Part

16501  Reg|                    férfiakról mindig az volt a véleményem, hogy önzők,
16502  Reg|                    nem gondolja, hogy Budán, a Trieszt-szállodában szándékozom
16503  Reg|                      el akart ásni bennünket a régi házba, míg ő maga élte
16504  Reg|                   Georgina kedves legyen, és a levest tányéron az ágyához
16505  Reg|                     megnéz, Párizsból kaptam a kalapjaimat, és ezerforintos
16506  Reg|                    főherceg annyit térdepelt a lábaim előtt, amennyit akartam.
16507  Reg|                      sohasem vonta meg tőlem a barátságát. Egy nagyvilági
16508  Reg|                     rossznak is lennie, mert a főherceg térdepel lábánál.
16509  Reg|                      az egész élet! Ördögbe! A leányom ragyogó, szép, fiatal!
16510  Reg|                     tűzzenek bennünket, mint a lepkéket.~- A hölgyeknek
16511  Reg|                bennünket, mint a lepkéket.~- A hölgyeknek szabadságukban
16512  Reg|               olvasott az öreg asszonyságnak a budai korzón vagy a Halászbástyán,
16513  Reg|            asszonyságnak a budai korzón vagy a Halászbástyán, hogy valóban
16514  Reg|                      terveit óhajtotta tudni a jövőre nézve.~Az asszony
16515  Reg|                  Miért nem szeret úgy, amint a nő a férfit szeretni szokta?~-
16516  Reg|                   nem szeret úgy, amint a nő a férfit szeretni szokta?~-
16517  Reg|                     már magam, mintha igazán a menyasszonya, a felesége
16518  Reg|                mintha igazán a menyasszonya, a felesége volnék. Hisz senkit
16519  Reg|                türelmetlenkedik? Itt vagyok, a magáé vagyok. Esküszöm,
16520  Reg|                     ő nagyon furcsa asszony. A fejébe vette, hogy azt a
16521  Reg|                     A fejébe vette, hogy azt a kis vagyont, amit játékon
16522  Reg|                  nyeri vissza. Játszani akar a turfon. Pedig ennek, ugye,
16523  Reg|           szenvedélyes sportsman.~- Ez volna a legkisebb baj - felelt Szindbád. -
16524  Reg|                     ideje, hogy beiratkozzon a színiakadémiára...~- Majd
16525  Reg|                     öreg asszonyság még csak a nyolcszázadik lépésnél tartott,
16526  Reg|                   tudott addig felelni, amíg a kilencszázadik lépés is
16527  Reg|               mondani... De Georgina elvonta a kezét kezéből, és az egykori
16528  Reg|                      fáradtan megérkezett.~- A szállodai szobalánytól azt
16529  Reg|              szobalánytól azt hallottam hogy a Makkalsóban nagyszerű frankfurtit
16530  Reg|                  előre, mielőtt pihent volna a kilencszáz lépés után.~-
16531  Reg|               Mariett bezzeg nem tűrte, hogy a cselédekkel szóba álljon.~
16532  Reg|                    cselédekkel szóba álljon.~A Makkalsóbeli vacsora után
16533  Reg|             bizalmasan félrevonta Szindbádot a fogadóban, mialatt Georgina
16534  Reg|                       Kérem, helyezze el ezt a gyűrűt megfelelő helyen.~
16535  Reg|            Körülbelül ötven forintot tesz ki a tartozásunk a szállodában.
16536  Reg|               forintot tesz ki a tartozásunk a szállodában. Mariett, nem
16537  Reg|                      nem pénzt kértem, hanem a gyűrűm elzálogosítására
16538  Reg|                    föl. Ismeretlen nő vagyok a városban. Bármely úriembert
16539  Reg|                    és indulatok kergetődztek a szívében. Átvette a gyűrűt.~-
16540  Reg|             kergetődztek a szívében. Átvette a gyűrűt.~- Vén banya - gondolta
16541  Reg|                Ismerlek.~Másnap visszaküldte a gyűrűt, valamint mellékelt
16542  Reg|                     asszony azt üzente, hogy a feje fáj. Harmadnap Georgina
16543  Reg|                 Szindbádunkat lakásán, amely a Két oroszlánhoz címzett
16544  Reg|                         Srics... - ismételte a másik.~- Örvendek - felelte
16545  Reg|                kivonta.~Szindbád végignézett a köpönyeges férfiakon, komoly,
16546  Reg|                  modorban szoktak viselkedni a szalonokban vagy a társas
16547  Reg|                viselkedni a szalonokban vagy a társas összejöveteleknél.
16548  Reg|                    társas összejöveteleknél. A nadrágjuk azonban kissé
16549  Reg|                  Szindbád kitalálhatta, hogy a katonai irodákban működnek
16550  Reg|                   katonai irodákban működnek a vészjósló arcú férfiak.~-
16551  Reg|                       Húsz helyen is voltunk a városban, ahol ön meg szokott
16552  Reg|                      szokott fordulni.~- Még a Trieszt-szállodában is -
16553  Reg|                   Remélem, jól ráijesztettek a hölgyekre. - "Srics", aki
16554  Reg|                Csupán megüzentük önnek, hogy a saját érdekében jelentkezzék
16555  Reg|                      uraim - felelt Szindbád a szavakat harapdálva. - Az
16556  Reg|                    harapdálva. - Az urak tán a térparancsnoksághoz vannak
16557  Reg|                    csapatnál vagyok - felelt a hórihorgas Spics meglehetősen
16558  Reg|                    meglehetősen hangsúlyozva a szavakat. - Íme a névjegyem.~
16559  Reg|               hangsúlyozva a szavakat. - Íme a névjegyem.~Srics hasonlóképpen
16560  Reg|                        gondolta Szindbád, és a falnak fordult, hogy még
16561  Reg|                  reggelig töltötte az idejét a kártyaasztal mellett, ahol
16562  Reg|                    jutott volna eszébe, hogy a helyzet nem olyan könnyű,
16563  Reg|                      indult el bolond fejjel a világba. Nagyon lehetséges,
