Part

 4001    1|                      van Etelka.~Egy darabig a kávéházban leskelődött,
 4002    1|            leskelődött, de csakhamar megunta a köpködő és pipázó vendégeket.
 4003    1|                pipázó vendégeket. Bolyongott a városban, a kirakatokat
 4004    1|                       Bolyongott a városban, a kirakatokat nézegette, amelyek
 4005    1|                  gyermekkora óta csalogatnák a vevőket. A fotográfus bódéja
 4006    1|                   óta csalogatnák a vevőket. A fotográfus bódéja előtt
 4007    1|                   bódéja előtt gyönyörködött a helybeli tűzoltó főparancsnok
 4008    1|                     főparancsnok arcképében. A cukrászda mályvaszínű függönyei
 4009    1|                   fel, amint fehér kötényben a krémes béleseket rendezgette.
 4010    1|               rendezgette. Besietett nyomban a citrom- és vaníliaszagú
 4011    1|                   hevesen ismerkedni kezdett a barna nőcskével, aki eleinte
 4012    1|                    eleinte ijedten nézegette a sohasem látott idegent.
 4013    1|                      ment, pedig szívesebben a cukrászdában maradt volna.
 4014    1|                  Céltalanul őgyelgett tovább a városkában, sétálgató vidéki
 4015    1|                 szerint kuncogva nevetgéltek a zsebkendőjükbe, és meggyorsították
 4016    1|           zsebkendőjükbe, és meggyorsították a lépteiket, midőn Szindbád
 4017    1|                   Majd egy borbélybolt előtt a vörhenyes bajuszú gazda
 4018    1|                bajuszú gazda hangosan mondta a legényeinek, hogy az idegen
 4019    1|            legényeinek, hogy az idegen úrnak a haja hátul szépen van nyírva...
 4020    1|                 kissé izgatottan várta, hogy a függönyt felhúzzák.~Lassan
 4021    1|                    felhúzzák.~Lassan megtelt a terem...~És a harmadik jelenetnél,
 4022    1|                 Lassan megtelt a terem...~És a harmadik jelenetnél, miközben
 4023    1|                    rekedt hangon megszólalt, a dobogóra kilépett Etelka.
 4024    1|                    az otthoni. Piros az arca a festéktől, és kis kard van
 4025    1|                     hangon énekelve jött elő a színfalak közül, és halkan,
 4026    1|                  fátyolos, ijedt tekintetét. A nézőtérről megszólalt egy
 4027    1|                    könnybeborult szemmel áll a dobogón. Reszket mind a
 4028    1|                      a dobogón. Reszket mind a két keze.~Szindbád hatalmasan
 4029    1|                 Szindbád hatalmasan összeüti a két tenyerét az első sorban.
 4030    1|                    Szindbádra téved. Elsápad a homloka, és a tekintete
 4031    1|                 téved. Elsápad a homloka, és a tekintete olyan lesz, mint
 4032    1|                   tekintete olyan lesz, mint a meglőtt őzé.~Egy parókás
 4033    1|                     parókás színész siet elő a színfalak közül. Karját
 4034    1|             Etelkának, és miközben elvezeti, a nézőtér felé kiált:~- A
 4035    1|                      a nézőtér felé kiált:~- A kisasszony rosszul lett.~
 4036    1|                     kisasszony rosszul lett.~A zongorát két kézzel veri
 4037    1|                     zongorát két kézzel veri a karmester, lassan csillapodik
 4038    1|                karmester, lassan csillapodik a nézőtéri susogás, hogy helyet
 4039    1|                   susogás, hogy helyet adjon a kacagásnak, mert a kövér
 4040    1|                     adjon a kacagásnak, mert a kövér komikus most négykézlábra
 4041    1|               négykézlábra ereszkedve jön be a színre...~ ~- Hogy került
 4042    1|                    régen történt ez -, éjjel a vonattal egy ismeretlen
 4043    1|                     nagy, szép havas télben: a hópelyhek, amelyek belepték
 4044    1|                     és jókedvűen dudorásztak a fülébe, amint a vonat fülkéjét
 4045    1|                  dudorásztak a fülébe, amint a vonat fülkéjét elhagyta,
 4046    1|                      az elhagyott állomáson, a vonat csakhamar továbbrohant,
 4047    1|                      és nagyot nyújtózkodott a hóesésben.~A kérdésre a
 4048    1|                   nyújtózkodott a hóesésben.~A kérdésre a választ egy sunyi,
 4049    1|                      a hóesésben.~A kérdésre a választ egy sunyi, alattomos
 4050    1|                      meg. Nagy bőrbunda volt a felfelé pödört bajuszú férfiún,
 4051    1|                      pödört bajuszú férfiún, a kalapja mellett harkálytoll
 4052    1|                      kocsikáztatja esténkint a kisváros szobaleányait és
 4053    1|                  burkolta be Szindbád lábait a pokrócba. Az itteni fogadóban
 4054    1|                   úgysem nagyon lehet aludni a bogaraktól. Az ilyen divatos
 4055    1|                 dolgos ember volt ekkortájt.~A kocsisgavallér a hosszúszőrű
 4056    1|                  ekkortájt.~A kocsisgavallér a hosszúszőrű lovacskák közé
 4057    1|                  ajánlom Blanka kisasszonyt. A zongoramestert Struccnak
 4058    1|                      hívják és Pestről kapja a kótákat. Ő a legjobb zenész
 4059    1|                   Pestről kapja a kótákat. Ő a legjobb zenész a városban.~
 4060    1|                  kótákat. Ő a legjobb zenész a városban.~A lovacskák hegynek
 4061    1|                   legjobb zenész a városban.~A lovacskák hegynek vonták
 4062    1|                     lovacskák hegynek vonták a rozoga hintót. A városban -
 4063    1|                      vonták a rozoga hintót. A városban - meglapuló háztetők
 4064    1|                  meglapuló háztetők között - a hó vastagon szakadt a magasságból,
 4065    1|                        a hó vastagon szakadt a magasságból, mélységes csend
 4066    1|                       lámpás nem világított, a lezárt szemű ablakok mögött
 4067    1|                    nyitott szemmel feküsznek a sötétségben?~Egyik görbe
 4068    1|                sötétségben?~Egyik görbe utca a másik után következett.
