Part
1 1| Pedig úgy lesz, ahogyan mondom.~Szindbád álmosan, félig
2 1| színész? Azért csak azt mondom, hogy adjuk meg a gyomornak,
3 1| vegyük le róla a kezünket... Mondom, az ablak e forró éjszakán
4 1| nyújtotta ki fehér kezét.~- Ezt mondom én is. Legyen színésznő,
5 1| toppantott:~- Én pedig azt mondom neked, "nyanya", hogy örökké
6 1| próbáljon magával kezdeni. Mert, mondom, ez próba-ebéd volt. Szegény,
7 1| ismételte:~- És én mégiscsak azt mondom, hogy a lány sorsa egy jó
8 1| fiatal korában olvasott. Bár, mondom, ártatlan külseje volt az
9 1| azt nem ismerem. A másét mondom, egy idegen úrét. Ugye,
10 1| legyintem: "te ostoba" - mondom majd neki. Nem szép a vízi-halál -
11 1| belém szeretett... És én azt mondom önnek, hogy az asszonyok
12 1| is igaz.~ ~- Szindbád - mondom -, a férfiak szentimentális
13 1| És, becsületszavamra mondom, még a folyosón is érzik,
14 1| Javuljon meg, uram, én mondom magának, még nem késő.~Szindbád
15 1| portékájára, a koporsóra, mondom, még ez a mézes ember is,
16 1| lexikonába a tüneményt.) Mondom, bepillantgatott ablakokon,
17 1| csekélységemet választotta -, mondom, a Félszemű alig várta,
18 1| tehetséges ember... Becsületemre mondom, a minap magam is nevettem
19 1| gyanútlanul folytatta:~- Mondom, akkoriban telefon volt
20 1| helyzetbe hozta a hölgyeket.) Mondom, az olvadékony időjárásban
21 1| köteleket feszítsenek rájuk, mondom, a meggyfa fehér kabátban
22 1| indulatos Fifi karmai közül mondom, Fifi jó és rossz tulajdonságait
23 1| lehetséges.~Cilinderiné, mondom, csak csendesen mosolygott,
24 Reg| köszönhetek nekik. Habár, mondom, majdnem műveletlen nőknek
25 Reg| Minden párbaj szamárság. Én mondom, aki verekedtem is egynéhányszor.
26 Reg| szeretett a betegei közül.~Mondom, civil ruhában, ahogyan
27 Reg| néha olyan egykedvűen - mondom - mint aki véletlenül vetődött
28 Reg| megismételte szavait:~- Mondom, ez az egyén nem alszik! -
|