1-500 | 501-576
Part
1 1| szomjúságuk, csodálkozásuk. Mintha egy létező, megfogható valami
2 1| jókedvébe, halkított hangon, mintha csak a maga mulattatására
3 1| látás után is úgy gondolt, mintha csak a kezét kellene kinyújtani
4 1| szakálla tömör és rozsdaszínű, mintha egy göndörhajú nő vöröslő
5 1| kockakövein csizmában kopogtak. Mintha állandóan a leckék megtanulásáról
6 1| rázta meg a csöngettyűt, mintha tőle függött volna, hogy
7 1| tölcsért formált a füléhez, mintha valami bepanaszolt tótot
8 1| kacagva szaladtak a habok, mintha a hegyek között utazó fuvarosoktól
9 1| tájon, a nagy hársfák alatt, mintha a kolostort bűvös vessző
10 1| Szindbád a partra ugrott, mintha rák csípte volna meg a lábát,
11 1| a kezével nyúlt a vízbe, mintha ott volna a közelben Gergely
12 1| úgy csillogott, habzott, mintha olvasztott ezüstöt szűrne
13 1| csillogott többé fényesen, mintha egy nagy, lila színű árnyék
14 1| fehérségűnek látszik a Kárpát hava, mintha nem is hó volna az, hanem
15 1| mindig felfelé, észak felé, mintha egyenesen a Kárpát kellős
16 1| késmárki vendégfogadóban. Mintha most is látná maga előtt
17 1| gondolkodik. Huszonöt esztendő! Mintha tegnap lett volna... A folyosó
18 1| szorosan egymás mellett, mintha fáznának a hidegben. A völgybe
19 1| távoli rekettyés berkek felé, mintha azt hinné, hogy még mindig
20 1| olyan dohos szag ömlött ki, mintha Rákóczi Ferenc lett volna
21 1| utazótáskát tologatta a falhoz, mintha nem talált volna számára
22 1| felett megcsóválta a fejét, mintha a táska volna az oka, hogy
23 1| lépkedett Szindbád mellett, mintha a tánciskola nevezetességeit
24 1| felnevetett a félhomályban, mintha egérke szaladt volna végig
25 1| keresni az ifjúkori emlékeit. Mintha még egyszer akarná kezdeni
26 1| kezdeni élete regényét... Mintha új és ismeretlen érzéseket
27 1| szemét utána tekinteni, mintha a nagy fekete éjszakában
28 1| még egy érdekessége volt. Mintha kissé kancsalított volna
29 1| titokzatosan, ingerlően, mintha érzékien mosolygott volna
30 1| olyanformán mosolyognak a képeken, mintha örökkön-örökké készen volnának
31 1| többnyire az asszonyok. Mintha a kalapviselet a fotografáló-műhelyben
32 1| is elvakkantotta magát. Mintha azt mondta volna: Szindbád.~-
33 1| Mindenesetre jobban járt, mintha esetleg hozzám jött volna
34 1| Szindbád egykor katonáskodott) mintha mit sem változott volna.
35 1| hegyek között, völgyekben, mintha századokig aludna, ha egyszer
36 1| Biliárdgolyók koccanását hallja, mintha az ő tiszteletére csörrentek
37 1| állanak színes tartóikban, mintha azóta emberi kéz sem nyúlt
38 1| a frissen fésült hajból mintha valami könnyű illat áradna
39 1| a kis virágárusnő előtt, mintha az hercegnő volna:~- Parancsára
40 1| előtt ellebbent, eltűnt, mintha álom lett volna, de a kocsizás
41 1| fáradhatatlanul öleli, fogja, mintha őrizné, tartogatná... Ugyancsak
42 1| Keveset és ritkán beszélt, mintha rendkívüli módon leereszkedne,
43 1| komédiás vállára helyezte, mintha csak azt mondta volna: lássátok,
44 1| úrtól engedelmet kapott) -, mintha máris borszeszben ülnék
45 1| hisz H.-né Galamb Irma mintha csak neki, egyedül neki
46 1| kiszabadult hajfürtöcske, mintha a szél fújdogálta volna.~-
47 1| orra már lila színű volt. Mintha valami álarc lett volna
48 1| olyanformán ejtette ki, mintha édes bort szürcsölgetne
49 1| csöndesen, fulladozva nevetett, mintha a tüdejében egy rossz verkli
50 1| bujasággal leptek el a bokrok, mintha az lett volna a hivatásuk,
51 1| Portobányi úr nyugalmán. Mintha a vízbe ugrás előtt nézné
52 1| izgatottan hadonászott a kezével, mintha görögtüzes darabot rendezne
53 1| pillanatban idegenül hangzott, mintha hosszú hallgatás után szólalt
54 1| kíváncsian tapadt Szindbádra, mintha valami elröppenni készülő
55 1| láttam. És apró gyermekeket. Mintha a gyermekek maguk is sárga
56 1| nézte magát a tükörben, mintha nagyon régi idő óta nem
57 1| olyanformán hallatszott, mintha zöld, fénylő bogarak röpködnének
58 1| üvegén át olyannak látszott, mintha gyermekkorában himlős lett
59 1| Flóriánnal a háromablakos ház mintha minden férfias díszét elveszítette
60 1| puha és a körme rózsaszínű, mintha minden egykori ékességei
61 1| savanyúan nézett alá a képről, mintha unná ezt a beszédet.)~A
62 1| óralánccal és komor tekintettel, mintha rossz tehénnel főzték volna
63 1| csillant meg a pohárban, mintha éppen most fogták volna
64 1| hallgatott, és a leányka mintha nem ösmerné társaságában
65 1| jönnek pestiek - mondta, mintha az előbbi elbeszélését folytatná -,
66 1| újra visszatért a hang, mintha a szél lóbálná az üvegharangot,
67 1| beláthatatlan völgyek között mintha csöndesen aludna egy óriásasszony,
68 1| kívülről erősebben hangzott; mintha sietve vonult volna végig
69 1| vándoroltak néha keresztül, mintha éjszaka lámpást visznek
70 1| lépett a szobába. A szeme mintha még nemrégen könnyes lett
71 1| sűrű hóesés, amely csöndes, mintha régi sírok fölött hullana
72 1| megsimogatta a homlokát, mintha a gondolatait rendezné.~-
73 1| olyanformán lengett Szindbád felé, mintha éppen az ő tiszteletére
74 1| olyan gyorsan forogtak, mintha ma volna az utolsó napjuk,
75 1| tiszteletteljesen, röviden zörrent meg, mintha egy nagyon tisztelt, ismert,
76 1| a rohanó vonat mellett, mintha személyes ismerősei volnának
77 1| harangszavakra figyelnek, mintha visszatérésre várnának.