 4069    1|                      másik után következett. A hintó farolt a fordulóknál,
 4070    1|                  következett. A hintó farolt a fordulóknál, egy nagyon
 4071    1|            sikátorban Szindbád megtapintotta a revolverét, de a kocsis
 4072    1|               megtapintotta a revolverét, de a kocsis csupán jókedvéből
 4073    1|                    csupán jókedvéből fütyült a szőrgallérban.~- Mindjárt
 4074    1|            bizalmasan, amint hátranézett, és a lovacskák komolyan, elszántan
 4075    1|                     elszántan mentek felfelé a hegyoldalban.~A sarkon egy
 4076    1|                      felfelé a hegyoldalban.~A sarkon egy kőszent didergett
 4077    1|                       aztán nagyokat zökkent a bárka a hepehupás köveken,
 4078    1|                     nagyokat zökkent a bárka a hepehupás köveken, egy gömbölyű,
 4079    1|                    piros lámpafény szűrődött a hóesésbe, és a hópelyhek
 4080    1|                     szűrődött a hóesésbe, és a hópelyhek véresen hullottak
 4081    1|              hópelyhek véresen hullottak itt a magasból. A kocsis a vasrostélyos
 4082    1|                    hullottak itt a magasból. A kocsis a vasrostélyos ajtó
 4083    1|                     itt a magasból. A kocsis a vasrostélyos ajtó elé kormányozta
 4084    1|            vasrostélyos ajtó elé kormányozta a lovacskákat, amelyek bizonyos
 4085    1|                   megfordultak éjnek idején. A kocsis leugrott a bakról,
 4086    1|                    idején. A kocsis leugrott a bakról, duhajkodva rángatta
 4087    1|                      duhajkodva rángatta meg a csengő karikáját; a rekedt
 4088    1|                      meg a csengő karikáját; a rekedt csengő visszhangzott
 4089    1|                  rekedt csengő visszhangzott a ház belsejében és erre nyomban
 4090    1|                 zongora szólalt meg valahol. A kulcs gyorsan fordult a
 4091    1|                      A kulcs gyorsan fordult a zárban, egy rózsaszínű-ruhás
 4092    1|                       Idegen uraságot hoztam a vasútról - mondta a kocsis.~-
 4093    1|                   hoztam a vasútról - mondta a kocsis.~- Tessék, tessék -
 4094    1|                      Tessék, tessék - intett a rózsaszínű nő dudorászva,
 4095    1|                  hízelkedve Szindbádunk felé a kocsiba. Bodros haját pirossal
 4096    1|                     haját pirossal szegte be a hátulról jövő lámpafény,
 4097    1|                  hátulról jövő lámpafény, és a folyósón egyszerre három-négy
 4098    1|                  amint kíváncsian nézegettek a kapu felé.~A kocsis bizalmaskodva
 4099    1|                      nézegettek a kapu felé.~A kocsis bizalmaskodva veregette
 4100    1|                    pedig csak tegnap ért ide a tél.~A folyosón parfüm és
 4101    1|                   csak tegnap ért ide a tél.~A folyosón parfüm és pomádé
 4102    1|                      és pomádé szaga fogadta a belépőt, kis ajtók mögül
 4103    1|                      földre dobott vánkosok. A zongora mind közelebb hangzik.
 4104    1|              felnyitnak, ahol több lámpás ég a kerek, bolthajtásos terem
 4105    1|                     zárda volt vagy erősség. A nagy, négyszegletes köveken
 4106    1|                  köveken erősen visszhangzik a lépés.) Itt végre megtalálta
 4107    1|                    végre megtalálta Szindbád a zongorát, mellette Strucc
 4108    1|              zongorát, mellette Strucc urat, a koromfekete bajuszú, ragyásarcú
 4109    1|                    percig változatosan verte a zongorát, közben fürkészve
 4110    1|                 észlelt annak hideg arcában, a zongora fedelét becsapta
 4111    1|                   lappangó léptekkel kezdett a vendég körül járni. A cigarettát
 4112    1|                kezdett a vendég körül járni. A cigarettát olyanformán rejtegette
 4113    1|                kezében, mint az iskolásfiúk, a füstöt a falra fújta, és
 4114    1|                     az iskolásfiúk, a füstöt a falra fújta, és sokáig piszkálta
 4115    1|                   fújta, és sokáig piszkálta a tüzet a pohos kályhában,
 4116    1|                     sokáig piszkálta a tüzet a pohos kályhában, amely akkora
 4117    1|                    Aztán egyszerre odalépett a pálinkáspoharába bámuló
 4118    1|                   mellé:~- Mindjárt itt lesz a Blanka - mondta, és nevetett.~
 4119    1|            megfojtott utasemberekre gondolt. A falban talán meghurkolt
 4120    1|             állonganak és reménykedve várják a rendőrbiztost... Ez a ragyás
 4121    1|                 várják a rendőrbiztost... Ez a ragyás fiatalember bizonyára
 4122    1|                 ragyás fiatalember bizonyára a késsel is jól bánik. Szindbád
 4123    1|                      kedve, hogy lepuffantsa a gyanúba vett zongorást.~
 4124    1|                      állán forradás volt, és a cigaretta füstjét nem titkolt
 4125    1|                Pesten? Nincs lóverseny. Mert a lóversenyen mindig ott vagyok.~
 4126    1|                       lábát, ruháját, ingét. A kalapját levette a fogasról,
 4127    1|                    ingét. A kalapját levette a fogasról, belenézett. A
 4128    1|                      a fogasról, belenézett. A bundát megtapogatta.~- No
 4129    1|             félhangosan.~- Doktor úr! Melyik a nótája? Doktor úr!~De erre
 4130    1|                  kapott, mert megérkezett az a bizonyos Blanka. Pirosharisnyás,
