Part

 1    1|            anyák?~Szindbád magában csak annyit konstatált, hogy az öreg
 2    1|       szomszédos sörházban, akiken maga annyit nevetett...~- A nevelői? -
 3    1|            elbeszélését folytatná -, de annyit itt is tudunk, hogy nem
 4    1|          sohasem szerettem senkit. Csak annyit tudok, hogy mióta nálunk
 5    1|              akik Szindbádról mindössze annyit tudtak, hogy egyszer éjszaka
 6    1|              elgondolkodott.~- Kár volt annyit énekelni az öccsének! -
 7    1|              szobába lépve.~- Ne járnál annyit a fekete Máriához - felelt
 8    1|             csinálnak? Kis húga, akiről annyit beszélt nekem? Öreg édesanyja,
 9    1|                 amelyekről tudjuk, hogy annyit sem érnek, mint a panorámában
10    1|               hogy ki voltam én... Ámde annyit mondhatok önnek, kisasszony,
11    1|       hallatszanak a lépteid, amelyeket annyit hallottam csendes éjjeleken
12    1|              megérti az embert, ha csak annyit mond, hogy: nicsak, bicsak...~-
13    1|               rosszat sem mondani, csak annyit, hogy szeretett, szerettem...
14    1|              pamlagjára, amelyen valaha annyit heverészett, míg sorsának
15    1|             válaszolt, mert apjától már annyit megtanult, hogy nem kell
16    1|                 én bűneim sem érnek meg annyit, hogy ezért engem te megváltsál.~[
17    1|               is az okozója annak, hogy annyit bolyongtam a világban. Megjelent
18    1|                 azért, hogy a jóasszony annyit foglalatoskodott körülöttem.
19    1|          meztelen talpát; Szindbád csak annyit tudott megállapítani, hogy
20    1|            mozdulat volt ez; körülbelül annyit jelentett, mintha ama verekedő
21    1|           dolgot hallana - például csak annyit, hogy a tej kifutott a konyhán;
22    1| kocsmahelyiségben. Emilfi úr csak éppen annyit mondott, hogy a konkurrens
23    1|               öt esztendeje nem beszélt annyit magyarul, mint ma este.~-
24    1|            udvarhölgyei előtt, még csak annyit se, mint az eső, amely a
25    1|          Valeryt.~Az első napokban csak annyit engedtek meg a hű lovagnak,
26    1|           magában sohasem gondolt, csak annyit, hogy megelégszik a ház
27    1|          apránként Szindbádnak, majdnem annyit ábrándozott Orsolyáról,
28    1|                se kevesebbet, mint csak annyit, hogy egy bodrozott (szóval
29    1|                  Hedvigről most is csak annyit tudok, mit akkor tudtam,
30    1|        életmódjáról nem sokat tudok, de annyit bizonyosan, hogy esti étkezéseik
31 Alom|                 fogadtam el, kivéve tán annyit, hogy esténkint megkérjem
32 Alom|                 magukat. Nem kell velük annyit sem törődni, mint az őszi
33  Reg|            sokat szenvedett, és majdnem annyit játszott falusi csűrökben,
34  Reg|                 csak egy jogász ámulhat annyit azon körülmény fölött, hogy
35  Reg|            fölvilágosítást adni, csupán annyit hozott föl védelmére, hogy
36  Reg|                egészséges, mint a makk. Annyit eszik, mint egy arató. Reggeltől
37  Reg|           legdrágább szív, de a pénzhez annyit ért, mint a mama.~- A gazember! -
38  Reg|                tisztába jönni. Még csak annyit sem tudok róla, hogy okos
39  Reg|                sohasem csóválta a fejét annyit az öreg polgárnagy, mint
40  Reg|               Aranygolyóban! Csak éppen annyit jegyzünk föl, hogy a kávéházban
41  Reg|                 művésznő. - X. főherceg annyit térdepelt a lábaim előtt,
42  Reg|              utazók, akikről Dickensben annyit olvastam.~- Kotzebue-t akartad
43  Reg|                   Nem lehet büntetlenül annyit kártyázni, mint amennyit
44  Reg|               nagy dolgot... Csak éppen annyit, hogy tovább élhetek.~A
45  Reg|             házszámot megjegyezni, csak annyit tudtam, hogy a ház valahol
46  Reg|                nem akarta belátni, hogy annyit nem kívánom a friss levegőt,
47  Reg|        erélyesen a veres. - Ágyban csak annyit fekszik ezután, amennyi