1-500 | 501-1000 | 1001-1409
Part
1 Inc| vajon így történt-e minden, mint az ifjúkor szemével láttam?~
2 1| inkább jól viselik magukat, mint rosszul. Szegénykék mindenüket
3 1| hogy tisztelje a nőket, mint a virágokat, mint furcsa,
4 1| nőket, mint a virágokat, mint furcsa, gyenge, sokszor
5 1| komolysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem
6 1| örvendenek az apró ajándékoknak, mint a szegények, a reászorultak.~
7 1| kedvesebb emlékei voltak, mint a várromok, a folyópartok,
8 1| boglyasan felfelé kunkorodó, mint a hősöké, a szakálla tömör
9 1| szemgolyó, az arca pedig piros, mint a bor fénye napos téli időben
10 1| imádkoztak a herceg képe előtt, mint a többi szentek képeinél. (
11 1| olyanformán emelte meg előtte, mint Müller papírkereskedő előtt,
12 1| Kacskó Gyula szolgabírónak, mint gyorsan az irodába szökni.
13 1| zabos-zsákok olyanformán hevertek, mint odadobott halottak, egyszerre
14 1| olyan finom arca, feje volt, mint a szent ostyának, amelyet
15 1| ennek a fiúnak púpja van, mint a tevének.~Gergely pápa
16 1| csillagocskák bukkantak fel, mint bújódsit játszó gyermekek.~-
17 1| ment a Poprádba Szindbád, mint akár a legjobb barátjával.~
18 1| csendesen és feketén vonult meg, mint egy tó vize. Künn, a folyó
19 1| is meghalt volna nyomban, mint az ezeregyéjszakában.~Szindbád
20 1| a fahíd irányába, amely mint egy nagy pók terpeszkedett
21 1| óráiban egyebet sem tett, mint a kését köszörülte. A kötél
22 1| most is olyan csendes volt, mint néhány perc előtt. A csónakot
23 1| kitárva, a szája nyitva, mint egy fekete lyuk. Két lába
24 1| komoran, haragosan néz, mint tegnap este a csillagokat
25 1| húzódott mély partok között, mint egy másik országút, amelyben
26 1| Poprádban.~A fennsík szélén, mint valami álombeli ország falai,
27 1| mind fehérebbek lettek, mint az öregember szakálla és
28 1| olyan piros volt a bekecse, mint a forrázott rák színe, akkoriban
29 1| éppen olyan piros színű, mint a régi bekecs volt. Piros
30 1| volt. Piros a torony hasa, mint a jezsuita generálisnak
31 1| származásuk helye szerint, mint Szindbádnak osztályozni,
32 1| egy vén fekete varjú ült, mint hajdanában.~Szindbád, aki
33 1| kéményeket és tűzfalakat, mint megannyi orgonasípokat.
34 1| idáig hűségesen elkísérte, mint egy csavargó kutya, elandalgott
35 1| öregember korában - pedig, mint kiderült, az öreg fogadós
36 1| egy évig és két hónapig mint kosztos diák. Anna, a legnagyobb,
37 1| is szórakozott életében, mint a mi tánciskolánkban lehet
38 1| lenni a városkában.~Nos, mint említém, Szindbád megjelenése
39 1| lábú tűzoltólétra körül, mint egy bizonyos központ körül.
40 1| szabott nadrágokat hordanak, mint az ő idejében, és a cipők,
41 1| fiúból nem is látszott egyéb, mint egy pár szélestalpú bakancs...
42 1| feketélletek a falak mentén, mint a varjak estenden az őszi
43 1| végre csakugyan megcsúszott (mint későbben mondta: szándékosan),
44 1| Olyan kemény lábikrája van, mint a kő - mormogta a vöröshajú
45 1| becsületes, nyílt és bátor volt, mint egy középkori lovag. Majd
46 1| középkori lovag. Majd okos volt, mint a kígyó, és mámoros álmokat
47 1| a régen elmúlt ifjúsága. Mint a messzi tengereket bejárt
48 1| akácfák mögött.~A torony, mint egy nagy, barna, idegen
49 1| menekültek a katona lábához, mint akkor, egyszer, régen, sok
50 1| talán magasabb is volt, mint most. És a házikók fehér
51 1| gyönge kis árnyék lebegett, mint a fehérbőrű, barna nőknél.
