Part

17001  Reg|             visszatérni újra erre a világra, a mindennapi munkába, mert
17002  Reg|                     mindennapi munkába, mert a nagybetegnek, amilyen én
17003  Reg|                   részben önmagával, részben a környezetével szemben. Emberfeletti
17004  Reg|         fél-halottságból visszatérten megint a földre, a betegszobába,
17005  Reg|                visszatérten megint a földre, a betegszobába, akkori eszméletemhez,
17006  Reg|               látszott, hogy visszarettentem a gondolkozástól.~(Abban a
17007  Reg|                     a gondolkozástól.~(Abban a furcsa betegségben voltam,
17008  Reg|                amikor fizikai fájdalmat okoz a gondolkozás.)~Hát először
17009  Reg|                 először is figyelnem kellett a velem foglalkozó orvosokat,
17010  Reg|                   foglalkozó orvosokat, akik a nap bizonyos óráiban fehér
17011  Reg|                     fehér kabátban jöttek be a szobába, és helyet foglaltak
17012  Reg|                   gondoltam magamban, amikor a széken elhelyezkedtek az
17013  Reg|                    szemügyre vettek.~Itt ült a szanatóriumi főorvos, aki
17014  Reg|             leginkább anekdotákat mondott el a betegeinek. Még a neve is
17015  Reg|                 mondott el a betegeinek. Még a neve is olyan jó békehangzású
17016  Reg|                   lehetett róla feltételezni a betegeivel szemben. Azt
17017  Reg|                     szeretett volna rendelni a receptjein. Jó emésztésre,
17018  Reg|                   receptjein. Jó emésztésre, a gyomor örömeire tanította
17019  Reg|                 örömeire tanította leginkább a keze alá került pácienseket.
17020  Reg|                    azonban nem áhítozott sem a böftökre, sem a halcsemegék
17021  Reg|                áhítozott sem a böftökre, sem a halcsemegék után - halott
17022  Reg|                        Horkay remek tanácsai a pompás eledelekről tehát
17023  Reg|                  hatástalanul hangzottak el.~A másik orvos fiatalember
17024  Reg|                    injekciós tű alkalmazása. A leglángolóbb rohamokban
17025  Reg|                     mindig talált egy helyet a testemen, ahová tűjét beszúrhatta.
17026  Reg|                   Kis acélkalapácsot hordott a fehér kabátja zsebében,
17027  Reg|                   kabátja zsebében, amellyel a szanatórium porcelánfalait
17028  Reg|        porcelánfalait megkopogtatta, mielőtt a beteg kedve szerint meghalt
17029  Reg|                     Ó, hányszor átkoztam ezt a kalapácsot, amely megszólalt,
17030  Reg|                készülne verni az agyvelőmbe!~A harmadik orvos: asszonyi
17031  Reg|                     de mégis szomorkás, mint a palackjában felejtett, nyitott
17032  Reg|                   legtöbbnyire, akik ismerik a halált és a betegséget,
17033  Reg|                     akik ismerik a halált és a betegséget, de az életet
17034  Reg|                  örömeit nem ismerhették meg a maguk kötelességteljesítő
17035  Reg|                     kelni, hogy ideje legyen a lépcsők, mellékhelyiségek,
17036  Reg|                betegek bejárásához. Szerette a vén könyveket, amelyeket
17037  Reg|                  megbeszélte. Sárinak hívták a szentemet. Nagyon szívesen
17038  Reg|             illedelem szabályaihoz szoktatta a nagybetegeket. Nem szabad
17039  Reg|                    Nem szabad ordítozni, még a legnagyobb fájdalom esetén
17040  Reg|                  látogatóm nevét, rangját és a rangjához illő megszólítást.~
17041  Reg|                 látogatása alatt rendszerint a hátam mögé került, és onnan
17042  Reg|                  került, és onnan integetett a vizsgálat tartama alatt,
17043  Reg|                               ÖTÖDIK FEJEZET~A veres megjelenése~De az
17044  Reg|            társaságában ott ült veres is.~Ez a veres a betegségem kezdetén
17045  Reg|                     ült veres is.~Ez a veres a betegségem kezdetén valahol
17046  Reg|                amikor még javában huzigáltak a földön az ápolók és ápolónék,
17047  Reg|                     ápolók és ápolónék, néha a hevedereknél, néha a hosszúra
17048  Reg|                    néha a hevedereknél, néha a hosszúra nőtt hajamnál fogva.~
17049  Reg|                hosszúra nőtt hajamnál fogva.~A veres megbízható kövér ember
17050  Reg|             megbízható kövér ember volt, már a külsejénél fogva is.~A régi
17051  Reg|                   már a külsejénél fogva is.~A régi századokban lehettek
17052  Reg|                  most minden rendben van, ha a veres is megérkezett életem
17053  Reg|                   elmúlásához, mert neki van a legjobb tenyere a világon,
17054  Reg|                   neki van a legjobb tenyere a világon, amelyet a beteg
17055  Reg|                   tenyere a világon, amelyet a beteg szívére elhelyez! -
17056  Reg|                   gondoltam magamban, amikor a verest orvosaim között megpillantottam.
17057  Reg|                      véletlenül került volna a betegszobába, mint valamely
17058  Reg|                    orvosi esetet akar látni.~A szemem azonban felfogta
17059  Reg|                      szemem azonban felfogta a veres rám vetett tekintetét,
17060  Reg|                    még tovább is, ahová csak a reszkető érzések érnek egy
17061  Reg|                      párnái körül, mint akár a láz eszméletlensége, a sebzett
17062  Reg|                  akár a láz eszméletlensége, a sebzett galambként lebukó
17063  Reg|                  galambként lebukó álom vagy a megfeszített tépelődés érzetei. -
