvilibristák,
12085    1|              kígyóemberek, az ekvilibristák, a műlovarok és zenebohócok...
12086    1|            zenebohócok... az illuzionista és a külföldi énekesnő hurutját
12087    1|                    forralt borral kezelte... a kardnyelő elmerengve kente
12088    1|             kenyérszeletkékre... Johnson úr, a világ legerősebb embere,
12089    1|                     aki láncokat tépett szét a műsorban, olyan vékony hangon
12090    1|                    sohase volt elég köpőláda a helyiségben... "II. Bosco",
12091    1|                  helyiségben... "II. Bosco", a világhírű bűvész sváb dialektusban
12092    1|                     dialektusban pörlekedett a bűvészinassal, egy trabális
12093    1|                     lepergett minden "szám", a királynői parókák aludtak
12094    1|                       itt szerettem Valeryt, a kötéltáncosnőt.~- Rozsnyay
12095    1|               Rozsnyay Valery! - mondta róla a színlap.~- A Rozsos - nevezték
12096    1|                     mondta róla a színlap.~- A Rozsos - nevezték a barátnői,
12097    1|               színlap.~- A Rozsos - nevezték a barátnői, ha ugyan voltak.~-
12098    1|                 barátnői, ha ugyan voltak.~- A drót királynője - jelentették
12099    1|                     királynője - jelentették a hírlapok.~- Álmatlanságomban -
12100    1|                  Valery száma után megjelent a vendéglőben, anélkül, hogy
12101    1|                      lábával lépi át először a küszöböt, keresztet se hányt
12102    1|                  alig tartott valami meleget a téli estéken, de ott volt
12103    1|                      melegítés szempontjából a parázskabátka, amely testhezállóságával,
12104    1|                  kosztümnek, amelyben Valery a magasban repülni szokott.~
12105    1|                lábával keresi kenyerét.~Csak a kakasülőn tanyázó költők
12106    1|                  költők mondják kicsinyeknek a táncosnők lábát. Mi, akik
12107    1|                  közvetlen közelből ismerjük a tündérek lábait, jól tudjuk,
12108    1|                     lábait, jól tudjuk, hogy a táncművészethez nagyobb
12109    1|                nagyobb lábakra van szükségük a művészeknek, mint a mindennapi
12110    1|                szükségük a művészeknek, mint a mindennapi járás-keléshez.
12111    1|               cigarettát vagy egy tallért is a földről, a talpán olyan
12112    1|                    egy tallért is a földről, a talpán olyan kemény volt
12113    1|                     talpán olyan kemény volt a bőr, hogy mezítláb inkább
12114    1|                     lehetett szétpattantani.~A drótkötélen könnyedén siklott,
12115    1|               könnyedén siklott, mint csónak a tavon. Bokáját pergette
12116    1|                      tavon. Bokáját pergette a zene taktusaira, és lepke
12117    1|                  módjára hintázott fél lábán a magasban. Meg lehetett bolondulni
12118    1|                 napernyőjét vállán forgatva, a kötelet alig érintve repült
12119    1|                nézőterén.~ ~Sohasem lehetett a valódi okát megtudni annak
12120    1|                   valódi okát megtudni annak a balesetnek, amely 19** egy
12121    1|              decemberi estéjén bekövetkezett a Kraváll-orfeum színpadán.