52 1| szíve megint úgy dobog, mint húsz esztendővel ezelőtt
53 1| olyan selymes és neszfogó, mint akkor volt. És balról egy
54 1| világosság szüremlett ki most is, mint akkor... Ez a világosság
55 1| surrant tova a kertek alatt, mint egy nesztelen járású éjjeli
56 1| tehervonat, piros lámpása mint egy bolygó lidércfény a
57 1| messziségben.~A hidacska, mint a gyermekek lóverseny-játékában
58 1| kevésbé dobogott a szíve, mint húsz esztendő előtt.~Ott
59 1| tudott visszaemlékezni másra, mint csupán arra, hogy sietve
60 1| posta. Hegyes, apró betűk, mint megannyi kanárikörmök a
61 1| szaladtak el a sötétségben, mint az éjszaka rohanó vizén
62 1| méltóságosan ringatóztak tova, mint a lassújárású viharfellegek
63 1| árnyéka látszott a folyónak, mint az esti országúton poroszkáló
64 1| Egy fekete, nyurga híd, mint valami hosszúlábú bogár
65 1| házak aludtak sorjában, mint megannyi csöndes, öreg asszonyságok
66 1| támaszkodva a könyvesasztalra, mint valami lovarművésznő. Később
67 1| feketeruhás hölgy senki más, mint dr. Szolyvai Mártonné, a
68 1| valahol gyorsan pattogva - mint csöndes tó vizén a tavaszi
69 1| előtte földbeásott asztal, mint a regényekben. Az üvegajtó
70 1| ablakon (inkább érezte csak, mint látta) megmozdult a csipkefüggöny.~
71 1| lépett. A zöldköves gyűrű, mint egy csillag, mind közelebb
72 1| némelyek másképpen élnek, mint mi élünk. Drága ruhákat
73 1| zöldköves gyűrűbe nézett Lenke, mint egy szembe, és sóhajtó,
74 1| Csalfa volt, Szindbád, mint mindig.~Szindbád már éppen
75 1| és Szindbád sétapálcáját, mint egy kardot, hóna alá kapta,
76 1| Marchali-féle cukrászbolt felé, mint egykor hajdanában... Hátranézett,
77 1| a haja milyen hullámos, mint egy fodrászé...~- Kérem -
78 1| sejtette, hogy most is, mint már annyiszor, valamely
79 1| vitorla alatt sem látott mást, mint a tengerparton fürdő halászleányt.~
80 1| ismeretlen emberek laktak, és mint a lesben álló vadászon fut
81 1| amely olyanforma volt, mint egy hosszú és hatalmas sírás
82 1| még sóhajtozva, pihegve, mint egy sebzett madár üldögélt
83 1| aranybarna haja koszorúban volt, mint a virágszál. A termete karcsú,
84 1| a kiszabadult hajszálak, mint a hosszú fűszálak a szélben,
85 1| férfimódjára táncolták, mint azon idős, de még nem elvirult,
86 1| harmadik emeletéről.~Szindbád, mint babonás ember, később egy
87 1| egyszerűen elkönyvelte őket, mint olyan nők csókjait, akik
88 1| szombaton, szombaton estve, mint egy kis didergő, ázott fecske
89 1| flinta akkorát dörrent, mint egy ágyú, és a kis tarka
90 1| megtermetesedett, és szeme kidülledt, mint a gazdag falusi bíráké.
91 1| ünnepélyes férfi volt, és mint öreg író, titkon lenézte
92 1| Fennhéjázó lett és goromba, mint akár az uradalmi fiskus,
93 1| végtelen asztal mellett, mint egy telelő sün.~- Nos, amice -
94 1| helyén, a lakók éppen úgy, mint a székek. És a mennyezetes
95 1| vesszen az ő úriházától, mint azzal törődött, hogy Szindbád
96 1| vagyok az esztendőimmel is, mint a borral. Iszom, iszom,
97 1| nagyrabecsült barátom-uram, de én mint olyan férfi, aki a világban
98 1| olyan bölcs és öreg volt, mint nevelői: Portobányi, az
99 1| csillámlott Szindbád előtt, mint a folyóvíz a holdsütésben.~-
100 1| hangzott Szindbád fülébe, mint a gyors tavaszi eső csengése
101 1| mondta finomkodó hangon, mint a francia szalondarabokban
102 1| meghintázta gömbölyű mellét, mint egy madár, aztán közömbösen
103 1| csillámló folyóvizet látott, mint akkor, estve, amidőn a színésznőt
104 1| könnyű szellőcske repült át, mint egy kis madár, és ekkor
105 1| direktor szeretője volt, mint Pápai, a súgó (barátom,
106 1| illesztgette szája elébe, mint mikor a színpadon "félre"
107 1| olyan könnyen félrehajlít, mint egy kéz... Ő majd felébred,
108 1| és a szeme úgy villogott, mint a rókáé:~- Ha már idáig
109 1| olyanformán fogta kezében, mint egy kardot, és az alvó kisvárosi
110 1| valaha pepita nadrágja, mint a gyógyszerészsegédnek,
111 1| lovaglóvesszőt hord csizmaszárában, mint az előbb látott legény,
112 1| lábujjhegyen lépegetett az élen, mint hajdanában a színpadon a
113 1| szelíden állnak a ház körül, mint barátságos öreg nénikék.
114 1| embermagasságnyira a földtől, és mint K. Nagy Sámuel előre megjósolta,
115 1| ház kéményéből fodrosan, mint az öreg ember pipájából,
116 1| papucs olyanformán csattant, mint egy nagy csók, és meleg,
117 1| kendővel letakarva - a párnák, mint enyhe halmok a láthatáron.~
118 1| hátulról jövő derengés, mint álmában látja néha az ember
119 1| csaknem úgy látta most is, mint a színpadi lámpa fényében,
120 1| szállong az ágy felett, mint egy fáradt, pihenésre térő
121 1| Minden lépése akkora volt, mint mérföld, de azért cseppet
122 1| Úgy jött, úgy érkezett, mint ahogyan az álmokban szokás.
