Part

 1    1|         fejét, magában mosolygott, csendesen várt, hogy mit is akarnak
 2    1|  lesimított hajú felesége ilyenkor csendesen felelt:~- Igen, de nem itthon.~-
 3    1|           keblén a gyöngyházgombok csendesen emelkedtek.~De Róza csúfolódva
 4    1|           pápa lesütötte a szemét, csendesen elpirult az arca, majd könnyes
 5    1|     összerótt gátak között mélyen, csendesen és feketén vonult meg, mint
 6    1|     közelben Gergely pápa... Aztán csendesen evezni kezdett lefelé a
 7    1|        olyan hevesen... Jött, jött csendesen, leskelődve, meglapulva
 8    1|  hálófülkében lefeküdt, és éjfélig csendesen aludt amaz ismeretlen, messzi
 9    1|          bizonykodva felelt, aztán csendesen, macskadoromboláshoz hasonlóan
10    1|           nyitotta.~- Nem - felelt csendesen Szindbád.~(Később ezért
11    1|           Furcsa ember! - mormogta csendesen.~Közelebb lépett az ifjúhoz,
12    1|        hozzám uzsonnázni? - mondta csendesen és komolyan.~- Ketvényi
13    1|       Szindbád.~Az alacsony nőcske csendesen meghintázta gömbölyű mellét,
14    1|            földesúr muzsikáltatott csendesen, régi magyar nótákat. Az
15    1|       Szindbád semmit sem szólott, csendesen, melegen sóhajtott, és a
16    1|            helyezte.~Titokzatosan, csendesen és Szindbádról Portobányi
17    1| közrefogták Szindbádot, és lassan, csendesen megindultak a nyári éjben.
18    1|             Szindbád - mondta most csendesen, barátságosan Galamb Irma,
19    1|           Pestre jönni? - kérdezte csendesen Szindbád, és hosszasan a
20    1|    kézimunkájába mélyedt.~Szindbád csendesen és gondolkozva nézte a leányt,
21    1|           künn a havas országúton.~Csendesen kigombolta a blúzocskáját,
22    1|         Szindbád, és ő is nevetett csendesen.~ ~A kárpáti hóesésnek hangja
23    1|            névjegyet?~A "kismadár" csendesen intett a fejével.~- Hiszen
24    1|               Meglátjuk - dörmögte csendesen Szindbád, és még maga sem
25    1|          hamvas, gyöngéd arcocskát csendesen maga felé fordította.~-
26    1|       arcomat nyomtam, és jólesett csendesen, hosszasan sírdogálni. A
27    1|        angyali mosolygás, és olyan csendesen járt, mint egy macska: vagy
28    1|        erre már nem felelt semmit, csendesen elment, hogy Szindbád észre
29    1|           indulásáról, és a kalauz csendesen bezárná az ajtót maga mögött...)~
30    1|        akit délután megszöktetett, csendesen sírdogálva üldögélt a sarokban,
31    1|             és Mimi csak kuncogott csendesen...~- Legalább a szoros ruháját
32    1|            a budai házban - mondta csendesen Szindbád. - Nem tudom elgondolni,
33    1|         már télre hajlott, odakünn csendesen havazott - Szindbád felébredt
34    1|          meghúzódott), titokban és csendesen már falun volt, korai őszi
35    1|     rozmaringillat van, és délután csendesen szól egy mélyhangú hegedű,
36    1|    kérdezte a szigorú Tini.~Málcsi csendesen odavonta a tekintetét, ahol
37    1|         gondosan elhelyezte, aztán csendesen Szindbád felé tartva halk,
38    1|          tudja a sorsát. A kezével csendesen átkarolta a férfi nyakát.~-
39    1|           ne lásson senki - mondta csendesen.~A kisasszonyok még javában
40    1|     Málcsit. Ott állott nyugodtan, csendesen, mosolyogva, csak mintha
41    1| elgondolkozva szívta szivarját, és csendesen kérdezte:~- Talán színésznő
42    1|        borult falusi házon. A szél csendesen bujdosott a vadszőlő levelei
43    1|       elment színésznőnek - mondta csendesen, fojtott hangon.~ ~Így történt,
44    1|            majd az asszony titkon, csendesen megrázta a fejét: "Nem,
45    1|           babrált. Majd felvetette csendesen a tekintetét. "Nem haragszom!" -
46    1|           álma. A fehér asszonykar csendesen, dédelgetve átöleli a párnát,
47    1|           el a hó felett.~Szindbád csendesen nézelődött jobbra és balra,
48    1|        Segítsen, Szindbád - mondta csendesen.~Hátul jött Pápai, és recsegős
49    1|     kanadai róka feje díszlett, és csendesen, de jól mulattak, amint
50    1|          Szindbád - figyelmeztette csendesen a táncosnő gavallérját.~
51    1|         Megsirattam-e? Azt hiszem, csendesen sírdogáltam esténkint, midőn
52    1|         üldögélhetett. Kellemesen, csendesen, köhögés nélkül nézte a
53    1|         arra, hogy időm eljöttével csendesen, derűsen sétálgatok egy
54    1|          ah, megvetni őt!~Szindbád csendesen bólintott:~- Majd gondolkozunk
55    1|          még elhoznak ide - felelt csendesen a hajós.~[1915]~ ~
56    1|     kerültek a régi temető árkába, csendesen aludtak a hó alatt, míg
57    1|              Mindjárt visszajövök.~Csendesen kisompolygott a szobából.
