Part

  1    1|           valamint esténként, midőn Szindbádnak valamely titokzatos okból
  2    1|             mozdulatlan tájon utazó Szindbádnak mégis jólesett az a gondolat,
  3    1|     származásuk helye szerint, mint Szindbádnak osztályozni, rendezni az
  4    1|         passzust kérik az utazótól.~Szindbádnak szerencséje volt a fogadóssal,
  5    1|            Mária tanulópajtása volt Szindbádnak. Igen, abban a házban, a
  6    1|           az algimnáziumi igazgató.~Szindbádnak a félhomályhoz kezdett hozzászokni
  7    1|        meghunyászkodott.~Így múlott Szindbádnak, a hajósnak az élete, amíg
  8    1|         Irma a kerti kapunál, pedig Szindbádnak nem kevésbé dobogott a szíve,
  9    1|       árnyban úsznak, alkonyat felé Szindbádnak levelet hozott a posta.
 10    1|    érintetlen szerelme volt az ifjú Szindbádnak. Fekete szemű, fekete hajú
 11    1|             ez a bizonyos Lenke írt Szindbádnak tíz év múlva, és szépen
 12    1|         kalauz csöndesen jelentette Szindbádnak, hogy az állomás közeledik.~
 13    1|            hajú asszony alakját, és Szindbádnak jólesett, hogy a háttérből
 14    1|             és a mester megköszönte Szindbádnak a felvételt.~A körorvos
 15    1|           fésült hajához érintette. Szindbádnak egy vidéki színésznő jutott
 16    1|           kis csengő csilingelt, és Szindbádnak úgy tűnt fel, hogy huszonöt
 17    1|            okozója volt annak, hogy Szindbádnak kevés szerencséje volt a
 18    1|         elrendezve a földi téreken. Szindbádnak tekintélyes és gazdag apja
 19    1|          mondta tehát Portobányi úr Szindbádnak, és az asztaltól elmenőben,
 20    1|            bajusza alatt.~ ~Az ifjú Szindbádnak két nevelője volt. Portobányi
 21    1|           urat is. Legalább az ifjú Szindbádnak gyakorta magyarázta, hogy
 22    1| Ifjúkoromban három feleségem volt.~(Szindbádnak felcsillant a szeme, és
 23    1|           fogalmai támadtak az ifjú Szindbádnak. Portobányi úr csupán erősizmú
 24    1|             és tojásdadalakú széken Szindbádnak helyét kijelölte.~A félig
 25    1|    megkopott nemzetiszínű szalagról Szindbádnak a gimnáziumbeli márciusi
 26    1|            nevelők oktatták a jóra. Szindbádnak sokáig semmi titka nem volt
 27    1|           kulcsát, és kezet csókolt Szindbádnak:~- Haza megyek a falumba -
 28    1|          Isten áldja meg, ifjúuram.~Szindbádnak megállott a szívverése.~-
 29    1|             tova, és elvitték hírét Szindbádnak a messzi tengerekre, amint
 30    1|       szoknyáját, és úgy mutatkozik Szindbádnak a harmadik osztályról, és
 31    1|        személyes ismerősei volnának Szindbádnak, beköszönnek az ablakon,
 32    1|  községekben is gyakran mondogatták Szindbádnak: én csillagom. Két-három
 33    1|            akár nem látom" - mondta Szindbádnak, midőn néha-néha találkoztak. "
 34    1|        asszonyok miatt kifosztotta. Szindbádnak megesett a szíve a búbánatos
 35    1| természetesen a női szakaszba, ahol Szindbádnak és a nővérnek alkalma volt
 36    1|         őket. Egy ismerőse volt itt Szindbádnak, aki férjhez ment az aranybányászhoz.
 37    1|          Szenvedélyesen kártyáztak, Szindbádnak gorombaságokat mondtak,
 38    1|           hogy Irmának hívják... De Szindbádnak akkorára az üldözött Kápolnainé
 39    1|      hagytak zálogban a fogadósnál.~Szindbádnak szinte jólesett, hogy nem
 40    1|             vállfűzőjéről) levélben Szindbádnak elküldött.~A helyzet mind
 41    1|    Gondolkozás nélkül ajtót nyitott Szindbádnak, a kis kapu keserveset nyikorgott,
 42    1|   kisvárosban - nem emlékszik rá?~- Szindbádnak hívták - felelt az asszony,
 43    1|           hogy ártatlan vagyok...~- Szindbádnak hívták a diákot - susogott
 44    1|         fölött való viselet céljára Szindbádnak ajándékozott, a Szűz ily
 45    1|             hosszadalmasan elmondta Szindbádnak élete történetét, azaz Boldogfalviné
 46    1|           közelebb érnek egymáshoz. Szindbádnak térde lankad, és már csak
 47    1|              amióta utoljára mesélt Szindbádnak a párnán? Talán volnának
 48    1|           cselekedet megbocsáttatik Szindbádnak.~És a hajós inkább a vadszőlő-levelekre
 49    1|           rótta, ahol Mitra lakott. Szindbádnak hosszú fáradozásába került,
 50    1|            rendőr titkon integetett Szindbádnak, hogy jó lesz vigyázni a
 51    1|           lemondással intett búcsút Szindbádnak.~A kocsi lassan eltűnt egy
 52    1|            hölgy vonzalmát bírni... Szindbádnak most is kidagadt a melle,
 53    1|             azt higgye valaki, hogy Szindbádnak őszi időben mindig csak
 54    1|      költözött gyermekeiknek - nem, Szindbádnak eszébe jutottak ama nőismerősei
 55    1|           távoli hangszaporulatára: Szindbádnak a ködmönös nők jutottak
 56    1|         magát.~Ez utóbbi megjegyzés Szindbádnak ifjúságát és elmúlt bolondságait
 57    1|         meleg és lágy volt az, hogy Szindbádnak nyomban falusi dunyhák jutottak
 58    1|        valamit, amíg a szülője él - Szindbádnak valahol, valamerre élt öreg
 59    1|       özvegy, hogy kedvet csináljon Szindbádnak a kabáthoz.~Szindbád a kabátban
 60    1|             egész életen keresztül. Szindbádnak eszébe ötlött, hogy Ibolyka
 61    1|            felvetésére is, ha netán Szindbádnak az utazás után kedve volna
 62    1|         sötét téli hajnalokon, amíg Szindbádnak még egyet húzni volt kedve
 63    1|      engedékenyek.~Ellenben az öreg Szindbádnak szolgálati ideje letelt
 64    1|         amikor arról értesült, hogy Szindbádnak Budán van dolga. (Gépolajat
 65    1|       megértéséhez tudni kell, hogy Szindbádnak a nyakába ugrott egy nő
 66    1|          illetlenségre gondolna. De Szindbádnak eszébe sem jutott ilyesmi.
