1-500 | 501-537
Part
501 4| Az ezredes jó ember volt, és szívesen látta volna vendégül
502 4| megint erre lesz dolga (és kezével hátrafelé mutatott),
503 4| került retket felvágta, és figyelmesen szemügyre vette
504 4| retkek, a külszín csal, és pudvás lehet belülről a
505 4| bizonyára már az Arabs Szürkében és más előkelő fogadókban is.~-
506 4| egyenlő fegyverekkel. Én vidám és bátor voltam, tehát okvetlenül
507 4| perdüléssel állott meg egy fiáker, és a kocsiból egy halvány,
508 4| Kihajtós inggallérja volt és csipkés kézelője. Fehér
509 4| volt a nyakán megkötve, és a mellénye teremtuccse hímzett,
510 4| voltak, mint egy komédiásnak. És lábszárai karcsúságát még
511 4| ujjaival pénzdarabot vett elő, és alkoholista mohósággal kopogtatott
512 4| csendesen megcsóválta a fejét, és arra gondolt, hogy mi lesz
513 4| poharat szájához kapta, és már éppen felhajtani készült
514 4| kicsusszant ujjai közül, és sikoltva törött el a görbe
515 4| felemelte a kezét a fiatalember, és eltakarta a két szemét,
516 4| imbolyogva fordult meg, és szellemlépéssel szökkent
517 4| hüvelykujjával az ezredes felé bökve. És tovább folyt a játék, mert
518 4| felhevülten állott helyén, és az ezredesnek panaszkodott,
519 4| földhöz vágja a poharat, és azután fizetés nélkül megszökik!~
520 4| elsütötte a pisztolyát, és talált. Bolondság, az egy
521 4| kihajtott fehér gallérjával és hosszú, fehér mandzsettáival
522 4| de lassan észbe kapott, és pálinkát öntött egy pohárkába,
523 4| konyhából, mégpedig palatáblával és krétával, ami nagy mulatságot
524 4| főpincére is táblán számolna, és a visszajáró pénzt ezüsttálca
525 4| ezredest megpillantotta és felismerte, mert az ezredes
526 4| ellenfele arcára.~Komolyan és ünnepélyesen gyújtotta meg
527 4| társadalmi állását, baráti körét és megszokott életmódját, hogy "
528 4| végeztünk is az Arabs Szürkével és mindazokkal az urakkal,
529 4| bekövetkezik némi szünet. És estefelé a ház elé állottak
530 4| lett a mérőasztal körül, és a nyíló konyhaajtón át új "
531 4| Jánosnak, a kocsmárosnénak és még másoknak is éppen elég
532 4| jelentkezett a mérőasztal előtt, és ott mogorván megállott,
533 4| megvakarta a másik lábszárát, és mindaddig egy szót sem szólt,
534 4| zsebkendővel megtörölte a bajuszát, és Jánosnak is volt ideje az
535 4| fényes egyenruhában járnak, és soha semmi dolgunk nincs
536 4| akinek itt sok ismerőse volt, és vigyázni kellett a rendelésére,
537 4| szekrény sarkának vethette, és a délutáni vendég furcsaságain
1-500 | 501-537 |