12122    1|                    bal lábával előbb koppant a színpadi deszkán, mint többi
12123    1|                      és ájultan vittem ki őt a színpadról, mint egy holtat.~
12124    1|                   egy holtat.~2~- Bár inkább a nyakamat törtem volna -
12125    1|                   törtem volna - mond Valery a szálláson, abban a kis szállodában,
12126    1|                    Valery a szálláson, abban a kis szállodában, ahol táncosnők
12127    1|             táncosnők szoktak megszállni, és a fogadó az Aranylábhoz volt
12128    1|                    Aranylábhoz volt címezve.~A nagyvilág csillagai, amelyek
12129    1|                      horizontját érintették: a nyugatról keletre utazó
12130    1|                ifjúságukban könnyedén veszik a legnagyobb távolságokat,
12131    1|                   hangjuk elbizakodottan jár a karnagyok feje felett: -
12132    1|                     csak annyit engedtek meg a hű lovagnak, hogy a félszemű
12133    1|                      meg a hű lovagnak, hogy a félszemű portással beszélje
12134    1|                       aki éjszakáit amúgy is a táncosnők tanyáin töltötte,
12135    1|                 slágert oboán és klarinéton, a kötéltáncosnő valcerét dúdolgatta,
12136    1|                     valcert Bécsben szerzett a Valery tiszteletére Stranszky
12137    1|                    Stranszky karnagy úr.~"Ha a fejére esett volna, már
12138    1|                    úr.~Megállapítása szerint a kötéltáncosnő lelkivilágát
12139    1|                      Imogén tovább folytatta a valcer dúdolgatását ott,
12140    1|                      Carter úr és feleségei: a kékszemű porcelánasszonyka,
12141    1|              késdobálásnál állott célban, és a szívpiros fekete asszonyka,
12142    1|              szívpiros fekete asszonyka, aki a puskalövéseknél tartotta
12143    1|                     puskalövéseknél tartotta a velencei üvegből való szívet
12144    1|                 velencei üvegből való szívet a feje fölött: meghallván
12145    1|                  Valery tragédiáját, nyomban a kötéltáncosnő ápolására
12146    1|                    siettek az első emeletről a földszintre. Naphosszat
12147    1|              kipirosodott orral, szipogva és a legnagyobb aggodalommal
12148    1|                  szerint anya lett volna, ha a kötélről le nem esik.~-
12149    1|                  mint egy másvilági csodára. A kék szemű, késes hölgy naphosszat
12150    1|                 volna.~- Anyácska! - rebegte a szívalakú arcú hölgy, aki
12151    1|                fegyverének csövébe, miközben a fegyverdurranásra kihullt
12152    1|            fegyverdurranásra kihullt kezéből a velencei szív. És szinte
12153    1|                  magánkívül üldögélt most ez a hallatlan nyugalmú hölgy
12154    1|                  majdnem anya lett volna, ha a végzet ebbe beleegyezik.~-
12155    1|                     lehetett volna? - szállt a hír meghatottan, sajnálkozva,
12156    1|                    mondanivalója az esetről. A táncosnők, énekesnők, a
12157    1|                      A táncosnők, énekesnők, a vándor művésznők, akik nyugatról
12158    1|                      darab ideig Budapesten, a félszemű portástól mindig
12159    1|                       lábujjhegyen mentek el a kötéltáncosnő ajtaja előtt,
12160    1|                     ajtaja előtt, és halkan, a maguk módja szerint: franciául,
12161    1|                      anya lehetett volna, de a sors megtagadta tőle ezt
12162    1|                   örömet.~Esti előadás előtt a karnagy is bemászott rákszerű,
12163    1|           állapotáról, és kijelentette, hogy a számot, a kötéltáncosnő
12164    1|                 kijelentette, hogy a számot, a kötéltáncosnő számát (a
12165    1|                      a kötéltáncosnő számát (a hozzávaló zenével együtt)
12166    1|                      zenével együtt) leveszi a műsorról, és kéri, hogy
12167    1|                   Valerynak megmondják, mert a művésznő úgyis mindig félt
12168    1|                   művésznő úgyis mindig félt a konkurrenciától.~- Nem,
12169    1|                    nem gyógyul! - jelentette a karnagy.~És Carter úr, a
12170    1|                     a karnagy.~És Carter úr, a késdobáló és lövészmester
12171    1|                  lövészmester két hölgyével, a kék szeművel és a fekete
12172    1|                 hölgyével, a kék szeművel és a fekete szeművel hármasban
12173    1|                 volna. S kijelentették, hogy a bölcsődalt a majdnem anyává
12174    1|             kijelentették, hogy a bölcsődalt a majdnem anyává lett Valerynek
12175    1|               eléneklik az emeleten, mielőtt a Téli kertben szokásos mutatványukhoz
12176    1|                  elindulnának. Ha sajgott is a fájdalomtól a lábtörött
12177    1|                     sajgott is a fájdalomtól a lábtörött kötéltáncosnő
12178    1|                     mondja Szindbád, mielőtt a történetet befejezte -,
12179    1|                      az Aranyláb fogadót, ha a kötélről le nem esik. Sohasem
12180    1|                     Vajon, került-e még abba a csodálatos helyzetbe életében,
12181    1|                  tyúkszemvágó nő lakik, mint a főváros egyéb részében.
12182    1|                   Vajon miért szaporodtak el a tyúkszemvágók Óbudán? -
12183    1|                 Szindbád, amikor körülnézett a városrészben.~Az óbudai
12184    1|                     óbudai kövezet elferdíti a lábakat. "Megöli a legszebb
12185    1|                 elferdíti a lábakat. "Megöli a legszebb lábat!" - mint
12186    1|                     úgy lépni, mint az őzek, a gémek, a csikók. Lábuk elromlott
12187    1|                       mint az őzek, a gémek, a csikók. Lábuk elromlott
12188    1|                      csikók. Lábuk elromlott a javíthatatlan kövezettől. (
12189    1|                   tudtak délcegen járni ezek a lábak valaha, akár a drótszegeken
12190    1|                    ezek a lábak valaha, akár a drótszegeken is!)~Az óbudai
12191    1|                   nőknek nehezebb dolguk van a járás körül, mint másoknak.
