Part
1 1| tudta, hogy mit akar ezzel a véletlenül útjába került leánnyal.~
2 1| ablakuk alatt, ahonnan egyszer véletlenül kinézett egy csinos asszony,
3 1| letérdepelt az ajtókilincs alá. Én véletlenül benyitottam az ajtón.~-
4 1| lett volna Bánatváriné, ha véletlenül abban a korban születik,
5 1| névkártyáját... Nem tudja, véletlenül, hogy mi történt ezekkel
6 1| néz a lábamon?~- Csak úgy véletlenül, régi rossz szokásból, amikor
7 1| tudnálak eltemettetni, ha véletlenül a fedelem alatt halnál meg.~-
8 1| szekrények csukva voltak, de véletlenül nem azért, hogy átutazó
9 1| fejét csóválta:~- És ha véletlenül az volna megírva a sors
10 1| kezükbe egy tűt, hogy a véletlenül leszakadt gombokat felvarrják (
11 1| volna őt Dorottya hadába, ha véletlenül ismeri, de Szindbád gyermekkora
12 1| midőn boltját bezárta, útja véletlenül a "Magyarok fája" mellett
13 1| eltávolítani, mert a lopót véletlenül a hordóhoz ütötte. A kisasszony
14 1| kénytelen kosarat adni, mert "véletlenül" a férfi múltját itt-ott
15 1| tekintetet, amelyet egy nőtől véletlenül kapott.~Hallgatott tehát
16 1| ismeretség, amelyet egy véletlenül ruháját igazító nővel, anélkül,
17 Reg| éjfélkor ott sétálgatna véletlenül az erkélyem alatt, a folyó
18 Reg| nem Sármainak. Kérem, csak véletlenül... Megtalálja a házat?~-
19 Reg| úrral, amíg Szindbád (aki véletlenül a városban tartózkodott)
20 Reg| lefegyverezzem. Ezt az elmeorvost véletlenül Cipésznek hívták... Természetesen
21 Reg| fenség üldögélt ott, mintha véletlenül került volna a betegszobába,
22 Reg| egykedvűen - mondom - mint aki véletlenül vetődött volna a szanatóriumba,
23 Reg| amely a lélekdoktor szeméből véletlenül rám sugárzott: egy másik,
24 Reg| se - mond Lakics -, csak véletlenül hallottam Szindbád úr állapotáról,
|