16564  Reg|                      azért küldött katonákat a párbajra való kihíváshoz,
16565  Reg|               párbajra való kihíváshoz, mert a katonatiszteknek nem föltétlenül
16566  Reg|                    komolyan szokták fölfogni a párbajt. Pálházi, mint egykori
16567  Reg|             gárdatiszt, valószínűleg magától a budapesti térparancsnoktól
16568  Reg|             budapesti térparancsnoktól kérte a szekundánsokat.~Szindbád
16569  Reg|                  izgatottságot érzett, amint a két zordon kapitányra gondolt.
16570  Reg|                      gondolt. Az ördögbe is, a kapitányok a sarzsijukkal
16571  Reg|                     ördögbe is, a kapitányok a sarzsijukkal is játszanak.
16572  Reg|                   sarzsijukkal is játszanak. A párbaj komolynak ígérkezik.~
16573  Reg|              leghíresebb párbajszakértőjének a szobájában ült.~A szakember
16574  Reg|        párbajszakértőjének a szobájában ült.~A szakember a Belvárosban
16575  Reg|                  szobájában ült.~A szakember a Belvárosban lakott, és két
16576  Reg|                 pirosak és üdék voltak, mint a rügyecskék, amelyek az erkélyen
16577  Reg|              rügyecskék, amelyek az erkélyen a dézsába ültetett fácskán
16578  Reg|                     dézsába ültetett fácskán a tavaszi délben kidugdosták
16579  Reg|                     Gránitz (mert így hívták a szakembert), és vastag,
16580  Reg|               ellátjuk... Flórica, lesúrolod a bábudról a festéket. Aztán
16581  Reg|                Flórica, lesúrolod a bábudról a festéket. Aztán majd halovány
16582  Reg|                  majd halovány lesz az arca.~A csöpp leányka bánatában
16583  Reg|                    szívecskéjéhez szorította a mosakodás alatt szenvedő
16584  Reg|              elszomorodva.~- Már elég tiszta a baba - folytatta Gránitz,
16585  Reg|                ábrándos tekintete volt, mint a kisleányainak. - Hát miben
16586  Reg|               Szindbád néhány szóval jelezte a felvidéki városkában való
16587  Reg|                     tartózkodást, Georginát, a színpadot... Gránitz olyan
16588  Reg|                 jókedvűen mosolygott, mintha a világ legmulatságosabb történetét
16589  Reg|             hallgatná.~- Az asszonyokkal van a legtöbb baj - mondta szelíden.~
16590  Reg|             homlokkal, és többször ismételte a nevet, mintha bikanyakán
16591  Reg|                    elhelyezkedő nagy fejében a létrákon szaladgálna e percben
16592  Reg|                    pisztolylövő. Pétervárott a francia attasét agyonlőtte,
16593  Reg|           láthatatlan könyvből betűzgetne. - A kardot is érti... No, majd
16594  Reg|                  saját segédtársam rontja el a dolgokat. Katonákkal van
16595  Reg|                    szóra. Észre van szükség. A katona urak - asszonydologról
16596  Reg|                    egy kicsit.~Fölugrott, és a kis tavaszi bimbóval körben
16597  Reg|                      bimbóval körben forgott a szobában, hozzá halkan énekelt
16598  Reg|                       mondta, kezet szorítva a párbajok szakemberével. -
16599  Reg|                   kezedben töltött pisztoly, a másikban élesre fent kard
16600  Reg|                egynéhányszor. Persze, mindig a felem érdekében, ha a tárgyalások
16601  Reg|                 mindig a felem érdekében, ha a tárgyalások nem mentek simán.
16602  Reg|           tárgyalások nem mentek simán. Mert a párbajsegédek legtöbbje
16603  Reg|                        Hát eresztettem vért, a saját vérükből. De azért
16604  Reg|                 verekedni. Kár, hogy muszáj!~A szakember azután felültette
16605  Reg|                  szakember azután felültette a kisleányokat az asztalra,
16606  Reg|           buzgalommal kezdte helyreigazítani a tánc közben megbomlott cipőszalagocskákat.~
16607  Reg|               megbomlott cipőszalagocskákat.~A tárgyalások napokig tartottak
16608  Reg|                tárgyalások napokig tartottak a zordon katonákkal. Gránitz
16609  Reg|                      vidám mosollyal jött le a tiszti kaszinóból, ahol
16610  Reg|                   kaszinóból, ahol esténként a párbajsegédek tanácskoztak.~-
16611  Reg|                    hogy tíz lépésre kiálljon a golyó elé. Ha parancsolnak
16612  Reg|           parancsolnak velem, itt vagyok. De a felemet nem engedem kiállani.
16613  Reg|                felemet nem engedem kiállani. A katona uraknak ez sehogy
16614  Reg|                      pedig megyek haza, mert a leánykáim várnak. Aludj
16615  Reg|                 leánykáim várnak. Aludj jól.~A budai hölgyek, bár nem szóltak
16616  Reg|                      nem szóltak Szindbádnak a kapitányokról, sem kérdést
16617  Reg|                   kérdést nem intéztek hozzá a dolgok mibenlétéről, úgy
16618  Reg|            mibenlétéről, úgy látszik, tudtak a tárgyalásokról. Az öreg
16619  Reg|                     halálra öldösték egymást a színésznő miatt. Ki lehetett
16620  Reg|                  miatt. Ki lehetett volna az a színésznő, ha nem ő, maga
16621  Reg|                    maga Walter Keresztélyné, a baritonista neje, mindaddig,
16622  Reg|                     Szindbád karjába öltötte a kezét a budai korzón, a
16623  Reg|                      karjába öltötte a kezét a budai korzón, a Halászbástyán
16624  Reg|                      a kezét a budai korzón, a Halászbástyán és a Vérmező
16625  Reg|                   korzón, a Halászbástyán és a Vérmező körül, kiderült,
16626  Reg|                  odaadó pillantást, amellyel a veszélyben levő férfiút