123 1| amelyek feje körül röpködtek, mint könnyű felhőfátylak a hold
124 1| mozdulatlanul feküdt ágyában, mint a koporsóban. És csöndesen
125 1| között... Hervadt volt Irma, mint egy sárga tearózsa a bál
126 1| nők hajából. Hervadt volt, mint a melódia, amely a zenekarból
127 1| pengőt az asszony kezébe, mint a muszka hercegek.~A színkör
128 1| Most is nyomban megigézett, mint régen. A szeme, a haja,
129 1| vénséges ház-anyókák között, mint szemérmetes, tiszta és finomkás
130 1| esztendővel fiatalabb volt, mint szomszédai, de a tisztára
131 1| aranyporosan szálldosott befelé, mint régi vidéki délutánokon,
132 1| kalapját és kesztyűjét, mint a vidéki viziteknél szokás,
133 1| sokkal öregebbnek látszott, mint az előző estvén. Egy kopott
134 1| csakugyan olyan szép a szemem, mint Tyukori, a komikusunk mondta?
135 1| férfiarcképeket.~Könnyedén, mint egy nagy, fehér macska talpra
136 1| kezével a képekre mutatott, mint a tanító a táblára.~- Ez
137 1| szoknyában Irma, és kalapja mint egy virágkosár.)~- És itt
138 1| sárgultan, elfonnyadtan, mint őszi délután a temetőben.
139 1| olyan kerek bőrsapkája volt, mint a középkori korcsmárosoknak,
140 1| szívéből.~- Olyan piros, mint amilyen a maga vére lehet -
141 1| elkomolyodott, majd makacsul, mint egy gyermek, megrázta a
142 1| gyorsan a leány -, de ismerem, mint a tenyeremet.~- Honnan ismeri?~-
143 1| amely fehér és kemény volt, mint a regényhősnőké. Igen, igen,
144 1| van. Olyanféle hangja van, mint a magánosan álló tornyok
145 1| közeli szerzetes kolostorból. Mint csakhamar kiderült, maga
146 1| nagy bágyadt szeme volt, mint a középkori szentképeken
147 1| finnyáskodva szorította össze, mint valami elkényeztetett színész.~
148 1| énreám essék a választás, mint aki a megbillent mérleget
149 1| éppen olyan modern hölgy, mint bármelyik pesti kisasszony.
150 1| színpad. Hangja kellemes, mint egy kis harangé az erdőn.
151 1| igazgató olyan mozdulatot téve, mint a gyóntatóatyák - hol jártunk
152 1| kinyújtott derékkal ült helyén, mint a fiatal leányok az iskolában.
153 1| fák között, a lelkében, mint a buborékok csendes tó vizén,
154 1| akinek nevét elfeledvén, mint "kismadár"-ról emlékezett
155 1| kérdezte inkább szigorúan, mint nyájasan.~A "kismadár" fekete
156 1| éppen olyan öreg ember, mint az apám, idáig vezetett.~-
157 1| között libegtek-lobogtak, mint megannyi fénylő szemek.
158 1| és olyan csendesen járt, mint egy macska: vagy mint egy
159 1| járt, mint egy macska: vagy mint egy antik udvarhölgy. Volt
160 1| együtt és külön-külön, mint akkor szerette őket. És
161 1| gondolt, és a csók édes lett, mint régente volt. A "kismadár"
162 1| szemét, és úgy leskelődött, mint egy hiúz.)~Nemsokára ezután
163 1| nyanya. És vigyázz rá, mint a szemed világára. Estére
164 1| Ha alszik, olyan fehér, mint a fal, és talán nem is álmodik
165 1| olyan széles volt e helyen, mint egy tó. A túlsó parton esténként
166 1| méltóságteljesen evickélt tova, mint egy kövér pap. A kémények
167 1| őszintébbek voltak akkoriban, mint manapság. Hisz a pokol sokkal
168 1| mozdonynak olyan kürtője van, mint egy adóhivatalnoknak újév
169 1| Még a hó sem hullott úgy, mint rendesen. A rohanó vonat
170 1| füstjétől bekormozódott, s mint fekete darázs suhant tova
171 1| úgy fut a tájon keresztül, mint egy bábszínházbeli kép;
172 1| gallyai integettek feléje, mint annak az ismeretlen lánynak
173 1| álldogáltak a havas sírkövek, mint olyan emberek, akiket a
174 1| bánatos téli fák között, mint talán a csatavesztes generális
175 1| olyan magas sarka volt, mint a hajasbabáknak karácsony
176 1| ha zseníroznám...~Mimi, mint a vonatra ülés óta mindig,
177 1| és pompás volt álmában, mint egy napkeleti lélek. Az
178 1| vette, amikor beretválta, mint keleten szokás; aztán illatos
179 1| hittel szerette Szindbádot, mint a fátumot. Nem tudta nem
180 1| hogy másképpen gondolkozik, mint a többi nők. "Szeretni fogom,
181 1| dolga is van az embernek, mint a szerelem."~Mégis, azon
182 1| ahol úgy fut a villamos, mint a gyorsvonat, és éjjel zúgva-dübörögve
183 1| de Kock regényét olvasta, mint akár húsz esztendő előtt.
184 1| formált a tenyeréből, és mint valami jóképű fiakkeros,
185 1| odadobva a kék hárászkendő, mint legutoljára, midőn Szindbád
186 1| asszonyt, aki ma is olyan volt, mint tíz esztendő előtt. Egészséges,
187 1| utóbbi dolgokat megunta, mert mint mondá, annyi a rossz és
188 1| úgy ülünk egymás mellett, mint egy boldog, nagyon boldog
189 1| Nos, ez ugye sokkal jobb, mint a cirkuszba menni? - kérdezte
190 1| szeme olyan fényes volt, mint karácsonykor a gyereké. -
191 1| emlékeztette volna őket, mint a fűző vagy az arcfesték.
