Part

13501    1|                 csavargó.~- Ekkor jelent meg a történetben Hedvig, aki
13502    1|                  Hedvig, aki ablakából látta a történteket, és kézimunkaollójával
13503    1|                   kézimunkaollójával elvágta a nadrágszíjat.~- Se azelőtt,
13504    1|              mindaddig az estéig, amíg kezét a magányos szobában téli estén
13505    1|                  volt minden tennivalója, és a sok kéz közül, amely a láng
13506    1|                    és a sok kéz közül, amely a láng fényében megjelenhetett
13507    1|                fényében megjelenhetett volna a szobában, a jó kezek, a
13508    1|             megjelenhetett volna a szobában, a jó kezek, a rossz kezek,
13509    1|                      a szobában, a jó kezek, a rossz kezek, a boldogságot
13510    1|                     jó kezek, a rossz kezek, a boldogságot osztó kezek
13511    1|                                              A KAPPANHÁJ TÖRTÉNETE, VAGY
13512    1|                    KAPPANHÁJ TÖRTÉNETE, VAGY A CSACSIHASÚ EMBER~1~Még a
13513    1|                     A CSACSIHASÚ EMBER~1~Még a kása is bűnös~- Néha elegendő
13514    1|                      az emberben meginduljon a hízási folyamat, létrejöjjön
13515    1|                  bizonyos életkorban utoléri a férfiakat, szép, kövér emberek
13516    1|                   falattal sem esznek többet a megszokottnál. - De az az
13517    1|                     kanál leves már megtette a magáét. - A hízás, "kappanháj",
13518    1|                     már megtette a magáét. - A hízás, "kappanháj", kövérség,
13519    1|                  kövérség, öregség, elindult a maga útján. Én azt hiszem,
13520    1|                     azt hiszem, hogy ezektől a megkívánt, kigondolt, előre
13521    1|                  sohase többet, de kiélvezte a vendégeskedésnek minden
13522    1|                       Szindbád éppen letette a kanalat, amelybe a sikerült
13523    1|                   letette a kanalat, amelybe a sikerült gombalevesnek utolsó
13524    1|               gombalevesnek utolsó maradékát a tányér felbillentésével
13525    1|      gyertyaszentelőnapi hangulattal ült; és a rántott borjúkotlettet várta,
13526    1|                      válaszolt:~- Nem merném a magam részéről azt mondani,
13527    1|                      hogy egy falat elegendő a "kappanháj" megszerzéséhez. -
13528    1|                     megszűkültek, sőt mintha a kalapkarima is szorítaná,
13529    1|                    estig félreállítottak. Ez a pár perces alvás nagyjelentőségű
13530    1|                    lehet hízni - vetette oda a vitatkozó Úriember.~- Természetesen,
13531    1|                   például nézzünk körül akár a mindennapi zsíros főzelékeken,
13532    1|                főzelékeken, vajas tésztákon, a népszerűségnek örvendő,
13533    1|                  félkövér húsokon... Itt még a kása, borsópüré, a böjtös
13534    1|                   Itt még a kása, borsópüré, a böjtös lencse is akkor számít
13535    1|       pecsenyezsírral bőségesen van leöntve, a mártásba a majonézen, a
13536    1|                      van leöntve, a mártásba a majonézen, a tojáson, tejfelen,
13537    1|                      a mártásba a majonézen, a tojáson, tejfelen, olajon
13538    1|                  hogy ebben az országban még a savanyú malacot, ezt az
13539    1|                  mind hozzájárul ahhoz, hogy a savanykás malacot az ember
13540    1|                    De hát ahol még töltik is a gyenge kis malacot...~-
13541    1|                 gyenge kis malacot...~- Mint a káposztalevelet vagy libanyakat -
13542    1|                  libanyakat - mond bólogatva a vitakereső Úriember. - De
13543    1|                 azért még se kell elhízni.~2~A kappanháj lehetőségei~-
13544    1|                  lehet utazni egyik városból a másikba, ahol a kappanok
13545    1|                     városból a másikba, ahol a kappanok hizlalásához értenek,
13546    1|                      ember nagyszerűen tudja a maga kappanhájának az ápolását
13547    1|                      Csak tessék megfigyelni a nyak, fül, toka és az arc
13548    1|                     legelső jele annak, hogy a szervezetben elindult valamely
13549    1|               valamely mozgolódás, mint akár a télen trágyázott földekben
13550    1|                domborodásával, zsírosságával a benne lejátszódó eseményeket,
13551    1|            lejátszódó eseményeket, mint akár a dédelgetett zöldségeskert
13552    1|                    dédelgetett zöldségeskert a ház alatt, a melegágyakat (
13553    1|                   zöldségeskert a ház alatt, a melegágyakat (míg a szántóföldek
13554    1|                   alatt, a melegágyakat (míg a szántóföldek mennyire szenvednek
13555    1|                   aránylag végigélheti éveit a földön, de legkésőbb hatvanesztendős
13556    1|                tovább nem bírja.~- Nem bírja a levesek miatt. Mert nem
13557    1|                     úgy van elkészítve, mint a rákleves, amelyről egy régi
13558    1|                     magától az olvasmánytól, a készítési módjától, a fáradtságosságtól,
13559    1|          olvasmánytól, a készítési módjától, a fáradtságosságtól, a hozzávaló
13560    1|               módjától, a fáradtságosságtól, a hozzávaló szerektől úgy
13561    1|                  ember. Igaz, hogy meghízhat a tyúklevestől, de a majorannás