16627  Reg|                kitérés! Nem ajánlható eléggé a lovagi torna, a párbaj fiatalemberek
16628  Reg|             ajánlható eléggé a lovagi torna, a párbaj fiatalemberek figyelmébe,
16629  Reg|                     megnyerésére igyekeznek. A kard és pisztoly megszépíti
16630  Reg|                  kard és pisztoly megszépíti a férfiakat a nők szemében,
16631  Reg|              pisztoly megszépíti a férfiakat a nők szemében, mert hiszen
16632  Reg|                hiszen ők többet gondolkoznak a fantáziájukkal, mint az
16633  Reg|            fantáziájukkal, mint az eszükkel. A párbaj a legokosabb nő előtt
16634  Reg|                   mint az eszükkel. A párbaj a legokosabb nő előtt is misztikus,
16635  Reg|                   rejtelmes fogalom, ahonnan a hősök győztesen érkeznek
16636  Reg|                    nőktől párbajom előtt, és a párviadal után gyakran többet
16637  Reg|                 többet kaptam, mint amennyit a legboldogabb férfi is el
16638  Reg|                      Csak hadd párbajozzanak a fiatal férfiak, de az öregek
16639  Reg|                gyakorta tüzesebben lángolnak a rőzse lángjánál. A hölgyek
16640  Reg|                 lángolnak a rőzse lángjánál. A hölgyek mindig megérdemelnek
16641  Reg|                     mindenüket adják cserébe a párviadal hősének. Nincs
16642  Reg|                   hősének. Nincs szebb dolog a világon, mint nőkért verekedni,
16643  Reg|                tekintette önmagát, esténként a budai várkert alatt szinte
16644  Reg|                    percig sem eresztette el. A haját e napokban nem fésülte
16645  Reg|                 haját e napokban nem fésülte a régi gondossággal, és finom
16646  Reg|                      arca hírét sem hallotta a rizspornak, halovány és
16647  Reg|                  gyengéd volt az anélkül is. A lágy barna fürtök füle mellett
16648  Reg|                     bizalmatlan lett ezekben a napokban. A kezét Szindbád
16649  Reg|                     lett ezekben a napokban. A kezét Szindbád kabátja zsebébe
16650  Reg|                    kabátja zsebébe dugta, és a férfi bajuszát, haját szemérmesen
16651  Reg|                    szemérmesen megsimogatta. A régi hosszú, forró csókokról
16652  Reg|                     néha fölébreszteni vélt. A földre szegezte a szemét,
16653  Reg|                      vélt. A földre szegezte a szemét, és lábát álmodozva
16654  Reg|                    márciusi estékre gondolt, a lilaszínű régi házakra,
16655  Reg|                      lilaszínű régi házakra, a hegyoldalban felvillanó
16656  Reg|                     felvillanó lámpácskákra, a kőszentre, amelynek fülkéjében
16657  Reg|                  alagútra, ahol gondolkozva, a visszhangot figyelve haladtak
16658  Reg|             visszhangot figyelve haladtak át a nedves falak mellett, gyakorta
16659  Reg|                       mint ekkor.~Talán csak a kezét kellett volna kinyújtani,
16660  Reg|                     élet-halál harcra indul.~A Vérmező tájékán az öreg
16661  Reg|                       De ki nem állhatom azt a monoklis majmot. Csak grófoknak
16662  Reg|                   volt.~Azután nem beszéltek a dologról, de Szindbád ennyiből
16663  Reg|                      hogy Pálházi érdeklődik a hölgyek iránt, bár olyan
16664  Reg|                   Későbben, sokára, túl ezen a történeten az is kiderült,
16665  Reg|                  asszonyság bizony elfogadta a pénzt Pankotai ügyvéd úrtól,
16666  Reg|                   tértek, az öreg asszonyság a retiküljéből elővette aranyfoglalatú
16667  Reg|                  alatt egyszer sem használt. A sötétben végigmérte a meglehetősen
16668  Reg|              használt. A sötétben végigmérte a meglehetősen ódon és elhanyagolt
16669  Reg|               Georgina. - De azért ne bántsd a Triesztet, mama. Mindig
16670  Reg|                   szekerek csengős lovaikkal a fogadó udvarára hajtanak.
16671  Reg|                    várom, hogy mikor jön már a nehéz postakocsi az angol
16672  Reg|                    angol regényekből és vele a különböző utazók, akikről
16673  Reg|                 mondani, leányom - javította a mama, és elégedetlenül dugta
16674  Reg|                      dugta vissza szemüvegét a retikülbe.~Szindbád felkísérte
16675  Reg|               retikülbe.~Szindbád felkísérte a hölgyeket második emeleti
16676  Reg|                     szobácskájukig, midőn is a félhomályos folyosón sikerült
16677  Reg|               sikerült Georgina nyakát hátul a füle mellett megcsókolnia.
16678  Reg|                    az asszony hátranyújtotta a kezét, és szinte boldogan
16679  Reg|                         TIZENEGYEDIK FEJEZET~a nők rejtélyességéről~A Két
16680  Reg|               FEJEZET~a nők rejtélyességéről~A Két oroszlánban, ahol Szindbád
16681  Reg|                      erkélye volt, ahol csak a szobalány szokott üldögélni,
16682  Reg|                       Öreg urak hotelje volt a Két oroszlán, akik harminc
16683  Reg|            családnélküli kúriai bíró alkotta a fogadó törzsközönségét.
16684  Reg|                   szólította az egész világ. A szobaasszonyok, mindmegannyi
16685  Reg|              bóbitáikkal, igen halkan jártak a vastag szőnyegeken, Szeller,
16686  Reg|                 vastag szőnyegeken, Szeller, a bérszolga még abban az időben
16687  Reg|                   még abban az időben került a házhoz, amikor az Arany
16688  Reg|                   Arany sast lebontották, és a Sas régi vendégei az Oroszlánba
