Part
1 1| kolostorban büntetésül vagyunk, uram. A rend ide, a határszélre
2 1| beszéd közben megítélheti, uram. Tehát ezért vagyok itt,
3 1| legkisebb pesti mulatságnak. De uram, gondoljuk meg, hogy a Kárpátok
4 1| Furcsa... ön olyan ismerős, uram - mormogta Lenke.~A férfi
5 1| tudtam, hogy még él ön, uram. Hogyan kerül ide? Istenem,
6 1| és ernyős sapkája.~- Az uram!... - rebbent fel Lenke. -
7 1| elpirult.~- Anyámtól örököltem, uram. Megboldogult édesanyámtól...~-
8 1| van, megfáztam.~- Máskor, uram.~- Szép gyermekem, nem bánja
9 1| szeretni fog...~- Máskor, uram. Most valami dolgom van
10 1| egy ablak.~- Odalent van, uram? - kiáltotta egy gyönge
11 1| Gyerünk aludni, ifjú uram - mondta tehát Portobányi
12 1| Vendéget hoztam, tekintetes uram - mondta akadozva, miután
13 1| Köszönet érte, kedves nevelő uram - felelte hálásan Szindbád.~-
14 1| Szindbádra:~- Higgye el nekem, uram, hogy azok a nők a legboldogabbak,
15 1| dolgokra, mélyen tisztelt uram. Én valamikor Pesten is
16 1| helyre illeszti. Pedig én, uram, számolni sohase tudtam.
17 1| az igazgató. Tudja meg, uram, hogy Fánika éppen olyan
18 1| bársonnyal díszítve: mondhatom, uram, hogy elragadó. A legfrissebb
19 1| művészet iránt szinte páratlan. Uram, ön szerencsés embernek
20 1| udvariatlannak kell lenni! - Uram, Istenem, ha úgy ismernék
21 1| leszek, ha majd meguntam az uram, ha még mindig tetszeni
22 1| Asszonyom! - mondta Szindbád.~- Uram! - felelt a hölgy.~És az "
23 1| jól mulassak. Isten önnel, uram!"~Több levél aztán nem érkezett
24 1| hogy maga ehhez nem ért, uram. Elismerem, hogy kártyázni
25 1| elpirult álmában. - Drága jó uram a ravatalon feküdt - éppen
26 1| ravatalon a halott. De a második uram sokat vert. Katona volt.
27 1| féltem, hogy éhen halunk. Az uram semmit sem keresett, a kártya
28 1| esküszöm a hadbavonult negyedik uram életére, hogy ártatlan vagyok...~-
29 1| Boldogfalviné.~- Bocsásson meg, uram. Idegen nő vagyok a városban,
30 1| emleget, jussak én eszébe, uram.~Szindbád habozás nélkül
31 1| regényekben történik.~- Ah, uram, én még fiatalember vagyok,
32 1| Szindbád.~- És azt véli, jó uram, hogy Póli azóta már másnak
33 1| hevében, hogy "tekintetes uram"?~- Hogy az ördögbe ne.
34 1| városban, megannyi Rómeó, uram, és megérni, hogyan hidegülnek
35 1| mindig egyedül vagyok, az uram erdőket vesz és elad...
36 1| boldog lesz tisztelt leánya, uram. A városi vagy a falusi
37 1| nőknek hisz, és kegyed, uram, a legbolondabb a férfiak
38 1| szokták írni. Néhány év óta az uram már nem szeret, és úgy érzem,
39 1| meghallgatjuk őket. Kérem, uram, hazudjon nekem; mondja
40 1| bolondságokat elkövettek. Mondja el, uram, hogy mit tett ön, mikor
41 1| Nem érdemes, nagyságos uram... Becsületemre, még ha
42 1| meghalni. A tejes jön, s az uram megérkezik az első vonattal,
43 1| amit valamikor szegény uram is gondolt: no, végre nekem
44 1| jött a városba!... Szegény uram ezt úgy gondolta, hogy jött
45 1| útonálló, mint az én szegény uram volt.~[1924]~ ~
46 1| Szindbádot:~- Addig egyen, jó uram, amíg a szolgabíró ide nem
47 1| a világon? Javuljon meg, uram, én mondom magának, még
48 1| vaskályhákat szegény, boldogult uram rakatta a szobákba. A vaskályháról
49 1| Lássa, ilyen ember az én uram, és egész éjjel a kocsmában
50 1| Sok spenótot kell enni, uram. Tudna maga délben és este
51 1| jöjjön megint erre a helyre, uram, akkor is olyan tiszta homlokkal,
52 1| városnak a vértanúja az uram - mondogatta a felesége -,
53 1| se volt különb, mikor az uram még itthon volt.~Szindbád
54 1| okozta a bajokat, hogy az uram sohasem engedte magát megbüntetni.
55 1| szigorú asszony.~- Szegény uram ott követte el a hibát,
56 1| hónapért, amelyet legutóbb az uram kapott, legalább hat botütést
57 1| érintkezett: "Boldogult uram megtanított arra, hogy a
58 1| nőnemű közöttük.~- Boldogult uram száz darabot is megevett
59 1| keresse a köveken.~- Az én uram kövező. Kövező Óbudán, és
60 1| mindenki Óbudán?~- Az én uram kövező! - ismételte a kövér
61 1| területén ne mondjon ilyet, uram, mert valaki meghallaná
62 1| le a Vérmezőre, nagyságos uram, mert a pesti mészároslegények
63 1| vadállat módjára néz reám, uram! - felelt Bercsényiné, és
64 1| mélyen tisztelt nagyságos uram, előnybe kell részesíteni
65 1| Ez nem pártkérdés, uram, de a gyomornak egyszerű
66 1| maga a libapecsenye. Nem, uram, még az idei libából is
67 1| mélyen tisztelt nagyságos uram, hogy mely leves megkóstolásával
68 1| kedélyt mutatott Szindbád.~- Uram Istenem, adjál ennek az
69 1| többször panaszkodott nekem, uram, többnyire az idegek rendetlensége
70 1| hatvan évüket?~- Nagyságos uram - felelt Szindbád, mert
71 Alom| venyige-vesszőnek. Úgy nézem, jó uram, hogy kölyökkorába sok alkalmat
72 Reg| velem rendelkezhet.~- Nos, uram, arról van szó, hogy férjem,
73 Reg| heves mozdulatot tett.~- Uram, azt kezdem hinni, hogy
74 Reg| büszke arra, hogy az én uram felesége volt.~Szindbád
75 Reg| dolgot cselekedett volna.~- Uram, kapitány úr, fogadja köszönetét
76 Reg| Régen nem volt nálunk, uram. A haja azóta megderesedett,
77 Reg| Pálházi és Morfoki? - Uram, Pálházi lehetett egy gazember (
78 Reg| kihátrált.~- Megbocsásson, jó uram, a kis beteg nékem is hozzátartozóm,
79 Reg| heves jelenet volt az, uram, sokkal hevesebb, mint amilyent
80 Reg| csúsztattak Szindbád kezébe. "T. Uram! Kérek 73 krajcárt kölcsön
81 Reg| el nem áll szándékától.~- Uram, ön is férfi - szólt most
82 Reg| egykori színésznő. - Nem, uram, ez Pálházinak sem sikerült.
83 Reg| hozatott Bécsből. De én, uram, ahogy engem most megnéz,
84 Reg| és rekedten rikácsolta:~- Uram, én nem pénzt kértem, hanem
85 Reg| de nyomban elpirult. - Uram, ne magyarázza félre látogatásomat.
|