Part
1 1| kis zsámolyon üldögélt, az arcát megérintette a régiség,
2 1| turkált a hajában, hamvas arcát vállára fektette, és erősen
3 1| ágyban feküdt.~A Róza hamvas arcát világította meg a lámpa
4 1| főerdész piros fülét és arcát, valamint zúzmarás bajszának
5 1| hallgatagon fürkészte Lenke arcát. Szemét, haját, fehér nyakát
6 1| elhagyatott, és beesett, sárga arcát többnyire a hold világította
7 1| remegett, amint Szindbád az arcát az ajkához nyomta. A keze
8 1| megsimogatta a leány nedves, meleg arcát.~- Kár volna érted, még
9 1| tekintettel figyeli alvó arcát, míg karja, keze csüggedetlenül,
10 1| petróleumlámpás megvilágította gödrös arcát és hajlott orrocskáját,
11 1| kontyát, és megkarmolta az arcát. Majd a rendező következett,
12 1| megérintette a Szindbád arcát. Aztán az ujjak a hajhoz
13 1| megnézegeti halovány, fáradt arcát és ruházatát. Később belépett
14 1| szappanhab vastagon ellepte arcát, idegenül nézte magát a
15 1| félálmában megcsiklandozták arcát, az illatok, amelyek feje
16 1| haja kissé borzas volt, és arcát, nyakát is hanyagul borította
17 1| búskomoly, halottszerű arcát reggel a tükörben megpillantotta,
18 1| figyelmesen megnézte az arcát, szemét, könnyedén megsimogatta
19 1| nagyon régen nem kendőzte az arcát. Szeretett papucsban járni,
20 1| éjszaka, a párnába rejtve arcát.~Majmunka rideg, hivatalos
21 1| megigazította a haját, és az arcát szarvasbőrrel dörzsölte,
22 1| fölött tükrében más férfi arcát, és szégyelltem volna magamat
23 1| durcásan nyomta a párnába az arcát:~- Mind egyformát mondtatok,
24 1| egyetlenszer felfedezi a régi arcát, a régi szépséget a mostani
25 1| nyúllábbal vörösre dörzsölte az arcát. A fehérneműs szekrény a
26 1| távol. S midőn hazajött, az arcát felmarta a rossz festék,
27 1| az emberek!~A fiatalember arcát belepte a por a hosszú lovaglás
28 1| Boldogfalviné megsimogatta a férfi arcát:~- Gazduram - rebegte.~Szindbád
29 1| átöleli két karjával az arcát. Szabályos, a hold fényében
30 1| feketébbek lettek, miután arcát erősen rizsporozta. Az ártatlan
31 1| és megsimogatta Szindbád arcát:~- De azért nem haragudtam
32 1| mostohaleánykámért, egy úr, akinek arcát és nevét már elfeledtem,
33 1| nézte az asszony holdfényes arcát, mert csak késő öregségében
34 1| bábuknak? Kente-fente az arcát, a kezét és egyéb testrészeit?
35 1| történik.~Látta az asszony arcát megmérgesedni, mintha legkedvesebb
36 1| kút tükrében nézegeti az arcát, az özvegyasszony pedig
37 1| ezalatt szemügyre vette arcát, amelynek festéséhez a hölgy
38 1| beszagosított borotvált arcát. Nagyon haragudott a tenoristákra,
39 1| eltakarta a két kezével az arcát, mintha valami láthatatlan
40 1| kérdezte a leányzót, akinek arcát már eltakarták a megrázott
41 1| legközvetlenebbül legyezhetik arcát, mire kiderült, hogy még
42 1| Szilvia csókolná meg az arcát azon a helyen, ahol a császárszakállnak
43 Alom| bort és a kocsmáros ópiros arcát, amely alkonyattal a naplemente
44 Reg| lángpiros selyemmel fedte be az arcát, csatos abbécipőit már a
45 Reg| alatt Georgina rózsaszínű arcát, de nem vette le szemét
46 Reg| Georgina vidám, titokzatos arcát látta.~- Sajnálom, nem mondhatom
47 Reg| megijedni.~Mariett aggódó arcát mondhatatlan figyelemmel
48 Reg| Mariett ismerős halovány arcát kereste hiába Szindbád látcsövén.
49 Reg| Gyengéd rózsaszínűvé válott arcát hátrafordította.~- Nagyon
50 Reg| Én csak a veres mosolygó arcát néztem, aki olyan jókedvűnek
51 Reg| képzeletben a szentek eltorzult arcát. Láttam páduai Antalt, aki
|