13562    1|                 meghízhat a tyúklevestől, de a majorannás egyszerű krumplilevestől
13563    1|                  vöröshagymát és paprikát.~- A szép "kappanháj" létrejövetelét
13564    1|             létrejövetelét nagyban elősegíti a gondolat, amellyel például
13565    1|                   gondolat, amellyel például a libamájpástétomot vagy nyúlpástétomot,
13566    1|       libamájpástétomot vagy nyúlpástétomot, a töltöttpaprikát és a gombát
13567    1|         nyúlpástétomot, a töltöttpaprikát és a gombát nézzük, pedig azt
13568    1|               hitvány ételeknek is megvan az a bátorsága, hogy valamely
13569    1|                    és elhelyezkedjen például a tenyérnek belsejében, amelytől
13570    1|                       amelytől oly puha lesz a tenyér belterülete.~Most
13571    1|                      meg söröskorsóját, hogy a benne megállapodott maradék
13572    1|                  mégiscsak más oka van, mint a krumplileves.~- Igen - felelt
13573    1|                     szippantásnyi levegő is. A kellő időben, például ebéd
13574    1|                     dugdosunk magunkba, mint a kacsa a gilisztát, amikor
13575    1|             dugdosunk magunkba, mint a kacsa a gilisztát, amikor megpillantja!~
13576    1|            megpillantja!~3~Mikor "törvényes" a kappanháj?~A vitatkozó Úriember
13577    1|                      törvényes" a kappanháj?~A vitatkozó Úriember azonban
13578    1|               Úriember azonban mégse adta be a derekát, pedig maga is azok
13579    1|                   éjjel élő emberek, például a nagyurak és vasutasok, lumpok
13580    1|                  bakterek, rendőrőrszemek és a lámpásokkal foglalkozók,
13581    1|                      többnyire megmenekülnek a "kappanhájtól", még ha netán
13582    1|                   netán betöltötték volna is a hatvan évüket?~- Nagyságos
13583    1|                      csendesen boldogulni -, a nagyurak életmódjáról nem
13584    1|              fagylaltokkal lehűtik, szeretik a meleg langyos leveseket,
13585    1|                     meleg langyos leveseket, a hideg vad- és marhapecsenyéket,
13586    1|                    vad- és marhapecsenyéket, a legkülönbözőbb mustárokat,
13587    1|            mindennapi ember nem érthet, mert a mustároknak, ezeknek az
13588    1|                   van, hogy az ember törheti a fejét, amíg egy zöld salátát (
13589    1|                     zöld salátát (télidőben) a kellő állapotba tud hozni.
13590    1|                   kellő állapotba tud hozni. A nagyurak kevés bort, igen
13591    1|                  mert hiszen nekik dolgoznak a konyakgyárosok. Nem hallottam
13592    1|                     fel. Persze igazi rum és a szív teherviselőképessége
13593    1|              teherviselőképessége is kellett a dologhoz.~- A vasutasok,
13594    1|                     is kellett a dologhoz.~- A vasutasok, bakterek, lámpagyújtogatók,
13595    1|           foglalkozásuk közben. De nem rossz a fagyos, rétesben főtt kolbász
13596    1|                   aki türelmesen foglalkozik a kolbásszal, amíg abból tészta
13597    1|                     lesz. Azt mondják, felér a fürjpecsenyével, amelyet
13598    1|                     de rizskásával tálalnak. A fürj-fogyasztó nyugodtan
13599    1|                  nyugodtan el lehet készülve a kappanhájra, de nem így
13600    1|                     az uborka-fogyasztó, aki a kapros, babérleveles, szőlőfürtös,
13601    1|                       tormás uborkákat, vagy a koratavaszkor az éjjeli
13602    1|                     az éjjeli állomáson vagy a hajnali stáción a zsebében
13603    1|             állomáson vagy a hajnali stáción a zsebében hozott fiatal hagymát
13604    1|                         Így beszélt Szindbád a "kappanháj" kérdéséről az
13605    1|                      az asztalterítőre abban a régi budai vendéglőben,
13606    1|                     amely nem messzire esett a Retek utcától.~Lélektudomány
13607    1|                    utcától.~Lélektudomány és a tapasztalat megállapítása
13608    1|                    akihez szavait intézhetné a magányos vendég: a láthatatlan
13609    1|                intézhetné a magányos vendég: a láthatatlan asztaltárs a
13610    1|                     a láthatatlan asztaltárs a következőképpen válaszolt:~-
13611    1|              következőképpen válaszolt:~- Ez a szerelmet valló egyéniség
13612    1|                     szabóm, se nem kalaposom a tavasz, a tél elmúlásának
13613    1|                      nem kalaposom a tavasz, a tél elmúlásának kedves hírnöke,
13614    1|                 retek" őnagysága? - kérdezte a láthatatlan asztaltárs.~-
13615    1|               meghatottság nélkül. - Ugyanis a korai, tavaszi termények
13616    1|             elárulják érzelmeiket, mint akár a tapasztalatlan, fiatal nők
13617    1|                 fiatal nők elárulják magukat a szerelmi vallomásra.~Szindbád
13618    1|                  raktára lett: illendő, hogy a tavasz regényességeinek
13619    1|                  megújhodó "első szerelem"), a különböző ételszerelmek
13620    1|                     között; nagy szerepe van a "hónapos reteknek".~- Annak
13621    1|                   hónapos reteknek".~- Annak a felejthetetlen piros bőrű "
13622    1|                     hónapos reteknek", amely a koratavaszi kerti veteményeink
13623    1|                      Emlékynek is nevezni -, a "hónapos retek", különösen