192 1| mindig úgy gondolkoztam, mint egy szép, szomorú álomról,
193 1| tünedeztek el a félhomályban, mint a lámpás fénye, amelyet
194 1| elaludt, és a feje körül mint hideg fuvalmak lebegtek
195 1| következik a numeró 5-ben, mint hajdanában, amikor pezsgőt,
196 1| villan meg a tekintete előtt, mint egy alabástrom gömb. És
197 1| olyan lágyan járt a hajban, mint a csónak úszik a tó vizén.
198 1| levetkőzött. Olyan lett, mint egy hófehér álom. Tett-vett
199 1| akik úgy suhantak tova, mint az amerikai nagy folyam
200 1| moziképeken; vagy másképpen: mint egy madártoll, amelyet az
201 1| olyanforma hangon döngtek, mint a puzdori kálvinista pap.
202 1| szegény rokon volna a háznál, mint Málcsi. A búskomoly vizecske
203 1| fülénél olyanformán állott, mint a szürke varjú szárnya,
204 1| Akkora bajuszod van, mint a puzdori papnak.~Megrázta
205 1| papot. Ez egyebet se tud, mint a bűnös emberekről prédikálni.
206 1| hogy fülébe sugdossak, mint a parasztlányok. Van eszemben -
207 1| csaknem olyannak látta, mint álmaiban szokta volt látni,
208 1| szokta elképzelni Málcsit, mint a hosszú őszi délutánokat,
209 1| ember. Olyannak képzelte, mint a magányos házat, messze
210 1| fehér volt és szabályos, mint a szentképeké. Barna haja
211 1| szigorú gonddal volt megkötve, mint a gyermekek cipőjén, hogy
212 1| kulcscsomó fényes volt, mint a Málcsi szeme.~- Tedd el
213 1| csillaga, boldogsága, álma, mint nekem lett volna, ha férjhezmentem
214 1| akart a koma? Semmi mást, mint a régi, családi iratokat.
215 1| Aztán kitértünk korporatíve, mint Tini néni szokta mondani.
216 1| védekezett. Lehajtotta a fejét, mint aki előre tudja a sorsát.
217 1| vihar éppen úgy beköszönt, mint százesztendő előtt, és sem
218 1| kezét a kandalló előtt, mint az ősapja. Egészen bizonyos
219 1| szemeket. A messziségből, mint egy éji lepke röpködése,
220 1| mozdulatlansággal az utcasarkon, mint akiknek már minden mindegy.
221 1| a tekintete olyan lesz, mint a meglőtt őzé.~Egy parókás
222 1| vonat fülkéjét elhagyta, mint valami jókedvű nagyapa körül
223 1| Az ilyen divatos férfiú, mint az uraság, jobb helyen is
224 1| olyanformán rejtegette kezében, mint az iskolásfiúk, a füstöt
225 1| elhelyezte, és a gondolatok mint búcsúzó vándormadarak mind
226 1| volt, de frissen fésült, mint ahogyan Szindbád a kis színésznőt
227 1| két szívet keltenek fel, mint egy fészekből való fecske
228 1| gerjedelmekkel gondol rája, mint Szindbád, amidőn a kedves
229 1| a haja már szürke volt, mint a zajló Duna felett csapongó
230 1| előtte a kis színésznőcske, mint a színestollú madár, amely
231 1| rideg előkelőséggel nézett, mint férjezett hölgy, aki már
232 1| ránézett volna, elment, mint aki dolgát jól végezte.~
233 1| csikorogtak, nyögtek, visongtak, mint megannyi kölyökkísértetek,
234 1| vaskályhából a parázs úgy villog, mint valamely állatnak a szeme.
235 1| hó alatt úgy terült el, mint az örök enyészet.~Majd egy
236 1| amelynek színe olyan volt, mint az emlékkönyvbe préselt
237 1| Hajának üde illata olyan volt, mint a fehérnemű között őrzött
238 1| csókjainak nyoma látszik, mint szerelmes aratóleány testének
239 1| ki a fekete ruhácskából, mint egy kis madár nyaka, a fekete
240 1| bélelve, és meleg volt, mint egy fészek, midőn Szindbád
241 1| pillantást vetett Szindbádra, mint aki már úgyis tudja, hogy
242 1| színészújságot olvasgatta, mint akinek semmi köze sincs
243 1| teli tüdőből a mozdonynak, mint a koporsóban földbeereszkedő
244 1| a pályaudvarból kirobog, mint elutazó diák után pillantanak
245 1| foltokat hoztak magukkal, mint kis emlékeket a különböző
246 1| és finoman öltözködtek, mint a grófnők. A kezeken puha
247 1| sínek mentén. Hogy volt, mint volt?...~- Odakünn mindig
248 1| gyöngéden nevelt hölgyek, mint madame keze alól. Csupa
249 1| büfének olyan szaga van még, mint a kucséber-kosárnak, és
250 1| lélegzetvétele olyan üde, mint nyári zápor után az erdők
251 1| ábrándok látszottak lakni, mint a messzi égboltozaton a
252 1| könnyedén megérintse vállát, mint a francia regényekben. Szindbád
253 1| írókat és színésznőket, mint akár a múlt században, midőn
254 1| amely szalagocskát egykor (mint írta, vállfűzőjéről) levélben
255 1| gondolat térne vissza-vissza, mint a nappali eső visszatér
256 1| csendes hörgés következett, mint mikor az oldalba lőtt farkas
257 1| tisztelgett a hold felé, mint a császárnak a vén katona.