78 1| fiatalember tanulta leckéjét. "Mintha én volnék fiatal éveimben" -
79 1| már úgy szeretem magát, mintha nem is a kedvese - eldobott,
80 1| édesanyja. De ismerem is magát. Mintha én hoztam volna a világra.~
81 1| művésznők a tápláló eledelekből, mintha az evőeszköz csak szomorú
82 1| gondolsz. Hisz ismerlek, mintha én szültelek volna. Tudom,
83 1| Majmunka legyintett a kezével, mintha egy legyet hessegetne el.~-
84 1| olyanformán voltak reáfüggesztve, mintha Szindbád volna az egyetlen
85 1| fátyolozott, idegen lett, mintha a szomszéd szobában beszélt
86 1| hangzik valahol a feje fölött, mintha egy madár szállott volna
87 1| Ugyanakkor felnyögött a társa is, mintha egy nagy beteg forgolódna
88 1| és a nők úgy nevetnek, mintha csiklandoznák őket. Egy
89 1| lopózott tova egy kis patak, mintha éppen olyan szegény rokon
90 1| ravaszkodva hegyezgeti a fülét, mintha mindenáron azt szerette
91 1| karját összefonta a mellén, mintha itt állana készen a kisasszonyok
92 1| hol szomorúan, hol meg mintha mérgesen kérdezte volna
93 1| mosollyal nézett a világba, mintha valamely vidám, mulatságos
94 1| megadással tapadt a férfira, mintha Szindbád volna az egyetlen
95 1| tartva halk, puha hangon, mintha valami titokról szólna,
96 1| kiáltott fel egyszerre Karolin, mintha csak most tért volna magához. -
97 1| hunyorgatva intett Tininek, mintha belátta volna nénje igazságát.
98 1| csaknem a földbe roskadt, mintha megunta volna a tétlen ácsorgást
99 1| hevertek egymásra borulva, mintha elmúlott életüket siratnák. "
100 1| bizalmasan nézett Szindbádra, mintha csak tegnap váltak volna
101 1| azóta? - beszélt Málcsi, mintha még mindig nem hinne szemének,
102 1| szemével hunyorgatva beszélt, mintha nagyon régen el akarta volna
103 1| fülüket hegyezve álltak, mintha a vendégre leskelődnének.~
104 1| csendesen, mosolyogva, csak mintha a szeme kancsalított volna
105 1| alkonyatban. - A cselédek mintha ugyanazok volnának, akik
106 1| világ feltámadt előtte. Mintha századokról századokra semmi
107 1| ugyanolyanok ülnek helyükbe. Mintha csak egy furcsa tréfa volna
108 1| leskelődtek a kerekekre. Mintha a vidékiek tiszteletére
109 1| olyan sötét, szomorú volt, mintha valami régi angol regényből
110 1| amelyek olyan régiek voltak, mintha már Szindbád gyermekkora
111 1| úgy nevetett Szindbádra, mintha már nagyon régen ismerte
112 1| szállongtak égő arcába.~Mintha valami nagy veszedelemből
113 1| bolyhos lágyságában, és mintha még a küszöbön állna a fekete
114 1| olyanformán zárkóztak be, mintha ellenség közeledne a város
115 1| bandukoltak a fa-szállító tótok, mintha Andersen meséiből megindulnának
116 1| dédelgetve átöleli a párnát, mintha a Szindbád nyaka volna.~
117 1| fennsíkon gurult olyan lassúdan, mintha szerte a hó alatt halottak
118 1| olyan tompán beszélgettek, mintha összeesküvést szőnének.~
119 1| mellett?~ ~A téli délután, mintha tudomásul vette volna, hogy
120 1| kert, most fehér a hótól, mintha hajdani szüzességével kacérkodna
121 1| ártatlan látogatók lábanyomait. Mintha itt sohasem lett volna nyár
122 1| és eltakaró lombos fák! Mintha mindig csak a nyulak vándoroltak
123 1| felmelegítette a szívét. Mintha álmatlan, ábrándozással
124 1| utasok vonatjaikra várván. Mintha valami nagy vásár lett volna
125 1| izgatottak voltak mindnyájan, mintha most ültek volna először
126 1| meg Szindbád képzeletében, mintha valahol színpadon vagy régi
127 1| olyan üde volt az arcuk, mintha frissen borotválkoztak volna.