17064  Reg|                     tépelődés érzetei. - Itt a veres, meg vagy mentve!~
17065  Reg|                      veres, meg vagy mentve!~A veresnek kék szeme volt,
17066  Reg|                     az mindig nevetett, mint a nagyon okos embereké, akik
17067  Reg|                      akik tán mindent tudnak a világon, mert a veresről
17068  Reg|               mindent tudnak a világon, mert a veresről fel lehetett tételezni,
17069  Reg|            egyszer-kétszer meg is halt, hogy a maga személyén, így a legnagyobb
17070  Reg|                   hogy a maga személyén, így a legnagyobb megbízhatósággal:
17071  Reg|                 megbízhatósággal: kipróbálja a halál titokteljes pillanatait,
17072  Reg|                      hogy vissza is jöhessen a földre, mielőtt valóban
17073  Reg|                      földre, mielőtt valóban a másvilágra menne. Csak éppen
17074  Reg|                  hogy mindent tudjon azoknak a megmentéséért, akiket komolyan
17075  Reg|                    akiket komolyan szeretett a betegei közül.~Mondom, civil
17076  Reg|                ahogyan az utcáról jött be: - a fehér kabátos szanatóriumi
17077  Reg|                   között egy napon megjelent a veres is, régi jó ismerősöm,
17078  Reg|              közelebb jött volna ágyamhoz ez a százkilós, cirkuszi birkózóhoz
17079  Reg|              megnyugvó gondolataimmal (talán a veres jelenléte sok tekintetben
17080  Reg|                   ültem, háttal az ablaknak, a tisztes gyülekezettel szemben.
17081  Reg|               gyülekezettel szemben. Így ült a vádlott a tízek tanácsa
17082  Reg|                   szemben. Így ült a vádlott a tízek tanácsa vagy az inkvizíció
17083  Reg|                     akik bűneit keresték. Ez a tanács testem bűneit keresgélte,
17084  Reg|                     testileg sokat vétkeztem a fennálló erkölcsi törvények,
17085  Reg|                   erkölcsi törvények, de még a büntető törvénykönyv paragrafusai
17086  Reg|                    is, amely szabályok éppen a nők és férfiak közötti érintkezést
17087  Reg|                      fejjel helyet foglaltam a kar nélküli széken.~Megannyi
17088  Reg|              fúródott rám minden orvosi szem a szobában.~Legfigyelmesebben
17089  Reg|             Legfigyelmesebben nézegetett rám a veres, aki tetőtől talpig
17090  Reg|                     alatt).~- Most fogja meg a két kezével a széket - mert
17091  Reg|                      fogja meg a két kezével a széket - mert erőszakot
17092  Reg|              megszabadítja kínjaitól.~- Akár a fejemet is levághatja -
17093  Reg|                     is levághatja - feleltem a hátam mögött lengedező fehér
17094  Reg|                   mert amúgy is tudtam, hogy a veres jelenlétében nem történhetik
17095  Reg|                    Ott ült az orvosok között a maga mázsás alakjával, emberfeletti
17096  Reg|             kísérletet megakadályoz.~Valóban a veres hipnotizáló tekintete
17097  Reg|                 hipnotizáló tekintete alatt, a kék szemek biztató sugárzása
17098  Reg|                    közben ügyet sem vetettem a szúrásra, amely nyakszirtemen
17099  Reg|            vegyvizsgálat céljából megvizsgál a laboratóriumban.~Később
17100  Reg|             szükségeltetik, mert hiba esetén a helyszínen maradhat a páciens.
17101  Reg|                 esetén a helyszínen maradhat a páciens. Meg kell adni doktor
17102  Reg|                      hogy hiba nélkül döfött a műszerével - az orvosi gyülekezet
17103  Reg|                     sem vetettem rá.~Én csak a veres mosolygó arcát néztem,
17104  Reg|                     mintha gyürkőzni kezdene a viadalhoz, amelyet az ágyam
17105  Reg|                        Az álmoskönyv szerint a halál akkor elkerülhetetlen,
17106  Reg|                    akkor elkerülhetetlen, ha a lábánál áll a betegnek.
17107  Reg|            elkerülhetetlen, ha a lábánál áll a betegnek. Amíg a fejénél
17108  Reg|                 lábánál áll a betegnek. Amíg a fejénél áll, addig csak
17109  Reg|             kimondhatatlanul jóleső tenyerét a szívemre helyezte. Közben
17110  Reg|                    szívemre helyezte. Közben a szememre nézett, komolyan,
17111  Reg|              elgondolkozva... Orvos, aki áll a beteg fölött és gondolkodik.
17112  Reg|                  érdemes megmenteni még erre a szép életre?~Éreztem, hogy
17113  Reg|                  életre?~Éreztem, hogy ez az a pillanat, amikor meg kell
17114  Reg|                 annyit, hogy tovább élhetek.~A keze még mindig bolond,
17115  Reg|                      majd csinál fotográfiát a szívéről. Aztán majd meglátjuk,
17116  Reg|                meglátjuk, hogy hogyan fogunk a dolognak.~- Félek, hogy
17117  Reg|               meghalok - feleltem rebegve.~- A haláltól nem kell félni,
17118  Reg|                 meghalok - mondta egyszerűen a veres, és szeme úgy ragyogott,
17119  Reg|                    szeme úgy ragyogott, mint a legtavasziasabb égboltozat,
17120  Reg|                  legtavasziasabb égboltozat, a legreményteljesebb tavasz,
17121  Reg|      legreményteljesebb tavasz, amely valaha a földön járt.~- Még ön is,
17122  Reg|            látogatókkal szemben? - kérdeztem a verest, miután némi reménység
17123  Reg|              beszélni fogok, mielőtt beadnám a kulcsot.~A veres elkomolyodott...
17124  Reg|                   mielőtt beadnám a kulcsot.~A veres elkomolyodott... Látszott,
17125  Reg|                     az élet folytatásához.~- A magam részéről azt szeretném,