258 1| komoran nézett a barna füstbe, mint a tapasztalt férfiak szoktak. "
259 1| metszett poharak úgy csengenek, mint kis harangok, midőn a római
260 1| asszonyom, hogyan esik össze, mint a hólyag, amelyből kiment
261 1| Tündöklő báli toalettben, mint egy orosz hercegnő ugrott
262 1| fejét, egyet-egyet rándult, mint a megserétezett vadmadár.~
263 1| Elmondták egymásnak, hogy mint jött egykor Szindbád téli
264 1| töltötte, egyenkint elmentek, mint a halkan leperdülő őszök,
265 1| volt tehát a másvilághoz, mint a valódihoz... Gondolkozás
266 1| halkan őszült a halántéka, mint késő őszidőben a bizonytalanul,
267 1| helyezkedett el a férfiún, mint közgyűlésre menő vidéki
268 1| szeretném tudni, hogyan és mint folynak napjai, mit gondol
269 1| Fruzsinka. Beszélgetek magához, mint egy álom, mely az ágy szélén
270 1| ruhája szélére telepedett, mint valamely szőrös majmocska,
271 1| megsimogatta az asszony homlokát, mint az esti szél.~- Ej, gondoljon
272 1| fogadósnak olyan piros arca volt, mint az angol regényekben, parkra
273 1| hogy a lába formásabb, mint a vadaskertek szarvasainak
274 1| szarvasainak lába, a keze fehérebb, mint a hercegnőké, akik már régen
275 1| meghaltak, s egyéb dolguk nincs, mint szép kezüket a nehéz selyemruhán
276 1| Ah, hogy hittem magának. Mint egy istennek, mint az anyámnak,
277 1| magának. Mint egy istennek, mint az anyámnak, mikor még gyermek
278 1| némelyik férfi szónokolt hozzá, mint a gyűlésben szokás, másik
279 1| férfiak jöttek, mentek, mint a tájképek a folyó partjain.
280 1| tájképek a folyó partjain. Mint Bánatiné - miután negyedszer
281 1| álldogál a nyárfa csúcsán, mint egy boros ábrázatú vén éji
282 1| hársfák között álldogált, mint a regényekben, amelyeket
283 1| Szindbád halkan nevetett, mint az erdő mélyén a vadgerle.~-
284 1| ruhában, dús szakállal, mint a hazatérő emigránsok, egy
285 1| Szindbád úgy nevetett, mint az Éralja utcában az ördög,
286 1| gondolta egy napon Szindbád, mint a legtöbb fogoly, aki időközönként
287 1| és a hó úgy világított, mint általában mindig a felvidéki
288 1| ködöt látott egy darabig, mint egy sisaknak vagy kardnak
289 1| szorosan felkötötte az állát, mint a halottakét szokás és a
290 1| komolyan pattantak a zárak, mint egy várkapun, midőn Artémiza
291 1| olyan komolyan számított, mint maga az élet...~- Hisz emlékezhetik,
292 1| gödröt. A szeme sugárzott, mint a télies nap a fenyők zúzmaráján,
293 1| tánc-cipőt is viselhetett volna, mint a hivatásos táncosok a "
294 1| ki a lekötelező szavakat, mint az abbék szólanak a szentéletű,
295 1| gallér-palástban, koronával a fején, mint a feketehajú Mária egy szentoroszországi
296 1| sohase hallanék egyebet, mint egy kis hegedű hangját egy
297 1| állongtak piros díszükben, mint megannyi udvari testőrök,
298 1| kis keze oly gyöngéd volt, mint azok a drága asszonykezek,
299 1| is olyan szépnek látta, mint fiatal korában a jelmezbálon,
300 1| Hívta, várta őket valami, mint a szél a faleveleket. Engem
301 1| morgott a szellem.~Az öreg úr, mint söröshordót, gurította végig
302 1| szépsége nem olyan mulandó, mint a mienké, asszonyoké. Az
303 1| folyton egy nótát énekelt, mint a vékony jég törik a kút
304 1| háztetőkre kék árnyak telepednek, mint az erdőből visszatérő mesék,
305 1| tekintetükben élvezetvágy hullámzik, mint a lámpások játéka a vízen,
306 1| hajának van olyan illata, mint az orgonavirágnak, amellyel
307 1| díszítik; szájukban parfőm, mint nyári este a megöntözött
308 1| kanyarította a pincefalra, mint az emlékkönyvbe. A színházban
309 1| alatt, szinte úgy ragyogtak, mint a bábszínházban a kis kastélyok -
310 1| surrant Szindbád szívébe, mint fészkébe búvik a fecske.