13624    1|                     keverve, mindig megteszi a maga szolgálatát. Én valamikor
13625    1|                    körülményei, mint például a kirándulás alkalmával, mindig
13626    1|                kirándulás alkalmával, mindig a "hónapos retek" (és hasonló
13627    1|                   pártján voltam. Igaz, hogy a tavaszi időben nyúlványossá
13628    1|                    szagánál fogva nem csábít a csókolódzásra. Ámde, ha
13629    1|                    boldogságával fogyasztjuk a tavasz első hónapjaiban
13630    1|            hónapjaiban szokásos piros retket a garnírozott "liptói" túróval - "
13631    1|                 éppen úgy beköszöntött, mint a megnevezhetetlen, gyönyörű
13632    1|           megnevezhetetlen, gyönyörű tavasz, a "hónapos retek" idénye.~-
13633    1|                       Sok szó férhetne ehhez a megállapításhoz - mond Szindbád. -
13634    1|                    egy megállapításnál, hogy a "hónapos retek" liptói túróval
13635    1|                 ételeknél?~- Nagyon egyszerű a dolog. Mert tavasz van -
13636    1|              asztaltársa. - Amint én ismerem a világot, úgy tapasztaltam,
13637    1|                     tapasztaltam, hogy annak a gömbölyded, hosszúbajuszú,
13638    1|                     ízű jövevénynek, amilyen a "hónapos retek" (amely egyesíti
13639    1|                 beköszöntő tavaszkor, amikor a fekete föld alól oly tündökölve
13640    1|                      mint az új élet), annak a meglepő jövevénynek - a "
13641    1|                      a meglepő jövevénynek - a "hónapos reteknek" más célja
13642    1|                   reteknek" más célja is van a feltűnésen kívül. Igaz,
13643    1|                     mikor jött meg az ideje. A nagyétű Szűcs Pátri vagy
13644    1|                 felejthetetlen cúgoscipőiben a legjobb és leggazdagabban
13645    1|                     főző pesti éttermekből - a nagyehető Hadik Sándor vagy
13646    1|                  nagyehető Hadik Sándor vagy a kisétű, de változatos Szemere
13647    1|                 mikor hosszú, fehér tél után a fekete földből kijön a piros
13648    1|                  után a fekete földből kijön a piros retek. Életünk bús
13649    1|                       Életünk bús eseményeit a nagyhasú Szűcs Pátriba vagy
13650    1|                  nagyhasú Szűcs Pátriba vagy a röpke, de zamatos Küry Kláriba
13651    1|                    még nem veszítettük el.~- A "hónapos retek", amelyet
13652    1|                     vagy fekete kenyérrel -, a drágalátos piros, egészséges,
13653    1|                drágalátos piros, egészséges, a tavaszt jelképező, az újonnan
13654    1|                    felvonul, olyankor mindig a "hónapos retek" barátjára,
13655    1|                    hónapos retek" barátjára, a tatai, a régi Esterházyra
13656    1|                   retek" barátjára, a tatai, a régi Esterházyra gondolok,
13657    1|                      gondolok, aki így szólt a "hónapos retekről":~- Szép
13658    1|                teljesülne. De mit csináljunk a régi "retekkel", amely tavalyról
13659    1|                elmúlt esztendőt jelképezi?~- A téli retket ki kell dobni -
13660    1|                    ki kell dobni - feleltünk a tatai Esterházynak.~[1933]~ ~
13661    1|                                              A SZÍVALAKÚ HÖLGY TITKA~191*-
13662    1|                  HÖLGY TITKA~191*-ben, tehát a háború előtt, voltak hölgyek
13663    1|                 hölgyek közé tartozott Musy, a felejthetetlen Irma, akit
13664    1|              Szindbád úgy hódított meg, mint a legislegrégibb regényekben
13665    1|                cukrászatokban, vendéglőkben, a Duna partján bolyongván (
13666    1|                   még akkoriban szokása volt a ráérő úriembernek), egy
13667    1|                    alakú asszonyka volt, aki a törvényes és törvénytelen
13668    1|               feltünedezett, hogy sört igyon a Korona vendéglőben, vagy
13669    1|                     Korona vendéglőben, vagy a vaníliaszínű cukrászkisasszonytól
13670    1|                 barátnős, megismerkedésre és a továbbiakra hajlamos szemtekintete
13671    1|              Szindbád mozdulatait, amikor az a megfelelő helyiségekben
13672    1|                    erdei málnát szagolgatott a nyári kertben, amely málna
13673    1|             tudvalevőleg későbben érik, mint a kerti málna. Musy - vajon
13674    1|                       vajon ki adta neki ezt a nevet? - csak egy szívtolvaj
13675    1|                követte Szindbádot, amikor az a kert alatt sétálgatott vala,
13676    1|                mintha valamit mondani akarna a kert lakójának. Üzenetet
13677    1|                     álmáról; sürgönyt hozott a fővárosból, vagy kedves
13678    1|                 hasonló cipősarkaival kijött a kertből, hogy szinte a végzet,
13679    1|                kijött a kertből, hogy szinte a végzet, a felettünk rendelkező
13680    1|               kertből, hogy szinte a végzet, a felettünk rendelkező sors
13681    1|                  sors akaratából induljon el a gyalogösvényen, amelyre
13682    1|                 bizonyos fokig izgatottan és a jövő ismeretlenségétől való
13683    1|              hívogatta. "Vajon mi lesz ebből a dologból, a hölgyből, akit
13684    1|                    mi lesz ebből a dologból, a hölgyből, akit néhány odavetett
13685    1|                 egészen lelketlen ember, aki a "későbbre" ne gondolt volna.
