Part

 1    1|         Ferenc lett volna az utolsó vendég, aki bujdosásában a Krakkói
 2    1|           alázatos csókot nyomott a vendég kezére, és havas, sáros
 3    1|           ünnepélyes volt az idegen vendég jelenlétében. A kis diákok
 4    1|          algimnáziumi igazgató és a vendég Szindbád felé kormányozta:
 5    1|             Ferenc atya mindennapos vendég volt a fogadóban, ugyanezért
 6    1|           menyecskék felkiáltanak: "vendég jön!" Mert a szarka a sövényen
 7    1|          megtudni, hozott-e pénzt a vendég. A kocsis, egy mogorva öreg
 8    1|           egyszer csak a kocsin ülő vendég felé libbentette.~- Rossz
 9    1|         sorát, örömét és bánatát.~A vendég Szindbád tehát nem sokat
10    1|        lappangó léptekkel kezdett a vendég körül járni. A cigarettát
11    1|           úriember felborítására.~A vendég nyugodtan gyönyörködhetett
12    1|       hölgyem? - kérdezte magában a vendég, midőn egy óra múlva sem
13    1|             egy messzi földről jött vendég, benyit hirtelen a kapun.
14    1|          Irén sajátkezűleg tömött a vendég tiszteletére, Szindbád hosszú,
15    1|     barlangban, ahová minden tátrai vendég bedobta a névkártyáját...
16    1|         újonnan volt festve, hogy a vendég örömmel nyisson be. Kerek
17    1|          valami kicsípett lakodalmi vendég várakozott az asztal. A
18    1|            városban szívesen látott vendég vagyok. A pályaudvaron találkoztam
19    1|             nem ijedt meg, akárhány vendég részére is kellett ebédet
20    1|       hímzésben, hogy a járatlanabb vendég alig merte megtörölni bennük
21    1|        folytán soha, a legkényesebb vendég sem spekulálhatta ki, hogy
22    1|        olyan jó illata volt, hogy a vendég, mikor ide az ebéd végeztével
23    1|             égethettek itt - mert a vendég fantáziája szinte látta
24    1|          mellett valóban hajlamos a vendég, hogy hosszabb ideig maradjon
25    1|       háziak holmijával, miközben a vendég titkos dolgokra, így leveles
26    1|        papirossal borítva, mintha a vendég érkezése előtt szedték volna
27    1|    szavakkal amúgy is takarékoskodó vendég csak egyetlen szóval is
28    1|            mintha isten tudná, hány vendég közeledne.~2~Szindbád a
29    1|  fahasábokat a kályha belsejében, a vendég bizonyos lehetett, hogy
30    1|       megelégedett kedély hangján a vendég, amikor a piszkafát a sarokból
31    1|          piszkafával találkozott.~A vendég tehát csak ült, üldögélt
32    1|             főztek... És az állongó vendég néha szinte zavarba jön
33    1|             mormogja megzavarodva a vendég, mintha nem érezné azt szagáról
34    1|            És ha elég bátor ember a vendég, be is kukkant a konyhába,
35    1| nyögdécselését szívesen hallgatja a vendég esős, késő őszi időben,
36    1|  vendéglőben hálát ad az Istennek a vendég, ha már a libapecsenyétől
37    1|             szerint minden magányos vendég (mint Szindbádunk) asztalánál
38    1|       szavait intézhetné a magányos vendég: a láthatatlan asztaltárs
39  Reg|          hotelben, mintha ő maga is vendég volna. Aranylánca volt,
40  Reg| megszólalási idején szívesen látott vendég mindenütt, mert hiába, mégiscsak