311 1| arcokat most is maga előtt, mint a régi pásztorórán a temetőben
312 1| a bókokra gondolt ő is, mint egy vénkisasszony, amelyet
313 1| nézett. Halkan mosolygott, mint a koratavasz-esti ábrándozás,
314 1| szerényen, visszavonulva, mint a láda mélyében alvó drága
315 1| oly bensőséges odaadással, mint Boldogfalviné. Igaz, hogy
316 1| közelében felágaskodik, mint a cirkuszigazgató előtt
317 1| fénylő pontocska úszott, mint a függöny mögött a lámpa
318 1| nőnek! Mily ásító unalom, mint egy beteg őszi délután,
319 1| szerelem szép befejezéséről, mint az életről, amelyet csodálatos
320 1| szerelem oly halkan múlik el, mint a távolodó zokogás hangzik
321 1| Vasárnap a templomba megy, mint kisfiú korában, és türelmesen
322 1| asszony oly nemes érzésű, mint az édesanyja, és egyéb gondja
323 1| gondja van a legtöbb nőnek, mint az ő leszakadt gombját felvarrni.~
324 1| lépett, megnevezte magát, mint a régi spanyol regényekben,
325 1| a siker felmutatásában, mint manapság, midőn prédájuk
326 1| hajtotta fejét, és siránkozott, mint egy gyermek:~- Sokszor térdepelt
327 1| kisasszony szakasztott olyan, mint Boldogfalviné lehetett fiatalkorában.~-
328 1| sóhajtott Albert.~- Romlatlan, mint egy gyermek!~- Boldogfalviné
329 1| holdfényben olyanformán tűnt föl, mint valamely svájci kártyáról
330 1| hasonlatos a hang. Holott, mint rendesen, most is nőkkel
331 1| hogy hirtelen lepi meg. Mint egy messzi földről jött
332 1| fákban megkapaszkodott; és mint egy másvilágba menő siklóvonat
333 1| mellette, míg tompa kábulattal, mint egy partra dobott hal, az
334 1| távolban hosszú nyárfasor, mint a környékbeli rombadőlt
335 1| ősz haja ritkásan lengett, mint késő ősszel a mezőkön a
336 1| háztól, és tarka dunyhák mint megannyi különös fészkek
337 1| nyak oly fehérnek látszott, mint május hava az erdőn. A fiatal
338 1| rajongással és csodálkozással, mint illett volna egy komoly
339 1| látott eddigi életében, mint az idegen házban lassan,
340 1| már a térd mutatkozott, mint a teremtés almája. "Ha szeretője
341 1| mélyen aludt a fiatal nő, mint aki napi munkájában hatalmasan
342 1| ásítással telepszik párnájára, mint a csordás hazajön estére.
343 1| száját összeszorította, mint azok a nők, akiknek szavára,
344 1| fiúsan elhatározott formája, mint aki többet gondolkozott
345 1| többet gondolkozott életében, mint amennyit szabad lett volna.
346 1| Milyen friss és üde maga, mint a hajnal. Vagy mint a népdal.
347 1| maga, mint a hajnal. Vagy mint a népdal. Szereti a szép
348 1| szállongott a gondolata, mint a messze nyárfák felett
349 1| SZEME~Szindbád halottaiban - mint láthatatlan utas a postakocsis
350 1| folyik végig az ablaküvegen, mint a nőknek könnye, csalódott
351 1| alattomos csillantatása, mint a katonatükörrel játszanak
352 1| lelkecskéjükbe nézegetnék, mint az ábrándos vándor a tengerszembe.
353 1| azt hitték, hogy csupán mint tüzelőanyag teend szolgálatot
354 1| hajtják féloldalra a fejüket, mint menyecske korukban. Tehát
355 1| mi van a fák kérge alatt, mint a felesége álmaira. "Majd
356 1| Szindbád - és mégis molett, mint az unatkozó asszonyok, akik
357 1| és a félcipőjén a csokor, mint jókedvű növendékleány hajában
358 1| fülcimpája oly átlátszó volt, mint a márvány, amelyből Vénuszt
359 1| kis árnyék a felső ajkán, mint az ifjúság, midőn a fiúk
360 1| hirtelen átkarolta az asszonyt, mint tanuló korában azokat a
361 1| hódítani.~Mici megfeszült, mint az acél, és egyetlen mozdulattal
362 1| hellyel kínálta Szindbádot, mint a veresbajuszú végrehajtót
363 1| varjúk szálladoztak, a piacon mint kísértetek mentek a falusiak,
364 1| szoknyáját láttuk. Szeret még, mint akkor, midőn hozzám imádkozott?~-
365 1| szelídítenék, nevelnék, mint egykor önt, mikor éjszakánkint
366 1| asszony lehajtotta a fejét, mint a gyóntatószék előtt, midőn
367 1| alóla csizmahúzó kandikált, mint egy leskelődő kiskutya.
368 1| ökörben nem maradt más, mint egy elhagyott hajtű, amelyet
369 1| táncosnők haja kibomlott, mint szélben a hosszúszárú füvek,
370 1| kegyesebb volt Szindbádhoz, mint hogy a hajós ezt bármikor
371 1| örök hűségről dadogott, mint egy kábult diák, midőn hideg,
372 1| izgatott és félénk lett, mint mindig, amikor találkozóra
373 1| parancsolóbb lett a tekintete, mint leánykorában volt. Talán
374 1| Maga pedig felfordult, mint egy madárijesztő a hóban -
375 1| fordította a tekintetét, mint Irén kivágott nyakú zubbonykájára.