13686    1|              Szindbád, amíg mindig előrement a gyalogúton, kissé megijedt
13687    1|                 érezte, hogy másvalaki tette a fejére, nem nézte meg magát
13688    1|                  fejére, nem nézte meg magát a tükörben, mielőtt elindult. "
13689    1|                     elindult. "Én bizonyosan a végzet embere vagyok, akire
13690    1|                  korabeli nőismerősein, ezen a hét-nyolc tagú galambcsapaton,
13691    1|                  keringett feje fölött, mint a napsütésben, hogy a rosszindulatú
13692    1|                     mint a napsütésben, hogy a rosszindulatú felhőket nem
13693    1|                    Íme, Musy (Irma) is beáll a galambok csapatába, akik
13694    1|                     fohászkodott Szindbád és a gyalogút végére érve, egy
13695    1|                    szerette innen végignézni a hegyeket és felhőket. Az
13696    1|                     elment, de az ódon fapad a helyén maradt, mohos zöld
13697    1|              alkalomadtán mindig hajlama van a kedveskedéshez, s ugyanezért
13698    1|            Szindbádot, hogy itt van az ideje a letelepülésnek és a szív
13699    1|                    ideje a letelepülésnek és a szív alakú hölgy bevárásának,
13700    1|                   alkonyati sétáját végezné, a konyhai és családi gondoktól
13701    1|                   azokon merengve: jön utána a kígyó alakú, itt-ott rozsvetéssel,
13702    1|              rozsvetéssel, napraforgóval, de a mindenütt imádott vadalma-
13703    1|                      Olyan vidéki illata van a tájnak, mint egy vőlegénység
13704    1|                     legszebb emlékezetének. (A kisasszony zárdába ment
13705    1|             kisasszony zárdába ment inkább.) A távolban már frissen kaszált
13706    1|             szénaboglyák álldogálnak, mintha a szerencsés vándorlegényt
13707    1|                   kitalálására felkészülve.) A nap éppen lemenőben volt,
13708    1|                     szerelemről. Musy (Irma) a legkomolyabban, alig picinyke
13709    1|                      igézettel, szokatlan és a hevékeny szívet elgondolkoztató
13710    1|                      alt hangjával így szólt a padon, ahová természetes
13711    1|        egyszerűséggel leült Szindbád mellé: "A jövő héten Pécsre utazom
13712    1|                     jövő héten Pécsre utazom a gyermekeimmel; ha van kedve:
13713    1|                    elkísérhet" - mond, amint a békebeli úrnők megtartották
13714    1|                  békebeli úrnők megtartották a szerelem fejlődésének szabályait,
13715    1|              szabályait, nem siettek, még ha a szívük is belefájdult, nem
13716    1|                kézcsókkal. Mindennek megvolt a maga ideje, amelyet meg
13717    1|                  érzelmetlennek látszó, akár a szív alakját már külsejében
13718    1|              megörökített kis padon, szemben a visegrádi felséges hegyekkel,
13719    1|                visegrádi felséges hegyekkel, a tájon lappangó nőies délutánban:
13720    1|                     is lehetett várni tőle. "A szüleim látogatására megyek
13721    1|                      alt hangon, amely aztán a legkülönbözőbb helyzetekbe
13722    1|                      sodorta Szindbádot. Még a vándorlegények szénájára
13723    1|              vándorlegények szénájára is. De a történet további része nem
13724    1|                  esztendő, amikor kevés volt a mák, de annál több a széplány. -
13725    1|                    volt a mák, de annál több a széplány. - Kedvezett nekik
13726    1|                  széplány. - Kedvezett nekik a női divat, mert mind térdig
13727    1|                    mind térdig mutogathatták a lábukat, majdnem mindig
13728    1|                    fújt az északnyugati szél a hegyoldali temető felől,
13729    1|                    felől, hogy meglobogtassa a szoknyákat, a pendelyeket,
13730    1|                  meglobogtassa a szoknyákat, a pendelyeket, a kedveket,
13731    1|                   szoknyákat, a pendelyeket, a kedveket, a hajfürtöket,
13732    1|                     pendelyeket, a kedveket, a hajfürtöket, a verőfényt,
13733    1|                     kedveket, a hajfürtöket, a verőfényt, amely arcukon
13734    1|           tükröződött. Csak nevetni lehetett a nevetőkkel, amikor a Kiscelli
13735    1|                lehetett a nevetőkkel, amikor a Kiscelli utcából például
13736    1|                    harmincháromszor elmenjen a sarokkő mellett, amely egy
13737    1|                 alakjába volt kifaragva. Még a vallásos rómaiak idejéből
13738    1|                  rómaiak idejéből maradt itt a sarokkő, és valamely ókori
13739    1|                     már, amilyenek akkoriban a szentek voltak, akik az
13740    1|                    voltak, akik az erdőkben, a vízmerítő kutaknál, a szőlőhegyeken,
13741    1|              erdőkben, a vízmerítő kutaknál, a szőlőhegyeken, az országutakon
13742    1|          országutakon szerelemre buzdították a fiatalságot. Harminchárom
13743    1|               Harminchárom szépleány ment el a sarokkő mellett, és a sarokkőbe
13744    1|                     el a sarokkő mellett, és a sarokkőbe faragott, antik
13745    1|                      faragott, antik emberfő a régi világ erkölcseire intette
13746    1|                    világ erkölcseire intette a leányokat: "Szerető nélkül
13747    1|                    lássalak benneteket többé a Kiscelli utcában!"~1~A harminchárom
13748    1|                 többé a Kiscelli utcában!"~1~A harminchárom szépleány között
13749    1|                  felnőtt korukban is azokhoz a tengericsövekhez hasonlítottak,
13750    1|                hajdan bábuikat választották. A tengeri haját hajuk közé
13751    1|                    hajszínük hasonlatos volt a koraőszi kerthez, amikor
13752    1|                     koraőszi kerthez, amikor a szélfüttyre kezdenek táncolni
13753    1|                szélfüttyre kezdenek táncolni a hervadásuk előtt kipirult
13754    1|                     virágok.~Szellő Szilvia, a harminchárom szépleány egyike
13755    1|                  mondta el élettörténetét:~- A nagymama, akinél nálunk
13756    1|                      nagymama, akinél nálunk a világ teremtése kezdődik:
13757    1|                     kezdődik: fiatal korában a Szalon Mimihez járt kalapot
13758    1|                   járt kalapot varrni. Innen a Váci utcából szöktették
13759    1|                   Váci utcából szöktették el a kalaposlányokat gróf Podmaniczky
13760    1|           Podmaniczky és herceg Pejácsevics. A nagymama eleget emlegeti,
13761    1|                      milyen áldozatot hozott a családja kedvéért, amiért
13762    1|                     tisztességes lánynak, és a Szalon Mimitől egyenesen
13763    1|                       lovat nevezett el róla a lóversenytéren. "Fifi"-nek
13764    1|            lóversenytéren. "Fifi"-nek hívták a versenylovat, s ez jelentette
13765    1|                   nagymamát.~Szellő Szilvia, a harminchármak közül így
13766    1|                   mert maholnap rákövetkezik a végrendelkezés ideje, és
13767    1|                lélekkel hagyományozhatná azt a nagy kapcsos könyvet, amelybe
13768    1|           emberemlékezet óta eldugni szokták a bankókat.~- Szeretném, ha
13769    1|                    ha jó kezekben maradna az a csekélység, amit életemben
13770    1|                  rakparton, ahol alkonyattól a kisasszonnyal őgyelgett.