16689  Reg|                 szerződtetését is követelték a tulajdonostól.~Szeller sohasem
16690  Reg|                      lépteivel úgy járt-kelt a hotelben, mintha ő maga
16691  Reg|               vitázott politikai kérdésekről a kúriai bírákkal. Volt egy
16692  Reg|                     Pesten. Szeller ilyenkor a kocsi bakjára ült, de féloldalt
16693  Reg|                      de féloldalt csupán, és a "vendégével" kedélyesen
16694  Reg|               kezdett.~- Ültesse le!~Szeller a kalapját forgatta.~- Nem
16695  Reg|                       kérdezte. - Ha egyszer a nők elkezdenek ide járni,
16696  Reg|                      ördög se bírja ki ebben a hotelben.~Szindbádnak nem
16697  Reg|                      amint Szindbádra emelte a tekintetét.~- Az Istenért,
16698  Reg|                       és nyugodtan megindult a lépcső felé. Szindbád határozatlanul
16699  Reg|                eldönteni, hogyan végződik ez a kaland. Mariett, amint előtte
16700  Reg|                kaland. Mariett, amint előtte a lépcsőn haladt, nem fukarkodott
16701  Reg|                   annak lenni, aki magát itt a hegytetőn meglátogatja -
16702  Reg|                      kalapját kezében tartva a lépcsőfőnél állott, és éppen
16703  Reg|                     és éppen eleget csóválta a fejét, amíg Mariett felkapaszkodott.
16704  Reg|                valamelyik öreg bíró meglátja a jelenetet.~Szindbád szobájában
16705  Reg|             szobájában Mariett megfordította a kulcsot a zárban. A sapkáját
16706  Reg|                      megfordította a kulcsot a zárban. A sapkáját levette
16707  Reg|            megfordította a kulcsot a zárban. A sapkáját levette fejéről,
16708  Reg|                   vont.~- Magam sem tudom... A segédeim belemennek-e a
16709  Reg|                      A segédeim belemennek-e a dologba... Bizonytalan.~-
16710  Reg|                       bandázs nélkül, viadal a végkimerülésig... Így van?~-
16711  Reg|                  Hisz még nem is felelt arra a kérdésre, amelyet feltettem.~-
16712  Reg|                rejtelmes híradásokról. Midőn a gyermeket akarták elragadni...
16713  Reg|                      Maga nyomban megtalálja a rejtett kis fogadót, és
16714  Reg|                      minden bajnak, rossznak a kútforrása... Szeretnék
16715  Reg|                    látni. Hogy vagyunk azzal a rejtélyes információval?~-
16716  Reg|             amelyeknek kitűzött foglalkozása a megfigyelés, tájékozódás
16717  Reg|                   tájékozódás és más efféle. A tőzsdei dolgokról meglehetős
16718  Reg|                     azonban már túl vagyunk. A doktor most ismét szolgálatunkban
16719  Reg|               Georgina színházi fellépéséről a kellő időben értesítette.~
16720  Reg|            elgondolkozott:~- Ami azt illeti, a doktor jelleméért magam
16721  Reg|                 mások titkait ne fürkésszék. A doktor ez az ember. Belenyugszom.~-
16722  Reg|                 ember. Belenyugszom.~- És ez a titokszerű férfiú küldte
16723  Reg|                  semmi különösebb szándékom, a doktornak óvatosságból mégsem
16724  Reg|                hiszem, Pálházi úr várt volna a pályaudvaron. Nekem pedig
16725  Reg|                      ön?~- Azelőtt forgattam a kardot. Régen.~- Pálházi
16726  Reg|                     olyan ostoba, amilyennek a férfiak a legtöbb nőt hinni
16727  Reg|                 ostoba, amilyennek a férfiak a legtöbb nőt hinni szokták.
16728  Reg|                szokták. Igen jól tudom, hogy a párbajnál, éles kardnál
16729  Reg|                    hogy valakinek helyén van a szíve, és határozott a szándéka.
16730  Reg|                   van a szíve, és határozott a szándéka. Ön meg akarja
16731  Reg|                     akarja ölni Pálházit? Ez a szándéka?~- Dehogy - felelt
16732  Reg|                     Szerencse kell hozzá. Ez a titka.~- Ön szerencsés ember? -
16733  Reg|                 másodpercig fürkészve nézett a Mariett szürke szemébe.
16734  Reg|                   kis párbaj ennyire kihozza a sodrából a leghidegebb nőt!"~-
16735  Reg|                   ennyire kihozza a sodrából a leghidegebb nőt!"~- Mást
16736  Reg|                      egy, Georgina. Georgina a gyermekét sem szereti. Mi
16737  Reg|                  szereti. Mi szívvel jöttünk a világra, és a szívünkre
16738  Reg|                szívvel jöttünk a világra, és a szívünkre hallgatva sok
16739  Reg|                      pompázni szeretne, mint a jég tükröződik a napban.
16740  Reg|              szeretne, mint a jég tükröződik a napban. A jég olvad. Georgina
16741  Reg|                     jég tükröződik a napban. A jég olvad. Georgina soha.
16742  Reg|                gyermekét és mindazokat, akik a régi házban vannak, gondtalan,
16743  Reg|                   bárhol, bármerre kártyázik a világon, mert kártya nélkül
16744  Reg|                 Georgináról sohasem veszi le a szemét. Azt hiszi, hogy
16745  Reg|                  hiszi, hogy Pálházi nem tud a budai sétákról? Az ő kezei
16746  Reg|                  ezért nem mérgezték meg önt a mai napig, Szindbád úr.~-
16747  Reg|                   asszonynak szemébe nézett. A kis tűzpontocskák sietve
16748  Reg|                    sietnének végig téli este a havas utcán. Finom orra,
16749  Reg|                kastélyok falképein láthatni, a régi ladyk orra volt. Összeszorított
16750  Reg|                      körül pirosra hevítette a száraz ajkakat a forró lehelet.~-
16751  Reg|                   hevítette a száraz ajkakat a forró lehelet.~- Ha tudtam
