1-belel | beleo-dorzs | dohan-erdek | erdel-fogad | fogai-hatar | hatas-jel | jelen-kiter | kitet-lepcs | lepec-melle | mello-olyan | omlot-rozsa | rozso-szive | szivn-tudak | tudat-vigye | vihan-zuzaj
Part
1001 2| vele pénteken délután a Dohány utca sarkán, midőn templomból
1002 2| ezüsttárcából, hosszú szálú, sárga dohányból, műgonddal, fontoskodva,
1003 3| hogy már mindenük van, még dohányfelszerelésük is. Az én mellényzsebem
1004 3| mellényzsebem persze tele van dohányporral.~Titusz nem beszélt minden
1005 2| fehér függönyös, purzicsán dohányszagú hónapos szobába, ahol a
1006 2| egész életében rágnivaló dohányt csomagolt Sidney és Monkey
1007 1| toronyszobában, és az ágyakból olyan dohos szag ömlött ki, mintha Rákóczi
1008 4| gondolkozni az élet és halál dolgai felett, mint egy bástya
1009 4| látogatóknak ígérkeztek, miután dolgaikat elvégezték. János tehát
1010 3| mutatósak voltak ezek a dolgok, habár az éj folyamán jobban
1011 3| magát, hogy a vadonatúj dolgoknak voltaképpen nincs olyan
1012 1| legurítottunk.~Szindbád ezekre a dolgokra ugyan nem emlékezett, de
1013 2| és igyekezett a legszebb dolgokról álmodni. Egyszer-másszor
1014 4| fel ne ismerjenek, mielőtt dolgomat bizonyos úrral, bizonyos
1015 3| életben.~- Elvégeztétek a dolgotokat? - kérdezte nagy hangon
1016 3| hogy hajnalonkint a művön dolgozik. Megállott Széplaki borotválatlanul,
1017 3| és a boternyő birtokában dolgozni, mint nyomorult rabszolgának!
1018 3| amely voltaképpen éjjel dolgozó betűszedők és más éjjeli
1019 3| gróféknál lőnek, azt mind én dolgozom fel, mert szerződésem van
1020 2| Sharp-féle tűhegyű sarkantyúk dolgoztak, amely sarkantyúk használata
1021 2| Frigyes (ez a költő neve) dolgozzon értem. Mily jólesett volna,
1022 3| amíg barátai odabent a dolgukat elvégzik. Ebben a kávéházi
1023 2| akkor az egész életemet. Dőljön romba minden. Legyen vége
1024 3| volt - diófehérre fakult, dologtalan két kezével.~Mire Toronygombi
1025 2| ahol szép időben a város dologtalanjai találkoznak. Tavasszal és
1026 2| selyemből való sötétkék harisnya domborodott a kövéredő lábon, amely
1027 2| a leheletén is érzett a dorbézolás, de néha hetekig csak a
1028 4| ahol persze hitelben lehet dorbézolni, mint szakmabelinek; hiába
1029 2| öreg Huxtable, a dáridó doyenje, akinek abban az időben
1030 3| vad lépések, ahogyan a drabantok közelítik meg áldozataikat.~
1031 3| Kersántznál való tartózkodás drágább volt a feketekávés, kapucíneres
1032 2| Eddig minden új szerelmemért drágán meg kellett fizetni. Sokat
1033 3| üdvözölje, akinek készülő drámájáról az újságokban olvasott.~
1034 3| akiknek a derekán mindenféle drótok, kések csörögtek, akiknek
1035 2| legjobb valcertáncosok, ők dúdolgatták a legújabb sanzonokat, üres
1036 3| fel a hírlapíró jótékony dührohammal, amely darab időre megint
1037 2| gondolta Ben eszeveszett dühvel.~Egész reggelig járt az
1038 3| végre megsiketül a maga dürrögő átkaitól.~Munk úr lement
1039 2| akik egy titkos szerelmet dugdosnak szívük szoknyája alatt.