376 1| vissza.~Váraljai ugyanis, mint a jó, szelíd, derék emberek,
377 1| amely most kiszélesedett, mint egy glória.~Egykor gyermeteg
378 1| ágynak olyan szaga volt, mint a régi újságoknak, amelyeket
379 1| egymástól nagy távolságnyira, mint a francia kártya fekete
380 1| királynők imája úgy verdesett, mint a galamb szárnya a tömjénfüsttől
381 1| imádság bontakozik ki, és mint láthatatlan sóhajlepkék
382 1| szálldosnak a magasból a földig, mint valamely különös hóesés,
383 1| az ismeretlen férfiakról: mint éji lepkék selymes, szakállas,
384 1| kezünk összekapcsolódjék, mint viharból menekedő madarak
385 1| cukrászboltban többször elhangzott, mint a nagyváros tornyainak a
386 1| összes hazugságait elővette, mint a vásári árus kirakja csillogó
387 1| közepén a főoltár felé, mint a Toscában látni tán. Szindbád
388 1| csendesség volt a boltozat alatt, mint szerte a városban a szívekben,
389 1| eldugták a kabátjuk alá, mint a hétpecsétes leveleket.
390 1| Jobban hisz az eskünek, mint a szememnek, a kezemnek,
391 1| a kezemnek, a hangomnak. Mint a szent királynak. Itt van
392 1| élete folyamán babonás lett, mint egy kártyás vagy egy cigány.
393 1| zúgott a hullámok felett, mint egy jóravaló malom; néha
394 1| anya és leghűbb feleség, mint a gyászjelentésekre szokták
395 1| hogy annyit sem érnek, mint a panorámában a klárisok,
396 1| amelyet legjobban tud, mint a színész szerepét, amelyben
397 1| temetőben sétált karonfogva, mint az egy cserépben nőtt virágszárak,
398 1| akadály nélkül hazudozva, mint egy szorgalmas vízimalom
399 1| villogtatja a harcsa a folyamban, mint egy ezüstruhás középkori
400 1| itt kegyetlenül elbánt, mint egy kiéhezett, veresszakállú
401 1| üldögélt összegubbaszkodva, mint egy fázékony őszi varjú,
402 1| panaszos üvöltése hangzott, mint a hajókürt:~- Ó, én nem
403 1| nélkül, vagy magzat korukban, mint a gyönyörűséges, nagyszerű
404 1| kezek egymásba fonódtak, mint ifjú jegenyék csúcsai a
405 1| gondolatok úgy cikáztak, mint a villás fecskék... Csak
406 1| és úgy fénylik a haja, mint az ezüst betűk a koszorú
407 1| Pedig olyan barna volt, mint én, amikor meghalt.~- És
408 1| úgy lépett-be a szívébe, mint egy hetyke kérőnásznagy
409 1| kérőnásznagy pengő sarkantyúval, mint bánatosképű, félénk vándorlólegény,
410 1| hold benézett a fák alatt, mint egy inspekciós felügyelő,
411 1| halkan megszólalt a sírból, mint az eső a falevelek között:~-
412 1| hajtotta meg a szíve kerekét, mint a fűrészelő-játékot egy
413 1| beutazzuk az egész világot, mint első férjemmel, aki szenvedélyes
414 1| kancsalítani a szemével, mint az a régi, nőstény hangú,
415 1| magasban... Az orra elpirult, mint a gyermekeké sírás közben,
416 1| könnyei bőségesen omlottak, mint a vetésre a meleg eső. Szinte
417 1| zenéjük volt e könnyeknek, mint néha hallja az ember magános
418 1| veled, nevettem és sírtam, mint egykor, midőn halott fiacskám
419 1| asszony, és felemelte a fejét, mint egy kis madár -, a párnáim
420 1| szívemben orgonák nyíltak, mint falusi templomokban a szentek
421 1| alkonyati utcán öntudatlanul, mint az idő tájt, midőn gyermekem
422 1| vagy megtámadnak útonállók, mint az újságban olvashatni -
423 1| csendesen összezavarodik, mint a homok. Egy zöld kerítéses
424 1| udvaron cölöpön lámpás égett, mint a rémregényekben, és sötét
425 1| korcsmába, s pohár sört igyak, mint a kocsisok... Talán azt
426 1| sohasem figyelt úgy nőre, mint Fáni szavaira. A fekete
427 1| az életünk úgy múlott el, mint a madarak élete... sohasem
428 1| Szerelem - sóhajtotta, mint egy fáradt kártyás, midőn
429 1| hazatérő leányok. Egy sirály, mint egy kósza lélek, amely az
430 1| végében napernyője alatt, mint egy német képeslapból való
431 1| verik be a szeget a falba, mint birokra kelnek a medvével.)~
432 1| Fehér volt és ábrándos, mint a színésznőké, midőn a kulisszák
433 1| nemes érzelem úgy csengett, mint a folyó felett egy távoli
434 1| repkednek a fejem körül, mint láthatatlan madarak csodálatos
435 1| könnyedén megsértődött, mint általában a szerelmesek -
436 1| megölni a másik férfiút, mint az őskorban vagy a nyolcvanas
437 1| tovább kérleltem Szindbádot, mint az ifjú hírlapírók és költők
438 1| udvarlójuk, féltett ifjúságuk, mint a pillanat szeszélye, az
439 1| zenélnek különb versek, mint amelyek a mézeskalács-szívekre
440 1| aggodalmasak és anyáskodók lenni, mint a híres Laborfalvi Róza
441 1| Két-három húr van a szívükön, mint a kobozon, amelyet a régi
442 1| hízelkedések, mámoros dicséretek, mint a bukéták, virágzanak napjaikban.