13771    1|                 óramutató szerint osztogatja a pofonokat: mama Ősbudavárában
13772    1|                  Ősbudavárában árult pezsgőt a Francia kastélyban. A Francia
13773    1|                pezsgőt a Francia kastélyban. A Francia kastélyban megfordult
13774    1|                minden gróf, olyan is, akinek a nevét se lehet már tudni,
13775    1|                     Imperiált! Mindig ezeket a szavakat hangoztatták a
13776    1|                      a szavakat hangoztatták a grófok. Mama az omnibusz
13777    1|            Ősbudavárába, és gyalog jött haza a nagymamához Óbudára. Sohase
13778    1|                     fiákerezni akarták vinni a Stefániára. Csak hallomásból
13779    1|                     Csak hallomásból ismerte a Víztorony melletti csárdát,
13780    1|                    ahol hajnalban terítettek a grófoknak és a táncosnőknek,
13781    1|                    terítettek a grófoknak és a táncosnőknek, a büfé-dámáknak
13782    1|                 grófoknak és a táncosnőknek, a büfé-dámáknak és a pincérlányoknak.
13783    1|             táncosnőknek, a büfé-dámáknak és a pincérlányoknak. Itt táncoltak
13784    1|                   mintha nem lett volna elég a muzsikából Ősbudavárában.
13785    1|                    muzsikából Ősbudavárában. A bolondok. Az eszeveszettek.
13786    1|                    ezeket az utóbbi szavakat a Kiscelli utcában anyjától,
13787    1|                     és helyes felfogása volt a mamának, amikor nem járt
13788    1|                     mamának, amikor nem járt a Víztoronyhoz táncolni.~Szellő
13789    1|                    hogy vasárnap elmulasszam a szentmisét. Tud egy helyet
13790    1|                   Tud egy helyet az udvaron, a tyúkól tetején, ahonnan
13791    1|                    ahonnan mindig megnézheti a toronyórát. S ezért nekem
13792    1|                     mint az óramutatónak. Ez a nagybajuszú óramutató vigyáz
13793    1|                    tőle telhetően helyeselte a mama álláspontját. - Legjobb
13794    1|                      Különben hány esztendős a mama?~- Szeptemberben, Kisasszony
13795    1|                     aztán kijelentette, hogy a mamát nem fogadhatná örökbe.~-
13796    1|                  magát fogadom el leányomul. A mamát legfeljebb a végrendeletem
13797    1|                leányomul. A mamát legfeljebb a végrendeletem végrehajtójának
13798    1|                   Szilvia nem messzire attól a helytől, ahol egy szén-
13799    1|                      pincér alszik, miközben a lábát kinyújtja az utcára.
13800    1|                  utcára. Egy asszony vasalja a pincér ingét, és egy lombtalan,
13801    1|                   csókolná meg az arcát azon a helyen, ahol a császárszakállnak
13802    1|                    arcát azon a helyen, ahol a császárszakállnak vagy legalábbis
13803    1|            császárszakállnak vagy legalábbis a "pakombart"-nak kellene
13804    1|              pakombart"-nak kellene nőni, ha a borbély azt megengedné.
13805    1|                   borbély azt megengedné. De a borbélynak is élni kell,
13806    1|                      ember módjára lemondott a szakállnövesztésről, pedig
13807    1|                  minden csínját-bínját tudja a szakállápolásnak. Nem az
13808    1|                     szakállápolásnak. Nem az a szakáll, amelyik nő, mint
13809    1|                    szakáll, amelyik nő, mint a csalán az árokban, hanem
13810    1|                  csalán az árokban, hanem az a szakáll, amelynek minden
13811    1|                     egyes szálára gondja van a szakálltulajdonosnak. Kezelni
13812    1|                     esővízzel kell öblögetni a szakállt - elsősorban. Másodszor
13813    1|                        elsősorban. Másodszor a szakáll formájának mindig
13814    1|                   mégpedig olyanképpen, hogy a szakállforma lelki érzéseknek
13815    1|                  viselni. Oldalszakáll volna a kedvence, amilyent Wekerle
13816    1|                      viselt. Ugyanezért arra a helyre kérte, szorgalmazta
13817    1|                   helyre kérte, szorgalmazta a csókot, amelyet arcán éppen
13818    1|             kérhetett volna személyliftet is a házba" - mond egy vicces
13819    1|                 Óbudán? - ismételte Szindbád a leányka szavait. - Hát hol
13820    1|                 nemsokára huszár módjára fog a nyakamban lovagolni, ha
13821    1|                    meggondolt arcvonásaival, a végtelenség jeléhez, a ∞-
13822    1|                       a végtelenség jeléhez, a ∞-hoz hasonló homlokával,
13823    1|                 járjak csörgőkért, amelyeket a tiszteletedre rázogassak!