12192    1|                     egyetlen céljuk van ezen a földön: a szép lépéseket
12193    1|                    céljuk van ezen a földön: a szép lépéseket megnehezíteni.~
12194    1|              lépéseket megnehezíteni.~Amikor a legszebbet, a legdiadalmasabbat,
12195    1|          megnehezíteni.~Amikor a legszebbet, a legdiadalmasabbat, szinte
12196    1|                      akkor szúr belé alulról a fájdalom, mintha a gonosz
12197    1|                   alulról a fájdalom, mintha a gonosz kövek nem győznék
12198    1|                győznék eléggé figyelmeztetni a lépőt, hogy csak a földön
12199    1|            figyelmeztetni a lépőt, hogy csak a földön járunk és nem a csillagokban.~
12200    1|                  csak a földön járunk és nem a csillagokban.~A leggonoszabb
12201    1|                járunk és nem a csillagokban.~A leggonoszabb kövek persze
12202    1|              utcákban foglalnak helyet, ahol a legszebb lányok laknak.~
12203    1|                 legszebb lányok laknak.~Ezek a kövek a kihűlt szívű holdvilágból
12204    1|                  lányok laknak.~Ezek a kövek a kihűlt szívű holdvilágból
12205    1|                     hullhattak csak le, ahol a csalódott lelkek laknak,
12206    1|                    laknak, akik mindenképpen a földiek bosszantására kívánnak
12207    1|                bosszantására kívánnak lenni. A hideg holdból jöttek ezek
12208    1|                    hideg holdból jöttek ezek a kövek, hogy megsántítsák
12209    1|                     kövek, hogy megsántítsák a repülni akaró meleg szíveket.~
12210    1|                  vasalt szekerek hozzák őket a Duna-partról, amely szekerek
12211    1|                      földalatti morajlással, a kőszállítók embertelenségével,
12212    1|                    vitték már Egyiptomban is a követ a gúlák felépítéséhez.
12213    1|                   már Egyiptomban is a követ a gúlák felépítéséhez. Itt
12214    1|                 utcák kövezéséhez viszik, és a kövezőre bízzák, hogy eltalálja
12215    1|              kövezőre bízzák, hogy eltalálja a kőnek azt a helyzetét, azt
12216    1|                   hogy eltalálja a kőnek azt a helyzetét, azt a fekvését,
12217    1|                   kőnek azt a helyzetét, azt a fekvését, amellyel megsántítja
12218    1|               fekvését, amellyel megsántítja a rálépő emberi lábakat.~Sehol
12219    1|                     Óbudán, éppen ezek miatt a gonoszul elhelyezett kövek
12220    1|               Ottmaradtak az ifjúság lépései a szív- és lábtépő köveken,
12221    1|                  lábtépő köveken, amelyekkel a kövező kirakta az utcákat,
12222    1|                   kövező kirakta az utcákat, a gonoszabbik felükkel fordítván
12223    1|               gonoszabbik felükkel fordítván a köveket a föld felé.~Nyilván
12224    1|                 felükkel fordítván a köveket a föld felé.~Nyilván a föld
12225    1|                 köveket a föld felé.~Nyilván a föld alatti szellem tanácsolta
12226    1|                   amúgy is mindig bekopogtat a kalapácsával.~"Itt vagy,
12227    1|                    Itt vagy, ördög?" - kérdé a kövező, amikor végigkopog
12228    1|                      minden kalapácsütésével a hegyoldalban lakó, föld
12229    1|              Megtaláltalak, ördög!" - mondja a kövező, amikor a hegyes
12230    1|                      mondja a kövező, amikor a hegyes követ elhelyezi,
12231    1|           támaszkodva mendegélnek, amíg ezen a földön járnak.~A kőfuvarosok
12232    1|                   amíg ezen a földön járnak.~A kőfuvarosok pedig mindig
12233    1|                  újabb és újabb szekereikkel a világ teremtése óta, mert
12234    1|                 világ teremtése óta, mert kő a legrosszabb esztendőben
12235    1|                  Lassan, meggondolva hordják a követ az óbudaiak megsántítására,
12236    1|                      az asszonyok mellett az a férfi is, aki lábát nem
12237    1|                   aki lábát nem hagyta el se a napóleoni, se a közel múlt
12238    1|                 hagyta el se a napóleoni, se a közel múlt világháborúban.~
12239    1|                  sánta mindenki Óbudán, amíg a kőfuvaros ráér arra is,
12240    1|                    nevelje. Minden kőfuvaros a bajuszát ápolja bakon való
12241    1|                    való üldögélés közben. Ők a sánták táncmesterei a kövezőkkel
12242    1|                     Ők a sánták táncmesterei a kövezőkkel együtt. Illő,
12243    1|                legyen, ha már megnyomorítják a világot. Az ő feleségeik
12244    1|                világot. Az ő feleségeik azok a tyúkszemvágónék, azok a
12245    1|                      a tyúkszemvágónék, azok a masszírozónők, akik a beteg
12246    1|                   azok a masszírozónők, akik a beteg és lesántult lábak
12247    1|                     ura? - kérdezte Szindbád a tyúkszemvágónét, amikor
12248    1|               hatvanhatszor végigjárta előbb a Kiscelli utcát, hogy bizonyos
12249    1|                  bizonyos nő nyomait keresse a köveken.~- Az én uram kövező.
