Part
1 1| egyszerre zúgni-búgni kezdett a szél... Róza ijedten, lehunyt
2 1| egymásra néztek, amidőn a szél végigdudált a sötét emeleten.
3 1| a kocsi, friss éjszakai szél fúj valamerről. Szindbád
4 1| köntösben álltak a kertekben, a szél meghintázta a virágos gallyakat,
5 1| ostornyeleket rázogatja a szél. Egy téren valahol egy boltajtó
6 1| kiszabadult hajfürtöcske, mintha a szél fújdogálta volna.~- Furcsa
7 1| visszatért a hang, mintha a szél lóbálná az üvegharangot,
8 1| a bokrok között csörög a szél, de benn a szobában rozmaringillat
9 1| fuvarosa vállát bámulta. Néha a szél is végigsüvöltött a tájon,
10 1| éjbe borult falusi házon. A szél csendesen bujdosott a vadszőlő
11 1| bírni.~A hűvös éjszakai szél ellen mindenféle bolondos
12 1| asszony homlokát, mint az esti szél.~- Ej, gondoljon szebb dolgokra.
13 1| elhagyott régi kertekkel, ahol a szél halkan himbálja az üvegharangot.
14 1| pásztorait sem látom többé, és a szél sohasem hoz felém zenehangokat.
15 1| várta őket valami, mint a szél a faleveleket. Engem például
16 1| felolvasni, és együtt hallgatni a szél különös hangjait.) Termében
17 1| ablak a házban, s az éji szél keservesen lengeti. A zárat
18 1| tulajdonosáról.~- Hallod a szél zúgását? - kérdezte önmagától
19 1| fülébe, emlékezetébe sodort a szél egy-egy hangfoszlányt a
20 1| tornyosultak is a látóhatáron, és a szél vészesen fütyült; nem lehet
21 1| még a szomorúfüzek is a szél leányaira bízták gallyaikat,
22 1| nyelik el a hullámok, a szél el nem ragadhatja... Az
23 1| üres; szomjas füle csak a szél zúgását hallja...~Az öngyilkos
24 1| mintha valamely láthatatlan szél, az anyai szeretet hajtogatná.
25 1| halkan aludt, mint az esti szél, amely a falevelek között
26 1| rázogatta a lábát, mint az őszi szél nem hagyja békében a faleveleket.~-
27 1| Szindbádra sandított:~- Miféle szél hozott ide? Én már öregember
28 1| amikor újhold járt az égen, a szél szomorúan sóhajtozott odakint,
29 1| vette a hangját, mint a szél szokott borongani a vadgesztenyefák
30 1| csodálkozással fogadott a szél, amely a múlt idők utcáiból
31 1| eső esik, és nappal fúj a szél.~Az idősb Szindbád szeretett
32 1| vékony selyemszoknyáikat a szél pártfogására bízták, de
33 1| olyankor is, amikor a balatoni szél hófúvást idéz elő télidőben,
34 1| tudom, hogy honnan fúj a szél - felelt Szindbád, amikor
35 1| Nem hiszem, hogy sok szél maradt volna az orgonában -
36 1| amelyet a legkegyelmesebb esti szél egyformán fújt öregasszonyok
37 1| helyén. A keletről jövő szél, a nyugatról jövő felhő,
38 1| kopogtat, az utcáról még a szél füttyentését is hallani
39 1| is hallani lehet, amely szél más hiányában a lombtalan
40 1| mindig fújt az északnyugati szél a hegyoldali temető felől,
41 1| elémbe sodort az északnyugati szél, hogy megkapaszkodjál tiszteletreméltó
42 Alom| mert az ő álmaikhoz az éji szél és a kosok bégetése szolgáltatja
43 Alom| kérni az akasztófadombhoz: a szél ott most is keservesen sóhajtozott,
44 Alom| Figyelemmel kísérte a hold, szél és az eső járását. Sőt még
45 Alom| hasadékot, amelyen át a szél és a mozgalmas éjjeli levegő
46 Reg| éj csípős volt, alattomos szél süvített az olvadó folyó
47 Reg| meghalt volna a házban. A szél élesen süvöltözött, és a
48 Reg| tornyokat, háztetőket. Márciusi szél fújt, és estefelé az öreg
49 Reg| katonabanda hangjai hallatszanak a szél fordulásával.~Csak a szerelmes
50 Reg| fogták, és az enyhe tavaszi szél lágyan szaladgált körülöttük.~-
|