Part
1 1| is emlékezik, akikre már én sem emlékezem", gondolta
2 1| felkiáltott:~- Ezt a képet én ismerem... Ugyan kinek is
3 1| okból meg akar büntetni. Én színész akartam lenni felszentelt
4 1| hogy vagyunk itt, uraim?~- Én házasember vagyok, négy
5 1| Egyrészt baj volt az is az én esetemben, hogy Rimaszombatban
6 2| Ne várjon rám holnap sem, én nem leszek hitehagyott...
7 2| a versenytérről.~4~- Az én nevem Rizili - kezdte az
8 2| éjjeli kávéházban, ahonnan én kihalásztam. Erről a vörös
9 2| elsétál a villa előtt, és én az erkélyről látom őt. Szombaton
10 2| hangosan beszélni. Ó, az én álmaim virágoskertekre,
11 2| posta-restante leveleztünk. Az én nevem volt Császár Fruzsina.~
12 2| jelentette ki férjem. És én erre eloltottam a lámpát,
13 2| bezárkózott abba a szobába, ahol én szoktam megajándékozni szerelmemmel.
14 2| bíróság elé. Nem bántam én akkor az egész életemet.
15 2| asszonyszemélyeket, akik az én kiáltozásomra papucsban,
16 2| katona is mellette termett. Én természetesen rögtön elálltam
17 2| emlékeztetett szerelmünkre, de én nem tudtam magamról, félig
18 2| szóltam az ismeretlenhez -, én csak egy gyenge, tehetetlen,
19 2| vigasztalanul bús magányunkban! - Én azonban sohasem találtam
20 2| kapható malasztból, áldásból. Én nem tudtam a szentképek
21 2| magasba szökkenjenek. De én már olyan régen voltam leány,
22 2| eddig idejét Bécsben, mint én Pesten.~Nem sokáig kellett
23 2| a kolostorokban ismerik. Én azonban megszereztem a receptet,
24 2| Sokfelé hamisítják, de én papom révén hozzájutottam
25 2| Rizili, nem ismer?~- Én sohasem láttam önt. Kotródjék!~
26 3| dohányfelszerelésük is. Az én mellényzsebem persze tele
27 3| Ajánlom figyelmedbe az én régi Salon-Naptáramat, amelyet
28 3| rosszallóan csóválta fejét.~- Én megtartottam nexusomat a
29 3| nem is volt okom megbánni. Én még mindig gróf Berchtold
30 3| gróféknál lőnek, azt mind én dolgozom fel, mert szerződésem
31 3| megnézte:~- Egyetlen ütéssel az én botommal: ketté tudnám törni
32 3| meg... Mert tudod, hogy én mindig nagyon sokat adtam
33 3| látszottak. - Olgácskám, én sokkal nyugodtabban halnék
34 4| János fiam, tudd meg, hogy én még ma agyonlövök egy embert,
35 4| felélénkült:~- Ez a dolog, az én ügyem pedig csak egyedül
36 4| nevessen ki furcsa ötletemért. Én például most valamely pörköltmaradékot
37 4| kissé megkozmásodott is. Én ugyanis azt hiszem, hogy
38 4| pörköltcsont szopogatása közben -, én az osztrigát is szeretem,
39 4| ha van hozzávaló esze. Én ezt a "perkeltet" vezeklésből
40 4| haramia üt orvul, hátulról. Én előre figyelmeztetem az
41 4| vezeklek vele együtt, habár én igazán ártatlan vagyok...~
42 4| küzdöttünk egyenlő fegyverekkel. Én vidám és bátor voltam, tehát
43 4| megrágni, de hál' Istennek az én fogaim egészségesek, talán
44 4| intett:~- Azt a pohárkát majd én fizetem.~Az ezredes szavai,
45 4| Kérek abból a pálinkából én is - szólalt meg most az
46 4| egyenruhában halnak meg. Az én fuvarom persze civil ruhába
|