58    1|        Messzi úton voltam - felelt csendesen Szindbád. - Néha úgy éreztem,
59    1|        hogy mikor indultam, az idő csendesen összezavarodik, mint a homok.
60    1|        szeretője volna...~Szindbád csendesen nevetett. Ezt a megjegyzést
61    1|       vadkörtefára, és nagyságodék csendesen hintáznak a székben, és
62    1|    lesütötte a szemét. Darab ideig csendesen gondolkodott, majd valamely
63    1|        hosszú élet hangja, amely a csendesen parázsló baracktuskók puffanásai
64    1|      feleségéhez.~A talyigát olyan csendesen vezette a házajtóig, mintha
65    1|       utazásaiban elsajátított, és csendesen ballagott Szindbád oldalán
66    1|               Húsz esztendeig elég csendesen éltünk. Néhány hónap előtt
67    1|            akarná befejezni, aztán csendesen begyűrte a lapot.~- Hát
68    1|            aztán a vén vadász szép csendesen beéri a zsákmányt.~Ezt a
69    1|         most az asszony, aki olyan csendesen, észrevétlenül evett, mint
70    1|            kedve e házassághoz, és csendesen vette a sátorfáját.~[1929]~ ~
71    1|          Cilinderiné, mondom, csak csendesen mosolygott, amikor barátnőitől
72    1|           lehet az életben valóban csendesen boldogulni -, a nagyurak
73  Reg|          Sármai, a betörő - mondta csendesen Szindbád. - A különbség
74  Reg|               Az idő múlik - szólt csendesen, gyöngéden Szindbád az asszonyhoz -,
75  Reg|           világon vagyok - felelte csendesen, elkomolyodva a szevillai
76  Reg|          zöldszínű ékkő ragyogott, csendesen Szindbádnak nyújtotta.~-
77  Reg|       tovább a nagydob, az előadás csendesen halad, hacsak a földszintről
78  Reg|      kezdett arcán. Szórakozottan, csendesen beszélt:~- Én már sokfelé
79  Reg|   szalonajtó föltárásánál.~A szíve csendesen, de boldogan dobogott, hisz
80  Reg|           utána a száját."~Mariett csendesen vállat vont.~- Igen keveset
81  Reg|       Morfoki - mondta Szindbád és csendesen nevetett. - Jeles színigazgató
82  Reg|       történt, és a cigányok olyan csendesen húzódtak meg sarkukban,
83  Reg|         másik után szívta, a terem csendesen kiürült, a cigányok visszaszöktek
84  Reg|          tudni franciául.~Szindbád csendesen mosolygott a vidáman előadott
85  Reg|           fogja megtudni, mert azt csendesen elhatároztuk, hogy eltitkoljuk
86  Reg|      alkonyatot, midőn a tűz olyan csendesen szundít el a fehér kályha
87  Reg|          Miért nem teszi?~Szindbád csendesen mosolygott.~- Asszonyom,
88  Reg|         Furcsa ember maga - mondta csendesen -, hiszen azért érezhetne
89  Reg|           van szüksége? - kérdezte csendesen.~- Körülbelül ötven forintot
90  Reg|          egy olasz grófot - mondta csendesen Gránitz, mintha egy láthatatlan
91  Reg|       felelt darab idő múlva. Igen csendesen, mindenféle orvosi fontoskodás
92  Reg|    képzeltem magam körül, amelyben csendesen repül egy kis fénysugár,