17126  Reg|                     ne nagyon fárassza magát a látogatókkal, akik különben
17127  Reg|                titkon azt gondoltam, hogy én a meghalás esetére valakit
17128  Reg|                    majd későbben beszélünk.)~A veres így folytatta:~- Ellenben
17129  Reg|                     való kövér asszonyt, aki a díványon nyújtózkodott eddig,
17130  Reg|               nyújtózkodott eddig, amíg maga a szobában járt éjszaka, vagy
17131  Reg|                  szobában járt éjszaka, vagy a gangon kereste azt a helyet,
17132  Reg|                    vagy a gangon kereste azt a helyet, ahol kiugorhatna
17133  Reg|                     helyet, ahol kiugorhatna a második emeletről. Én nem
17134  Reg|                   emeletről. Én nem szeretem a kövér ápolónőket, mert azok
17135  Reg|                  akár az ágyból is kieshetik a beteg. Megnyughatik benne,
17136  Reg|                    nem is nyerik meg nyomban a tetszését.~- Szóval börtönőröket,
17137  Reg|                     állapotára.~Ezzel elment a veres.~Kicsit megrémültem
17138  Reg|                    veres.~Kicsit megrémültem a komolyságától, és újabban
17139  Reg|                   újabban mérlegelni kezdtem a helyzetemet. Mégiscsak az
17140  Reg|                    helyzetemet. Mégiscsak az a sejtelmem, hogy csinálhattam
17141  Reg|                 csinálhattam valamit azokban a napokban, amelyeknek történetére
17142  Reg|               valamiért megharagudtam. Talán a motorbiciklistát fojtottam
17143  Reg|                     követtem el, amely miatt a rendőrség keres... Mintha
17144  Reg|                   Mintha detektív járt volna a szobámban néhány nap előtt,
17145  Reg|                   kimondott ellenségem, mint a többi doktorok, de barátom
17146  Reg|                   olyan fogcsikorgatva, hogy a fogaim megfájdultak, sőt
17147  Reg|                   sőt az állkapcsom is.~- Ki a fenét öltem meg, hogy ennyit
17148  Reg|                     kezdett.~Ekkor lépett be a szobába Pista bácsi, aki
17149  Reg|                  külvárosi micisapkát viselt a kobakján, nem sok jó biztatott
17150  Reg|               kobakján, nem sok jó biztatott a szeméből, amikor az ágyon
17151  Reg|                     végignézett.~- Én vagyok a Pista bácsi, maga pedig
17152  Reg|                      Pista bácsi, maga pedig a beteg, aki engedelmességgel
17153  Reg|                fölényes hangon, mire nyomban a fejéhez vágtam az ágy mellett
17154  Reg|                    te bugris paraszt! - volt a szóbeli feleletem.~S magam
17155  Reg|                 felelt ugyancsak Pista bácsi a villanykörte darabjait összeszedegetve. -
17156  Reg|                  mint meghalni - szóltam, és a fal felé fordultam, hadd
17157  Reg|               egyedül nem merte végrehajtani a gyilkosságot, bevárta az
17158  Reg|                       bevárta az estét, amíg a mellérendelt ápolónő is
17159  Reg|                elbánnak velem.~Ez az ápolónő a fővárost környező falvak
17160  Reg|                      ruhájában jött volna be a szanatóriumi szobába, aki (
17161  Reg|                     tanulta meg, hogyan kell a beteget halálra kínozni.~
17162  Reg|                      csak meg igazán, amikor a hangját meghallottam. Mintha
17163  Reg|                 hangját meghallottam. Mintha a holló szólalt volna a holttetem
17164  Reg|                 Mintha a holló szólalt volna a holttetem fölött! (Mert
17165  Reg|                     fölött! (Mert még mindig a fal felé fordulva feküdtem,
17166  Reg|                  élnem.)~Az őszi táj fölött, a lombtalan bokrok alatt didergő
17167  Reg|                   betyár fölött kárognak úgy a varjak, mint Zöldné megszólalt
17168  Reg|                     állva:~- Ez volna hát az a disznó beteg?~- Ez a gazember! -
17169  Reg|                      az a disznó beteg?~- Ez a gazember! - felelt Pista
17170  Reg|                     nyomban összebarátkozott a ráncos képű, csontos, boszorkány
17171  Reg|                      közös érzésem se lehet. A civilizáció legalsó fokáról
17172  Reg|                 emberek, akik elvégzik ugyan a betegek körüli piszkos tennivalókat,
17173  Reg|                    de ezzel szemben gyűlölik a rájuk bízott beteget, akit
17174  Reg|                 kéznél legyenek.~Pista bácsi a díványon alszik, miután
17175  Reg|                       nem tett egyebet, mint a folyosóra járt pipázni egy
17176  Reg|                háziteendőm van otthon, mióta a lányom férjhez ment. Most
17177  Reg|                     őrá kell dolgozni, hanem a vőmre is. Nem tud állást
17178  Reg|                     is. Nem tud állást kapni a szerencsétlen.~- Mi a foglalkozása
17179  Reg|                  kapni a szerencsétlen.~- Mi a foglalkozása a vejének? -
17180  Reg|           szerencsétlen.~- Mi a foglalkozása a vejének? - kérdi Pista bácsi.~-
17181  Reg|                kereskedősegéd, aki jó időben a ruhásokkal, bazárosokkal,
17182  Reg|                ruhásokkal, bazárosokkal, sőt a panorámásokkal is együtt
17183  Reg|               panorámásokkal is együtt járta a vidéki városokat. De ennek
17184  Reg|               városokat. De ennek most vége. A gazdák maguk árulnak - mondta
17185  Reg|                   mondta Zöldné. - Nem lehet a parasztnak egy nadrágot
17186  Reg|               hümmögött, de mégse mondott le a díványról, miután az ápolók
17187  Reg|                     Két nagy széket, ezekből a béleltekből teszünk majd
17188  Reg|                Zöldné, legalább közelebb van a beteghez, ha az éjjel nyugtalankodik.~