13824    1|            görögdinnyeképű finánc járt ekkor a Duna-parton, aki a szentendrei
13825    1|                     ekkor a Duna-parton, aki a szentendrei vicinális mentén
13826    1|                     többször megcsókolta azt a helyet arcán, ahol a császárszakállnak
13827    1|                     azt a helyet arcán, ahol a császárszakállnak kellett
13828    1|                  magában egy olyan lány, aki a harminchárom szép leány
13829    1|                 megőrölni való, tiszta búzát a párkák, akik az emberi szívek
13830    1|                    alkalommal is megpróbálta a varázsló szavakat Szellő
13831    1|               szavakat Szellő Szilviánál, de a varázsló szavak is olyanok,
13832    1|                   viszonzott szerelem miatt.~A temető is olyan, mint egy
13833    1|                     Napközben is járnak erre a piacra, a boltba, egyik
13834    1|                     is járnak erre a piacra, a boltba, egyik városrészből
13835    1|                   boltba, egyik városrészből a másikba az asszonyok kosaraikkal,
13836    1|           mondanivalóikkal, pletykáikkal, és a férfiak, akik a temetőn
13837    1|             pletykáikkal, és a férfiak, akik a temetőn innen és túl is
13838    1|                   betérnek, mielőtt helyüket a temetőkertben elfoglalnák.~
13839    1|                    elfoglalnák.~Kiment volna a divatból a szerelem? - kérdezte
13840    1|                      Kiment volna a divatból a szerelem? - kérdezte magában
13841    1|               harminchármak egyikére, akinek a tánciskolából ide kellett
13842    1|                      beszámoljon mindazokról a tudományokról, amelyeket
13843    1|                     tudományokról, amelyeket a tánciskolában tanult. Bár
13844    1|        halálraítéltnek érezte magát Szindbád a "vonzalom" miatt, amelyet
13845    1|                     érzett, mégis érdekelték a modern táncok, a "vademberek
13846    1|                  érdekelték a modern táncok, a "vademberek tánca", amint
13847    1|                      szeretett volna elmenni a világból, amikor még a nők
13848    1|               elmenni a világból, amikor még a nők egy bécsi valcer mámorában
13849    1|                kevesebbet, mint azóta, mióta a szuppé-csárdást elfelejtették.~
13850    1|                  elfelejtették.~Kiment volna a divatból a szerelem a régi
13851    1|                      Kiment volna a divatból a szerelem a régi táncokkal
13852    1|                  volna a divatból a szerelem a régi táncokkal együtt? -
13853    1|                  Szilvia még mindig nem jött a tánciskolából, holott éppen
13854    1|          gondoskodott Szindbád.~Kiment volna a divatból a szerelem? - ismételte
13855    1|                      Kiment volna a divatból a szerelem? - ismételte Szindbád,
13856    1|                    is, amely szerelmes párok a holtak útmutatására teendőiket
13857    1|                    üldögélnek, kertészkednek a hervadt virágok között,
13858    1|                elárvult jegygyűrűs ujjaikkal a síri virágcserepekről, de
13859    1|                      özvegyembert lesik, aki a közelben elhunyt felesége
13860    1|                     lehet ismerni egy férfit a temetőben, mint a bálteremben.
13861    1|                     férfit a temetőben, mint a bálteremben. Olyan özvegyasszony
13862    1|                   aki végleg lemondott volna a férfiak ismeretségéről.
13863    1|                   elvarázsoló tekintetükben, a mézesmázos szavaik hatékonyságában
13864    1|                   szavaik hatékonyságában és a női nem esendőségében, s
13865    1|                   nem esendőségében, s ezért a szerelmet még házasság nélkül
13866    1|                     is elképzelgette magában a vén bohó.~Még mindig várakozott
13867    1|                      mindig várakozott azzal a csábítószerrel, amelyet "
13868    1|                házassági ígéretnek" neveznek a Szerelmi Tanácsadó utolsó
13869    1|                kalandorkodni szeretett volna a szerelem rózsás kertjében,
13870    1|              szerelem rózsás kertjében, mint a "jó párti" alakjában mutatkozni
13871    1|                  párti" alakjában mutatkozni a hölgyvilág álmaiban; hitt,
13872    1|                    élettörténetet, mint akár a múlt században, holott az
13873    1|            hallatlanul megkomolyodott.~Ebben a percben megjelent Szellő
13874    1|                      már méltatott alakjában a temetőn akart keresztülhaladni,
13875    1|                 akart keresztülhaladni, hogy a tánc utcájából a kötelességteljesítés,
13876    1|      keresztülhaladni, hogy a tánc utcájából a kötelességteljesítés, a "
13877    1|                      a kötelességteljesítés, a "rideg otthonokkal" teli
13878    1|             otthonokkal" teli utcába menjen. A tánciskolából és fürdőből
13879    1|                    felhevülten jönnek vissza a mindennapi életbe a nők.