16752  Reg|                 könnyű fátyol ereszkedett.~- A férfiak mind ostobák.~Szindbád
16753  Reg|                    mit kíván tőlem, Mariett, a maga kedvéért mindent megteszek.~-
16754  Reg|                 Tudja Isten, mióta ön elment a városból, azóta álmodozó,
16755  Reg|                Gyakran álmodtam Georginával, a mamával, magával... És arra
16756  Reg|              ébredtem, hogy patakban folynak a könnyeim. Hát nem vagyok
16757  Reg|                     Hát nem vagyok szamár?~- A legdrágább teremtés a földön -
16758  Reg|                        A legdrágább teremtés a földön - felelt halkan Szindbád,
16759  Reg|                   felelt halkan Szindbád, és a gyönyörű, előkelő teremtés
16760  Reg|                      rendre szemügyre vette.~A keze, bár látszik rajta,
16761  Reg|                      hamvas haja friss, mint a most lekaszált sarjú. És
16762  Reg|                    rétek illatára emlékeztet a gyönge parfüm, amely ruhájából
16763  Reg|                 rendetlenséggel pihennek itt a szép főn, amint Mariett
16764  Reg|                Mariett szűk fekete ruhájában a kanapé közepén helyet foglal.
16765  Reg|                 foglal. Lábszárai, amelyeket a divatos szoknya sejtetni
16766  Reg|                   harisnya, amilyent egyszer a főhercegnő udvarhölgyén
16767  Reg|                 gyorsan túl akarna esni ezen a témán. - Pálházi elég férfi
16768  Reg|                   aki amellett konokul bízik a szerencséjében, mert már
16769  Reg|                   előnyére is, és nyilván az a szándéka, hogy az első rohammal
16770  Reg|                   ezen.~- Dehogynem. Ó, hogy a férfiak mindig abban a tévhitben
16771  Reg|                  hogy a férfiak mindig abban a tévhitben vannak, hogy minden
16772  Reg|                     szamár. Megengedem, hogy a többség az. De lássa, én
16773  Reg|                 tisztában vagyok azzal, hogy a férfiak egy kardpárbaj előtt
16774  Reg|                    akiknek már többször volt a kezükben kard. Lánykoromban
16775  Reg|               áltámadások és halálos vágások a fedetlen gyomorra vagy hasra...
16776  Reg|                     tulajdonsága, amelyeknek a tudata eddig csak szunnyadozott
16777  Reg|             fölébredt, és meglátom önben azt a páratlan, csodálatos nőt,
16778  Reg|           vágyakozott. Asszonyom, fogadja el a szívemet. Mariett, ne utasítsa
16779  Reg|                     vissza.~Mariett lehunyta a szemét.~- Hiszen ha tudnám,
16780  Reg|                 öltözőbe vezette Szindbádot. A "bátorság atyamestere",
16781  Reg|               bátorság atyamestere", ahogyan a vállas, zömök férfiút nevezik,
16782  Reg|                      lesz, mintha az ujjamat a gombostűvel megszúrom. Remélem,
16783  Reg|                  sebesül meg. Igaz, Gránitz?~A híres párbajsegéd vastag
16784  Reg|                   násznagy.~- Rendben vannak a kardok?~- Rendben. Nem kell
16785  Reg|                    üsd, vágd, nem apád, csak a fejét! Az én vívótermemben
16786  Reg|              ellenfél kardja mindig tompa.~- A doktorok? - kérdezte Gránitz,
16787  Reg|                      egy darab sonkát tömött a szájába.~- Mosakodnak -
16788  Reg|                      megvető kézlegyintéssel a mester. - Pedig mondtam
16789  Reg|                 nekik, hogy ne csinálják azt a sok ceremóniát. A mi felünk
16790  Reg|              csinálják azt a sok ceremóniát. A mi felünk úgysem sebesül
16791  Reg|                      fehér kabátjukban, mint a kísértetek.~Szindbád félig
16792  Reg|                  Szindbád félig levetkőzött. A jókedvű Fodor pisztolydurranáshoz
16793  Reg|   pisztolydurranáshoz hasonlóan csapta össze a tenyerét.~- Nézd csak, Gránitz,
16794  Reg|                     szeretnék az ellenfélnek a bőrében lenni. Vasból van
16795  Reg|                 bőrében lenni. Vasból van ez a gyerek, Gránitz. Jövőre
16796  Reg|                      az én termembe. Hisz ez a kar keresztülvágja a kardot.
16797  Reg|                      ez a kar keresztülvágja a kardot. No meg ami mögötte
16798  Reg|                  adok én többet nehéz kardot a te párbajaidhoz.~Így dohogott
16799  Reg|                      Így dohogott csendeskén a bátorság atyamestere, amíg
16800  Reg|                       amíg hirtelen föltette a bandázst Szindbád testére.~-
16801  Reg|                 Szindbád testére.~- Ez nincs a föltételekben - szólt közbe
16802  Reg|            atyamester alaposan megigazította a selyem alatt a vattát és
16803  Reg|                 megigazította a selyem alatt a vattát és félvállról felelt:~-
16804  Reg|                     nem mészárszék. Menjetek a kaszárnyába verekedni, ha
16805  Reg|                 verekedni, ha úgy tetszik.~- A legszebb párbajaimat elrontod -
16806  Reg|              dünnyögte Fodor mester. - Ezért a fiúért kár volna. De megyek
16807  Reg|                    én. Fiam, csak nekimenni. A többit bízzuk Gránitzra
16808  Reg|                  többit bízzuk Gránitzra meg a jó Istenre.~Szindbád magában
16809  Reg|                   magában azt gondolta, hogy a bátorság atyamestere a szemben
16810  Reg|                  hogy a bátorság atyamestere a szemben levő öltözőben talán
16811  Reg|                  öltözőben talán ugyanazokat a szavakat mondja most Pálházinak,
16812  Reg|                    neki mondott. Derék ember a mester. Bizonyára ő szeretné
16813  Reg|                 szeretné legjobban kitalálni a vérnélküli párbajt!~Gránitz
