Part

 1    1|                 a zongoraművésznő, aki a búcsú pillanatában szinte a küszöbön
 2    1|             engem - gondolta magában, és búcsú nélkül elhagyta barátját,
 3    1|                 búcsúról, amikor ezernyi búcsú járó közül is felismerte
 4    1|               mert fél tőlük. - Magától, Búcsú bácsi, nem félek, mert tudom,
 5    1|            gyékényes kocsira - mondta ki Búcsú bácsi a rendelkezést. -
 6    1|           Szindbád hálásan megköszönte a Búcsú bácsi pártfogását, visszaült
 7    1|               karikázó kígyók, amelyeket Búcsú bácsi botjával egyszerűen
 8    1|                  tülekedés a gyűrű után. Búcsú bácsi azonban most is visszaverte
 9    1|                 egyen, amit akar - mondá Búcsú bácsi. - Van itt egy derék,
10    1|               torkomnak.~- Nono - felelt Búcsú bácsi. - Úgy nézem, maga
11    1|        megcsalatkozva érezte magát, hogy Búcsú bácsi is kocsmárosnék gondjaiba
12    1|           hajlandóságot mutatott, hogy a Búcsú bácsi ösztökélésére mégiscsak
13    1|            Disznóölőkést akar a torkába?~Búcsú bácsi, miután szentéletű
14    1|              nézegető fehér kötény felé.~Búcsú bácsiban ekkor fölébredt
15    1|              ördögök - felelt odavetőleg Búcsú bácsi. - De erre a helyre
16    1|        beleolvadtak egyszerű álmaikba... Búcsú bácsi, mint egy öreg kerülő,
17    1|            alakjában... Ezt költötte föl Búcsú bácsi néhány rúgással. Öregasszony
18    1|      csirkeölőkésével.~- Búsiné - mondta Búcsú bácsi -, itt van ez az úr,
19    1|                 napon sem nagyvásár, sem búcsú nem volt a környéken...
20    1|                  a nagyvilágban, tavaszi búcsú napján, a százesztendős
21    1| szerencsétlensége színhelyét, Budapestet búcsú nélkül elhagyta. Vajon,
22  Reg|                 amely lehetett éppen úgy búcsú, mint marasztalás. "Isten
23  Reg|                  meg szent Flóriánról.~- Búcsú volt Óbudán a tiszteletére.