Part

 1    1|           lábikrája van, mint a kő - mormogta a vöröshajú Fritz.~- És
 2    1|             ön olyan ismerős, uram - mormogta Lenke.~A férfi ekkor fölállott,
 3    1|              a nevelő balsejtelemmel mormogta:~- Még csak az hibáznék
 4    1|             felrobbant az a bolond - mormogta csöndes egykedvűséggel.~
 5    1|             volna.~- Furcsa ember! - mormogta csendesen.~Közelebb lépett
 6    1|              madár, aztán közömbösen mormogta:~- Ha ugyan eljön az öreg
 7    1|           tanított mindig az atyám - mormogta, és félénken, védelmet keresőlég
 8    1|          szívért, amely az enyém!" - mormogta a lágy esti levegőbe, és
 9    1|            Te szép hervadt rózsa!" - mormogta Szindbád, és a szíve csöndes,
10    1|           fogva.) "A híres Ürmösi" - mormogta kissé meghatottan Irma. - "
11    1|       Szindbádéhoz, és szórakozottan mormogta:~- Szervusz.~- Hagyjuk Ferencet -
12    1|             fújta a füstöt:~- Igen - mormogta -, mindig szeretett ebédet
13    1|          nyakát.~- Hát ezért jött? - mormogta Málcsi lehunyt szemmel. -
14    1|              Ismerem ezt a ruháját - mormogta Szindbád fáradt közönnyel.
15    1|        vándorkatona jött a városba - mormogta az asszony. - A hajamnál
16    1| csizmácskáját ütögette.~- Bevallom - mormogta Szindbád. - A nőktől, akiket
17    1|               Az éjjeli, idegen úr - mormogta meglepetten a leány, s egyszerű,
18    1|             városba kerültem végre - mormogta magában Szindbád, és útjára
19    1|        emberektől.~- Ugye, szépek? - mormogta elmerengve Eugénia. - De
20    1|         Bárány"-nál fog megszállni - mormogta a hajós.~A fogadó portása
21    1|   pisztolyomat sem felejtem itthon - mormogta a hervatag, drága, ábrándos
22    1|          sötétbe mutatott:~- Egér! - mormogta iszonyodva.~Halálos sápadt
23    1|         Minek keseríteném magamat? - mormogta, amikor éppen egy Hatfaludi
24    1|              már igazán nem szeret - mormogta Szindbád lesütött szemmel.~-
25    1|     Ibolykának.~Szindbád védekezőleg mormogta:~- Szüret van, vagy mi a
26    1|            Mily jó volna elutazni! - mormogta Szindbád félhangon, hogy
27    1|       Magdalénának hívják.~- Magda - mormogta Szindbád, és amíg az anyja
28    1|              sem.~- Egy krajcárért - mormogta a kékfestő, mintha valamely
29    1|          találják.~ ~- Az ördögök! - mormogta maga elé Szindbád, amikor
30    1|                 Nem lett öngyilkos - mormogta bocsánatkérőleg Szindbád.~-
31    1|       fájdalmat okozott nekem! - ezt mormogta Szindbád magában, amidőn
32    1|            asszony ül a nyeregben" - mormogta Szindbád, amikor vadkacsa
33    1|              együtt orgonálhatnánk - mormogta Szindbád a toronyórának,
34  Reg|            akarja keríteni Gyurkát - mormogta töprengve az álarcos asszony. -
35  Reg|           ostoba minden színésznő! - mormogta. - És én még nemrégen rajongtam
36  Reg|             is tisztelem az ősöket - mormogta -, és szeretem látni, midőn
37  Reg|            csak egyszerű nő vagyok - mormogta némi megindultsággal -,
38  Reg|                 Sajátságos hölgyek - mormogta Szindbád egy rongyos füzetet
39  Reg|      sürgönyt küldök a fiú apjának - mormogta Mariett. - Hátha komoly
40  Reg|            leszünk, milyen jó lesz - mormogta Georgina.~Az öreg asszonyság
41  Reg|               Ön nagyon kegyetlen! - mormogta sértődötten az öreg asszonyság. -
42  Reg|             izgatottan.~- Pálházi? - mormogta Gránitz (mert így hívták
43  Reg|         sematizmus után.~- Pálházi - mormogta összeráncolt homlokkal,
44  Reg|              is szállhattunk volna - mormogta. - Fiatalasszony koromban
45  Reg|              érve zápfogai közül ezt mormogta a fülembe:~- Még egy óráig