16814  Reg|                    pohár sörrel öblítette le a torkát.~- Jó sört csapolnak
16815  Reg|                        Jó sört csapolnak itt a szomszédban - mondta nyelvcsettintve. -
16816  Reg|                      ábrándozva támaszkodott a falnak.~- Csak nem félsz? -
16817  Reg|                  vagy mi az ördög! Látod ezt a széles kardot? Ezen a pengén
16818  Reg|                    ezt a széles kardot? Ezen a pengén törik meg minden
16819  Reg|               Szindbád az öltözőből kilépve, a terem másik oldalán Pálházi
16820  Reg|               Gránitznak.~- Piros vagy, mint a rózsa. Még festék is van
16821  Reg|                 körül szinte ijesztő volt... A kapitányok kivonták kardjukat,
16822  Reg|               kapitányok kivonták kardjukat, a pengék csörrenve hagyták
16823  Reg|                  pengék csörrenve hagyták el a hüvelyt. A bátorság atyamestere
16824  Reg|              csörrenve hagyták el a hüvelyt. A bátorság atyamestere egy
16825  Reg|                    egy hosszú karddal állott a háttérben, amely kard csaknem
16826  Reg|              Szindbád az egyiket megismerte, a szemével intett felé...~
16827  Reg|              szemével intett felé...~Közben "a pap prédikált", mint Fodor
16828  Reg|                prédikált", mint Fodor mester a párbaj előtt elhangzó szavakat
16829  Reg|                      Egyszerre kardot érzett a kezében Szindbád, fölemelte,
16830  Reg|                Gyerünk! - csikorgott Gránitz a drótok alól. - Az apádat!~
16831  Reg|                     Mariett járt az eszében, a fülébe csengett a hangja: "...
16832  Reg|                   eszében, a fülébe csengett a hangja: "... és nem felejt
16833  Reg|                  forrón álmodozva.~Kard érte a kardját.~Pálházi nehézkes,
16834  Reg|                   madárhoz hasonlított ebben a percben. Szindbád csak arra
16835  Reg|              Szindbád csak arra ügyelt, hogy a nehezen lélegző férfiú bele
16836  Reg|                   egyszerre tűszúrást érzett a homlokán...~- Halt! - ordított
16837  Reg|               homlokán...~- Halt! - ordított a háttérből teli tüdővel a
16838  Reg|                     a háttérből teli tüdővel a bátorság atyamestere.~Gránitz
16839  Reg|                   Szindbádra mutatott.~Ebben a pillanatban meleg cseppet
16840  Reg|                      cseppet érzett Szindbád a szemhéján.~ ~Délután a pamlagon
16841  Reg|              Szindbád a szemhéján.~ ~Délután a pamlagon szundikált. Hordár
16842  Reg|                 Köszönöm. G. és az anyja még a déli vonattal hazautaztak
16843  Reg|                    déli vonattal hazautaztak a régi házba. P. megbocsátott.
16844  Reg|                   megbocsátott. Marad minden a régiben. Én most utazom. -
16845  Reg|                régiben. Én most utazom. - Ha a gyereket fölneveltem, akkor
16846  Reg|                       És ezután Szindbád, ha a kis fehér foltra nézett
16847  Reg|                      kis fehér foltra nézett a tükörből homlokára, gyakran
16848  Reg|                      hosszú ideig lehajtotta a fejét, és mindenféle dolgát
16849  Reg|                   teljes alapossággal ismeri a nőket.~[1912]~~~~
16850  Reg|                     és egy elmeorvossal volt a legtöbb bajom, valamint
16851  Reg|                      legtöbb bajom, valamint a legyekkel - kezdte Szindbád,
16852  Reg|                       mint szent Antal, akin a kísértések többé nem fognak.~
16853  Reg|                      Az elmeorvos lakóhelyét a szobám fölé helyezte, ahonnan
16854  Reg|                       hogy csaknem megrepedt a dobhártyám. Elbeszéltem
16855  Reg|              történeteimet - de főleg azokat a dolgokat, amelyek sohase
16856  Reg|                      kivitelre sohase került a sor.~Az elmeorvos - egy
16857  Reg|                     sem szimpatikus külsejű, a polgári arcvonásait hóhérképűvé
16858  Reg|                     maszkírozott elmeorvos - a falba fúrt lyukakon át hallgatta
16859  Reg|               Természetesen én megjátszottam a játékot az orvos nevével.~-
16860  Reg|                 Cipész egy jó versenyló volt a maga idejében, de emberi
16861  Reg|               idejében, de emberi formájában a Cipész maradjon a maga mesterségénél.~
16862  Reg|                 formájában a Cipész maradjon a maga mesterségénél.~Ez volt
16863  Reg|            instrumentumokat szólaltatott meg a fejem fölött, hogy öklömmel
16864  Reg|                  hogy öklömmel kezdtem verni a falat, de a szerkezetek
16865  Reg|                    kezdtem verni a falat, de a szerkezetek ellen ez nem
16866  Reg|                  amit úgy képzeltem el, hogy a főorvos egyik fülére a rádió
16867  Reg|                  hogy a főorvos egyik fülére a rádió kagylóját helyezi,
16868  Reg|                     rádió kagylóját helyezi, a másik fülét a gramofon tölcsérére
16869  Reg|             kagylóját helyezi, a másik fülét a gramofon tölcsérére hajtja -,
16870  Reg|                      lakó betegeket egye meg a fene.~Ezenkívül voltak ébresztő
16871  Reg|                     harmonikám se volt, hogy a főorvos úrnak megfelelő
16872  Reg|               megfelelő választ adhassak.~Az a válaszadás, hogy néha-néha
16873  Reg|                   válaszadás, hogy néha-néha a szolgálatomra rendelt klinikai
16874  Reg|                   bizonyult elég hatékonynak a felettem lakó főorvos ellen.~-
16875  Reg|                  valamelyik agyafúrt lyukon, a mennyezeten át, mint a propellerkapitányok
16876  Reg|                       a mennyezeten át, mint a propellerkapitányok kiáltoznak
