Part
1 1| helyen olvassák.~És mindenért hiába rajongott, amit életében
2 1| fekete süvegeket.~A lovag hiába kopogott erélyesen hegedűje
3 1| karomat nézem sokszor és hiába, be kell vallanom, hogy
4 1| körülbelül tíz-tizenkét nő hiába várta Szindbádot a találkán,
5 1| magyarázta, hogy ez is teljesen hiába jön a Zaturecky-kisasszonyokhoz,
6 1| tulajdonosa. - Mert nekem hiába is mondta volna. Nincsenek
7 1| A Gyokó.~- Remélem, nem hiába?...~- Kérem... Sohasem láttam
8 1| sértetten ült le helyére.~- Hiába van bundája! Azért mégis
9 1| arcképek, miután nappal hiába könyökölnek a rámára, a
10 1| elhittem panaszát, bár vállán hiába kerestem az ütlegek nyomát.~-
11 1| másvilági szerelmeskedés. Hiába sírta be Szindbád éjfélkor
12 1| a szomorúfüzek sűrűjébe hiába vetett kandi pillantásokat
13 1| Goethe-verseket, amelyeket hiába tanult meg Selmecen, itt
14 1| Az én kezem már öreg, hiába simogatnám, a fájás csak
15 1| a dudás a hamurakásból hiába meresztette ki télinap-pirosságú
16 1| tudom, hogy fiatalembernek hiába beszél az ember, nem hiszi
17 1| beleszeret majd a maga leányába, hiába keresztelte a szegény gyermeket
18 1| tetteket.~Szindbád, miután hiába várta, hogy az öregember
19 1| elszántan ült messzire tőlem. Hiába nyújtottam ki feléje a karjaimat,
20 1| lámpások előtt keresi kenyerét. Hiába sírtam, hiába kértem bocsánatot
21 1| kenyerét. Hiába sírtam, hiába kértem bocsánatot tőle,
22 1| kértem bocsánatot tőle, hiába térdepeltem le előtte -
23 1| lépett:~- Ezeknek most úgyis hiába jön föl a vacsoracsillag,
24 1| jegyezzék meg maguknak, hogy hiába susognak odakint a konyhán,
25 1| hoz a patikából?~Szindbád hiába esküdözött, hogy neki rongyismerőse
26 1| is:~- Még nem haltam meg, hiába csinálja már a ravatalomat!~ ~
27 1| rögtön azt a kalapot, engem hiába akar bolondítani, én beteg
28 1| szürke napernyőt hordanak, hiába mondják, hogy ez már nem
29 1| valaha Szindbád szerette... Hiába hallott álmában Szindbád
30 1| télidőre, fenyőfa gyanta-szagát hiába szimatolta az előre készített
31 1| ódon fala mellett, hogy hiába várják Fábiánt, a vajdát,
32 1| törekedni, nem bámészkodhatik hiába vörös cipős, taktusra lépkedő
33 1| alkalmatlanságot ne csináljon. (Hiába az egész világ segítsége,
34 1| amikor az óbudai temetőben hiába várakozott Szellő Szilviára,
35 Alom| a keze. Felébredéskor ám hiába nyúlnak a szívük gödréhez,
36 Alom| hallgatásra akarjuk kényszeríteni. Hiába nyomjuk el a szívet álom
37 Alom| ébredt fel.~Emberünk nappal hiába ment el bocsánatot kérni
38 Alom| akárcsak az éj óráiban. Hiába ügyelt arra, hogy valahogy
39 Alom| amikor találkozott vele. De hiába volt a sírás, a legjobb
40 Alom| fanyüvő, mint valami medve...~Hiába vetett pénzt a táncoló medvének,
41 Alom| hölgyeiről, amit egyébként hiába kérdezett volna.)~...De
42 Alom| és visszavándorló álom. Hiába kopogtatnánk nappal a falat,
43 Alom| el kell vala haladnia... Hiába volt minden. A kísértetet
44 Alom| leggyöngédebb szívet is. Hiába sírdogál a szív kamrájából:~-
45 Alom| nők álmukban, amelyekről hiába faggatnád őket. Kinyitják
46 Alom| elébe járulhasson, amikor is hiába keresné díszmagyar ruháját,
47 Alom| helyett. Ilyenkor aztán hiába illatoznak az ibolyák, bódítanak
48 Reg| barátságával.~- Horácot hiába keresem e helyen, meg kell
49 Reg| figyelte a történendőket. Hiába, bármit mondanak is Pálházira
50 Reg| játssza. Mondtam neki, hogy hiába mérgezi meg magát. Biztos
51 Reg| ismerős halovány arcát kereste hiába Szindbád látcsövén. És Kisfalvi
52 Reg| fizetéshez.~E halott fölött hiába csikorgatja hamis fogsorait
53 Reg| hitelezői követelést. Ugyancsak hiába átkozódik Zombori, aki közgazdasági
54 Reg| az adósokból élnek meg), hiába trombitálnak a halott felett
55 Reg| hogy nekem szólt, és Zöldné hiába kínozott ezen az éjszakán,
56 Reg| nedves betegágyamban, ahová hiába csalogattam a megváltó halált.~
57 Reg| látott vendég mindenütt, mert hiába, mégiscsak egyházi ember,
58 Reg| pénzre kezd gondolni.~Aznap hiába vártam T. tisztelendő urat.
|