13880    1|                   vissza a mindennapi életbe a nők. Szellő Szilvia egy
13881    1|             fiatalemberrel táncolta az estén a rókatáncot, és tánc után
13882    1|                     rókatáncot, és tánc után a fiatalember megmutatta azokat
13883    1|              amelyeket egy barátja készített a Kevély-hegyi turistakirándulás
13884    1|                  turistakirándulásra megyünk a Bandával. Remélem, velünk
13885    1|                      Szilvia? Majd én leszek a partnere. És újra fotografálunk."
13886    1|           fotografálunk." Nem mondott többet a folyammérnökségi fiatalember...
13887    1|              fiatalember... Szindbád, amidőn a temetőben Szellő Szilvia
13888    1|                  mégis azt vette észre, hogy a leánnyal valami "változás"
13889    1|                      szórakozottan hallgatta a tervezett végrendelkezést,
13890    1|                   tervezett végrendelkezést, a gondolatai láthatólag másfelé
13891    1|                   láthatólag másfelé jártak (a tervezett kiránduláson és
13892    1|                    tervezett kiránduláson és a tervbe vett turistapartneren),
13893    1|                  hogy mit is jelentenek azok a "kint levő követelések",
13894    1|             nézegette, amelyben még remegett a tánctól elábrándozott lába,
13895    1|                   elábrándozott lába, mintha a zene hangjai nem távoztak
13896    1|                csókolta meg Szindbádot (azon a helyen, ahol vörhenyes barnán,
13897    1|                      lordé: növekedett volna a szakáll, ha erre Szindbád
13898    1|               Szindbád jótékony kezét, amely a harmadik kerületnek abban
13899    1|                    harmadik kerületnek abban a részében, ahol Fővárosi
13900    1|                  mindig pártfogóan simogatta a leányka hajszálait. Szellő
13901    1|                    Öregasszonyok házában, és a folyammérnökség egyik tisztviselőjére
13902    1|               gondolva töltötte estéjét.~3~- A regényíró királynét is Szilviának
13903    1|                  Szilviának hívják, de ebben a lányban semmi sincs egy
13904    1|           keresztelték Szilviának, amikor ez a név az egész világon divatba
13905    1|                 foglalkozás nélkül ballagott a Bánat utcában, ahol a kenőasszonyok
13906    1|              ballagott a Bánat utcában, ahol a kenőasszonyok laknak. Régi
13907    1|               mindenféle nyavalya ellen, így a szerelmi csalódások ellen
13908    1|                  gyógyíttatta magát. Mialatt a kenőasszony dörzsölgette
13909    1|              kenőasszony dörzsölgette fájós, a sok mendegéléstől fáradt
13910    1|                 felnyögött:~- Megváltoztatom a végrendeletem. Ancengrubernénak
13911    1|                      Ancengrubernénak hívták a gyógyítással foglalkozó
