Part
1 1| vendégfogadóban. Mintha most is látná maga előtt a bakon
2 1| nélküli, üres szemére, ím, most világosan emlékszik, és
3 1| Persze, persze, Szindbád most már emlékezett, hogy huszonöt
4 1| gránic felé az utazót.~És most már arra is emlékezett Szindbád,
5 1| tartott a városkában, és most úgy látta, hogy kis, szinte
6 1| pajkos kiáltását íme még most is hallja. Esténként kipirulva,
7 1| fehér, kerek térdekre íme most is emlékezik. Igen, igen,
8 1| nem vallott szerelme, és most illene először és utoljára
9 1| központ körül. A kisdiákok most is olyan rosszul szabott
10 1| Az algimnázium igazgatója most gyorsan karon fogta Szindbádot,
11 2| parancsoló szót mondott most társának az asszony, mire
12 2| híd karfájára hajolt, de most már nem a vizet nézte, hanem
13 2| növendék lányok fejében, és most megállott a Liget szélén,
14 2| Ben nem tudhatta, miután most volt alkalma először megfigyelhetni
15 2| hajlamú öreg kereskedők most már új férjemet támogatták,
16 2| suttogva tudósított, hogy éppen most érkezett meg a katona egy
17 2| rögtön elálltam a kaput. Most már nem emlékszem, hogy
18 2| eltiltották a lovaglástól.~- Most már tudod élettörténetemet.
19 3| módjára fog meghalni. Nézzük most Széplakit, hogyan alakul
20 3| változtak kedélyhangulatai, most is csakhamar felülkerekedett
21 3| kiáltott fel Olga, és most már némi humorral nézett
22 3| szinte megfulladt tőle.~Olga most a botesernyőt nyújtotta
23 3| amelyek mögött nyilván most vacsoránál ülnek az urak,
24 3| a legnagyobb szamár, aki most, miután már "az egész város"
25 3| feléje fejecskéjüket, mert most ő a legérdekesebb férfi
26 3| az újságokban, hogy neked most bizonyos érintkezésed van
27 3| Nem jó nyomokon halad most az irodalom. Csete Lajos,
28 3| kezünkből, lejárattatok, most aztán itt vagytok, szemben
29 3| hangoztatnak - szólalt meg most a második párbajsegéd. -
30 3| előzni a köszönésben.~De most éjszaka volt, és a párbajsegéd
31 3| grófok szeretője volt, és most öregségére azt mondta a
32 3| meggondoljuk a dolgot.~Ám most, mikor Széplaki a kísértésébe
33 3| bábuarculat láttára, de most, ezen az éjszakán kalapjához
34 3| katonatiszt. Erre a hölgy most már teljes alakjában megmutatkozott.
35 3| asztalánál. A párbajsegédek most kezdtek rájönni arra, hogy
36 3| huszonhárom... harminc és most öt lépés avansz. Kérlek,
37 3| meztelenné" vetkeztették. Most azonban minden keresgélés
38 3| tehetett vele kivételt.~De most házrengető lépések közeledtek
39 3| napján". De a hírlapíró most már mind könnyebben lélegzett,
40 3| és ostobaságnak tartotta most megadni magát, miután a
41 3| Munk úrtól megszabadulván, most már nappali világításnál
42 3| folyamán jobban imponáltak ők. Most már látszott rajtuk némi
43 3| krajcárig elköltötte, és most már annyi pénze sincs, hogy
44 3| nyújtott Széplakinak, aki most már valóban vidámabban nézett
45 4| lesz, uram - szólalt meg most az asszony olyan intelligens
46 4| felelt elpirulva az ezredes, most nem mondott igazat. De csak
47 4| vendége lehessen. És íme, most itt ül, veres terítékű asztal
48 4| Gim im, János - mond most a gazda, aki valamely bonyolult
49 4| nyergek és lószerszámok szaga. Most már barátságosabban tekintett
50 4| pillantotta meg, aki bizonyosan most kelt fel délutáni szendergéséből,
51 4| éberlaszting cipőikben, hogy éppen most kapják rajta az urukat a
52 4| furcsa ötletemért. Én például most valamely pörköltmaradékot
53 4| egy nyavalyás kófic, aki most valahol a végrendeletét
54 4| vége lesz a dolognak. De most halála küszöbén leereszkedem
55 4| mágnások sokat esznek - fordult most szemhunyorgatva a csaposlegényhez. -
56 4| éppen a zálogházban van most a barátja kabátjáért.~Az
57 4| ezredes, a másik idegen, most csendes, komor arccal intett:~-
58 4| több a boncolás.~Az ezredes most nagyon elcsendesedve ült
59 4| pálinkából én is - szólalt meg most az ezredes, szinte akarata
60 4| szinte akarata ellenére, mert most már némileg restelkedett,
61 4| az ezredesnek is.~- No, most már csak mehetünk - mond
62 4| ebben a helyiségben.~Nem, most már semmi körülmények között
|