128 1| olyan gyöngéd homloka volt, mintha az Ezeregyéjszakáról szóló
129 1| amely olykor elmélázott, mintha valamely régi, szinte baráttá
130 1| előre és a térdhajtást, mintha még mindig Kunicke asszony
131 1| nyomában maradó foltokat, mintha nem hitt volna a szemének.~-
132 1| közömbösen szikrázott a havon, mintha az volna csupán a célja,
133 1| hajlott nagyon sírásra, mintha valamitől nagyon megijedt
134 1| kapu keserveset nyikorgott, mintha félt volna a halottól, az
135 1| folytatta elmerülve az asszony, mintha valamely régi gondolathoz
136 1| megfoghatatlan árnyak szaladoznak, mintha az éjszakának külön állat-
137 1| fájdalmasan nyikorog egy ajtó, mintha valaki nem merné átlépni
138 1| mondta a párnájának Bánatiné, mintha senki sem volna a szobában. -
139 1| hamuszürkére festette a havat, mintha valamely új színt próbálgatna
140 1| mély hóban az országúton - mintha félt volna a házak árnyékától -,
141 1| nézeget vidrabőr süvege alól, mintha pénzhamisításon törné a
142 1| hogy oly halkan kell élni, mintha a világ zajgásából sohase
143 1| a csöndes Vízivárosba, mintha tegnap ment volna el, a
144 1| kétszer-háromszor végigment az udvaron, mintha a holdból hosszúszárú pipáját
145 1| konyhán olyan nagy tűz égett, mintha ökröt sütnének a cselédasszonyok.
146 1| frissen mosott, púderezett, mintha bálba készülődnének, üde
147 1| siető, ruganyos léptekkel, mintha valami dolguk lenne, végigmennek
148 1| növényekkel megrakott verandán. Mintha megmerevültek volna a női
149 1| a szellem a híd mellett, mintha már réges-régen le nem mosta
150 1| legszívesebben hallgat. Mintha minden férfinak volna külön
151 1| Szindbád szemébe nézett, mintha Jósika Miklós regényeiből
152 1| Szindbád elmosolyodott, mintha már nagyon régen ismerte
153 1| közvetlenül szálldosott a szívébe, mintha évekig beszélgettek volna
154 1| nyújtsa a falusi úriházból, mintha Boldogfalviné máskor sohasem
155 1| szédület, amely néha meglepte, mintha lepkehálót dobtak volna
156 1| idegen, közömbös arcokat. Mintha egyszerre mindenkinek láthatatlanná
157 1| később hangosan, magában, mintha csúfolódott volna az elkerült
158 1| messziről nézné a szertartást, mintha semmi köze sem volna a halotthoz.
159 1| kerek, keskeny aranyrámában, mintha túlvilági nyugalommal nézegetnének.
160 1| szavakra gondoltak, amelyeket mintha először hallottak volna
161 1| a szívekhez, szemekhez, mintha azt kérdeznék: honnan jöttök,
162 1| nyúltak ki a takarók alól, mintha alvásukban is folytatnák
163 1| ablakon, végigment a szobán, mintha világossággal óhajtana szolgálni
164 1| hosszan felsóhajtott az alvó, mintha az álomnak a kapuja hirtelen
165 1| igyekezett a leány szemébe nézni, mintha Valéria nem is lett volna
166 1| mellett göndörödik a haja, mintha zsidóleány volna.~- Az anyámtól...
167 1| kövezetén döngenek a kerekek, mintha üres borospincékkel volna
168 1| tavasz volt ez idő tájt, mintha tudatlan, gyermekszívű ifjú
169 1| kiáltott fel Eugénia, mintha az udvarló eltávozása után
170 1| szemügyre vette a hölgyet. Mintha az orra megnőtt volna azóta,
171 1| lebegett az érzéki mosoly, mintha egy szent vándorapostol
172 1| nem járnak a templomba, mintha észre sem vennének többé.
173 1| szavaló tekintete követett; mintha csupa vándorszínész lakott
174 1| ácsorogtak a hulladékok körül. Mintha arra lett volna csinálva
175 1| is olyan nehezen nyílott, mintha egy megölt kereskedő fogná
176 1| függőlámpás szomorú fénye mintha ma is álmatlan férfiak dúlt
177 1| zajjal lobogtak a hasábfák, mintha kósza, dermedt erdei szellemek
178 1| lovak megrázzák csengőiket, mintha karácsonyi estére igyekeznének
179 1| napsütésben áll zöld falaival, mintha vén bolond korában tetszeni
180 1| dörzsölgetik a kezüket, mintha még nem ábrándultak volna
181 1| menyegzői zenéből, amely mintha a hegytetőről, egy kivilágított
182 1| foglaltak helyet a legyezőn, mintha mindig azon finom, választékos
183 1| önfeláldozással várta Szindbádot, mintha e ház szeretetre méltó hangulata,
184 1| hajszálat fedezett fel, mintha délután, távollétében egy
185 1| mosolygású arca elkomolyodott, mintha éjjelenkint álmatlanul,
186 1| Szindbád mozdulatlanul, mintha már meghalt volna, és a
187 1| mondta, és széttárta karjait, mintha furcsa szédület lepné meg. -
188 1| még Szindbád sem tudhatta. Mintha a gondolatait folytatná:~-
189 1| de hirtelen elhallgatott, mintha elszégyellte volna magát
190 1| nézte az útikészülődést, mintha semmi köze sem volna a tátongó
191 1| sóhajtott végtelen megadással, mintha már látná magát egy folyóban
192 1| karja félig felemelkedve, mintha valamely angyalnak a kezét
193 1| tiszteletteljes távolságból.~Fáni, mintha nem is hallotta volna az
194 1| kapaszkodott a férfi karjába, mintha attól félne, hogy újra elveszíti.~-
195 1| a térdemre ültettelek, mintha a gyermekem volnál, és beszéltem
196 1| éjszakai tó.~Elindultam, mintha tudnám az utat hozzád. Mentem
197 1| lépésemet szinte láttam, mintha önmagamat követném a leereszkedő
198 1| megnyugodott, fellélegzett, mintha fogságból szabadult volna. "
199 1| mellett kis kert volt - mintha az állomásfőnöknék Magyarországon
200 1| fejét féloldalra hajtotta, mintha a hold útját követte volna.