 4131    1|             karikában egy csendőr arcképe... A borzas, sűrű, fekete hajában
 4132    1|                       Adjon cigarettát. Apa!~A zongorás is széket húzott
 4133    1|                  Tudom, hogy maga is szokott a lóversenyre járni. Látom
 4134    1|                     lóversenyre járni. Látom a cipőjéről. Csak sportmanek
 4135    1|                      kérek teát! - ismételte a rác nő.~Szindbád búbánatosan
 4136    1|                  Szindbád búbánatosan bámult a lámpafénybe. Eszébe jutott,
 4137    1|                    és kalapját fejére tette. A jobb kezével a revolverét
 4138    1|                 fejére tette. A jobb kezével a revolverét fogta a zsebében,
 4139    1|                   kezével a revolverét fogta a zsebében, és kiment a barátságos
 4140    1|                  fogta a zsebében, és kiment a barátságos szobából. Végigsietett
 4141    1|            barátságos szobából. Végigsietett a folyosón, hallotta, hogy
 4142    1|                    felnyitnia. Már kinn volt a havas, sötét utcán. A hópelyhek
 4143    1|                   volt a havas, sötét utcán. A hópelyhek hűvösen, enyhén
 4144    1|             Nesztelenül lépkedett visszafelé a mély hóban, amerre emlékezete
 4145    1|                    amerre emlékezete szerint a kocsi az imént hozta.~Hátranézett.
 4146    1|                      órákban, midőn Szindbád a fejét az ágy párnáján elhelyezte,
 4147    1|                      párnáján elhelyezte, és a gondolatok mint búcsúzó
 4148    1|                  szállongtak körülötte; vagy a reggeli heverészéseknél,
 4149    1|                  volt az ágy takarója alatt, a puha párnán, a szőnyeg bolyhos
 4150    1|               takarója alatt, a puha párnán, a szőnyeg bolyhos lágyságában,
 4151    1|                   lágyságában, és mintha még a küszöbön állna a fekete
 4152    1|                  mintha még a küszöbön állna a fekete selyemruhás, pirosálcás
 4153    1|                  ebben az időben Szindbádot, a hajóst magányos szobájában
 4154    1|                   sastollas kis kalapban, és a haja a füle mögött lágy
 4155    1|                      kis kalapban, és a haja a füle mögött lágy volt, omlatag
 4156    1|                fésült, mint ahogyan Szindbád a kis színésznőt egyszer,
 4157    1|                    félig átélt kéjek óráiban a színésznő, amíg Szindbád,
 4158    1|                    színésznő, amíg Szindbád, a csodahajós egy napon elhatározta,
 4159    1|                   elhatározta, hogy utánanéz a kis hölgynek, aki álmodozásaiban
 4160    1|                      hogy valahol, valamerre a kis színésznő - akit pedig
 4161    1|                  rája, mint Szindbád, amidőn a kedves szívalakú arcocskát
 4162    1|               csaknem egy hüvelyknyire látja a párnán maga mellett.~Lehetséges,
 4163    1|                    mellett.~Lehetséges, hogy a kis színésznő valamerre
 4164    1|                   valamerre óhajtja őt, mert a szíve üres, szabad, és az
 4165    1|                      feje körül borong, mert a jelenben egyetlen bajusz,
 4166    1|                      sem szakáll nem látszik a kis szív tükörén.~Miután
 4167    1|            felkerekedett, útnak indult - bár a haja már szürke volt, mint
 4168    1|                   haja már szürke volt, mint a zajló Duna felett csapongó
 4169    1|                  csapongó jégsirály szárnya.~A nyomok a nagy téli időben
 4170    1|                  jégsirály szárnya.~A nyomok a nagy téli időben Eperjesig
 4171    1|                   időben Eperjesig vezették.~A városkát öles hó sáncolta
 4172    1|                   öles hó sáncolta körül, és a hófúvásban a régi házak
 4173    1|              sáncolta körül, és a hófúvásban a régi házak olyanformán zárkóztak
 4174    1|                    mintha ellenség közeledne a város felé. Az emberek a
 4175    1|                     a város felé. Az emberek a mellényük zsebébe dugták
 4176    1|               lovacskáik mellett bandukoltak a fa-szállító tótok, mintha
 4177    1|                      megindulnának egyszerre a hóemberek. Szindbád csak
 4178    1|                     aki pontosan tudta, hogy a vándorszínészek csapata (
 4179    1|                 merre vette útját. Túlmentek a nagy hegyeken, amelyekre
 4180    1|             kapaszkodik. De most hófúvás van a hegyek között, és a kis
 4181    1|                      van a hegyek között, és a kis vonat talán már nem
 4182    1|              kapaszkodik.~Valahol, valamerre a Verhovinán, vagy talán még
 4183    1|                      még messzebb is menének a színészek, akik egy királyi
 4184    1|                lovagcsizmát hagytak zálogban a fogadósnál.~Szindbádnak
 4185    1|                 becsesebbnek látszott előtte a kis színésznőcske, mint
 4186    1|                      kis színésznőcske, mint a színestollú madár, amely
 4187    1|                      erdő mélye felé menekül a közelgő lépésekre.~- Utánamegyek! -
 4188    1|                    mondogatta magában, amint a hófúvásos városkában bolyongott,
 4189    1|            ismeretlen nők után szaglászódva.~A hóval vastagon fedett pohos
 4190    1|                elrejtőzött varjak és csókák, a havak közéásott gyalogúton
 4191    1|                 úrihölgyet látott közelegni. A dámának formás cipője volt,
 4192    1|                     arca hervatag és fáradt. A hajdan finom orrocskát pirosra