17189  Reg|                   méltatlankodva kérdezte:~- A fekete fene egye meg, azt
17190  Reg|                  néha azt gondoltam, hogy ez a megbecstelenítő bánásmód
17191  Reg|                              HETEDIK FEJEZET~A szerelem eljön a szörnyetegek
17192  Reg|                     FEJEZET~A szerelem eljön a szörnyetegek közé is~Az
17193  Reg|                  lehetne következtetni, hogy a díványon horkoló Pista bácsi (
17194  Reg|                  horkoló Pista bácsi (mindig a nagy lábujját mutatta),
17195  Reg|                     öreg Zöldné társaságában a mindenható Szerelem amúgy
17196  Reg|                      amúgy is elhagyta volna a halni vágyó betegembert...~
17197  Reg|               szabadulni akartam önmagamtól. A teljes megsemmisülés és
17198  Reg|                díványáról, mint egy vadember a zsákmányába jutott fehér
17199  Reg|               borzasztó, csontos, szinte már a klinikai spirituszos üvegeket
17200  Reg|                      ágy mellett), még ebben a kritikus időben is megjelent
17201  Reg|                 kritikus időben is megjelent a Szerelem a halotti szobában,
17202  Reg|                      is megjelent a Szerelem a halotti szobában, ahol a
17203  Reg|                     a halotti szobában, ahol a haldokló már csak abból
17204  Reg|                      haldokló már csak abból a szempontból tengette-lengette
17205  Reg|                 szívesebben eleget, mint itt a szanatóriumi fehér szobában
17206  Reg|                    valami olyat tett, amiért a bíróság elrendeli felakasztását.
17207  Reg|                 felakasztását. Ez lett volna a legkedvesebb a beteg részére.)~
17208  Reg|                    lett volna a legkedvesebb a beteg részére.)~És a Szerelem
17209  Reg|            legkedvesebb a beteg részére.)~És a Szerelem mégis eljött.~Meg
17210  Reg|                  adni, hogy zavaros idő volt a beteg életében. A napnak
17211  Reg|                   idő volt a beteg életében. A napnak huszonnégy órájából
17212  Reg|                  órájából húszat rendszerint a másik világon töltött dr.
17213  Reg|                   doktor Cipésszel, egy órát a saját kínzóival, Pista bácsival
17214  Reg|              bácsival és Zöldnével, egy órát a hozzátartozóival, akik kegyetlenül
17215  Reg|                   kegyetlen híreket hoztak - a hátramaradt órát a Szerelemnek
17216  Reg|                  hoztak - a hátramaradt órát a Szerelemnek szentelte...~
17217  Reg|                     Szerelemnek szentelte...~A múlt időből jött a Szerelem
17218  Reg|              szentelte...~A múlt időből jött a Szerelem tíz-tizenkét nő
17219  Reg|                   észrevették volna magukat. A beteg ember azzal kínozta
17220  Reg|                  hogy tulajdonképpen ezeknek a nőknek összefogott, egyesített,
17221  Reg|                  átkozódása volt megindítója a betegségének. Ha ennyi nő
17222  Reg|                    hogy ki ne nyíljon előtte a börtön kapuja, ahol majd
17223  Reg|                  valami címen felakasztják. (A törvénykönyv tele van paragrafusokkal
17224  Reg|                    pontosan kiderül.)~Persze a nők nem sorszám szerint
17225  Reg|                 sorszám szerint jöttek, mint a divatlapok és a kirakatok
17226  Reg|                 jöttek, mint a divatlapok és a kirakatok modelljei, mint
17227  Reg|                 Gyöngyi, de roppant hajlamos a szép szavakra, amelyeket
17228  Reg|                     eszembe - mondta Gyöngyi a csalódott, de mégis szerelemre
17229  Reg|                   lelkű nő, hamar észrevette a helyzetet, és eltűnt a Betegember
17230  Reg|            észrevette a helyzetet, és eltűnt a Betegember életéből, bizonyára
17231  Reg|            sírdogálni szoktak magukban.~Íme, a könnyekért, az egyfogatú
17232  Reg|                élményekért most fizetni kell a Betegembernek, mint valami
17233  Reg|            fátyolkája volt, amelyet elleptek a hópillék, és kék szeme végtelen
17234  Reg|                végtelen bizalommal sugárzott a fátyolka cirádái alól, mintha
17235  Reg|                      hogy nem voltam érdemes a bizalmára! - ordított a
17236  Reg|                      a bizalmára! - ordított a Betegember kínjában az elsuhanó
17237  Reg|                      egy mérgeset horkantott a díványon.~- Ez az akasztófára
17238  Reg|                     aki ugyancsak felébredt: a lábát, a talpát igyekezett
17239  Reg|                ugyancsak felébredt: a lábát, a talpát igyekezett a beteg
17240  Reg|                   lábát, a talpát igyekezett a beteg nyitott szájába nyomni.~
17241  Reg|                   nyomni.~Így elmúlt Gyöngyi a világból...~- Csak még egyszer
17242  Reg|                   engedelmességével - súgtam a fal felé fordulva, mert
17243  Reg|                      ágyam, hogy nem kellett a szívemre feküdni, mikor
17244  Reg|                      szívemre feküdni, mikor a fal felé fordultam.~ ~
17245  Reg|                       hogy éppen Gyöngyi, ez a huszonnégy óráig sem tartó
17246  Reg|                     szerelmi vihar) jött elő a múlt időkből elsőnek a sok
17247  Reg|                   elő a múlt időkből elsőnek a sok szenvedélyes, hosszadalmas
17248  Reg|                     fogom szeretni, nem mint a legtöbb asszonyság, aki
17249  Reg|                     aki életre-halálra vette a dolgokat, és minden délután
17250  Reg|                    gazember" - gondoltam, és a halálomat kívántam, mint
