Part
1 1| tanítók, a Krakkói kalappal nagyon meg voltak elégedve.~Szindbád
2 1| nézett, amelyet ezelőtt nagyon jól ismert, amelyet a legszebbnek
3 2| hotel garniba. Ám ezek a nagyon tisztességes, nagyon szolid,
4 2| ezek a nagyon tisztességes, nagyon szolid, szigorú tekintetű
5 2| és nadrágját hátulról nem nagyon lehetett volna mutogatni
6 2| elővonják zsebórájukat. Nagyon jó dolog, ha a zsebórának
7 2| ön nagyapja, asszonyom, nagyon soká elélhet; az ön lelke
8 2| Konstantinápolyig. Nem lehettem tehát nagyon ügyetlen, ha cégünknek mindig
9 2| asszonyságokat páholyokban oly igen nagyon irigyelnek a kis masamódlányok
10 2| találjon az úrnő szavaira.~- Nagyon... Nagyon szerettem - felelte
11 2| úrnő szavaira.~- Nagyon... Nagyon szerettem - felelte elgondolkozva
12 2| a szomorú tapasztalatot? Nagyon szenvedtem, és egy álmatlan
13 2| élettörténetét mesélte. (A férfiak nagyon szeretik elmondogatni az
14 2| Elégedjünk meg Pesttel.~Bent nem nagyon kellett biztatni.~Az úrnő
15 3| vár, amíg beleöregedik. Nagyon ritka az olyan vendég, aki
16 3| kapaszkodik. Olga azonban nagyon közönyös maradt nagykendője,
17 3| látta magát képzeletben egy nagyon előkelő étterem kellős közepén,
18 3| dolgunk, amelynek kezei nagyon hosszúak - mond fojtott
19 3| Mert tudod, hogy én mindig nagyon sokat adtam a vallásra,
20 3| szerencsém lehetne asztalomnál, nagyon boldoggá tenne! - mondta
21 3| szerkesztő úr - mondotta -, ez nagyon is jól van!~És hallani lehetett,
22 4| mondta egykedvűen. De közben nagyon megéhezett. Éppen csak annyi
23 4| tanácsos itt verekedni. A gazda nagyon erős ember.~Az ezredes mosolygott
24 4| mondani, hogy álöltözete nagyon sikerült; senki se ismeri
25 4| olyan íze van, mintha már nagyon régen készült volna azoknak
26 4| fogadókban is.~- Az osztrigát is nagyon szeretem - szólalt meg az
27 4| Mondom, az osztrigát is nagyon szeretem, de sohasem ettem
28 4| cipője volt.~A fiatalember nagyon halovány arccal lépett be
29 4| boncolás.~Az ezredes most nagyon elcsendesedve ült helyén,
|