 4193    1|                 orrocskát pirosra marta most a hideg és régente a festék;
 4194    1|                      most a hideg és régente a festék; a száj körül keskeny,
 4195    1|                   hideg és régente a festék; a száj körül keskeny, kedvetlen
 4196    1|               kedvetlen ránc vonult el. Csak a nefelejcs-kék szempár tekintett
 4197    1|                      Szindbád mindig köszönt a papoknak és az úri hölgyeknek,
 4198    1|                    vallásos embernek vélik.)~A dáma továbblépkedett, Szindbád
 4199    1|             fogyasztotta el, amely trónusból a bárókisasszony uralkodott
 4200    1|                    bárókisasszony uralkodott a kávéház felett.~A kávés
 4201    1|                 uralkodott a kávéház felett.~A kávés felesége volt ő; egykor
 4202    1|                  most figyelmesen olvasgatta a képeslapokat, karpereceit
 4203    1|                  urak mondanivalóira.~Később a cigányok jöttek, furcsa,
 4204    1|         gavalléroktól levetett kabátjaikban. A festett bajuszú prímás kezet
 4205    1|                    csókolt az asszonynak, és a sarokba rakott hangszereket
 4206    1|                     komoly, anyáskodó hangon a kávésné.~Szindbád később
 4207    1|               rendelt, és emígy magára hívta a kávésné figyelmét, sikerült
 4208    1|                 jelképes pillantást váltania a szigorú dámával. Egymásra
 4209    1|                   titkon, csendesen megrázta a fejét: "Nem, nem lehet...
 4210    1|                    vagyok" - felelt Szindbád a szemével. "Igazán?" - kérdezte
 4211    1|                      haragudjon ezért reám."~A kávésné egy darabig a cukortartóban
 4212    1|                        A kávésné egy darabig a cukortartóban babrált. Majd
 4213    1|                    Majd felvetette csendesen a tekintetét. "Nem haragszom!" -
 4214    1|                  Később titkon megigazította a fésűt hajában, a háta mögötti
 4215    1|               megigazította a fésűt hajában, a háta mögötti tükörbe pillantva.~
 4216    1|                   mögötti tükörbe pillantva.~A nagy hegyekre kapaszkodó
 4217    1|                      aki dolgát jól végezte.~A hófúvásos éjben, a jéghideg
 4218    1|                  végezte.~A hófúvásos éjben, a jéghideg vasúti kocsiban,
 4219    1|                    vasúti kocsiban, miközben a beláthatatlan, sűrű éjszakában
 4220    1|                   megannyi kölyökkísértetek, a kis vasút felfelé kapaszkodó
 4221    1|                  felfelé kapaszkodó kerekei, a láncok csörgése és a mozdony
 4222    1|                kerekei, a láncok csörgése és a mozdony fulladt pöfögése
 4223    1|                      pöfögése elandalították a bundában Szindbádot. Megnézte
 4224    1|              Megnézte az óráját. Tízre járt. A kávés már feltette fekete
 4225    1|                      eperjesi kávéházban, és a kávésné most fekszik le
 4226    1|                  magányos ágyába. Most húzza a harisnyáját, és a vaskályhából
 4227    1|                      húzza a harisnyáját, és a vaskályhából a parázs úgy
 4228    1|               harisnyáját, és a vaskályhából a parázs úgy villog, mint
 4229    1|                       mint valamely állatnak a szeme. Most a dunna alá
 4230    1|              valamely állatnak a szeme. Most a dunna alá dobja kövérkés
 4231    1|                   alá dobja kövérkés testét, a gyertyát elfújja, és míg
 4232    1|                  tovább is - keresztüllibben a gondolatain a délutáni idegen
 4233    1|                keresztüllibben a gondolatain a délutáni idegen úr, amint
 4234    1|              szerelmes odaadással nézett reá a kávéházban.~Vajon elutazott
 4235    1|                      elutazott már az az úr?~A kis vaskályha felől nesztelen
 4236    1|              nesztelen lépéssel jön közelebb a köpönyeges, strucctollas
 4237    1|                  kalapú vitéz, akinek gondja a női szobák álma. A fehér
 4238    1|                    gondja a női szobák álma. A fehér asszonykar csendesen,
 4239    1|                csendesen, dédelgetve átöleli a párnát, mintha a Szindbád
 4240    1|                     átöleli a párnát, mintha a Szindbád nyaka volna.~A
 4241    1|                      a Szindbád nyaka volna.~A vonat jéghideg, szeles fennsíkon
 4242    1|                      lassúdan, mintha szerte a hó alatt halottak feküdnének,
 4243    1|                      felébreszteni. Gurultak a kerekek talán már órák hosszáig,
 4244    1|                     egy darabig megállottak.~A hó úgy röpködött az ablakok
 4245    1|                 fejjel és egymás háta mögött a falu felé.~Egy lámpást vittek
 4246    1|                     Egy lámpást vittek végig a sötétségben, a vasutasok
 4247    1|                  vittek végig a sötétségben, a vasutasok messziről olyan
 4248    1|                      összeesküvést szőnének.~A láncok végre megzörrentek,
 4249    1|                   láncok végre megzörrentek, a fagyos kerekek nagyot visítottak,
 4250    1|                   kerekek nagyot visítottak, a kis vonat döcögve megindult.~
 4251    1|                  döcögve megindult.~Szindbád a soványkás, kis fekete Paulára
 4252    1|                      Paulára gondolt, miután a vonat elhaladt az út közepét
 4253    1|                  kedves kis félcipője, benne a friss szalagbokrétával?~
 4254    1|                      friss szalagbokrétával?~A haja üde és jószagú a füle