1040 2| elcsapott zsoké, kötőféket dugott a zsebébe, amelyre majd
1041 2| homlokára, és oly mélyen dugta jobb kezét kabátja zsebébe,
1042 1| mellett a szülők morogva dugták össze fejüket. A fekete
1043 3| emlékezetű szobában többé nem duhajkodott senki, ellenben a szoba
1044 2| fogadtunk, amely mindenféle dűlőutakon, poros akácok alatt, tücsökdalos
1045 4| segítséget keresne itt. Dúlt vonásai bizonyos leküzdhetetlen
1046 3| környéken, a lágymányosi Duna-parton, ahol amúgy is elhúzna a
1047 3| amúgy is elhúzna a golyó a Dunába, még ha megtöltenék is a
1048 2| kedve, mint a szélnek, amely Dunakeszi alatt a sárga kukoricaszárak
1049 3| a kávéházból egyenesen a Dunának megy. Próbálja meg, Titusz.~
1050 4| nyerők szoktak. Ezzel a durrantással bizonyára a felesége délutáni
1051 4| egy életpáholyban ülő úr durrantotta le, hanem egy olyan valaki,
1052 3| vadászkalapot, mert azt hitte, hogy dzsentriembernek látszik benne. Csak álldogált
1053 2| és egy rongyos, piszkos eb alakjában várja vissza Bent.~
1054 3| utcai házából gyakran jött ebbe a kiskocsmába, mint mondá,
1055 2| kopogott az éhségtől.~- Még nem ebédeltem - morogta Ben, és képzeletében
1056 2| utcában. Vasárnap együtt ebédelünk. Hétfőn Kőbányára megyünk,
1057 2| Ligetben, hogy elfelejtse az ebédet.~A kastély úrnőjének nem
1058 2| házunkhoz, akiknek lábát az ebédlőasztal alatt tapogattam lábammal,
1059 2| mosolyogva vezette Bent az ebédlőbe, ahol kettőjük részére volt
1060 4| fel csak félig lehúzott éberlaszting cipőikben, hogy éppen most
1061 1| meglátván, furcsa gerjedelmek ébredtek fel az ifjúban. Úgy érezte,
1062 3| bizonyosan azért töltik ébren az éjszakát, hogy az ő életéről
1063 1| kis hegyi városka látása ébresztett fel benne. Igen, itt volt
1064 4| lyukon át kiöntötte egy edénybe, amelyet majd talán mégiscsak
1065 3| Széplaki Róbertné volt Titusz édesanyja, és a gyászjelentés volt
1066 2| még emelt a fő, a száj édesded szomjúságokkal teli, az
1067 1| megállott, és hosszasan, édesdeden felkacagott.~ ~
1068 1| felnevetett a félhomályban, mintha egérke szaladt volna végig a combján...~
1069 2| ebédre hívom. Azt hiszem, egészségedre válik. - Ez a fél tucat
1070 4| hál' Istennek az én fogaim egészségesek, talán a rézkrajcárt is
1071 4| valamely kívánsága van - felelt egészségesen az asszony, és már távozóban
1072 4| amit külsejükkel ígértek. Egészséget.~Az ezredes ropogtatott -
1073 2| összeszűrte a levet ezzel az egészségtelen, azt hiszem, mellbeteg szobalánnyal,
1074 2| lett, és a katona körmére égett, a főhadnagy idegesen tekingetett
1075 2| asszonyok gyűjtenek össze az égi posta számára. Ezeket a
1076 2| és New Yorkba repül az égiek segedelmével. Később kiderült,
1077 2| mintha a halál tett volna egy-egy lépést a ház felé: üresnek
1078 3| támaszkodva hangosan számolt.~- Egy-kettő... Tizenhárom, huszonhárom...
1079 3| adjál. Tehát, vigyázz, kész, egy-kettő-három...~Ekkor egy valódi pisztolydörrenés
1080 4| van, hogy olyan ételeket egyek, mint amilyen ételekkel
1081 3| gusztusos fogyasztásához. De egyél például valamely frissensültet,
1082 4| mutatkozzam, mint bármely polgári egyén a városban. Ismétlem, asszonyom,
1083 2| cipők úgy feszültek meg az egyenes lábakon, mint a kesztyűk.