201 1| csodálkozva felnyitotta, mintha nem tudná, hová került.
202 1| hozzám szépen, gyöngéden. Mintha igazán szeretnél.~Szindbád
203 1| gyilkossághoz, elégtételhez... Mintha szívük feldúlt nyugalmát
204 1| ismerősen közeledett feléje, mintha üdvözölni akarná, de Szindbád
205 1| hozzája egykor leereszkedett, mintha fáklyásmenet, ünnepélyes
206 1| magányban is úgy mennek, mintha ezer és ezer szem figyelné
207 1| szorította a kezét csillapítólag, mintha hallgatást parancsolt volna
208 1| nyújtotta Szindbád felé, mintha tegnap találkoztak volna.~-
209 1| nőkkel. Nem bánna úgy velük, mintha minden nő a szeretője volna...~
210 1| boldog csókot váltanak, mintha messzi távollét vagy huzamos
211 1| megrökönyödéssel Bella, mintha nem tartaná elég nobilisnak
212 1| szeretem - mondá olyan hangon, mintha darab időre elveszett előkelősége
213 1| régi temetőkben olyanforma, mintha a holtak sóhajtásaitól eredne,
214 1| Szindbád olyan mozdulatot tett, mintha beretválni akarná a hölgyet.~-
215 1| hirtelen való nekilendüléssel, mintha csak most jutott volna eszébe
216 1| elindult a nő a temetői avaron, mintha csak egy öreg negyvennyolcas
217 1| mondá némi epedéssel, mintha valami olyan helyre invitálná
218 1| oly hangon szólalt meg, mintha valamely fogadalmat tenne:~-
219 1| Szindbád olyan fanyarul felelt, mintha annak a fának a gyümölcse
220 1| hangon szólalt meg, amely mintha nem is az övé lett volna,
221 1| bekívánkozását a ház belsejébe, mintha csak annál a tűznél akarnának
222 1| a nappal világosságában, mintha semmi közük se volna az
223 1| ablakból, oly meggondoltsággal, mintha hosszú alkudozás után határozná
224 1| kíváncsian visszanéztek, mintha legalábbis a seprőbajuszt
225 1| ragyogtak aranyrámáikban, mintha frissen borotválkoztak volna
226 1| a szalonasztal közepén, mintha csupa prépost-plébánosok
227 1| papucsot úgy emelte fel, mintha taktust akarna verni valamihez.~
228 1| házőrző kutyám tompa ugatását. Mintha nem volnék egyedül virrasztásomban...
229 1| egyedül virrasztásomban... Mintha volna valaki, aki megvédelmez
230 1| bárányt Szindbád kezéből, mintha az nem érdemelné meg, hogy
231 1| arcképek is a polcokon, mintha ők mind tudnák, hogy ki
232 1| olyan nagy kosarakban, mintha Malvin a piac összes kofáinak
233 1| Malvin, és hirtelen elpirult, mintha még mindig növendék volna
234 1| olyan merően nézett rám, mintha engem szemelt volna ki élete
235 1| lépést tett a tükör előtt.~- Mintha csak a szegény uramat látnám! -
236 1| pörögtek a szőlőshegy lábánál, mintha azokat a rakétákat utánoznák,
237 1| életvidámító lángja repkedett, mintha ezzel örökre el volna felejtve
238 1| guggoltak a levéllombok alatt, mintha azokat a nőket példáznák,
239 1| kezébe, és a tüzet piszkálta, mintha ez volna a legfőbb gondja
240 1| közben úgy hajolt a tűz fölé, mintha szerelmes volna bele.~Ibolyka
241 1| merengett a szüreti táj felett, mintha őt már ilyen csekélység
242 1| tűzrakás és a présház körül, mintha azt akarná elhitetni Szindbáddal,
243 1| gondosan forgatta a roston, mintha gyermekei lettek volna.
244 1| legépebb fürtöket válogatta ki, mintha egy herceget várna vendégségbe.
245 1| megfuttatta a présház körül, mintha nem is egyszerű szüretről,
246 1| amíg hirtelen elhallgatott, mintha Szindbád szavai állították
247 1| mozgolódó ócska szoknyát, mintha valamely láthatatlan szél,
248 1| fazék nevetve pöfögött, mintha örülne a lángnak, amely
249 1| úgy meggyógyítják a vért, mintha újonnan kezdődne az élet.