 67    1|      megértem, mert például az öreg Szindbádnak mindent elmesél az orra.~
 68    1|     strucctollas legyezővel fogadta Szindbádnak és fiának látogatását. És
 69    1|       rejtélyes kijelentésből, hogy Szindbádnak azért nincs gondja a cipője
 70    1|           legkülönlegesebb emléke.~(Szindbádnak az asszony e nyugodtan,
 71    1|          Szindbádot megpillantotta.~Szindbádnak ugyan esteágában se volt
 72    1|             nagy fahuszárt ajánlott Szindbádnak megvételre, amely igen illeni
 73    1|             Szóval ősz volt, amikor Szindbádnak mindig mehetnékje támadt,
 74    1|      újesztendő éjszakáján" - mondá Szindbádnak. "Mert hiszen babonás vagyok..."
 75    1|            is hoztak magukkal, akit Szindbádnak bemutattak.~- Azok a nők,
 76    1|      paprika is, amely úgy megmarta Szindbádnak torkát, hogy káromkodni
 77    1|          nem volt egyéb tennivalója Szindbádnak, mint megkeresni azt a hordót,
 78    1|          gyorsabban eszébe jutottak Szindbádnak azok a mesemondások, amelyeket
 79    1|         szokás. - Ez a piszkafa még Szindbádnak se ígért valamely olyan
 80    1|       kérőjének, a kipödrött bajszú Szindbádnak megmondhassa, hogy kénytelen
 81    1|             itt-ott homály fedi. De Szindbádnak a tapasztaltak után nem
 82    1|           udvaron valami része volt Szindbádnak is, mert váratlanul búcsút
 83    1|     cigánynő, aki komaasszonya lett Szindbádnak, és a gyermek nyakára egy
 84    1|           nagy emberismerőnek lenni Szindbádnak, hogy az orgonistanő érdeklődését
 85    1|                   GYŐZTÉL, KOSSUTH!~Szindbádnak szokatlanul sok dolgot adott
 86    1|      egyoldalú ismeretsége volt már Szindbádnak, miután a magas bakra felszállni
 87    1|        regényhősnője lett apránként Szindbádnak, majdnem annyit ábrándozott
 88    1|             hölgy őszivirág csokrát Szindbádnak átnyújtotta, mondván, hogy
 89    1|            akácfáról - vetettük fel Szindbádnak a kérdést, hogy ne távolodjon
 90 Alom|            rendes, megszokott álma. Szindbádnak például volt egy ilyen lyukas
 91  Reg|         mikor őt magát sem fogadom.~Szindbádnak megvillant a szeme. - Már
 92  Reg|           ütött az óra tizenkettőt. Szindbádnak olyant dobbant a szíve,
 93  Reg|           ékkő ragyogott, csendesen Szindbádnak nyújtotta.~- Nem haragszom -
 94  Reg|             bizonyos Malvi Fuchsot. Szindbádnak barátja volt minden író,
 95  Reg|   pinceajtóból barátságosan integet Szindbádnak, de a jeles férfiú, aki
 96  Reg|          elkészültünk a dolgunkkal.~Szindbádnak ez az eset igen megtetszett,
 97  Reg|            jött, mint a puskagolyó. Szindbádnak csak éppen annyi ideje volt,
 98  Reg|    méltóságteljesen helyet mutatott Szindbádnak a szalonban, aztán kecsesen
 99  Reg|             olyan fekete volt, hogy Szindbádnak önkéntelenül szegény, elhagyott
100  Reg|           teremtés volt, vagy talán Szindbádnak gyengült meg a látása?~-
101  Reg|     homlokát csöndesen odanyújtotta Szindbádnak.~Ez volt az első csók.~Az
102  Reg|     föltalálásában segítségére volt Szindbádnak a már többször említett
103  Reg|       fellegtelen, leányos homlokát Szindbádnak kínálta.~Szindbádot jódarabig
104  Reg|       hallott tán hasonló tapsokat.~Szindbádnak engedelme volt arra nézve,
105  Reg|            jutottunk - mondta vígan Szindbádnak, aki egy kocsi mélyébe rejtőzve
106  Reg|            hölgyek, bár nem szóltak Szindbádnak a kapitányokról, sem kérdést
107  Reg|        körvonalában. Gyakran mesélt Szindbádnak lovagtörténeteket, amidőn
108  Reg|           egy hölgy látogatásával.)~Szindbádnak természetesen Georgina jutott
109  Reg|          bírja ki ebben a hotelben.~Szindbádnak nem volt kedve hosszadalmasan
110  Reg|        drótok alól. - Az apádat!~De Szindbádnak csak Mariett járt az eszében,