17251  Reg|                éjféltájban ágyam körül, hogy a gyomrába rúgtam, s ezzel
17252  Reg|                állított bő magyar gatyájában a kanapéról, ahol horkolni
17253  Reg|                      és az ápolóné, miközben a hajamnál fogva végighúzogattak
17254  Reg|                   végighúzogattak néhányszor a szanatóriumi szobán, majd
17255  Reg|                    szanatóriumi szobán, majd a tárgyalás végén Pista bácsi
17256  Reg|                   egy hosszú szeget verjenek a feje búbjába, a haja alá,
17257  Reg|                     verjenek a feje búbjába, a haja alá, ahonnan nem látszik
17258  Reg|                       ahonnan nem látszik ki a szeg feje.~De Pista bácsi
17259  Reg|                     bácsi még be sem fejezte a kispesti és erzsébetfalvai
17260  Reg|                    egy nehéz vasdarabot tett a lábamra, hogy azt többé
17261  Reg|                 életben. Kistermetű volt, és a lila színeket kedvelte kalapban,
17262  Reg|                    mártva levelet írt. Talán a legfinomabb nő volt, akit
17263  Reg|            életverejtékesek voltak néha-néha a szerelem óráiban... Fischerin
17264  Reg|                      volt, mint egy kottafej a hangverseny-énekesnő kottafüzetéből.
17265  Reg|                kottafüzetéből. Zendült, mint a csiga, amelyet a szalonasztalról
17266  Reg|               Zendült, mint a csiga, amelyet a szalonasztalról bármikor
17267  Reg|                      bármikor felveszünk, és a fülünkhöz tartunk. Zene
17268  Reg|                 fülünkhöz tartunk. Zene volt a vére lüktetésében és az
17269  Reg|                 utcai lépésében is.~Tehát ez a nagyon finom, szalonjában
17270  Reg|              énekesnő jött el megvigasztalni a testileg és lelkileg megalázó
17271  Reg|                      mellényemet béleltettem a legfinomabb selyemmel, hanem
17272  Reg|                   Fischerin, die Kleine, aki a nehezen elviselhető, becstelen
17273  Reg|                      percekben elémbe lépett a falból.~- A cselédség nem
17274  Reg|                    elémbe lépett a falból.~- A cselédség nem számít, majd
17275  Reg|          hosszadalmasabb vigasztalás helyett a betegszoba falából, ahol
17276  Reg|                      mint akár doktor Cipész a mennyezetbe, hogy a fölöttem
17277  Reg|                   Cipész a mennyezetbe, hogy a fölöttem levő szobájából
17278  Reg|                    törődött velem, mint akár a keresztes lovag elfelejti
17279  Reg|                    keresztes lovag elfelejti a mór nőt, akivel hajdanában
17280  Reg|                    talán életét mentette meg a lovagnak...~(- Igen - suttogtam -
17281  Reg|                    és az énekesnő abbahagyta a nagyoperák áriáinak éneklését,
17282  Reg|                életében fordulhat elő - hogy a fene egyen meg érte.~- Hogy
17283  Reg|                     önével szomszédos szobát a szanatóriumban, és most
17284  Reg|                       ha szenved.~Így felelt a hang a tragikusnak indult
17285  Reg|                   szenved.~Így felelt a hang a tragikusnak indult éjszakán.~
17286  Reg|                     indult éjszakán.~Mielőtt a szokásos mély álmomba (eszméletlenségbe)
17287  Reg|                teljes pontossággal hallottam a Fischerin, die Kleine című
17288  Reg|                 hozzá egy szoprán hang, mint a hajnal ébredése (amilyen
17289  Reg|                  Kleinének volt).~Hát eljött a legzavarodottabb, legfurcsább,
17290  Reg|                   öljön engem és magát, mert a teljes egyesülést csak így
17291  Reg|                       die Kleine... kopogott a falból, és halkan dalolt
17292  Reg|                           KILENCEDIK FEJEZET~A veresnek nem tetszenek a
17293  Reg|                     A veresnek nem tetszenek a dolgok~A veres naponta -
17294  Reg|              veresnek nem tetszenek a dolgok~A veres naponta - néha kétszer
17295  Reg|                      hírnevét tette föl arra a tételre, hogy a menthetetlennek
17296  Reg|                     föl arra a tételre, hogy a menthetetlennek látszó beteget
17297  Reg|                        Egypárszor már, amint a regék mondják: más betegek
17298  Reg|                      mellett is birokra kelt a csontemberrel a haldokló
17299  Reg|                 birokra kelt a csontemberrel a haldokló érdekében, és úgy
17300  Reg|              érdekében, és úgy odateremtette a csontembert, hogy az még
17301  Reg|                     csontembert, hogy az még a tájékon se mert esztendőkig
17302  Reg|                   Igaz, hogy izmai is voltak a birkózáshoz.)~Nekem csak
17303  Reg|                    nem tetszett, hogy mindig a szokásos, fehér kabátos,
17304  Reg|                  vele bizalmasan beszélgetni a másvilági eseményekről,
17305  Reg|                    kaptam egy-egy jelenetet.~A veres még csak közel se
17306  Reg|                persze mindig civilbe öltözve a fehér kabátos szanatóriumi
17307  Reg|                       mintha nem akadt volna a házban az ő természetfölötti
17308  Reg|                mosollyal, vagy unottan nézte a velem való eseményeket.
17309  Reg|                    nézte, csak ült többnyire a háttérben, néha olyan egykedvűen -
17310  Reg|                    véletlenül vetődött volna a szanatóriumba, a betegszobába,
17311  Reg|              vetődött volna a szanatóriumba, a betegszobába, akit alapjában
17312  Reg|                   orvosok és hozzátartozóik.~A veres, mikor hírét vette
17313  Reg|                     veres, mikor hírét vette a női látogatásoknak, kicsinyt