12250    1|                      tudnék élni, mint ahogy a bábaasszony mondta a komájának,
12251    1|                   ahogy a bábaasszony mondta a komájának, aki minden gyereknek
12252    1|            keresztapja volt Óbudán! - felelt a vidor tyúkszemvágóné, és
12253    1|               Szindbád fájós lábába.~- Tehát a maga ura miatt sántikál
12254    1|                     uram kövező! - ismételte a kövér menyecske, dédelgetve
12255    1|               menyecske, dédelgetve ejtve ki a szót, mint aki a fájdalmat
12256    1|                    ejtve ki a szót, mint aki a fájdalmat akarja csillapítani,
12257    1|                   már tudom, hogy honnan fúj a szél - felelt Szindbád,
12258    1|                    Megnyugtatom! - búcsúzott a tyúkszemvágóné, midőn a
12259    1|                      a tyúkszemvágóné, midőn a fogadalmat átvette. - Őnagysága
12260    1|                  vélekedett Szindbád, amikor a különböző mézeskalácsból
12261    1|                   gondolt, amelyeket például a józsefvárosi vagy Tutaj
12262    1|               ORGONISTA NŐ SZERELME~1~- Azon a területen, ameddig délben
12263    1|               ameddig délben tizenkét órakor a plébániatemplom árnyéka
12264    1|                       akármilyen közel jönne a városba az erdőből. Tehát
12265    1|                    városba az erdőből. Tehát a torony árnyékába kell költöznünk -
12266    1|               Szindbád, akinek ekkor az volt a célja, hogy hátralevő életét
12267    1|                 miután jól tudta, hogy ennek a hitelezőjének sok elszámolnivalója
12268    1|                    ördögnek, azért költözött a torony árnyékába, a sekrestyés
12269    1|                költözött a torony árnyékába, a sekrestyés házába, tömjénszagú
12270    1|                    tömjénszagú udvarba, ahol a plébániatemplom oltárairól
12271    1|                    esténkint, és Adventivel, a sekrestyéssel mindig megbeszélte
12272    1|                    és egy korsó bor mellett) a mindennapi teendőket. "Temetésünk"
12273    1|                Szindbád, ahol pap nélkül még a legszegényebbek se merték
12274    1|          legszegényebbek se merték elkezdeni a házaséletet. (Igaz, hogy
12275    1|                  úgyse volt sokáig maradásuk a városban: az asszonyt rendszerint
12276    1|                rendszerint elvitte az ördög, a férfit pedig addig rázta
12277    1|                     férfit pedig addig rázta a hideg, amíg előbb-utóbb
12278    1|                     megjavult, és visszatért a tisztességes életre.~- Habár
12279    1|                 Adventinek, akivel esténként a kerek kőasztalnál üldögéltek,
12280    1|                üldögéltek, és titokban abból a borból iddogáltak, amelyet
12281    1|                   borból iddogáltak, amelyet a plébánia papjai a szentmiséhez
12282    1|                    amelyet a plébánia papjai a szentmiséhez fogyasztanak.~-
12283    1|                   erről - felelte Adventi. - A plébánia területén ne mondjon
12284    1|                       mert valaki meghallaná a dolgot, és mind a ketten
12285    1|                 meghallaná a dolgot, és mind a ketten bajba keveredhetünk.~-
12286    1|                      voltak, mikor látszólag a javulás útjára tért.~- Hát
12287    1|                    tért.~- Hát először is az a baj lehet, hogy az Angyal,
12288    1|                      esküvő előtt kipróbálja a plébániatemplom orgonáját,
12289    1|                     orgonáját, hogy az tudja a magáét - az Angyal könnyen
12290    1|                      viszonyról beszélgetnek a városban. Éppen elég volt
12291    1|                városban. Éppen elég volt már a bűnös szerelemből abban
12292    1|                  öreganyját is elvehette. De a forradalmi házasságokból
12293    1|                    és többet nem akart erről a témáról beszélni, mert még
12294    1|                    merte beavatni Szindbádot a plébánia "titkaiba".~De
12295    1|                     ideje.~2~Miután Szindbád a torony árnyékából a már
12296    1|                 Szindbád a torony árnyékából a már említett ok miatt amúgy
12297    1|                 emlékezetesen megrakta, hogy a verés miatt a Szent Margit-ispotályban
12298    1|                 megrakta, hogy a verés miatt a Szent Margit-ispotályban
12299    1|    Margit-ispotályban alig tudták összerakni a csontjait az ápolónők: -
12300    1|                     csontjait az ápolónők: - a bűvös körben, a torony árnyékában