1084 1| a termet körülfutották, egyenként a szárnyas, két lábon álló
1085 4| szivartárcájában keresgélt, miután ott egyenkint szemügyre vette kincseit,
1086 4| magamnak, hogy nem küzdöttünk egyenlő fegyverekkel. Én vidám és
1087 2| betölti a teret, és a tiszti egyenruhák oly mocsoktalanul ragyognak,
1088 4| megérkezését várta. Ezeknek az egyenruhás embereknek a megérkeztével
1089 4| miután a ropogós bankón még egyet roppantott, mielőtt azt
1090 4| miután titokban krákogott egyet-kettőt, mert a világért sem akarta
1091 3| kalapban meglátják. Már az Egyetértés szerkesztője is kérte, de
1092 1| Szindbád csak akkor, egyetlenegyszer nézett erősen a magasba,
1093 2| történt a gyönyörűvel, az egyetlennel? Vajon őt is bántalmazták
1094 2| az ősz, ő ült a csukott egyfogatúban, amely a Kis János utca
1095 2| Itt a házak, kertek mind egyformák, mint a boldogság és gazdagság
1096 4| söntésben és szalonokban egyformán szórakozásuk az embereknek
1097 1| A kishegedű, amely eddig egyhangú zenével cincogott, bizonyos
1098 2| likőrt öntött az úrnő.~- Ez egyházi ital, emberke. Francia szerzetesek
1099 1| határszéli városkában, egytől egyig óspanyol bajuszuk, Lubomirski-arcuk
1100 1| algimnáziumi igazgató -, egyiken sincs ám nadrág...~A leánykák
1101 4| Villájával megforgatta egyiket-másikat, különösen a kozmásabbakat,
1102 1| ismerő Fritz Szindbáddal volt egykorú, tehát sörözés közben felvetette
1103 3| pezsgősüvegekkel mentek egymásnak az urak, a cigányok kezéből
1104 3| nem szabad érintkezniök egymással a párbaj előtt, mondják
1105 3| a gondolatai, mert gyors egymásutánban a következők köszöntötték
1106 1| jelenlétében. A kisdiákok egyre-másra bukdácsoltak az ellenséges
1107 1| hangversenyek, a bálok... (Egyrészt baj volt az is az én esetemben,
1108 2| legszebb dolgokról álmodni. Egyszer-másszor meggondolták magukat a szerelmesek,
1109 2| bámész tekintettel nézdelő, egyszerű embereknek mondja el a legnagyobb
1110 1| kis határszéli városkában, egytől egyig óspanyol bajuszuk,
1111 3| valaha ilyen esernyője, amely egyúttal sétapálca is, valami ceitungsreibernek
1112 1| teli hangon felkiáltott:~- Eh, mit! Csak egy régi pajtásom!~
1113 4| idegszál megint fertelmes éhséget jelentett gazdájának. Ha
1114 2| látom vendégül, de ő pontban éjfélkor elsétál a villa előtt, és
1115 3| tennivalót választotta az éji unalmi órák elmulasztására,
1116 3| kocsmába, amely voltaképpen éjjel dolgozó betűszedők és más
1117 2| gyárak bezárt kapuin az éjjeliőrök nézegettek ki. Szúrós szőrzetű
1118 2| Hebron rózsái után, és az éjsötét szemű nők pillantása szívesen
1119 2| harisnyakötőmet. Láttam őt báli éjszakából jövet a hintó zúzmarás ablakán
1120 2| a párok, de Ben a hideg éjszakákon elalvás előtt nem mulasztott
1121 3| láttára, de most, ezen az éjszakán kalapjához nyúlt, is szalutált,
1122 2| érkezett szerelmespár egész éjszakára előre kifizetett. Samu,
1123 2| olykor vörös volt a szeme az éjszakázástól, a leheletén is érzett a
1124 2| padjain veres karikás szemű, éjszakázó, szégyenlős hontalanok tanyáznak,
1125 2| úrnők közé tartozik, akik éjszemükkel, kondorfekete hajukkal,
1126 3| hártyavékony pohárkát is a földre ejtett, mégpedig pezsgővel telten,
1127 2| kifizetett. Samu, a portás ekkorára már eleget hallott Bentől
1128 2| melyik a kedvenc étele. Ekkoriban még nem gondoltam többre,
1129 3| találja meg az a valaki, aki eladja Titusz nadrágját, és a handléval
