Part
1 1| mögött lakott valamikor ő... Egy cserép virágot helyezett
2 1| emlékezett Szindbád, hogy az ő ifjúkorában a polgármesternek,
3 1| tánciskolára gondolt, ahol ő a legjobb valcertáncos volt.~
4 1| nadrágokat hordanak, mint az ő idejében, és a cipők, a
5 1| a fejét. Ezt a kacagást ő már hallotta valahol, valaha...
6 1| Annát fölismerte. Igen, ő volt az, Anna: a régi szép,
7 1| rontsa... Habár a múltkor ő maga is felmászott a létrára!
8 2| Arra figyelt fel, hogy a "ő padján" üldögélő férfiú
9 2| zsokétársaival eleget megfordult ő is a pesti zengerájok különszobáiban,
10 2| nagy távolságnak, amely az ő társadalmi helyzetét az
11 2| előkelő hölgyétől elválasztja. Ő bizonyosan gazdag, a kék
12 2| akivel először láttál; ő volt a nefelejcskoszorúcska
13 2| gyönyört, a mulatóhelyek az ő kedvükért vannak építve,
14 2| fiatalabb férfiúhoz, de ő is csak tőzsér volt, és
15 2| barátait látom vendégül, de ő pontban éjfélkor elsétál
16 2| egyik sötét lépcsőházában, ő letérdepel, és megköti a
17 2| midőn templomból jöttem, ő várt a Margitszigeten egy
18 2| midőn beköszöntött az ősz, ő ült a csukott egyfogatúban,
19 2| János utca sarkán állott, ő jött utánam a néptelen Mátyás-templomba,
20 2| néptelen Mátyás-templomba, ő szorította meg a kezem a
21 2| gardrobján koncertről jövet, ő sétált óraszámra a fasorban,
22 2| anyósomnál vizitben voltam, ő adott szerenádot a szomszéd
23 2| Goldschmied von Toledo, ő állott a templom előtti
24 2| unokatestvérem esküvőjén, ő várt a Stefánia úton, ő
25 2| ő várt a Stefánia úton, ő volt a hűség is megbízhatóság.
26 2| magyarázatát. Az álmokat csak ő, a költő tudta megfejteni,
27 2| álmokat a lelkembe sugallta. Ő volt az a csodálatos mester,
28 2| regény született volna az ő szerelmeiről, de csak középműveltségű
29 2| megbíztam, hogy leveleimet is az ő ládájában tartogattam, attól
30 2| Frigyes úr miatt, látta ő már régen, hogy a költő
31 2| férjemnél, mindig idegen volt ő, legfeljebb egy útitárs
32 2| mint a zsidó lányok. Az ő vallásuk olyan, hogy a gyónás
33 2| beszámoltam templomjárásomról, de ő nem volt megelégedve előremenetelemmel.
34 2| hevesen bólintott. Hallott ő már máskor is élettörténeteket
35 2| is jól ismerte. Tudhatta ő, hogy mit hallgatott el
36 2| mérik. Edd meg tehát az ő marhahúsát, emberke. Brünnből
37 3| már némi humorral nézett ő is a kalapra, mert vidéki
38 3| elgondolta magában, hogy ő a legnagyobb szamár, aki
39 3| miután amúgy is "mindenki" az ő esetéről beszél. Hogy bemutassa
40 3| fejecskéjüket, mert most ő a legérdekesebb férfi a
41 3| botesernyő egyszer amúgy is az ő birtokába jut? Ki tudná
42 3| Deák Ferenc húsvéti cikkét ő szedte.) És Marich úr, egy
43 3| Marich-asztalnál is megbeszélték az ő dolgát, mert ehhez az asztalhoz
44 3| haszontalanságokon vitatkozni. - Ő csak párbajokról szeretett
45 3| Felvidéken, hogy akinek ő az utolsó kenetet feladta:
46 3| mulatságos pártijukat, amikor ő már régen a föld alatt lesz,
47 3| hírlapíró, mintha nem is ő mondotta volna e szavakat,
48 3| ébren az éjszakát, hogy az ő életéről és haláláról vitatkozzanak.~
49 3| előidézőjét: Munk úr volt ő, a részletkereskedő, aki
50 4| ezredesnek eszébe jutott az ő újságírója. Azt mondják,
51 4| a konyhaszemélyzetet, de ő a maga részéről sohase gondolt
52 4| vetett az ezredesre, aki az ő kocsmájában hangosan mer
53 4| emberismerete volt, de még az ő tekintete se ismerte fel
54 4| a kocsmárosnét.~Jelenség ő, akit joga van minden vendégnek
55 4| az más hely hiányában az ő asztalához telepedik. Ám
56 4| sohase látta az újságírót, ő a Kaszinó megbízásából teend
57 4| amúgy sem elkerülni. Az ő szekundánsai, az ezredesek -
58 4| kezdett, hogy ezt a szót az ő bosszantására találta ki
59 4| sehogy se jutott eszébe, hogy ő volna az a bizonyos hulla,
|