16877  Reg|                   kiáltoznak le gépészeiknek a mélybe.~Ugyanakkor, hogy
16878  Reg|                     mélybe.~Ugyanakkor, hogy a mulatság tökéletesebb legyen:
16879  Reg|                mulatság tökéletesebb legyen: a pincéből kardok csattogtatása
16880  Reg|                   ördögök harcának vélhettem a pincéből hangzó kardcsattogtatást -
16881  Reg|                  Csak később derült ki, hogy a betegápoló intézet, ahol
16882  Reg|                     ahol napjaimat töltöttem a hóhérképű főorvos felügyelete
16883  Reg|                tagjainak adta bérletbe, akik a pincében esténként a kardvívóleckéiket
16884  Reg|                    akik a pincében esténként a kardvívóleckéiket tartották.
16885  Reg|               visznek) vagy az ördögök (akik a pokolban vannak) győznek
16886  Reg|                     pokolban vannak) győznek a viaskodásban?~Rendszerint
16887  Reg|                rendelkezéseit:~- Tekintettel a beteg nyugtalanságaira,
16888  Reg|                  mellette. (Úgyis megfizetik a költséget a hozzátartozók.)~ ~
16889  Reg|                 Úgyis megfizetik a költséget a hozzátartozók.)~ ~
16890  Reg|                              MÁSODIK FEJEZET~A pokróc~A pokróc a legdurvább
16891  Reg|                     MÁSODIK FEJEZET~A pokróc~A pokróc a legdurvább szövetből
16892  Reg|                    FEJEZET~A pokróc~A pokróc a legdurvább szövetből volt,
16893  Reg|                vöröses ember, mint általában a műbirkózók.~- Én egyetlen
16894  Reg|                   egyetlen ökölcsapást mérek a szívére, akkor nyomban meghal -
16895  Reg|                  kabátban járó mindenes volt a háznál. Mert természetesen
16896  Reg|             összemérje erejét, aki azért van a világon, hogy a gyengébb
16897  Reg|                    azért van a világon, hogy a gyengébb embereket maga
16898  Reg|                     se nyakamat nem törte el a pokrócba való burkolás művelete
16899  Reg|                      pedig talán gazdájának, a megsértett Cipésznek szívességet
16900  Reg|                  szívességet tehetett volna.~A mindennapi vereségben végződött
16901  Reg|                  után az ágyra teremtett, és a pokrócba (kettőbe) jól begöngyölgetett.
16902  Reg|             hevederrel is átkötött, amilyent a bútorszállító munkások szoktak
16903  Reg|               tárgyat visznek egyik lakásból a másikba.~- Miért nem ütött
16904  Reg|                    kérdeztem pokrócaim közül a felhevült Ferencet.~- Mert
16905  Reg|                   parancsot! - felelt Ferenc a bakásan nyírt, de a küzdelemben
16906  Reg|                   Ferenc a bakásan nyírt, de a küzdelemben felborzolt hajával. (
16907  Reg|                   Avas brillantin-szaga volt a kezemnek minden csata után.)~
16908  Reg|                minden csata után.)~Így aztán a pokrócomban maradtam a nyugtalanságok
16909  Reg|                 aztán a pokrócomban maradtam a nyugtalanságok elől...~Mondhatom,
16910  Reg|                   életemben néhányszor, mint a Ferenc pokrócaiban.~Hogy
16911  Reg|                   ürügye alatt tartózkodtam) a magam pamlagjáról, ahol
16912  Reg|                 pamlagjáról, ahol elmerengve a világ ostobaságain, elgondolkozva
16913  Reg|                      töltöttem napjaimat. De a pokrócoknál kényelmesebb
16914  Reg|                     szekeren bóbiskolva vagy a vasúti kocsi hátának dőlve,
16915  Reg|                  vasúti kocsi hátának dőlve, a téli szánkón, lábzsákba
16916  Reg|              lábzsákba és bundába burkolózva a Kárpátok között, vagy hajnalban,
16917  Reg|                     széken elnyújtózkodva és a fehér hullámos, zuhatagosan
16918  Reg|             zuhatagosan morajló Dunán utazva a Vaskapunál.~Még sokkal több
16919  Reg|                     között, de nincs sok idő a visszaemlékezésekre, mert
16920  Reg|                    visszaemlékezésekre, mert a csavarintás után a pokrócokban,
16921  Reg|                      mert a csavarintás után a pokrócokban, mint egy múmia,
16922  Reg|                  Cipész doktor bérenceivel - a vér habosan száguld ereimben,
16923  Reg|                    kihagyások nélkül dobolja a maga nótáit, azokat a boldog,
16924  Reg|                dobolja a maga nótáit, azokat a boldog, megkönnyítő szerelmi
16925  Reg|              asszonyosan megérett körtéknek, a szűzi hamvasságú szilváknak,
16926  Reg|                    tél álmodozó lekvárainak, a csorgó méznek, hideg tejfelnek -
16927  Reg|                    méznek, hideg tejfelnek - a forró szerelemmel színt
16928  Reg|               baracklekváros palacsintáknak, a pirospozsgás császárzsemlyének,
16929  Reg|                    császárzsemlyének, de még a közlegényi sorban levő nemes
16930  Reg|                    amely megadóan omlik szét a fogak között, mintha feláldozná
16931  Reg|                    magát egy áldásos célért, a jó szerencsével rokonságban
16932  Reg|                     krumplilevesnek...~Dalol a szív nótákat a petrezselyemnek,
16933  Reg|                         Dalol a szív nótákat a petrezselyemnek, az egészségesen
16934  Reg|               egészségesen teli női bokának, a karalábénak és a női csípőnek,
16935  Reg|                    bokának, a karalábénak és a női csípőnek, amely a karalábé
16936  Reg|                     és a női csípőnek, amely a karalábé gömbölyűségével
16937  Reg|                 gömbölyűségével kedveskedik, a répa vörösségének, amelyhez