250 1| nekem! - felelt Szindbád, mintha ismét gyermek volna, és
251 1| alábbhagyott a lovaglással, mintha végleg megkötötte volna
252 1| harisnyámra foltot vetett - mintha attól félt volna, hogy lyukas
253 1| fazekacska a földre telepedett, mintha apró gyermekekkel készülne
254 1| pattogó hangot hallatta, mintha megérkezett volna az a bizonyos
255 1| hátba vágta Szindbádot, mintha Isten tudja, milyen régen
256 1| szokásos lövöldözéseiket, mintha ilyenformán szeretnék felkölteni
257 1| első óráiban úgy kopogtak, mintha betlehemesdit járnának a
258 1| papolj! - felelt Szindbád, mintha egy legyet hajtana el, vagy
259 1| asszony arcát megmérgesedni, mintha legkedvesebb kakasát lelte
260 1| és kezét összecsapdosni, mintha valamely lidércnyomásos
261 1| házból, oly felindulással, mintha arról volna szó, hogy a
262 1| most is az udvar sarkában, mintha egy cinkostárs tartaná a
263 1| csendesen vezette a házajtóig, mintha saját magát szándékozna
264 1| kerék akkorákat ugrott, mintha minden varjú nyomban fennakadt
265 1| ajtót nyitni. Csak úgy tett, mintha aludnék, pedig bizonyosan
266 1| tyúkokkal és leselkedő rókákkal, mintha ő egyedül indulna neki az
267 1| is úgy kunkorodik a haja, mintha legalábbis valami nő pedergetné
268 1| sokatmondólag pöfögött, mintha valami nagyon fontos közlendője
269 1| kutyáim; úgy szaladnak felém, mintha felborítani akarnának. A
270 1| tetejére, és onnan kukorékol, mintha nem férne a bőrébe. A kerítésre
271 1| macska befutott a konyhára, mintha panaszt jött volna tenni.~-
272 1| helyébe.~Szindbád úgy tett, mintha nem is hallaná; így folytatta:~-
273 1| mindig feljebb emelkednek, mintha a kipattanó rügyek, az első
274 1| fotográfiák tekingettek alá, mintha a lakó valamely tönkrement
275 1| mégis olyanformán járt, mintha mindig táncolt volna. Virágozni
276 1| mesemondás volt az arcában, mintha egész életében mindig csak
277 1| olyan heveskedve vágta ki, mintha duhajkodó vendégek közé
278 1| folyó alant sustorgott, mintha összegyülekezett volna benne
279 1| füstös, kis étkezőszoba volt, mintha darab ideig határzár lett
280 1| meg az egyik asszonyság, mintha a másik helyett is beszélne. -
281 1| egyszerű embernek látszott, mintha azokkal az olajnyomatú szentképekkel
282 1| krajcárért - mormogta a kékfestő, mintha valamely távoli gondolat
283 1| Szindbád, és bólogatni kezdett, mintha szánná-bánná bűnét, száraz
284 1| darabig olyanformán üldögélt, mintha önmagával vitatkozott volna.~-
285 1| Valentin olyan csendes maradt, mintha kővé válott volna. Kimérten,
286 1| felpattant a fogadó ajtaja, mintha lidérc nyomta volna le a
287 1| mondá végül olyan hangon, mintha szeget vernének a koporsóba.
288 1| itt-ott füstös présházak, mintha még mindig be volnának csípve
289 1| kenyeréhez a szalonnadarabokat, mintha többé semmi gondja se volna
290 1| kezében a ruhaszárító kötelet, mintha azzal valamely különösebb
291 1| is veresedett ez a haj, mintha még mindig fűtenék alulról
292 1| egyik hegye fölfelé állott, mintha ámulatában úgy maradt volna,
293 1| egyenesre volt fésülve, mintha az imént került volna le
294 1| mutatkozott ezen a szakállon, mintha mindig azon törné a fejét,
295 1| még a könyvbe nézegetett, mintha a megkezdett mondatot akarná
296 1| zenedarabot eljátsszon, mintha azt maga a vén Szerenádi
297 1| amely eddig szomorú volt, mintha valami örök bánat miatt
298 1| pillantást vetett a kezekre, mintha még sohasem látott volna
299 1| olyan ártatlan arccal, mintha csak a színlapot olvasná,
300 1| sebbel-lobbal igyekeznek, mintha valahol tűz volna Pesten,
301 1| úgy ült Szindbád ölében, mintha lovagolt volna. Vöröses
302 1| idegrendszerűnek és finomnak látszott, mintha abban a percben szállott
303 1| mondani. Magába merült, mintha valami kútba nézegetne,
304 1| kocsikerekek úgy lüktettek, mintha mind az én testemen mentek
305 1| a két kezével az arcát, mintha valami láthatatlan leplet
306 1| nekividámodva az idegen nő. - De mintha nem is kézzel simogatnának,
307 1| mégpedig oly mohósággal, mintha a gyűrűviselésre való ujjuktól,
308 1| madarak éneklését hallja, mintha tavasz volna. Úgy érzi,
309 1| változtatni éjszakánként, mintha fuvolázna vagy dalolna...
