Part

 1    1|            lélegzett. - Hiszen azt sem tudtam, hogy még él ön, uram. Hogyan
 2    1|              én, uram, számolni sohase tudtam. Csupán a szépművészetek
 3    1|          vendégek elmentek, bizonyosan tudtam, hogy eljövök. A névjegye -
 4    1|                veled foglalkozzam. Így tudtam meg minden léptedet, járásodat,
 5    1|         Ismerni akartalak, mert hiszen tudtam, hogy nélküled már nem élhetek.~-
 6    1|              semmi közöd sincs, hogyan tudtam meg e dolgokat. Figyelj
 7    1|         paplant... Másnap már biztosan tudtam, hogy valóban meghalt. Megsirattam-e?
 8    1|                kiáltott fel az úrnő. - Tudtam, hogy egyszer eljön... Miért
 9    1|          kisiklott Szindbád kezéből.~- Tudtam, hogy csak ön lehet a vakmerő -
10    1|        jutottak az eszembe, és vidáman tudtam nevetni, hogy a cirkuszban
11    1|          bolondosan nevetni kezdett.~- Tudtam, hogy megtalálom! - mondta
12    1|               többé vissza.~- Lásd, én tudtam, hogy visszajössz - nevetett
13    1|                az utazó-kosáron ült.~- Tudtam, hogy visszajössz hozzám -.
14    1|            tegnap találkoztak volna.~- Tudtam, hogy ezen a helyen meglelem,
15    1|               volt szívdobogásom, mert tudtam, hogy leánykám vigyáz reám.~-
16    1|              valamelyik városban. Alig tudtam kikaparni mindenféle özvegyasszonyságok
17    1|            magamon, hogy valaha is meg tudtam fogni ezt a kezet.~Természetesen
18    1|               magában, az első percben tudtam, hogy micsoda nőpecérrel,
19    1|   szoknyahajcsárral van dolgom. Mindig tudtam, hogy nyomban megcsal, amint
20    1|         konyhája ablakában szárítgat - tudtam, hogy a kövér házmesternét
21    1|      formájától, amíg pontosan meg nem tudtam, hogy voltaképpen miféle
22    1|               fivére ellenőr... Sohase tudtam meg, hol ellenőr a jó fiú,
23    1|           ölében ült, így duruzsolt:~- Tudtam, hogy vissza fogsz térni
24    1|          kötélről le nem esik. Sohasem tudtam meg, mert nem tudhattam
25    1|                annyit tudok, mit akkor tudtam, amikor keze életembe avatkozott.~-
26    1|            jóllaktam, hogy mozdulni se tudtam - ilyen ráklevestől meghízik
27  Reg|              adta, mert én voltam, aki tudtam is valamit a társulatnál.~-
28  Reg|             Szindbád. - Furcsa nő, nem tudtam vele tisztába jönni. Még
29  Reg| kétségbeesetten csapott a táviratra.~- Tudtam előre...~Hirtelen könnyek
30  Reg|       öltözködött.~- Kedves úr, mindig tudtam önről, hogy okos ember.
31  Reg|          ajkakat a forró lehelet.~- Ha tudtam volna...~Az asszony szemére
32  Reg|               több kényelmesebb helyet tudtam volna, ahol életemben már
33  Reg|                kabátnak, mert amúgy is tudtam, hogy a veres jelenlétében
34  Reg|                tett föl, amelyekre nem tudtam válaszolni. Rokonaim, félrokonaim
35  Reg|            orvosi kísérettel jött. Nem tudtam vele bizalmasan beszélgetni
36  Reg|        gyógyulás útjáról, és ismét nem tudtam másban bizakodni, mint a
37  Reg|            János nénivel, sehogyan sem tudtam komolyan venni irántam táplált
38  Reg|               megjegyezni, csak annyit tudtam, hogy a ház valahol az Operaház
39  Reg|               hogy csak karmozdulattal tudtam lerázni.~- Az ördögök még
40  Reg|  doktorkisasszony, akiről most már nem tudtam, hogy jóakarattal van-e
41  Reg|          kutattam párnáim alatt, pedig tudtam, hogy egy fillérem sincs.~
42  Reg|               leszakadt gomb miatt nem tudtam öltözködni.~- Egy rongyos
43  Reg|               valami keserű orvosságot tudtam bevenni egyetlen kortyot
44  Reg|            félig öntudatlan állapotban tudtam.~- Ha öngyilkossági vagy
45  Reg|             Ilyen gyarló az ember! Nem tudtam megmaradni az igaz úton,
46  Reg|             érdeklődött, és én ezt nem tudtam.~Most már nemcsak a melléksétányon,