12301    1|                  ápolónők: - a bűvös körben, a torony árnyékában Szindbád
12302    1|                   mindent, amit házigazdája, a sekrestyés nem akart neki
12303    1|                      mely napokon veszik fel a legszebb ruhájukat a fiatal
12304    1|                     fel a legszebb ruhájukat a fiatal nők, akik a plébániatemplomba
12305    1|                 ruhájukat a fiatal nők, akik a plébániatemplomba járnak
12306    1|                 napokon jönnek le cserkészek a hegyoldali utcákból (mikor
12307    1|                hegyoldali utcákból (mikor is a nagydobot biciklin hozzák),
12308    1|                   reggeltől délig mindazokat a dallamokat eltrombitálják
12309    1|                    dallamokat eltrombitálják a sekrestyés ablaka alatt,
12310    1|                      amely dallamokat tudnak a trombitáikon, még ha nem
12311    1|             áhítathoz; mely napokon kötelező a régi egyenruha felvétele
12312    1|                     régi egyenruha felvétele a városbeli hadastyán-egyletek
12313    1|                  ezüst gallérjaikon láthatók a rangjelzések, amelyet az
12314    1|               amelyet az egyletben viselnek, a kezükben viszik fekete tokos
12315    1|                 fekete tokos kardjukat, mint a tisztek, és jobbra-balra
12316    1|                 együtt, tiszteletben tartják a régi veteránszokásokat,
12317    1|                  régi veteránszokásokat, így a zászlószenteléseket is.
12318    1|                  szokott orgonázni az Angyal a plébániatemplomban, és így
12319    1|                    meglesni őt nem tartozott a legnehezebb feladatok közé.~
12320    1|                 Angyal olyankor jött, amikor a templom üres volt; ez pedig
12321    1|                 lehetett, mert hál' Istennek a mi plébániatemplomunknak
12322    1|               épülése, az 1657. esztendő óta a nap minden órájában van
12323    1|                    rendezkedett, készülődött a másnapi eseményekhez, vasárnaphoz,
12324    1|                    Angyal háromszor kopogott a sekrestye ajtaján, és bő
12325    1|                  köpenyegében, fátyola alatt a plébániatemplom ódon, sárga
12326    1|                   csak úgy félig, kinyitotta a vasalt ajtót, és az Angyalt
12327    1|                     fújtatni, majd nemsokára a "Nászinduló" dallamai búgtak
12328    1|              Nászinduló" dallamai búgtak fel a néma, néptelen templom boltozatai
12329    1|            szalmakalapot kezdett viselni, és a sekrestyésnek nagyon sok
12330    1|                sekrestyésnek nagyon sok lett a teendője, a közeledő pünkösdi
12331    1|                  nagyon sok lett a teendője, a közeledő pünkösdi ünnep,
12332    1|                hosszas ígéretek után rávette a házigazdáját, Adventi urat,
12333    1|                      marad tisztelendő úrnak a virágokra, amelyekkel a
12334    1|                      a virágokra, amelyekkel a templomot feldíszíti - mond
12335    1|                   feldíszíti - mond Szindbád a kerek kőasztalnál, ahol
12336    1|                      kerek kőasztalnál, ahol a nagy toronyóra árnyékában,
12337    1|                   nagy toronyóra árnyékában, a torony védelme alatt, tehát
12338    1|                  torony védelme alatt, tehát a gonosz lélek incselkedésétől
12339    1|                      Adventivel.~Lehet, hogy a szentéletű sekrestyés már
12340    1|                     hogy Szindbád elérkezett a megjavulás ama emelkedettségéhez,
12341    1|                  bízni; vagy talán hízelgett a sekrestyésnek az a "tisztelendő"
12342    1|                 hízelgett a sekrestyésnek az a "tisztelendő" megszólítás,
12343    1|                forgatta; elég az hozzá, hogy a sekrestyés nem utasította
12344    1|               egyébként?" - tűnődött magában a sekrestyés.~Szindbád észrevette
12345    1|              sekrestyés.~Szindbád észrevette a tűnődést, és ezzel nyert
12346    1|                      volt.~3~Mikor az Angyal a legközelebbi májusi esték
12347    1|                  esték egyikén megkopogtatta a plébániatemplom ajtaját,
12348    1|              szokásos orgonázását elvégezze, a fújtató rúdja mellett Szindbád
12349    1|                   nem törődött egyébbel ezen a világon, mint csak azzal,
12350    1|                    hogy elég levegője legyen a régi orgonának, ugyanezért
12351    1|                    ugyanezért egész lelkével a fehér rúdra látszott ügyelni.