310 1| kölykök futamodnak előtte, mintha májusi esőben járna. Nyilván
311 1| papucsok oly puhák voltak, mintha akkor vették volna ki őket
312 1| néhol olyan kövérek voltak, mintha álomban a bibliai hízott
313 1| olyan egykedvűen állongtak, mintha már emberöltők óta megszokták
314 1| örömmel sietett ajtót nyitni, mintha karácsonyi betlehemeseket
315 1| szemügyre vette a városban, mintha valami betörést tervezne.~
316 1| ezzel befordultak a kapun, mintha csak azzal a célzattal lépték
317 1| lelkeket is. Mosolygott, mintha örvendezett volna, hogy
318 1| megcsókolta a püspök gyűrűjét, mintha darab időre szabadulni igyekezne
319 1| Szindbád, és olyan komoly volt, mintha csakugyan tudna valami módot
320 1| mindezt fia tudomására, mintha még mindig volna valamely
321 1| fölszálló országúti por, mintha az ördögök füstölögnének
322 1| nevét fölkarcolni Szindbád, mintha valaki előtt szükségesnek
323 1| lefektették az arcukat a földre, mintha arra készülődnének, hogy
324 1| szállástkereső férfiak mellett, mintha nem is láttak volna soha
325 1| elgondolkoztató pillantásokat vetett: mintha az legalábbis szolgabíró
326 1| valami remegő sóhajtás, mintha ezen az éjszakán termett
327 1| nagymosáshoz vannak előkészítve, mintha az egész életüket nagymosásba
328 1| hetedik kinyitotta a száját, mintha gyermekkorát álmodná, amikor
329 1| összekulcsolta lábszárait, mintha attól félne, hogy egér vagy
330 1| felébredve a kapuhoz siet, mintha onnan hallana valamely dörömbölést,
331 1| Mérgesen nézett fel, mintha az ördög szövetségese avatkozott
332 1| olyan alattomos lépésekkel, mintha csalánbokrok indultak volna
333 1| mondta a vértanú felesége, mintha valami élő emberről beszélt
334 1| hogy paskolja a vizet? Mintha a derekát is megmosná, mielőtt
335 1| körülbelül annyit jelentett, mintha ama verekedő nők módjára,
336 1| tekintettel nézett Szindbádra, mintha valamely titkos gondolat
337 1| vidéki frufrukat igazgatta, mintha azok segítenék az emlékezésben,
338 1| nézegettek alá aranyrámáik közül, mintha még mindig arra volnának
339 1| fülkagylója kicsiny volt, mintha tegnap szúrta volna ki a
340 1| előkelő hanghordozással, mintha valamely emlékkönyvből beszélne. -
341 1| hang olyan egykedvűségével, mintha valamely szakácsnői receptről
342 1| megértőleg bólongatott, mintha valamely nagyon is természetes
343 1| egyszerű hangon beszélt, mintha a nagytakarításról tartana
344 1| hogy kísérjem el lakására, mintha régi menyasszonya volnék.
345 1| felágaskodott minden emléke, mintha öreg kost kergetne fel heveréséből
346 1| csókszaguk volt a nőknek, mintha már előre éreznék azt a
347 1| boszorkányosan, mosolygósan, mintha valamely titkot akarna most,
348 1| elhangzott egy halk "köszönöm", mintha csak egy telefondrót pattant
349 1| komolyan, határozottan beszélt, mintha szerződést diktálna. És
350 1| megcsördített az asztal alatt.~- Mintha a boldogult uramat hallanám -
351 1| vidéki hangon Szindbád, mintha többé sohasem akarna elköltözködni
352 1| szárnyas utazókabátjában, mintha mindig azt a szolgabírósági
353 1| különböző testrészüket, mintha még sohase láttak volna
354 1| az ujj a harisnyakötőn, mintha azt nem árulnák minden zsidó
355 1| összecsókolózott a barátnőjével, mintha csak annak a látogatására
356 1| cigarettázó Szindbádot, mintha ez az úr csak ama lópasszusok
357 1| hintaló ringatózni kezdett, mintha erre volna betanítva, ha
358 1| boltjaiban helyet foglalt, mintha ott randevúja volna egy
359 1| állította a maguk helyére, mintha azok felnőtt lények lettek
360 1| barát külföldön.~Viola most mintha elmosolyodott volna.~- Tehát
361 1| hazai képek tünedeztek föl. Mintha valahol egy búskomoly magyar
362 1| mindig mehetnékje támadt, mintha a halál elől menekülne valamely
363 1| vájkálni kezdte a szívét. Mintha azt a szívdarabot keresné,
364 1| az ajtót sarkáig kivágva, mintha hazajönnének: lépkednek
365 1| lármával dobta az ajtó elé, mintha verekedésre készülődne...
366 1| vendégek mindig éhesek, mintha tengelyen utaztak volna
367 1| járnak-kelnek a fogadóban, mintha az övék volna. Végigzörgetnek
368 1| van! - kezdte a portás, mintha Szindbád tegnap utazott
369 1| étteremben.~A Régi Fejedelemnél mintha semmi sem változott volna...