17314  Reg|         elfintorította húsos nagy orrát...~- A nők közül csak az ápolónőt
17315  Reg|                    csak az ápolónőt szeretem a beteg körül - mondta elég
17316  Reg|               rákosligeti vasorrú bába, hogy a veres megjegyzését hallotta
17317  Reg|                hallotta volna - odakint volt a perifériákon, ahol bizonyosan
17318  Reg|               koraszülött gyermeket ásott el a szemétdomb alá, mint általában
17319  Reg|                    általában gondoltam erről a hölgyről, aki jó darab ideig
17320  Reg|                     már minden mindegy -, ha a londoni vagy svájci kórházakban,
17321  Reg|                       ilyen ápolónőket adnak a betegek mellé, akkor sem
17322  Reg|                    inkább alföldi betyárnak.~A veres tündöklő kék tekintetével
17323  Reg|                   nagyon tetszett volna neki a megjegyzésem. A körülöttem
17324  Reg|                   volna neki a megjegyzésem. A körülöttem üldögélő szanatóriumi,
17325  Reg|            tanácsadással.~- Szeretném, ha az a bizonyos ápolónő valamivel
17326  Reg|                      szabályok betartassanak a beteg körül, mert a szabályok
17327  Reg|            betartassanak a beteg körül, mert a szabályok megtartása nélkül
17328  Reg|                  szabályok megtartása nélkül a mi közreműködésünk hiábavaló.
17329  Reg|                      kétségbeesett hangon.~- A szenvedéseknek csak az elején
17330  Reg|                 koronázza munkánkat - felelt a veres, és többet nem válaszolt
17331  Reg|                              TIZEDIK FEJEZET~A házvételről általában~Ezekben
17332  Reg|              temetőben, mély kábultságomban, a fal felé fordult vagy pokrócok
17333  Reg|                      mint egy fehér kísértet a rengetegben: átvonult néha
17334  Reg|             megsimogathattam.~Barcsainé volt a neve a barna szemű, kreol
17335  Reg|      megsimogathattam.~Barcsainé volt a neve a barna szemű, kreol arcú
17336  Reg|                  Esténként, amíg Pista bácsi a pipáját szívta a folyosón,
17337  Reg|                 Pista bácsi a pipáját szívta a folyosón, a Madám fehér
17338  Reg|                   pipáját szívta a folyosón, a Madám fehér köpenyes alakja
17339  Reg|                    köpenyes alakja megjelent a szobámban a borzasztó Zöldné
17340  Reg|                 alakja megjelent a szobámban a borzasztó Zöldné mellett,
17341  Reg|                  megmozdítható telket ismert a főváros környékén, a házikóknak
17342  Reg|                  ismert a főváros környékén, a házikóknak még a régi tulajdonosaira
17343  Reg|                  környékén, a házikóknak még a régi tulajdonosaira is emlékezett.
17344  Reg|                 kivettem. Úgy tudta dicsérni a szentlőrinci házakat, mintha
17345  Reg|                 házakat, mintha ott volnának a legszebb házak kerek e világon.~
17346  Reg|                 házvételt tervezek Cinkotán.~A Madám komolyan házat akart
17347  Reg|             elbeszélgetett Zöldnével. Mintha a mennyországról tudakozódott
17348  Reg|            mennyországról tudakozódott volna a Madám olyantól, aki már
17349  Reg|                   olyantól, aki már megjárta a mennyeknek országát... Ültek
17350  Reg|                    volna árban és helyzetben a Madámnak.~- A sarokra boltot
17351  Reg|                     helyzetben a Madámnak.~- A sarokra boltot lehetne töretni,
17352  Reg|              Fűszeresnek igen alkalmas volna a bolt, mert a környéken nincs
17353  Reg|                  alkalmas volna a bolt, mert a környéken nincs fűszeres.
17354  Reg|             kocsiszínt lehetne építeni, ahol a fűszeres tartaná a kocsiját.
17355  Reg|                      ahol a fűszeres tartaná a kocsiját. Hátul van a házban
17356  Reg|                tartaná a kocsiját. Hátul van a házban egy raktárnak való
17357  Reg|                  raktárnak való épület, ahol a fűszeres a portékáját elzárhatná,
17358  Reg|                      épület, ahol a fűszeres a portékáját elzárhatná, habár
17359  Reg|                    elzárhatná, habár ezeknek a kisebb fűszereseknek nemigen
17360  Reg|                  lenni, hetenként vásárolnak a fővárosi nagykereskedőtől.~
17361  Reg|             mészárosnak szeretném bérbe adni a boltot, mert a mészáros
17362  Reg|                    bérbe adni a boltot, mert a mészáros megbízhatóbb ember
17363  Reg|                      ember rendszerint, mint a fűszeres. És nagy kényelem,
17364  Reg|               fűszeres. És nagy kényelem, ha a mészáros ott van a házban.~-
17365  Reg|              kényelem, ha a mészáros ott van a házban.~- A fűszeres is
17366  Reg|                 mészáros ott van a házban.~- A fűszeres is nagy kényelem -
17367  Reg|                 hasonló szavak hallatszottak a kanapéról, ahol a két asszony
17368  Reg|              hallatszottak a kanapéról, ahol a két asszony egymás mellett
17369  Reg|                   két asszony egymás mellett a legnagyobb bizalmassággal
17370  Reg|                     és lelki fájdalmaim vagy a közelgő halál örömeivel
17371  Reg|              gondolataim közepette az ágyon, a fal felé fordulva, mintha
17372  Reg|               fordulva, mintha nem is volnék a világon. Ilyenkor még kezemet
17373  Reg|                     fali árnyék, rendszerint a rám leselkedő szörnyeteg
17374  Reg|                     majd éjjel megfojt, vagy a puskás rendőrök felé, akik
17375  Reg|                  rendőrök felé, akik odakint a házereszen üldögéltek, és