12352    1|                    ügyelni. Úgy kapaszkodott a rúdba, mintha egyike volna
12353    1|                  mintha egyike volna azoknak a bibliai hajósoknak, akik
12354    1|                  rúdját fogták, míg Krisztus a viharos tengeren vergődött.~
12355    1|                 tengeren vergődött.~Nem tett a fejére hadastyáni, zöldtollas
12356    1|               zöldtollas kalapot, nem kötött a karjára rózsaszínű szalagot,
12357    1|              amelyben az ő korában (és ebben a városban) a férfiak hódítani
12358    1|                korában (és ebben a városban) a férfiak hódítani jártak;
12359    1|                      zsinórt sem alkalmazott a vállán, amellyel az Albrecht
12360    1|                    megkülönböztették magukat a többi egyletek tagjaitól:
12361    1|                      mégis feltűnt Angyalnak a fújtató rúdja mellett, miután "
12362    1|                     Nászindulóját" játszotta a kihalt, sötét templomban,
12363    1|                világított az orgona tájékán, a lépcső lejáratánál, hogy
12364    1|         megtalálhassa Szindbád... "Hátha még a rendjeleimet is felraktam
12365    1|                    egykori kotillionokban és a különböző Szívkirálynőktől
12366    1|               orgonánál való ültében, de ezt a kézmozdulatot bizonyára
12367    1|               csinálta soha, amikor Adventi, a tömjénszagú sekrestyés fújta
12368    1|                     sekrestyés fújta körmeit a fújtató mellett. Ez a kézmozdulat
12369    1|                körmeit a fújtató mellett. Ez a kézmozdulat az új orgonafújtatónak
12370    1|                     mint egy nyájas ráncolat a női arcon, amely a nők ajka
12371    1|                  ráncolat a női arcon, amely a nők ajka és orra tájékán
12372    1|                     ajka és orra tájékán azt a titokzatosságot jelenti,
12373    1|               titokzatosságot jelenti, amely a női tetszést, vonzalmat,
12374    1|                 Angyal; és az orgona kulcsát a kellő helyre akasztotta,
12375    1|                     kellő helyre akasztotta, a szegre, a lépcső mellett.~
12376    1|                 helyre akasztotta, a szegre, a lépcső mellett.~Nem kellett
12377    1|                     orgonistanő érdeklődését a szívébe zárja, és azt kellő
12378    1|                 gyümölcsöztesse.~Adventinek, a sekrestyésnek persze nem
12379    1|                 jobban kell őrizni még annál a lepkénél is, amelyet kalapunkkal
12380    1|             emlékeket gyűjtött. Hát még itt, a plébániai városban, ahol
12381    1|                     plébániai városban, ahol a nők úgy fukarkodtak a tekintetükkel,
12382    1|                   ahol a nők úgy fukarkodtak a tekintetükkel, hogy csak
12383    1|                      akart valamelyik helyre a kettő közül... Itt igazán
12384    1|                     kapott.~Hallgatott tehát a sekrestyés mellett a kerek
12385    1|                   tehát a sekrestyés mellett a kerek kőasztalnál, akármint
12386    1|                      akár egy harangozó, aki a harangozásról referálna
12387    1|                  minden hangot kiharangozott a harangokból.~4~Most már
12388    1|                     egymagában jár orgonázni a templomba. "Praxisomban
12389    1|                  Szindbád érthetőbben. "Csak a véletlen, a szerelmeseknek
12390    1|               érthetőbben. "Csak a véletlen, a szerelmeseknek ez az örök
12391    1|                     Szindbád magában, miután a plébániai városban senki,
12392    1|                 Angyal orgonázni? - kérdezte a sekrestyés szemrehányó hangon
12393    1|               Szindbád nem magyarázhatta meg a sekrestyésnek, hogy az orgonistanő
12394    1|                     azt teszi, amit ilyenkor a legtöbb nő szokott tenni.