370 1| tiszteletre méltóan öregek, mintha valóban a régi királyságból
371 1| mosollyal nyitott be az ajtón, mintha tegnap lett volna itt utoljára.~-
372 1| nyitogató, mint régente, mintha valamely állandó szenvedélytől
373 1| Csalfa, csalékony, megejtő, mintha egyetlen csalódás sem érte
374 1| szobaasszonnyal elvégezte. Mintha pofonokat is ígért volna
375 1| hevességgel nyitott fel, mintha legalábbis tűz volna a háznál,
376 1| olyan húsleveseket főzött, mintha az lett volna a fogadalma,
377 1| amelyek olyanszerűek voltak, mintha az első hóesés pelyheivel
378 1| fodros papirossal borítva, mintha a vendég érkezése előtt
379 1| érintkezésből. Közömbös volt, mintha már sok ember beletörölte
380 1| rezesen, kristályosan, mintha nemrégen került volna ide
381 1| bizonytalankodni látszik a zérus körül, mintha nem tudná elhatározni, hogy
382 1| vonalakkal, számjegyekkel, mintha egy vagyonos kisasszony
383 1| hallatszott az egész házban, mintha isten tudná, hány vendég
384 1| a vendégszoba lakójára, mintha rablók ereszkednének lefelé
385 1| heggyel ácsorgott a sarokban, mintha olyan átváltozáson ment
386 1| véve azt: végig nézegette, mintha a nyerget keresné rajta,
387 1| olyasféle sistergés hangzik, mintha először főznének itt vacsorát,
388 1| lelkesen, zajongva, ideálisan, mintha egyetlen vacsora se számítana
389 1| mormogja megzavarodva a vendég, mintha nem érezné azt szagáról
390 1| amelyek olyan kicsinyek, mintha a nagy töltelékek gyerekei
391 1| végeztével inkognitóba rejtőzött, mintha többé semmi köze se volna
392 1| ártatlannak mutatkozott, mintha fennállása óta egyetlen
393 1| renddel voltak elhelyezve, mintha valamennyi újságszeleten
394 1| felsorolását. Lányok: - folytatták, mintha az újságszerkesztők erkölcsi
395 1| türkiszkék szemét az olvasmányon, mintha azon keseregne, hogy nevét
396 1| megörvendezett a látványnak, mintha valamely államtitkot fedezett
397 1| bálinévsort gyűrögetni kezdte, mintha eleinte férfias fidibuszt,
398 1| közömbösséggel kérdezősködik, mintha legfeljebb egy debreceni
399 1| hogy úgy tűnik fel néha, mintha a toronyóra az udvar kellős
400 1| lobogó árnyékában maradjanak, mintha az árnyékot őriznék, amely
401 1| rövid templomi lobogók mögé, mintha ezért a reggelért, ezért
402 1| mentek mindig a templomba, mintha a saját esküvőjükre mennének,
403 1| szobrához a templomban, mintha a szent legalábbis régi
404 1| naphosszat fogta Valery kezét, mintha azt soha többé elbocsátani
405 1| belé alulról a fájdalom, mintha a gonosz kövek nem győznék
406 1| ismerőseiknek (vagy egymásnak), mintha azt akarnák bebizonyítani,
407 1| Úgy kapaszkodott a rúdba, mintha egyike volna azoknak a bibliai
408 1| kiáltott fel Szindbád, mintha éppen evégett jött volna
409 1| illik.~Szindbád felvillant, mintha talált volna valamit.~-
410 1| nyomatékosan a Carmen udvarlója, mintha tudomásul venné az építész
411 1| ki úgy jött a vendéglőbe, mintha a szomszédból jött volna.
412 1| gondolkozott pepita nadrágjában, mintha nem akart volna elhamarkodott
413 1| is oly ünnepélyes volt, mintha derékig egy hazafias albumban,
414 1| de olyan mennyiségben, mintha ezer lakodalmas vendégre
415 1| második napjára Szindbádot, mintha az akkor kezdte volna elölről
416 1| mindig egyformán szólalt meg, mintha ő tudná egyedül az igazságot
417 1| cselédkérdést megbeszélő hölgyeknek.~Mintha elakadt volna valami a szokásos
418 1| csontmedalionban viselte, mintha elrejtette volna az érzelmeit
419 1| kökénybokor meglombosodik, mintha egyetlen nap alatt megérett
420 1| vállain térdeplő nyakát; mintha valamely szórakozott mozdulat
421 1| elkezdte a temetőlátogatást, mintha legalábbis legközelebbi
422 1| egészen elhagyott sírra, mintha a temető módosabb lakói
423 1| kezdett a gúnyolódó hölgynek, mintha mindenben egyetértene vele,
424 1| alatt meginog a boglya, mintha a föld indult volna meg
425 1| megszokott boglya látóképe, mintha vesztettem volna valamit
426 1| úgy szeretek nézegetni, mintha mindegyik egy-egy darabja
427 1| közül: durrasztva felelt. Mintha így tett volna pontot a
428 1| fűtögettük a porcelánkályhát, mintha valami szertartást végeznénk.