17376  Reg|                   tartóztatnak le. Nem ütött a kezemre Zöldné, mert élete
17377  Reg|                   mert élete boldogságairól, a külvárosi kis házikókról
17378  Reg|                     élni egyetlen boldogság.~A Madám fuvolázva sóhajtott,
17379  Reg|                melléképületecske is tartozik a házhoz.~- Az egyik kulcsot
17380  Reg|                     Az egyik kulcsot átadnám a bérlőnek, a másikat magamnak
17381  Reg|                  kulcsot átadnám a bérlőnek, a másikat magamnak tartanám -
17382  Reg|                   magamnak tartanám - mondta a kis épület felől.~- Ez így
17383  Reg|                 mindenütt, ahol bérlő is van a házban. A háztulajdonosnak
17384  Reg|                  ahol bérlő is van a házban. A háztulajdonosnak külön hely
17385  Reg|                     Ezek az estéim általában a legelviselhetőbbek voltak,
17386  Reg|                      amikor Zöldné elmélyedt a mátyásföldi házikók dicséretében.
17387  Reg|                      személyemen.~De valahol a folyosón az óramutató fáradhatatlanul
17388  Reg|                    bácsi - mert fogytán volt a dohánya - ásítozva (ahogy
17389  Reg|                    az ápolók tudnak ásítozni a beteg körül) be-benyitott
17390  Reg|                    beteg körül) be-benyitott a szobába. A Madám, ez a fehér,
17391  Reg|                      be-benyitott a szobába. A Madám, ez a fehér, drágalátos
17392  Reg|          be-benyitott a szobába. A Madám, ez a fehér, drágalátos tündér,
17393  Reg|                     elégült beszélgetés után a fogaimat akarta kinyomni
17394  Reg|                  bácsinak korábban elfogyott a dohánya... Ki tehessen erről
17395  Reg|                     tehessen erről más, mint a nyomorult beteg?~Vannak
17396  Reg|                     bizonyos hangok, amelyek a beteg idegekre jobban hatnak
17397  Reg|              betegségen esnek át, tudják ezt a jó orvosok is, akik szívbeli
17398  Reg|                szívbeli gonddal foglalkoznak a beteggel...~- Talán éppen
17399  Reg|                    beteggel...~- Talán éppen a veres rendeletéből vagy
17400  Reg|              közbenjárására jön be esténként a szobámba a tüneményes Madám? -
17401  Reg|                      be esténként a szobámba a tüneményes Madám? - jutott
17402  Reg|                amelyet sohase lehet tudni...~A veres csak a rendszeressége
17403  Reg|                  lehet tudni...~A veres csak a rendszeressége miatt adja
17404  Reg|                    rendszeressége miatt adja a rossz embert többi orvostársai
17405  Reg|                     meg akar menteni, amikor a jóságos Madámot esténként
17406  Reg|                    jóságos Madámot esténként a szobámba küldi...~A Madám
17407  Reg|                esténként a szobámba küldi...~A Madám az ő kémje, bizalmasa,
17408  Reg|                    Zöldné mégse éljen vissza a látszólagosan beléje helyezett
17409  Reg|                    napon, amikor kizökkentem a gyógyulás útjáról, és ismét
17410  Reg|                tudtam másban bizakodni, mint a veres emberfeletti tudományában
17411  Reg|                     láthatóan kínozna.~Ha ez a kifejezés, hogy "vakbizalom
17412  Reg|                   fedné azt az érzést, amely a Madám tulajdonképpeni hivatásáról
17413  Reg|                      az eddigiekkel, amelyet a Madámra magamban gondoltam.~
17414  Reg|               Madámra magamban gondoltam.~De a Beteg ember fantáziája kiszámíthatatlan.~
17415  Reg|                   napon eszembe jutott, hogy a Madám azért jár esténként
17416  Reg|                    Madám azért jár esténként a szobámba, mert a Madám szerelmes
17417  Reg|                   esténként a szobámba, mert a Madám szerelmes belém.~Most
17418  Reg|                    védekezhetek mással, mint a betegek másvilágias gondolkozásával,
17419  Reg|                       akik éppen úgy hisznek a jó és rossz orvosokban,
17420  Reg|                       mint gyógyszerekben és a babonákban, az ápolónők
17421  Reg|                     ápolónők csodatételében, a jobbulás titokzatos útjában
17422  Reg|                      titokzatos útjában vagy a rosszabbodást jelentő álmatlan
17423  Reg|                    éjszakákban, mint például a házőrző kutya vonításában
17424  Reg|               házőrző kutya vonításában vagy a kuvikmadár megszólalásában,
17425  Reg|            kuvikmadár megszólalásában, amely a közeli halálukat jelentené.
17426  Reg|                 halálukat jelentené. Ezeknek a babonáknak a legmélyéről
17427  Reg|              jelentené. Ezeknek a babonáknak a legmélyéről jött ez a különös
17428  Reg|             babonáknak a legmélyéről jött ez a különös érzés, amely napról
17429  Reg|                 napra erősödött bennem, hogy a Madám hosszadalmas esti
17430  Reg|                  félrevezetésére szolgálnak, a Madám szeret, és a kritikus
17431  Reg|               szolgálnak, a Madám szeret, és a kritikus szerelem a bosszúálló
17432  Reg|                       és a kritikus szerelem a bosszúálló Zöldné ellen
17433  Reg|                    ellen is megvédelmezne... A házvétel és a többi dolgok
17434  Reg|               megvédelmezne... A házvétel és a többi dolgok csak ürügyes
17435  Reg|                      lenni egy regényhősnél. A "Szerelmes Madám" azonban
17436  Reg|                  beszélt esténként Zöldnével a külvárosi házak tehermentességéről,
17437  Reg|                    házak tehermentességéről, a beléjük fektetett tőke gyümölcsözéséről
17438  Reg|                     tőke gyümölcsözéséről és a jó, rossz bérlőkről.) Amíg