 4255    1|      szalagbokrétával?~A haja üde és jószagú a füle mellett?~ ~A téli délután,
 4256    1|                    jószagú a füle mellett?~ ~A téli délután, mintha tudomásul
 4257    1|                  pirosbetűs napot jelentenek a kalendáriumok, aranypiros
 4258    1|                  sugaraikkal fényesítette be a kis határszéli várost, amelynek
 4259    1|               amelynek havas háztetői alatt, a fagytól kopogó fahidakon
 4260    1|                   keresett. Igen, itt tanyáz a vándorszínész-trupp, és
 4261    1|            vándorszínész-trupp, és esténkint a Nagy Bercsényihez címzett
 4262    1|             fogadóban vidítják vagy búsítják a kedélyeket. Paula a társulat
 4263    1|                 búsítják a kedélyeket. Paula a társulat szendéje, hősnője,
 4264    1|                  kertben sétálgatva tanulja, a város végén, ahol valamikor
 4265    1|                  város végén, ahol valamikor a vártemplom állott, és a
 4266    1|                      a vártemplom állott, és a kastélyból nyergeslábú dámák,
 4267    1|                     arcú főurak sétáltak alá a városkába. Ez Paula kedves
 4268    1|                   délben, mert ő nem szokott a kocsmában ebédelni - jelentette
 4269    1|                 ebédelni - jelentette Pápai, a súgó, akit Szindbád körülbelül
 4270    1|                  midőn ifjú gavallér korában a vidéki színtársulatok után
 4271    1|                   nem mondott Pauláról.~Csak a beszélgetés végén jegyzett
 4272    1|                  Igazán benőhetett volna már a fejelágya az úrnak. Mit
 4273    1|                      Mit akar mindig azokkal a színésznőkkel?~Aztán megmutatta
 4274    1|                     Aztán megmutatta az utat a kert felé:~- Három kocsmát
 4275    1|                     kocsmát számoljon odáig. A negyediknél forduljon be
 4276    1|                     negyediknél forduljon be a gyalogútra.~Egy domboldalon
 4277    1|                 domboldalon valóban ott volt a régi kert, most fehér a
 4278    1|                      a régi kert, most fehér a hótól, mintha hajdani szüzességével
 4279    1|                     kacérkodna hervadt dáma. A fák fösvénykedve rejtik
 4280    1|                      fák fösvénykedve rejtik a hó alá megritkult gallyaikat,
 4281    1|                   alá megritkult gallyaikat, a bokrok kopaszok, koravének,
 4282    1|                       áhítatosan tiszták, és a behavazott utakon sűrűn
 4283    1|                behavazott utakon sűrűn látni a rókák, nyulak és más ártatlan
 4284    1|                      fák! Mintha mindig csak a nyulak vándoroltak volna
 4285    1|                     nyulak vándoroltak volna a kanyargós sétautakon, az
 4286    1|                     sohasem jártak volna ide a szarvasbokájú delnők rózsaszínű
 4287    1|                    az alant fekvő városkából a varróleánykák izgatott lépésű
 4288    1|                 izgatott lépésű diákokkal és a tilosban járó menyecskék
 4289    1|                      félve, de boldogan, míg a vártemplom árkádja alatt
 4290    1|                     alatt bajuszát pödörgeti a várakozó férfiú.~Minden
 4291    1|                     barna árnyként repült el a hó felett.~Szindbád csendesen
 4292    1|                  nézelődött jobbra és balra, a kert néptelen volt, a romba
 4293    1|                 balra, a kert néptelen volt, a romba dőlt kastély a hó
 4294    1|                   volt, a romba dőlt kastély a hó alatt úgy terült el,
 4295    1|                    fekete árnyék bukkant fel a kastély mögött. Hosszúkabátos
 4296    1|                   Szindbádot megpillantotta, a papiroszsákot nyomban a
 4297    1|                      a papiroszsákot nyomban a táskájába rejtette.~- Ez
 4298    1|               Szindbád, és gyorsan megindult a hölgy felé, aki fázósan,
 4299    1|                    állott meg az út közepén. A szívalakú arcocskán komoly
 4300    1|                komoly aggodalom tükröződött, a barna szempár kegyelemkérő
 4301    1|                   szinte könnyesnek látszott a szem. Aztán egyszerre gyáva,
 4302    1|                 csillant végig az arcocskán, a szemben szentjánosbogarak
 4303    1|                     és egy lépést előre tett a hosszúkabátos dáma.~- Úristen,
 4304    1|                   tetőtől talpig végignézett a férfin.~Szindbád elkapta
 4305    1|                     férfin.~Szindbád elkapta a kezét, megszorongatta, a
 4306    1|                     a kezét, megszorongatta, a kesztyű megett megcsókolgatta,
 4307    1|               félkézzel, és hosszasan nézett a szenvedő, gyöngéden hervadó
 4308    1|                emlékkönyvbe préselt virágnak a színe.~- Hát nem várt? -
 4309    1|                   velem?~- Egyszer álmodtam, a múlt héten vagy tegnap.
 4310    1|                   együtt játszottunk valamit a színpadon, kegyed frakkban
 4311    1|             színpadon, kegyed frakkban volt, a frakk baloldalán egy nagy
 4312    1|                  halk, gördicsélő nevetéssel a színésznő.~- Kíváncsi lettem,
 4313    1|                    Emlékszik? Hajón utaztunk a Dunán, a csillagok ragyogtak,
 4314    1|                      Hajón utaztunk a Dunán, a csillagok ragyogtak, és
 4315    1|                      csillagok ragyogtak, és a partokon a mélységes baranyai
 4316    1|                     ragyogtak, és a partokon a mélységes baranyai erdők.
