Part

 1    1|              most az egyszer csupán Terka papucsainak kopogására figyelmezett.
 2    1|          kezdett hajolni az idő, és Terka a kályha mellett rákezdett
 3    1|             hangyabolyon üldögélve, Terka lábszárait megcsipdesték
 4    1|     kiáltott fel hangot változtatva Terka, aki még a mostani korában
 5    1|           szólt most könnyes hangon Terka, és mind a két kezével megfogta
 6    1|           az ágyba, aludd ki magad.~Terka (mert történetesen felindult
 7    1| gyászszertartását elvégezte.~Miután Terka háziállatai részéről ily
 8    1|           ágyban, a disznótor-szagú Terka társaságában, az éj csendjében,
 9    1|            valami értelme dünnyögte Terka, és most már javában arcára
10    1|           vásáron az utolsó árakat.~Terka kiment a házból, oly felindulással,
11    1|        sokat lesz szükség ostorára.~Terka az istállónak tartott, és
12    1|             én vagyok, te! - mondta Terka a lónak, amely különben
13    1|        rokonság révén is kivallatni Terka ezt a tízesztendős kancát
14    1|            mint a gazdád!" - mondta Terka a lónak.~De most bizonyos
15    1|            egyedül a nők képesek. - Terka a talyigára emelte a holtembert,
16    1|         felesége, a tenyeres-talpas Terka és más asszonyszemélyek
17    1|         talyigája a jól ismert úton Terka házához. Az okos lovacska