12395    1|                       Időt akar nyerni, hogy a szívében felébredt szerelmet
12396    1|            tartózkodik az orgonázástól... De a sekrestyés ezt úgyse értette
12397    1|                  volna meg?~Csak Szindbád és a hozzá hasonló férfiak hiszik
12398    1|                    azt még napjainkban, hogy a nők a távolban folyton ugyanazon
12399    1|                      napjainkban, hogy a nők a távolban folyton ugyanazon
12400    1|                   távolban folyton ugyanazon a szerelmen gondolkoznak,
12401    1|                     őket közelről gyötri. Ez a szerencséjük a Szindbádhoz
12402    1|                    gyötri. Ez a szerencséjük a Szindbádhoz hasonló férfiaknak,
12403    1|                     pontosan megtudnák, hogy a nőik nem törődnek a szerelemmel,
12404    1|                     hogy a nőik nem törődnek a szerelemmel, ha azt nem
12405    1|                    el, amennyi idő alatt még a legritkább orgonistanő szívében
12406    1|                   érni, ki kellett virágozni a szerelemnek. S Szindbád
12407    1|                      azon senki se játszott, a világoskék alsószoknyából (
12408    1|                szerelmi kínszenvedésnek volt a jele, annak a kínszenvedésnek,
12409    1|           kínszenvedésnek volt a jele, annak a kínszenvedésnek, amely minden
12410    1|              Szindbádot lepte meg, nem pedig a kiválasztott hölgyet, akit
12411    1|             kiválasztott hölgyet, akit ebből a célból kiszemelt.~- Csak
12412    1|             hiányzott még az életemből ebben a plébániai városban, ahol
12413    1|             plébániai városban, ahol megehet a fene, míg egy nő szívére
12414    1|               ablakon, és ezt mondja: Kapunk a jobbkéz felől esik, és nyitva
12415    1|                 szenvedni is kezdett, amikor a sekrestyés házából, az ódon
12416    1|                      májusban idáig követték a lányokat, hogy nyári szoknyáikat
12417    1|                   miközben azok bemenekülnek a templom hajójába, a szentek
12418    1|             bemenekülnek a templom hajójába, a szentek védelme alá.~- Csak
12419    1|                   nem jön! - rebegte magában a sekrestyés bánatos lakója.
12420    1|                    lakója. És már kerülgette a régen nem ismert szívfájás,
12421    1|                     ismert szívfájás, amikor a helybeli szokásoknak megfelelően,
12422    1|            gumikerekű hintóban, amely máskor a zászlóanyáknak szolgál:
12423    1|            zászlóanyáknak szolgál: megjöttek a fehérruhás menyasszonyok,
12424    1|                      örök hűséget esküdjenek a plébános úr előtt Péternek
12425    1|                     Péternek vagy Pálnak, és a sekrestyés háza előtt utolsót
12426    1|                    előtt utolsót igazítottak a ruhájukon, míg Szindbádot
12427    1|                    ruhájukon, míg Szindbádot a fene megehette...~"Csak
12428    1|                    igazíthassak!" - gondolta a toronyóra rabja, akinek
12429    1|                   nem volt szabad kimozdulni a bűvkörből, amelyet ellensége
12430    1|                     hoztak keresztelni, mert a keresztelőnél is mindenkinek
12431    1|                      mindenkinek megvolt már a maga komája. Akinek történetesen
12432    1|                      nézve itt volt Adventi, a sekrestyés, aki itt sem
12433    1|               zavaros idők lesznek! - mondta a sekrestyés, aki borpiros
12434    1|                    örökéletűnek látszott úgy a templomi alamizsnagarasok
12435    1|                    egyéb teendőkben, amelyek a plébániai hívek legbensőbb
12436    1|           orgonálhatnánk - mormogta Szindbád a toronyórának, aki nagy bajuszánál
12437    1|                   számított ebben az időben.~A toronyóra ütött. Ő jönni
12438    1|                       Az apátúr kinevezte őt a plébániatemplom másodorgonistájává.~
12439    1|                  midőn az állását elfoglalta a plébániatemplom karzatán,
12440    1|                 állásomban - rebegte, amikor a fújtatórúd mellett elfoglalta
12441    1|                      mellett elfoglalta ő is a helyét, és ragyogó szemmel,
12442    1|                énekkar többi tagjainak, mert a rendet meg kell tartani! -
12443    1|                     járt esténként orgonázni a plébániatemplomba.~Szindbád
12444    1|             hivatalát.~- Minden megváltozhat a világon, csak a szerelem
12445    1|                 megváltozhat a világon, csak a szerelem és az egyház szertartásai
12446    1|                     mindenki, aki ezek ellen a magasztos szertartások ellen
12447    1|                    megkapta arra nézve, hogy a karzatot látogathassa.~Emlékezete
12448    1|                     amulettbe zárta, amelyet a szíve fölött viselt. Az
12449    1|               uralkodó hercegnőt elszakítani a maga várából, amely miatt
12450    1|                        ISTVÁN NAPJA 1931-BEN~A szentistvánnapi vendégek
12451    1|                  vendégek között megérkezett a fővárosba régen látott barátunk,
12452    1|                látott barátunk, Szindbád, és a helybeli viszonyokról tudakozódott
12453    1|                   következtében nem lépte át a főváros határát, nem volt
12454    1|                    nem volt teljesen ismerős a mostani viszonyokkal, azért
12455    1|                      hordár személyében, aki a régi időkből maradt meg
12456    1|                     maradt meg targoncájával a nyugati vaspálya előtt.