 4317    1|                    mélységes baranyai erdők. A rác hajóskapitány szerelmes
 4318    1|                     szerelmes volt magába.~- A Gyokó.~- Remélem, nem hiába?...~-
 4319    1|                     láttam többé. Hisz akkor a magáé voltam.~- Nagyon szerettem.~
 4320    1|                      Paula kissé meghajtotta a fejét, és a hóra nézett.~-
 4321    1|                      meghajtotta a fejét, és a hóra nézett.~- Boldog ember,
 4322    1|                       Eljöttem magához, mert a kezét akartam megcsókolni!...
 4323    1|                beteges vagyok néha.~- Alakja a régi, kedves és finom...
 4324    1|                  finom... Hadd szagoljam meg a haját! Mutassa a cipőjét,
 4325    1|               szagoljam meg a haját! Mutassa a cipőjét, a harisnyáját.
 4326    1|                    haját! Mutassa a cipőjét, a harisnyáját. Kesztyűt jobbat
 4327    1|                     jobbat kell hordania. Ez a kis szalag nagyon bájos
 4328    1|                      kis szalag nagyon bájos a nyakán.~- Nincs senki, aki
 4329    1|                  senki, aki törődne velem.~- A szívecskéje üres volna?~
 4330    1|                      szívecskéje üres volna?~A színésznő félig lehunyta
 4331    1|                     színésznő félig lehunyta a szemét, aztán anyáskodva
 4332    1|                      anyáskodva megcirógatta a Szindbád karját.~- Bolondos
 4333    1|                    azért mégis jólesett neki a Paula érintése, valamint
 4334    1|                 kellemes megelégedést érzett a szívében, midőn félcipőben,
 4335    1|                     könnyű harisnyában látta a nőt, akinek kedvéért egykor
 4336    1|                       akinek kedvéért egykor a Dunán Pancsováig utazott.
 4337    1|                      illata olyan volt, mint a fehérnemű között őrzött
 4338    1|           elbúsította, egyben felmelegítette a szívét. Mintha álmatlan,
 4339    1|               emlékei gyanánt maradtak volna a szem körül a halovány gyűrődések,
 4340    1|                  maradtak volna a szem körül a halovány gyűrődések, és
 4341    1|                aratóleány testének körvonala a rét virágai között, a pázsit
 4342    1|              körvonala a rét virágai között, a pázsit gyüremlésein. A fehér
 4343    1|                       a pázsit gyüremlésein. A fehér nyak, amely olyan
 4344    1|                  olyan kíváncsian nyúlott ki a fekete ruhácskából, mint
 4345    1|                    mint egy kis madár nyaka, a fekete bársonyszalag alatt
 4346    1|                   alatt tündökölni látszott, a kabát zsebe macskabőrrel
 4347    1|                   egy fészek, midőn Szindbád a kezecske után oda benyúlott.~-
 4348    1|                tervem van délutánra - mondta a színésznő, mialatt vállával
 4349    1|                   mellét -, jöjjön el velünk a pincébe. Kápolnai - egy
 4350    1|                      egy itteni öreg tanár - a társulat tagjait pincéjébe
 4351    1|                vannak, és itt nagyon divatos a pincézés. Majd gondoskodom,
 4352    1|                    tanár meghívja.~- Délután a cukrásznál leszek.~- Helyes,
 4353    1|                  haza, nem messzire lakom.~ ~A cukrászbolt mályvaszínű
 4354    1|          biztosította, hogy külön pipája van a pincében.~- Nacsak, bicsak! -
 4355    1|                  Induljunk, mert nagy hó van a pincéig.~A színtársulat
 4356    1|                  mert nagy hó van a pincéig.~A színtársulat a cukrászbolt
 4357    1|                      pincéig.~A színtársulat a cukrászbolt előtt táborozott,
 4358    1|                     férfiú miért tartózkodik a városkában.~Hátul Pápai
 4359    1|                      Pápai súgó pipázott, és a színészújságot olvasgatta,
 4360    1|               Menjünk, gyerekeim - kiáltotta a jókedvű tanár, és a kabátja
 4361    1|                kiáltotta a jókedvű tanár, és a kabátja belső zsebére ütött,
 4362    1|                    belső zsebére ütött, ahol a pincekulcsok csörögtek.~
 4363    1|                       melegen szorította meg a Szindbád kezét.~- De örülök,
 4364    1|                  ismét együtt vagyunk.~Amint a városból kiértek, és egy
 4365    1|                    és egy kis kanyargós úton a hegyoldalba fordultak, hirtelen
 4366    1|                találták magukat szemközt.~De a hegyoldalból idáig látszott
 4367    1|                  hegyoldalból idáig látszott a pince fekete, kormos bejárója,
 4368    1|                  fekete, kormos bejárója, és a fiatal színészfiúk hangos
 4369    1|                     kiáltozással vágtak neki a hómezőnek.~- Nacsak, bicsak! -
 4370    1|                    őket az öreg tanár.~Paula a Szindbád karjába kapaszkodott,
 4371    1|                     boldogan, büszkén simult a vállához.~- Segítsen, Szindbád -
 4372    1|                    Pápai, és recsegős hangon a színésznőre kiáltott:~-
 4373    1|             besötétedik? Nincs puhább pamlag a hónál!~- A szemtelen - mondta
 4374    1|                     puhább pamlag a hónál!~- A szemtelen - mondta halk,
 4375    1|                   nevetéssel Paula.~Szindbád a magas, puha, szűzies hómezőre
 4376    1|                      és magában igazat adott a vén súgónak.~[1912]~
 4377    1|                        SZINDBÁD AZ ÁLLOMÁSON~A következő történet Szindbáddal
 4378    1|                     vásár lett volna valahol a közelben, annyi mindenféle
 4379    1|                  Oroszország felé megy innen a vonat, de még magyar területen
 4380    1|                    magyar területen vagyunk. A vasutasok pattogva, kiabálva
 4381    1|                   pattogva, kiabálva mondják a magyar szavakat. "Indulás!" -
 4382    1|                        kiáltják teli tüdőből a mozdonynak, mint a koporsóban
 4383    1|                   tüdőből a mozdonynak, mint a koporsóban földbeereszkedő
 4384    1|                      már nincs Magyarország. A rövidkéményes Pacific-mozdonyok
 4385    1|                    szusszantva rohannak neki a sínpárnak, amely most már
 4386    1|                     magányosan nyúlik befelé a hegyek közé. Már az a dértől