16938  Reg|             vörösségének, amelyhez télidőben a vérszegény nők orrát hasonlítják,
16939  Reg|            vérszegény nők orrát hasonlítják, a máknak, amely úgy csörög
16940  Reg|                 máknak, amely úgy csörög már a mákfejében, mint akár a
16941  Reg|                      a mákfejében, mint akár a nők gondolatai csörögnek
16942  Reg|                    csörögnek fejecskéjükben.~A múmia aludt a pokrócaiban
16943  Reg|                fejecskéjükben.~A múmia aludt a pokrócaiban és szépeket
16944  Reg|                             HARMADIK FEJEZET~A halálvágy~- Minden álmokon
16945  Reg|                      azonban egy álom, amely a halálesetet jelentette -
16946  Reg|                   Szindbád, kissé letompítva a hangját.~- Ez az álom a
16947  Reg|                      a hangját.~- Ez az álom a halált érintette. A pokrócok
16948  Reg|                     álom a halált érintette. A pokrócok közé préselt, kábítószerekkel
16949  Reg|                  kábítószerekkel elaltatott, a kimondhatatlan testi és
16950  Reg|                     megkínzott ember részére a halált, mely úgy jelent
16951  Reg|                  halált, mely úgy jelent meg a pokrócban, mint aki végeredményesen
16952  Reg|                  Cipész hallgató lyukacskái, a vekkerórák és társaik ellen.~
16953  Reg|              vekkerórák és társaik ellen.~Az a jó halál, amely kijátssza
16954  Reg|               Meghalni! Meghalhatni!~Ez volt a leggyönyörűbb érzésem mindazok
16955  Reg|                   mindazok között, amelyeket a pokrócba való beburkolásom
16956  Reg|                  beburkolásom alatt éreztem.~A halálnak nincs fénye, sem
16957  Reg|                  történő esküvőkön érezhetni a menyasszony és kísérete
16958  Reg|                     hajadon lép az oltár elé a mirtuszkoszorúval a fején,
16959  Reg|                      elé a mirtuszkoszorúval a fején, nem pedig valamely
16960  Reg|                     engedelmességet esküdött a férfiaknak.~A halálnak tehát
16961  Reg|       engedelmességet esküdött a férfiaknak.~A halálnak tehát szűzies illata
16962  Reg|                   kezdődik, amikor meghúzzák a toronyban a lélekharangot.
16963  Reg|                 amikor meghúzzák a toronyban a lélekharangot. Végre...
16964  Reg|                     csecsebecséket viseltünk a zsebtolvajok bolondítására,
16965  Reg|                    de egyiknek se volt kedve a rossz óralánc felé kinyújtani
16966  Reg|                      óralánc felé kinyújtani a kezét. Egyszerre megszabadulunk
16967  Reg|                     Egyszerre megszabadulunk a földi élet összes kellékeitől,
16968  Reg|                     élet összes kellékeitől, a köszöngetésektől, a hazug
16969  Reg|             kellékeitől, a köszöngetésektől, a hazug szavaktól, az udvariaskodásoktól
16970  Reg|                     az udvariaskodásoktól és a házalók jókívánságaitól.
16971  Reg|                szerencsés utat kívánok, mint a pályaudvarok körül lebzselő
16972  Reg|                szokták, senki sem lobogtatja a zsebkendőt, hogy az utazónak
16973  Reg|                    hogy az utazónak kimarjul a csigolyája a visszaköszöngetésekben,
16974  Reg|               utazónak kimarjul a csigolyája a visszaköszöngetésekben,
16975  Reg|      visszaköszöngetésekben, senki se tartja a markát, hogy még utoljára
16976  Reg|                      elcsalja az utazónak...~A halál véget vet a hitelezők
16977  Reg|                utazónak...~A halál véget vet a hitelezők csámpás támadásainak,
16978  Reg|                csámpás támadásainak, azoknak a mérges lármáknak, amelyet
16979  Reg|                    mérges lármáknak, amelyet a pénzbeszedők, ügyvédek,
16980  Reg|              gusztust csináljanak az adósnak a fizetéshez.~E halott fölött
16981  Reg|                   követeléseit vásárolta meg a lehető legolcsóbb áron,
16982  Reg|                     és olyan rohammal tör be a házba a végrehajtó kíséretében,
16983  Reg|                      rohammal tör be a házba a végrehajtó kíséretében,
16984  Reg|             akasztáshoz érkezett volna. Ezek a hízásra hajlamos, szimatolóan
16985  Reg|                      akik elszántan rohannak a lehetetlenségbe (mert megfogadták,
16986  Reg|                     meg), hiába trombitálnak a halott felett szokásos becsületsértő
16987  Reg|             spektákulumot rendez még egyszer a lakásomon, ahol nincs semmi
16988  Reg|               színpadias megjelenésük felé.)~A pokrócban mindig úgynevezett
16989  Reg|                     ördöngösek ordításaiból, a tébolyodott pénz- és embervérszomjasok
16990  Reg|                   amikor nem jövök ki többet a pokrócokból, hanem szökevény
16991  Reg|                     elől, azaz meghalok.~Sőt a jó Ferenc ügyességéből,
16992  Reg|                     ügyességéből, akinek ezt a másvilágról megköszönni
16993  Reg|                      volt annyi helyem, hogy a két kezemet összetehessem
16994  Reg|                    két kezemet összetehessem a pokrócok között a mellemen.
16995  Reg|              összetehessem a pokrócok között a mellemen. Szabályszerűen,
16996  Reg|          Szabályszerűen, mint sokszor láttam a holtaknál.~ ~
16997  Reg|                      rendelkezéséből, Ferenc a hevedernél fogva felemelt,
16998  Reg|                       hogy meg fog halni, és a legközelebbi találkozásait
16999  Reg|                      találkozásait majd csak a másvilágon bonyolítja le
17000  Reg|                  nehéz visszatérni újra erre a világra, a mindennapi munkába,