Part

 1    1|       lassan a folyó tükrére.~És ekkor messzire a folyó közepén
 2    1|          feküdt a koporsóban, és ekkor éppen senki sem volt a halott
 3    1| tánciskola - hamisan hunyorított ekkor a direktor - nálunk az,
 4    1|    tánciskolánk Eldorádó.~Ferenc ekkor hirtelen felhajtotta a sörét,
 5    1|          mormogta Lenke.~A férfi ekkor fölállott, és a fejével
 6    1|       messze döcög egy szekér... Ekkor odafent, a magasban hangos
 7    1|         és szívét.~Portobányi úr ekkor kövér ember volt, megfeszült
 8    1|           mint egy kis madár, és ekkor láthatóvá lett a messziségben
 9    1|         látszott félelmesnek. És ekkor én felöltöztem, az ablakhoz
10    1|     kávét, Szindbád úr?~Szindbád ekkor elbúcsúzott, és rosszkedvűen,
11    1|    énekelni.~És furcsán nevetett ekkor.~- Kismadár - mondta későbben
12    1|       fejét lehajtotta. Szindbád ekkor hosszasan és forrón megcsókolta
13    1|           Aztán éjszaka lett, és ekkor megérkeztek végre Szindbád
14    1|    vasúti kalauz szeretett volna ekkor lenni; midőn is fehér kesztyűben
15    1|       havanna és parfüm illatát: ekkor Szindbád fekete hajú és
16    1|       csóválta a fejét.~Szindbád ekkor a legnagyobbra határozta
17    1|        gombját. A haldokló ember ekkor fölemelte véres két kezét,
18    1| sarkantyús csizmában taposott. S ekkor a kállaikettőst énekelték
19    1|         vártam... A csillagokkal ekkor ismerkedtem meg, és azóta
20    1|        utoljára meglátogasson. S ekkor volt az a kis jelenet a
21    1|         öreg férfiú?...~Szindbád ekkor alaposan szemügyre vette
22    1|         És elrabolni magukat. (S ekkor furcsán, gúnyosan nevetett
23    1|          volt a nyakán. Szindbád ekkor előlépett a sötétből:~-
24    1|       érdeklődését ébren tartsa. Ekkor azonban már könyvtárnyi
25    1|     folyton a múltról locsognak.~Ekkor már este volt, a hold benézett
26    1|   vélekedett Szindbád.~Szerenádi ekkor lépett a szobába, és komoran
27    1|          nem ábrándulok magából.~Ekkor csengettek a búskomor lakás
28    1|      kötény felé.~Búcsú bácsiban ekkor fölébredt hivatottsága:~-
29    1|      házból egy öregasszonyt, és ekkor kezén megsebesült, amikor
30    1|   folyamán arra is kitérne, hogy ekkor meg ekkor udvarhölgyként
31    1|          kitérne, hogy ekkor meg ekkor udvarhölgyként volt beosztva
32    1|          szívhajlandóságában.~De ekkor hirtelen fölállott Emilfiné,
33    1|           mondá Szindbád, akinek ekkor az volt a célja, hogy hátralevő
34    1|        végez a rákkal, amely már ekkor megnyugodva várja a fazékban
35    1|   hihetetlenkedve az Úriember.~- Ekkor leginkább, mert a kis rákoknak
36    1|      mélyebb és tágasabb lesz. S ekkor egy pillanat alatt meginog
37    1|       veréb vagy egy csavargó.~- Ekkor jelent meg a történetben
38    1|          láthatatlan asztaltársa ekkor így szólt:~- Miután már
39    1|      görögdinnyeképű finánc járt ekkor a Duna-parton, aki a szentendrei
40 Alom|        valamely lapos zacskó, és ekkor emlékein szeret tűnődni.
41  Reg|       titokban tartani.~Georgina ekkor valami furcsa pillantást
42  Reg|    közelebb hozzá Georgina, mint ekkor.~Talán csak a kezét kellett
43  Reg|         mikor esteledni kezdett.~Ekkor lépett be a szobába Pista
44  Reg|         is a lábától. Igaz, hogy ekkor már reszketett kicsit a
45  Reg|       kellett vallani neki, hogy ekkor meg ekkor valamely helyzetben
46  Reg|     vallani neki, hogy ekkor meg ekkor valamely helyzetben mit
47  Reg|   harmadik emeletre kívánkoztak.~Ekkor jött ama Karvalyi úr a szokásos
48  Reg|          az élet küzdelmei elől?~Ekkor jön egy nadrággomb, rendszerint
49  Reg|    hamukék, nyugodt tekintetében ekkor különös fényt fedeztem fel.~