1130 2| Ben egy tányér káposztáért eladta volna e percben az úrnő
1131 3| elintéztetett. Nyugodtan elajándékozhatta már életében földi javait,
1132 2| Én természetesen rögtön elálltam a kaput. Most már nem emlékszem,
1133 3| Budapesten?~Széplaki valóban elálmélkodott a különös sétapálcán, amelyből
1134 2| de Ben a hideg éjszakákon elalvás előtt nem mulasztott el
1135 1| mint egy csavargó kutya, elandalgott a távoli rekettyés berkek
1136 2| hogy barátnőm rövidesen elárul. Egy földszintes lakás volt
1137 4| fiatalember öltözékével elárult. Galléros köpönyege volt,
1138 3| kucséberek reményvesztetten elballagnak. Csak Blau bácsi, egy öregember
1139 3| piacokon; úgyse tudnál vele elbánni, mert kézügyesség kell a
1140 2| és Pekár regényeiben és elbeszéléseiben olyan kultuszt űzött a főhadnagyokból,
1141 2| és bokrok még a tegnapi elbeszélésen gondolkoztak. A görbe botos
1142 2| szemmel hallgatta Rizili elbeszélését. Ben csak egy szűk látókörű,
1143 2| csodálatos mondatokat, elbeszélt álmokat... Férjeim tőzsérek,
1144 3| magammal.~De Titusz még inkább elbújt a paplan alá, és a legravaszabb
1145 3| mióta Pokrócz Ádám figuráját élclapjában kitalálta, mindig a vasutasokról
1146 2| diadalmasan jártak-keltek, elcsábították a fiatal leányokat, örökös
1147 4| Az ezredes most nagyon elcsendesedve ült helyén, mintha valami
1148 2| csontjaidba, gerendákat elcsüggedt lelkedbe, bátorságot nyúlszívedbe,
1149 1| Valóban, a mi tánciskolánk Eldorádó.~Ferenc ekkor hirtelen felhajtotta
1150 1| az, ami Rimaszombatban az Eldorádó-kert volt. Beszéltem már neked
1151 1| Beszéltem már neked az Eldorádó-kertről, Fritz?~A körorvos szélesen
1152 3| lelkendezve Titusz, mintha eldorbézolt éjszakáját, pénzét és pénztelen
1153 3| mindig rongydarabbal volt eldugaszolva. Az ajtó külső részén egy
1154 3| pénzegységek után, amelyeket eldugdosni szokott, szinte önmaga elől.
1155 3| rejtekzsebében: azt úgy eldugta még önmaga elől is, hogy
1156 3| amelyet hajlongva tesz eléd a pincér. Valamely madár...
1157 3| miután észrevette, hogy ez az eledel a legdrágább a szerény étlapon.~-
1158 2| a tyúkláb volt a kedvenc eledele. Némelyik oly nagy, mintha
1159 4| fűszerrel éppen olyan ártatlan eledelek, mint akár az ángolna. -
1160 3| kolbászok dolgában, már amilyen eledelekkel a pénztelen hírlapírók táplálkozni
1161 3| bizonyos olcsó, pacalos eledelt szokta fogyasztani. Fél
1162 2| vörös bort Frigyes a gráci Elefántban, amíg a dél felől jövő vonattal
1163 4| mogorván megállott, mint aki elégedetlen a foglalkozásával, a lábfejével
1164 3| Széplaki nem volt egészen elégedetlennek mondható, amikor utolsó
1165 3| Széplaki is érzett némi elégedetlenséget magában, amikor egyedül
1166 2| igazításához fogott, miközben elégedetlenül csóválta a fejét, és talán
1167 2| sört inni a Kulmbacherhoz. Elégedjünk meg Pesttel.~Bent nem nagyon
1168 1| vagy kocsin. Télen meg kell elégedni a láthatatlan halakkal,
1169 1| kalappal nagyon meg voltak elégedve.~Szindbád az ablaknál állott,
1170 3| savanyítani", mintha nem volna eléggé savanyú a gyomra, az élete,
1171 4| megbízásából teend mindent, amit elégtételnek lehet nevezni, akár halállal
1172 1| annyira utolérték (mert eleinte úgy látszott, hogy az távolodik
1173 1| ahol van egy utca, amelynek elején és végén bolthajtásba hajlanak
1174 4| imént az ismeretlen fiatalúr elejtett. Az ezredes rövid szagolás
1175 2| Szerdán társadalmi életet élek, meglátogatom a rokonaimat.