13912 Alom|                    Mindenki álmodik. Csak az a különbség az álmodók között,
13913 Alom|                   magában hordja álmát, amíg a másik nyomban elfelejti:
13914 Alom|                   nyomban elfelejti: elfújta a hajnali szellő, mint a viráglevelet.~
13915 Alom|               elfújta a hajnali szellő, mint a viráglevelet.~Legtöbbet
13916 Alom|               viráglevelet.~Legtöbbet persze a nők álmodják. A nők között
13917 Alom|             Legtöbbet persze a nők álmodják. A nők között ritka az olyan,
13918 Alom|                      nyugtalanító, mint akár a nők hajába akadt halálfejes
13919 Alom|                   akadt halálfejes pillangó.~A nők után az álmok karavánjai
13920 Alom|                sápadt képű emberek nézegetik a hold fogyását vagy telését.
13921 Alom|                  hold fogyását vagy telését. A rabok álmai könnyűvé teszik
13922 Alom|                  rabok álmai könnyűvé teszik a mérlegnek azt a serpenyőjét,
13923 Alom|              könnyűvé teszik a mérlegnek azt a serpenyőjét, amelybe szomorú
13924 Alom|                szomorú életsorsuk van vetve, a másik serpenyőbe pedig a
13925 Alom|                     a másik serpenyőbe pedig a kegyetlen törvény. Csak
13926 Alom|                       Csak nézzük meg azokat a képeket, amelyeket felébredése
13927 Alom|                      felébredése után rajzol a szegény rab a börtöne falára.
13928 Alom|                    után rajzol a szegény rab a börtöne falára. Vagy hallgassuk
13929 Alom|                    Vagy hallgassuk meg, hogy a börtönlakók hogyan magyarázgatják
13930 Alom|                 nyomban elfelejteni.~Hát még a vízpartokról hányan néznek
13931 Alom|                   vízpartokról hányan néznek a reggeli napsugárban eltáncoló
13932 Alom|                   után? Nem kevesebben, mint a halászok, akik álmaikban
13933 Alom|                  Álomban színültig telve van a háló zsákmánnyal, és az
13934 Alom|                     csuka se talál menedéket a halász elől.~A szabadban
13935 Alom|                     menedéket a halász elől.~A szabadban élő emberek, pásztorok,
13936 Alom|                     szebbeket álmodnak, mint a királyok, mert az ő álmaikhoz
13937 Alom|                     álmaikhoz az éji szél és a kosok bégetése szolgáltatja
13938 Alom|                  kosok bégetése szolgáltatja a muzsikát, amit azok nem
13939 Alom|                    Az álom tengeréből jönnek a nyájak, amelyeknek aranynapsugárból
13940 Alom|              amelyeknek aranynapsugárból van a bundájuk. Az álom földjein
13941 Alom|                      Az álom földjein nő meg a búzakalász olyan magasra,
13942 Alom|                      álom mezőin olyan kövér a legelő, mint akár a bibliai
13943 Alom|                    kövér a legelő, mint akár a bibliai József hét bő esztendejében.~
13944 Alom|             esztendejében.~És ha betekintünk a meddő asszonyok álmaiba,
13945 Alom|                mezőségein, de az ikrek, azok a várva várt kis égi jövevények
13946 Alom|                      ha napközben irtózna is a gyermeksírástól. Nem ritkaság,
13947 Alom|                      Nem ritkaság, hogy ezek a karban fogódzó csecsemők
13948 Alom|                    akiknek nincs még bekötve a fejük, és a leányzó nem
13949 Alom|                      még bekötve a fejük, és a leányzó nem meri senkinek
13950 Alom|                    bevallani álmát.~Hát azok a komor férfiak (a bikák),
13951 Alom|                    Hát azok a komor férfiak (a bikák), akik látszólag oly
13952 Alom|            álldogálnak életük folyamán, mint a fenyőfa a hegytetőn: vajon
13953 Alom|                     folyamán, mint a fenyőfa a hegytetőn: vajon nem álmodnak-e
13954 Alom|                felébredésük után? Nincsen az a zordon, asszonytalan férfi,
13955 Alom|              valamely láthatatlan asszonynak a keze. Felébredéskor ám hiába
13956 Alom|               Felébredéskor ám hiába nyúlnak a szívük gödréhez, már eltűnt
13957 Alom|                gödréhez, már eltűnt onnan az a drágalátos női kéz - ám
13958 Alom|                    volna ki.~Az álom nemcsak a jövő időt példázza (amelyben
13959 Alom|                      időt példázza (amelyben a babonások hisznek), hanem
13960 Alom|               módjára visszafelé megy azokon a bejárt életutakon, amelyekre
13961 Alom|                      akik elmaradtak valahol a múlt időben.~Hát azt az
13962 Alom|                     felébredésekor is keresi a kezében? Gyáva kis papucskészítő
13963 Alom|                      papucskészítő ő valahol a damaszkuszi kapu mellett,
13964 Alom|               damaszkuszi kapu mellett, ahol a Keletre utazók igazíttatják
13965 Alom|          igazíttatják meg vele sarujukat. És a kalapálás aznap vígabban
13966 Alom|                      vígabban folyik, amikor a suszter néhány oroszlánt
13967 Alom|                     az, aki oroszlán módjára a jobb oldalán alszik. De
13968 Alom|                  bátorság kell, hogy az emer a szívére feküdjön. A szív
13969 Alom|                     emer a szívére feküdjön. A szív tele van mindenféle
13970 Alom|              kényszeríteni. Hiába nyomjuk el a szívet álom közben: a nyilas
13971 Alom|                     el a szívet álom közben: a nyilas akkor is eltalálja
13972 Alom|                 mindig tanácstalanul nézeget a világban. Mindez pedig azért
13973 Alom|                 Mindez pedig azért van, mert a szívet védeni akarjuk a
13974 Alom|                      a szívet védeni akarjuk a nyilas elől.~Ha a hold kulcsa
13975 Alom|                    akarjuk a nyilas elől.~Ha a hold kulcsa XI-et mutatna,
13976 Alom|                    száz esztendővel ezelőtt, a babonás-könyvek mindenféle
13977 Alom|                       Pedig az nem más, mint a testnek a szomjúsága. Nagyobb
13978 Alom|                      nem más, mint a testnek a szomjúsága. Nagyobb baj
13979 Alom|                azoknál, akik úgy érzik, hogy a szívük szomjúhozik álmukban.~
13980 Alom|                    álmukban.~Mikor született a féltékenység? Száz eset
13981 Alom|             kilencvenszer álomban jön elő ez a kínzó, gyötrelmes érzelem,
13982 Alom|                    nem hunyhatja le az ember a szemét, mint azt éber állapotban
13983 Alom|                      és ezért kínozza magát. A skorpió módjára. Tudja,
13984 Alom|                      az erdőben elfűrészelte a fák derekát, hogy azok majd
13985 Alom|                    hogy azok majd agyonüssék a jámbor utazót, aki a rablók
13986 Alom|              agyonüssék a jámbor utazót, aki a rablók bunkója elől megmenekült.~
13987 Alom|                   erdőbe, és bocsánatot kért a fáktól. De azok szomorúan
13988 Alom|                      néztek rá - mit sem ért a bocsánatkérés, miután már
13989 Alom|                 állatokat, vasvilla nyelével a jámbor barmokat, amelyek
13990 Alom|                     barmokat, amelyek bőgtek a fájdalomtól, a szíjostorral
13991 Alom|                amelyek bőgtek a fájdalomtól, a szíjostorral a szegény lovakat,
13992 Alom|                  fájdalomtól, a szíjostorral a szegény lovakat, amelyek
13993 Alom|            kötőfékjeiket, de bántalmazta még a fiatal ebeket is, amelyek
13994 Alom|                     ebeket is, amelyek pedig a kutyák szokása szerint hízelkedve
13995 Alom|                  lábaihoz... És ha elérhette a galambok dúcait, akkor kitépdeste
13996 Alom|                    Emberünk alig várta, hogy a verebek megszólaljanak,
13997 Alom|                 éjjel. Bizonyára tudták ezek a koránkelő madarak, hogy
13998 Alom|                      lármáztak. Mit tehetett a szegény, álmában elfáradt
13999 Alom|               álmában elfáradt ember? Elment a gyapjas kosokhoz, és megvakargatta
14000 Alom|                   kosokhoz, és megvakargatta a tavaszi szarvuk tövét, mert