443 1| beszélni - oly büszkék, mint az ékszereikre. Akinek sok
444 1| becsületét e pályán: gazdagabb, mint a briliáns-szubrett. Ezért
445 1| pajtásom, szeresd őket, mint a tavasz nefelejcseit, és
446 1| Oscar vagy Shaw könyveiből. Mint örök patronok, szinte jelmezben
447 1| dámákat. Élete úgy múlik, mint a ministráns-fiúé. A színésznő
448 1| nagydobosnak éppolyan barátja, mint a kritikusnak. Izgatottan
449 1| szentimentalizmusa örök és végtelen, mint a tenger. A társadalom és
450 1| nyomokat hagytak a lelkében, mint a vércsék körmei szoktak
451 1| világon felemelőbb érzelem, mint egy igen előkelő hölgy vonzalmát
452 1| előkelő megjelenésű volt, mint egy régi hercegnő, aki csak
453 1| szemmel, zárt léptekkel jött, mint ahogy Dalondai Boriska járt-kelt
454 1| zárt, egyéni járása volt, mint a megboldogultnak. Szindbád
455 1| oly feszesen állt sarkain, mint egy táncos, aki tökéletesen
456 1| Boldogtalanabb vagyok, mint valaha, mint jó barátnője,
457 1| Boldogtalanabb vagyok, mint valaha, mint jó barátnője, Boriska idejében.~
458 1| amelyek néha úgy tűnnek fel, mint kis kezek, amelyek a férfiakat
459 1| olyan egyszerűnek látszott, mint azok a nagyon előkelő régi
460 1| kezdett beszélni Bellához, mint egykor jó barátnőjéhez szólott:~-
461 1| nagy szemeket meresztett - mint köznyelven mondják - Szindbád
462 1| nőzavaró, különös kalandort, mint akár Boriska barátnője.
463 1| kezére, hűvösen, kedvesen, mint valami másvilági figyelmeztetés.
464 1| koppan akkorát a kalapon, mint a maga megjelenése koppantott
465 1| imitt-amott elhagyogatott, mint a kertekben a lángpiros
466 1| megadással és szerelemmel, mint egy virágzó ákácfához illik: "
467 1| közül a ködmönös nőt sem, mint ahogyan a kereskedelmi utazók
468 1| hirtelen jött nekividámodással, mint ahogy az ember sohasem tudja
469 1| maradt a nyitott ablaknál, mint Kossuth képe, amelyet Lajos
470 1| piroslani kezdtek az ablakok is, mint az olyan házon, ahol már
471 1| emeleten a ködmönös asszony is, mint akár a piros ász - vagy
472 1| régen benőtt öreg fejébe, mint a kopasz emberé, ha hűvösödik
473 1| farkcsóválva jött Szindbád elé, mint egy eb, amely megismeri
474 1| varrógép-ügynöknek látszom, mint valami szeladonnak. Drága,
475 1| helyezkedett el az asszony előtt, mint egy Margittay Tihamér képeiről
476 1| cifraságok voltak szőve, mint a népdalokba.~- Igazán nem
477 1| olyan rendbe volt rakva, mint temetés után szokás; a virágos-zöld
478 1| egyetlen lábnyom, a Szindbádé, mint valami vőlegényé, aki a
479 1| menyasszonyát; a kályha hófehér, mint a délelőtti gondolat, és
480 1| székek is tisztábbak voltak, mint estefelé, amikor a környéküket
481 1| borbély hevével szabadkozott, mint aki elevenbe vágott, de
482 1| megkappanozza kiskakasait, mint ahogy elbánik a férfiakkal.
483 1| elbánik a férfiakkal. Szebb, mint valaha volt!... különösen
484 1| ködmönt viseli. Olyan benne, mint egy muszka regényhősnő.~-
485 1| volna, ha rókaszőrben járna, mint fiatal korában. A rókaszőr
486 1| arculatai úgy nekipirosodnak, mint a cseresznyebefőtt. S ilyenkor
487 1| olyan romlott a természete, mint fiatalkorában volt, mikor
488 1| ember érkezik, aki különb, mint ennek a rongyos kisvárosnak
489 1| nézett a barna asszonyra, mint valami szent nőre, és alattomos
490 1| magában a magyar költőket, mint az aprópénzt. Megzavarodva,
491 1| félve pillantott Szindbádra, mint a gyermek tanítójára:~-
492 1| simult az asszony lábához, mint egy vadszőlő tőke a ház
493 1| recsegéssé válik a hangunk, mint a csizmánk sarka alatt az
494 1| regényesen karcsú férfi volt, mint azokat a férfiakat képzeljük,
495 1| református formája sem, mint a Tiszából kifogott holttesteken
496 1| Szindbád felsóhajtott, mint akár a múlt időkben:~- Semmi
497 1| hordók kotyogtak, pufogtak, mint az öregemberek vaskos udvarlása.
498 1| szobában egy kulcs kattant, mint valami kis szobai kakas,
499 1| Alattomos, hízelkedő hangja van, mint valami kupecnek, aki olcsón
500 1| a bajuszát is kipederné, mint ő szokta!~Ibolyka a sárga
1-500 | 501-1000 | 1001-1409 |