Part
1 1| megkínzott lényeket... Mily meghatók ők, hogy bármennyit
2 1| üzletasszonynak" is szokták nevezni, mily könnyen beleegyeznek abba,
3 1| megszüntetni. "Majd meglátja, mily gyönyörű a nyugodt élet!" -
4 1| piros és fehér golyócskák mily fürgén szaladoznak az új
5 1| fejet fedezett fel. Ah, mily óriási diadalom volt ismeretlen
6 1| hogy az ő boldogult ura mily hőstetteket követett el,
7 1| arról beszélgettünk, hogy mily végtelen szeretjük egymást -
8 1| mindig a szívén viseli.~ ~- Mily régen láttam! - susogott
9 1| hogy a hajnalcsillagnak mily könnybeborult a tekintete.~-
10 1| Szindbádot.~Felkiáltott:~- Mily meglepetés!~Aztán nagyon
11 1| feketekendős leányokról beszélt? De mily öreg lett?~Szindbád megadással
12 1| kvártélyát, Szindbád? Istenem, mily öreg lett kegyed!~Szindbád
13 1| megöregedtek... Istenem, egykor mily boldog megnyugvással gondoltam
14 1| egy idegen úrét. Ugye, mily érdekes?"~Szindbád, aki
15 1| immár feleslegesek. Ah, mily ostobaság terhére lenni
16 1| terhére lenni egy nőnek! Mily ásító unalom, mint egy beteg
17 1| gondolta magában Szindbád. - Mily furcsák, mulatságosak az
18 1| elmondanák a férfiak, hogy mily praktikákkal, mesterfogásokkal
19 1| kezében, elgondolta, hogy mily kellemetlen helyzetbe kerülne,
20 1| egymás mellé kerülnének, mily különös tekintettel vizsgálnák
21 1| szegény bolond férfi... Mily furcsán bámulhatnak ők ott
22 1| szenderegve lehetne hallgatni? Ah, mily szép történeteket tudnak
23 1| magára. Járt már Pesten? Este mily szép a város! Színházba
24 1| volna. - Hol járt azóta? Mily szép vidékeken utazott?
25 1| mindent helyben hagyott.~- Ah, mily unalmas a város, azt ön
26 1| Ledér, szent és megunt élet! Mily jó volna visszamenni beléd!~[
27 1| bársonytopánja érintette, és mily szívzsibbasztó a gondolat,
28 1| leánya halkan nevetett.~- Mily furcsa férfi ön. Jobban
29 1| fejfákról, hogy az öregasszonyok mily rengeteg időt éltek, amíg
30 1| fejét, s arra gondolt, hogy mily jó volna ezt a bizonyos
31 1| is szereti az öreg urat? Mily kedves, finom arca van a
32 1| sóhajtotta Szindbád érzelgősen. - Mily könnyű magának, aki telve
33 1| szülőföldjéről álmodjon.~- Mily jó volna elutazni! - mormogta
34 1| minden percben rakni kell!... Mily unalmas felkelni a díványról,
35 1| mint első bálján a leányka! Mily muzsikát lehetne komponálni
36 1| azt maga, asszonyom, hogy mily jólesik méltatlan bánásmódot
37 1| Mit tudja azt maga, hogy mily kibékítő érzelem az, amikor
38 1| emeletről? Mit tudja azt, hogy mily végtelen elégtétel durva,
39 1| sejtelme se lehet, hogy mily furcsák a férfiak éjszakának
40 1| úton arra gondolt, hogy mily nagyszerű lesz itt sóban
41 1| kesztyűjét az elérhetetlen hölgy, mily nyugodtan nyitja ki a fogadói
42 1| táncmesterek titkait elleshesse? Mily nyomasztó körülmény tartotta
43 1| színét viselni illik?~- Mily furcsa kérdés! - kiáltott
44 Alom| mindenféle álmok különbözőségéhez mily sok befolyása van egy odvas
45 Reg| hogy fogyókúrát használjon. Mily gyönyörűen kacagott!~ ~
46 Reg| lóerő helyett, képzelje el, mily nehéz nekem is a helyzetem,
|