17439  Reg|                       rossz bérlőkről.) Amíg a pipái kiszívása után Pista
17440  Reg|                     beásított az ajtón, mint a körülöttünk levő valóságos
17441  Reg|              valóságos élet, aki nem törődik a regényességekkel.~ ~
17442  Reg|                        TIZENKETTEDIK FEJEZET~A levágásra ítélt láb története~
17443  Reg|                  este, egy őszi este, amikor a holdvilágot csak sejteni
17444  Reg|                     mert elbújtatták előlem, a Madám új témával jött Zöldné
17445  Reg|                      orvosról volt szó, akit a napokban hívtak be a szanatóriumba
17446  Reg|                    akit a napokban hívtak be a szanatóriumba olyan betegséggel,
17447  Reg|                  beteg lába fölött tartottak a szanatóriumi orvosok, amikor
17448  Reg|                 szanatóriumi orvosok, amikor a Madámra is szükség volt
17449  Reg|                      Madámra is szükség volt a szobában, minthogy az orvosi
17450  Reg|                  több szabadságot engedélyez a nőknek.~A Madám esti előadása
17451  Reg|             szabadságot engedélyez a nőknek.~A Madám esti előadása szerint
17452  Reg|                   orvos maga jelölte meg azt a helyet a lábszárán a térde
17453  Reg|                     jelölte meg azt a helyet a lábszárán a térde fölött,
17454  Reg|                     azt a helyet a lábszárán a térde fölött, ahol az amputációt
17455  Reg|               mutatta -, főorvos úr! - szólt a fehérlepke külsejű Madám,
17456  Reg|                   ágyamhoz lépett, fölemelte a barna teveszőr takarót,
17457  Reg|                  áhítatos szívvel hallgattam a Madám mindig kellemetes,
17458  Reg|                      egyikén mutatta meg azt a helyet, ahol E. orvos lábát
17459  Reg|                     voltak ismeretlenek ezek a sárgává hervadt lábszárak,
17460  Reg|                      gyengédebb kezei voltak a Madámnak, mint eddigi ismeretségeimnek,
17461  Reg|                     kell levágni - javasolta a főorvos úr - ismételte a
17462  Reg|                     a főorvos úr - ismételte a Madám, és gyengéd titokzatossággal,
17463  Reg|                  észrevehetőlég, mint ez már a jó ápolónőnek szokása, megsimogatta
17464  Reg|             ápolónőnek szokása, megsimogatta a lábamat.~- A maga kedvéért,
17465  Reg|                    megsimogatta a lábamat.~- A maga kedvéért, asszonyom,
17466  Reg|                 hallottam.~Zöldné felfigyelt a kanapéról:~- Mit beszél
17467  Reg|                      Semmit, alszik - felelt a Madám, és visszatelepedett
17468  Reg|          visszatelepedett Zöldné mellé, hogy a kedvére való témakörről,
17469  Reg|                     kedvére való témakörről, a pestkörnyéki házakról tárgyaljon,
17470  Reg|                tárgyaljon, ábrándozzon.~Csak a beszélgetés végén (Pista
17471  Reg|                   tesz eleget hivatásának az a férfi, akinek fél lábát
17472  Reg|                     Vajon nem nekem szólt ez a megjegyzés?~Andalító gondolat
17473  Reg|              türelmes voltam, mint E. doktor a szobájában.~ ~Másnap persze
17474  Reg|           megérkezését, hogy hírt hallhassak a láb további történetiről.~
17475  Reg|                  mintha megsejtette volna ez a vasorrú bába, hogy már nemcsak
17476  Reg|               vasorrú bába, hogy már nemcsak a fantomokkal, a téboly jelenségeivel
17477  Reg|                   már nemcsak a fantomokkal, a téboly jelenségeivel foglalkozom
17478  Reg|               magamban, hanem érdekelni kezd a valóságos élet is. Mintha
17479  Reg|                markaiból...~De végre megjött a Madám, és éterszagot hozott
17480  Reg|                  Madám, és éterszagot hozott a betegszobába. Elmondta az
17481  Reg|              levágták, mégpedig valóban azon a helyen, ahol ő megjelölte.~-
17482  Reg|                   példaadás céljából mondaná a hőslelkű orvos történetét). -
17483  Reg|                történetét). - Csak éppen azt a helyet érzéstelenítették,
17484  Reg|                      érzéstelenítették, ahol a műtőorvos dolgozott. Ő maga
17485  Reg|            elkerülhetetlen. Még búcsúzott is a lábától. Igaz, hogy ekkor
17486  Reg|                  ekkor már reszketett kicsit a hangja, de nem sírt, nem
17487  Reg|                   férfit nagyon hangsúlyozta a jó Madám.~A többi mondanivalóját
17488  Reg|                     hangsúlyozta a jó Madám.~A többi mondanivalóját már
17489  Reg|                    Zöldné szárazon hallgatta a történetet, egyetlen megjegyzése
17490  Reg|          beszélgettünk, mert komoly vevő van a láthatáron. Engem ma felkeresett
17491  Reg|             láthatáron. Engem ma felkeresett a háztulajdonos, és kijelentette,
17492  Reg|                     szabad - felelt zavartan a Madám.~- Jó, majd megpróbálok
17493  Reg|                         Jó, majd megpróbálok a háztulajdonossal beszélni,
17494  Reg|                  többet gondolkozni, nemcsak a megváltó halálon, hanem
17495  Reg|                 megváltó halálon, hanem azon a lehetőségen is, hogy innen
17496  Reg|                      innen megszökhessek, és a külvilágból vegyem fel a
17497  Reg|                     a külvilágból vegyem fel a harcot itteni ellenségeimmel,
17498  Reg|                  beszéltem-e már emlékeimben a vasemberes házról és Retyezátiról,
17499  Reg|                      Retyezátiról, akitől és a vasemberes ház lakójától
17500  Reg|           Kovácsműhely vagy hasonló lehetett a házban, ezt jelképezte a