12457    1|                      előtt. Grubernek hívták a hordárt, és Szindbád felismerte
12458    1|         jogászkorában zsebóráját küldte véle a zálogházba.~- No, barátom,
12459    1|                     fogadó van most divatban a fővárosban, mert természetesen
12460    1|                    szokott lenni az úriember a hordárja iránt, akire titkait (
12461    1|                  rábízza.~- Melyiket ajánlja a sok közül, barátom? A Tigrist
12462    1|                ajánlja a sok közül, barátom? A Tigrist vagy a Váci utcai
12463    1|                      barátom? A Tigrist vagy a Váci utcai Nemzeti Szállodát?
12464    1|                     utcai Nemzeti Szállodát? A Budapestet vagy az Európát?
12465    1|                      királynőjét? Vagy talán a Párizst, ahol nászúton voltam
12466    1|                      kijelentette, hogy ezek a szállodák részint a múlté,
12467    1|                     ezek a szállodák részint a múlté, részint más célt
12468    1|                      elhelyezkedünk valahol, a maga vezetése alatt - mond
12469    1|                  alatt - mond Szindbád, mert a régi időből tudta, hogy
12470    1|                      régi időből tudta, hogy a pesti hordárban nem lehet
12471    1|                  lehet csalódni.~- Nem fogja a jég elverni a nagyságos
12472    1|                      Nem fogja a jég elverni a nagyságos urat.~- Mindenesetre
12473    1|                    történik, és ne lopják ki a lóvonaton a Népszínház és
12474    1|                     ne lopják ki a lóvonaton a Népszínház és Hatvani utca
12475    1|                között az erszényemet.~- Majd a csizmaszárba dugjuk.~- Nem
12476    1|                        Nem jó politika, mert a sok járás-kelésben összetapossuk
12477    1|                 járás-kelésben összetapossuk a bankókat, hogy azt még a
12478    1|                     a bankókat, hogy azt még a Bankban sem ismerik fel.~-
12479    1|                   Bankban sem ismerik fel.~- A hátára verünk a pénznek,
12480    1|               ismerik fel.~- A hátára verünk a pénznek, hogy ne legyen
12481    1|                 álláspont, de addig is, amíg a pénz tart, ott akarok lenni
12482    1|                 akarok lenni mindenütt, ahol a mulatságokat rendezik. Így
12483    1|                    az Orczy-kertben is, ahol a Magyar Gazdasszonyok Egyesülete
12484    1|          disznóversenyt rendez.~- Félő, hogy a léghajó elszökik, mint tavaly
12485    1|                    elszökik, mint tavaly is, a disznót pedig nem lehet
12486    1|                    pedig nem lehet kihajtani a pocsolyából azoknak, akik
12487    1|                    pocsolyából azoknak, akik a hátán lovagolni akarnának.~-
12488    1|                    lovagolni akarnának.~- De a vasparipa-versenyen mindenesetre
12489    1|                      akarok lenni. Azonkívül a gyaloglóversenyen is, amely
12490    1|        ügetőversenypályán. És akarom hallani a telefont is, amelyből Blaháné
12491    1|                    amint az Igmándi kispapot a Népszínházban énekli.~-
12492    1|                   Népszínházban énekli.~- És a Nemzeti Színházban nem nézi
12493    1|              összeroncsolta, amikor rácsapta a színházi portás a kocsiajtót
12494    1|                   rácsapta a színházi portás a kocsiajtót a "Bozóti Márta"
12495    1|                 színházi portás a kocsiajtót a "Bozóti Márta" előadása
12496    1|              előadása után. Rossz ómen.~- De a színdarab mégsem bukott
12497    1|                  vidéki ember megnézi.~- Hát a fiákerversennyel mi van
12498    1|                     éppen evégett jött volna a fővárosba.~- A fiákerversenyt
12499    1|                    jött volna a fővárosba.~- A fiákerversenyt az idén is
12500    1|        fiákerversenyt az idén is megtartjuk. A fiákeresek menyasszonyai