 4387    1|                 befelé a hegyek közé. Már az a dértől csillogó sín is idegen,
 4388    1|                      csillogó sín is idegen, a hegyek másoké, a fák barátságtalanok -
 4389    1|                     idegen, a hegyek másoké, a fák barátságtalanok - messzire
 4390    1|                    nincsenek Magyarországon. A határállomásnál leszállított
 4391    1|                 köpennyel vállukon, kezükben a kis fekete táskával, vonatjuk
 4392    1|                   vonatjuk után néznek, amíg a pályaudvarból kirobog, mint
 4393    1|                elutazó diák után pillantanak a szülők; - a lembergi kocsiból
 4394    1|                      pillantanak a szülők; - a lembergi kocsiból jókedvűen
 4395    1|                   int egy hosszúhajú fiúcska a nagybajuszú magyar kalauznak -
 4396    1|                 kalauznak - az utolsó kocsin a lépcsőre kapaszkodva áll
 4397    1|                    naphosszat, étteremben és a sínek között, mert valamely
 4398    1|                    hogy miért várta Szindbád a táncosnőt.~A déli vonattal
 4399    1|                  várta Szindbád a táncosnőt.~A déli vonattal magyar színtársulat
 4400    1|                         Ősz volt, deresedtek a fák: szegénykék téli állomásukra
 4401    1|                 ültek volna először vonaton. A nők sikoltó hangon beszéltek,
 4402    1|                    sikoltó hangon beszéltek, a kezükben tartott skatulyákat
 4403    1|                tartott skatulyákat keresték. A férfiak egymásnak kiabáltak,
 4404    1|                      én majd lebélyegeztetem a jegyeket a főnökkel. El
 4405    1|                   lebélyegeztetem a jegyeket a főnökkel. El ne kóboroljanak,
 4406    1|              kóboroljanak, mert mindjárt itt a vonat... Cecil!~- Mi az? -
 4407    1|                    de egy rajban betolongtak a zsúfolt vasúti étterembe.
 4408    1|                    zsúfolt vasúti étterembe. A tarka nadrágos férfiak elkényszeredett
 4409    1|              képesújságban látná őket. Nini, a kalapok a férfiak fején!
 4410    1|                  látná őket. Nini, a kalapok a férfiak fején! A tarka kendők
 4411    1|                     kalapok a férfiak fején! A tarka kendők a nyakon és
 4412    1|                férfiak fején! A tarka kendők a nyakon és a kis malaclopók
 4413    1|                     tarka kendők a nyakon és a kis malaclopók a vállakon!
 4414    1|                   nyakon és a kis malaclopók a vállakon! A vidéki férfiszínészek
 4415    1|                   kis malaclopók a vállakon! A vidéki férfiszínészek divatja
 4416    1|         férfiszínészek divatja nem változik. A kis súgó selypítve kiált
 4417    1|                   egy aranyszőke hölgynek:~- A teremtésedet. Itt maradj
 4418    1|          teremtésedet. Itt maradj mellettem.~A nők már inkább éltették
 4419    1|                      nők már inkább éltették a divatot - persze ők is a
 4420    1|                     a divatot - persze ők is a maguk módja szerint. Igen
 4421    1|                   Igen nagy kalap volt akkor a divat és a földig érő világos
 4422    1|                  kalap volt akkor a divat és a földig érő világos selyemköpönyeg.
 4423    1|                 magukkal, mint kis emlékeket a különböző nyári állomásokról.
 4424    1|                különböző nyári állomásokról. A kebleket nem feszélyezte
 4425    1|                     nem feszélyezte fűző, és a rövid szoknyák alatt igen
 4426    1|                       acélszürke szeme volt, a másiknak igen sűrű, kisleányos,
 4427    1|            megérdemeltek volna némi oktatást a divat világából. Ámbátor
 4428    1|             kimustrált "pick-auf" kapitányok a színészeknél! Egy búskomor,
 4429    1|                   kanárit vittek kalitkában.~A primadonna - mert hiszen
 4430    1|                    hiszen az egyik az volt - a kézitükörben megigazította
 4431    1|                   kézitükörben megigazította a haját, és az arcát szarvasbőrrel
 4432    1|                   amint végre elhelyezkedett a nagy étteremben. Az arca
 4433    1|                    nagyon kicsit volt ragyás a sok rossz festéktől, és
 4434    1|                  megtartaná hamvas bársonyát a szívalakú arcocska.~Egy
 4435    1|                szemével csakhamar fölfedezte a nézdelődő Szindbádot, muszkabundáját
 4436    1|                 lenni, és gyöngéden meglökte a primadonnát.~- Valami orosz
 4437    1|                     akinek sima, hosszú haja a homlokába lógott, és a cigaretta
 4438    1|                  haja a homlokába lógott, és a cigaretta a körmét égette.~
 4439    1|             homlokába lógott, és a cigaretta a körmét égette.~Az elvetemedett
 4440    1|             elvetemedett képű, ragyás pincér a skatulyák, bőröndök és kézitáskák
 4441    1|                  gyanús színű kávékat rakott a társaság elé. A selypítő
 4442    1|               kávékat rakott a társaság elé. A selypítő kis súgó szalonnát
 4443    1|               szalonnát evett papirosról, és a bicskahegyre tűzködött falatokkal
 4444    1|                 aranyszőke hajú kövér dámát. A szemével kísérte a szalonnadarabot,
 4445    1|                    dámát. A szemével kísérte a szalonnadarabot, vajon kellő
 4446    1|                      újra bicskájához, midőn a dáma lenyelte a falatot.~
 4447    1|           bicskájához, midőn a dáma lenyelte a falatot.~Az ődöngő Szindbád
 4448    1|              ezenközben francia szót hallott a szomszéd asztalnál.~- Magyar
 4449    1|                 Artisták és artistanők ültek a szomszédban. Jól táplált,
 4450    1|                    finoman öltözködtek, mint a grófnők. A kezeken puha
 4451    1|                 öltözködtek, mint a grófnők. A kezeken puha barna kesztyűk,
 4452    1|                      kesztyűk, és kis sapkák a fejeken. Nyugodt, öntudatos
 4453    1|                   előkelőséggel foglalták el a legvilágosabb asztalt az
 4454    1|                asztalt az ebédlőteremben, és a főpincér hajlongva vette
 4455    1|                  főpincér hajlongva vette át a rendelkezéseket az ebédről.