429 1| dorombolás hallatszik a tűzből, mintha láthatatlan vendégek léptek
430 1| gallérjai megszűkültek, sőt mintha a kalapkarima is szorítaná,
431 1| hónapos retek" őnagysága, mintha egy regénykönyv lapjairól
432 1| alatt sétálgatott vala, mintha valamit mondani akarna a
433 1| bevárásának, aki barátságosan, mintha alkonyati sétáját végezné,
434 1| szénaboglyák álldogálnak, mintha a szerencsés vándorlegényt
435 1| senki sem énekelt, mégis mintha ének ment volna által az
436 1| minden reggel mama barátnői, mintha nem lett volna elég a muzsikából
437 1| tánctól elábrándozott lába, mintha a zene hangjai nem távoztak
438 Alom| velük marad darab ideig, mintha valami virágoskert illataiból
439 Alom| csak szomorúan nézett rá, mintha tudta volna, hogy álmában
440 Alom| piros volt az ember szeme, mintha egész éjszaka holt mellett
441 Alom| okból nem tudnak aludni - mintha egy egész erdőséget fűrészelnének
442 Alom| bolondosan ugrálni kezdenek, mintha szárnyat éreznének ők is.
443 Alom| piros arccal ébred fel, mintha valóban sok bort ivott volna
444 Alom| álmában a legmagasabb hegyről, mintha legalábbis szárnya volna.~
445 Alom| kertből a labdázó leányt. Mintha egy szépséges herceg vagy
446 Alom| mindig oly vágtatva haladnak, mintha a király futárját vinnék.
447 Reg| végig, ahol a régi fogadók mintha egytől egyig a Györgyhöz
448 Reg| út közepéig lépett előre. Mintha a világ legtermészetesebb
449 Reg| buzgalommal fújta Ádám dalát, mintha az élete függne a sikertől,
450 Reg| olyanformán ül a széken, mintha lóháton ülne, nyeregben,
451 Reg| hátrahúzza, homlokát előre, mintha a makrancoskodó paripát
452 Reg| üldögélnek páholyukban, mintha senki sem törődne velük.
453 Reg| álomvilágban élnek itt az emberek, mintha egy elzárt leveles-láda
454 Reg| lámpaláznak némi pirossága, mintha valami igen nagy dolgot
455 Reg| kémlelte végig Szindbádot, mintha már nagyon régen látott
456 Reg| kutatólag szegezni az emberekre, mintha rejtett gondolataikat óhajtaná
457 Reg| amely olyanszerű volt, mintha egy éjszaka alatt őszült
458 Reg| rakódik le a háztetőkre, mintha nem is egy modern magyar
459 Reg| kerül ez az ember ide", mintha legalábbis régen haragudott
460 Reg| óta titkon reá figyelt, és mintha valami rejtett tréfán nevetgélt
461 Reg| érzések. És a többi.~Georgina, mintha valami nagy titkot súgna,
462 Reg| búcsúztak egymástól a kapunál, mintha attól féltek volna, hogy
463 Reg| maga vezényli a Szőlőt. Mintha a régi város valamennyi
464 Reg| városban a megfelelő helyekre.~Mintha valamely régi Falstaff-illusztráció
465 Reg| acélmetszetű arcképére, mintha mérhetetlenül csodálkoznék
466 Reg| kibámult a Falstaff utcájára, mintha a "víg nőket" lesné a sarkon
467 Reg| régiségkereskedő boltocskájában, mintha ők is maroquin-kötésbe volnának
468 Reg| tulipánt rajzolt a hóra, mintha abból valaki megtudhatná,
469 Reg| türelmetlen mozdulatot tett, mintha minden eddigi beszédét kárbaveszettnek
470 Reg| olyan mozdulatlanok voltak, mintha végképpen elzárták volna
471 Reg| szebb. Sokkal szebb. És mintha most valóban egy kép elevenedett
472 Reg| csodadoktor ráncos arcára. Mintha e vén, fogatlan szájban
473 Reg| éppen a városban időzik. Mintha tegnap a színházban láttam
474 Reg| karjai összefonva mellén, mintha megérezte volna Szindbád
475 Reg| pillantást vetett Szindbádra, mintha ez most az ő mesterségébe
476 Reg| mint élete egyéb részeiben. Mintha intendánsa lett volna a
477 Reg| szuggesztív hangon Pálházi, mintha maga is hitte volna, amit
478 Reg| ritka rózsáit szagolgatta, mintha máris menyasszonynak érezte
479 Reg| húzódtak meg sarkukban, mintha nem is ők lettek volna azok,
480 Reg| Szalánczi kisasszonyra, mintha ő volna az okozója az egész
481 Reg| és csendes volt minden, mintha mindenki meghalt volna a
482 Reg| lépések most visszhangzottak, mintha egyszerre titkos alagutak
483 Reg| kerekre nyitotta a szemét, mintha megijedt volna Szindbád
484 Reg| nőcske gyengéden előrehajolt, mintha nagyon meg kellene magyarázni
485 Reg| nemes gőgöt olvasott ki. Mintha csak azt mondta volna ez
486 Reg| bánatos érzelmesség zengett, mintha máris csalódott volna Szindbádban,
487 Reg| nézett végig Szindbádon, mintha állandóan gyanakodott volna,
488 Reg| fordult, és némán ránézett. Mintha csak azt kérdezte volna,
489 Reg| megzavarta a szürke szem. Mintha bűnös lett volna, úgy felelt:~-
490 Reg| tette eléd a pörköltet, mintha az egyetlen pörkölt ez lett
491 Reg| gömbölyű vállai fölött, mintha éppen most csalódott volna
492 Reg| sietett el Szindbád mellett, mintha nagyon sietős dolga volna.
493 Reg| hadiszállására kívánkozott, mintha most jött volna el az alkalom,
494 Reg| nagy szemhunyorgatással, mintha féltve őrzött titkát közölte
495 Reg| felejtik a tekintetüket, mintha egyszerre valami rendkívülit
496 Reg| kipirult szemmel találta, mintha nemrégen sírt volna.~- Ugye,
497 Reg| és szenzációs föllépést, mintha az valóban országos esemény
498 Reg| könnyek hullottak szeméből, mintha valamely régi bűvös-bájos
499 Reg| meg magát a hölgyek előtt, mintha egy ércszobor meghajlik.
500 Reg| Mariett olyan megvetéssel, mintha egy zsandárral beszélne.~-
1-500 | 501-576 |