 4456    1|                  rendelkezéseket az ebédről. A nőkkel kis kutyák voltak.
 4457    1|                   állatok, amelyek bizonyára a gyermekeket helyettesítették
 4458    1|                 gyermekeket helyettesítették a társaságnál. De a kiskutyák
 4459    1|           helyettesítették a társaságnál. De a kiskutyák is illedelmesen
 4460    1|             tanárnőhöz hasonlított, elővette a retiküljét. Az erszény végén
 4461    1|                       de jól mulattak, amint a kis kutyák sorban megijedtek
 4462    1|                     kutyák sorban megijedtek a róka üvegszemétől. Majd
 4463    1|                      róka üvegszemétől. Majd a bőséges ebédet az asztalra
 4464    1|                    pincérek.~Eközben megjött a vonat, és a táncosnő Oroszországból
 4465    1|                  Eközben megjött a vonat, és a táncosnő Oroszországból
 4466    1|                      szeretek egyedül utazni a magyar vasúton.~Hosszú lépésekkel
 4467    1|               lépésekkel sétáltak föl és alá a sínek mentén. Hogy volt,
 4468    1|                felelt Szindbád.~- Igaz, hogy a hercegek nekem tapsoltak,
 4469    1|                    mégiscsak többet érne, ha a karzat tapsolna otthon a
 4470    1|                     a karzat tapsolna otthon a Népszínházban...~- Utána
 4471    1|              Népszínházban...~- Utána nézünk a dolognak.~- Rokonaim élnek
 4472    1|                    szép városok, de Budapest a legszebb.~- Odamegyünk.~-
 4473    1|                     Szeretnék egy teát inni, a komornám majd vigyáz a holmikra...~
 4474    1|                       a komornám majd vigyáz a holmikra...~A táncosnő zsebre
 4475    1|                    majd vigyáz a holmikra...~A táncosnő zsebre dugott kézzel
 4476    1|                     figyelmeztette csendesen a táncosnő gavallérját.~Az
 4477    1|                 fogait mutogatva közeledett. A táncosnő is nyomban megismerte.~-
 4478    1|                  Róbert úr amerikai volt, és a céllövészetben volt nevezetes.~-
 4479    1|                   már?~- Egy hónapja leesett a hó. Új színpad van azóta...
 4480    1|                 Vígan, gyorsan beszélgettek. A nők barátságosan integettek
 4481    1|                  barátságosan integettek át, a férfiak megemelték a sapkájukat...~-
 4482    1|                     át, a férfiak megemelték a sapkájukat...~- A mi vonatunk
 4483    1|                 megemelték a sapkájukat...~- A mi vonatunk már indul. A
 4484    1|                     A mi vonatunk már indul. A viszontlátásra - búcsúzott
 4485    1|                   elvonult.~Ezután nemsokára a színészek asztalánál elkiáltotta
 4486    1|                 asztalánál elkiáltotta magát a pirosképű dáma, a Cecil.~-
 4487    1|                      magát a pirosképű dáma, a Cecil.~- Akármi legyek,
 4488    1|                     Akármi legyek, ha ez nem a Kovács Böske, akivel a népszínházi
 4489    1|                   nem a Kovács Böske, akivel a népszínházi karban voltam!
 4490    1|                     És már föl is emelkedett a tollas kalapjával, hogy
 4491    1|                      tollas kalapjával, hogy a táncosnőhöz közeledjék.~
 4492    1|                      táncosnőhöz közeledjék.~A táncosnő gyors, hideg pillantást
 4493    1|                      hideg pillantást vetett a társaságra. Aztán elfordította
 4494    1|               társaságra. Aztán elfordította a fejét.~Cecil duzzogva, sértetten
 4495    1|                      Azért mégis vizet árult a ligetben! - magyarázta társnőinek. -
 4496    1|                 tudom mondani.~Később, midőn a kényelmes vasúti kocsiban
 4497    1|                     kocsiban elhelyezkedtek, a táncosnő előkeresett egy
 4498    1|                     BÁLÉJ EGY RÉGI FOGADÓBAN~A zenekar a Hölgyek szeszélye
 4499    1|                     RÉGI FOGADÓBAN~A zenekar a Hölgyek szeszélye című gyorspolkát
 4500    1|                    gyorspolkát játszotta, és a nők arca már kipirosodott