1176 2| asszonyom, nagyon soká elélhet; az ön lelke addig sem nélkülözheti
1177 4| akit nem ismerek, akit elémbe állítanak, mint egy sajbát
1178 1| Késmárkról...~A vörös doktor élénken közbeszólott:~- Talán hallottad
1179 4| amíg valamely olcsó kocsmát elér, ahol hideg bort löttyenthet
1180 2| bizonyos üzleti előnyök elérése végett le kellett vennem
1181 3| Elza, mit tehetnék annak eléréséhez, hogy magának egyszer az
1182 3| hosszas séta után végtére elérkezett Széplaki kvártélyára?~Széplaki
1183 3| ember volt, aki azt tűzte ki életcélul, hogy a főváros minden lakója
1184 1| estére a tánciskolába. Az életedben még úgy sohasem mulattál,
1185 3| adtam volna Pincsi gróf életéért, Bimby gróf golyója a máját
1186 3| Így alakultak át a szobák életei, mint akárcsak az embereké,
1187 2| letelepedett. - Sokat szenvedtem életemben, mert mindig igazán, tiszta
1188 2| már értesülve van eddigi életemről... A kövér pap tán közölte
1189 3| ébren az éjszakát, hogy az ő életéről és haláláról vitatkozzanak.~
1190 2| gondtalan, jól táplált, életerős férfiak állnak körülötte,
1191 3| lesüllyedni, hogy egy hitvány életért kegyelmet kérjen az ember.
1192 1| beszélgetését, csakhamar életjelt adott magáról. Kezével hevesen
1193 3| százesztendősnek mondott életkorával és kéznél levő kártyacsomagjával.
1194 3| fesztelenebb és kedélyesebb életmód volt divatban - miután Titusz "
1195 3| hírlapíró kalapja, éjjeli életmódja miatt (amikor a kalapot
1196 3| ilyen rettenetes percei az életnek: az ember nem tud megszabadulni
1197 3| feketekávés, kapucíneres kávéházi életnél; itt enni meg inni kellett
1198 4| Ne mondhassa, hogy egy életpáholyban ülő úr durrantotta le, hanem
1199 3| békíti ki a hírlapírót az élettel és a halállal.~A hírlapíró
1200 2| mulatóhelyeken. Ezek az élettörténetek azonban sokkal érdekesebbek,
1201 2| Hallott ő már máskor is élettörténeteket nőktől elmondani, amikor
1202 2| lovaglástól.~- Most már tudod élettörténetemet. Szeretsz-e? - kérdezte
1203 2| hogy kalandos, változatos élettörténetét mesélte. (A férfiak nagyon
1204 2| szeretik elmondogatni az élettörténetüket annak, akit szeretnek, és
1205 4| dolgot művelné, amelyre az élettől megbízást kapott.~- Reménylem,
1206 2| elkezdődött észrevétlen életük a Király utcai bérkaszárnyákban,
1207 2| csinosságával töltik egész életüket; naphosszat tükrük előtt
1208 2| azok az emberek, akik egész életükön át valamely különös okból
1209 4| mindennapi boncolás, az életunt tanár véglegesen megmosta
1210 2| parasztról, aki hűtlen feleségét elevenen nyakig a földbe ásta, és
1211 2| diadalmas rezgő hajtűk, lábai elfáradtak a feszes érzéki táncban...
1212 4| éppen elég idejük volt már elfelejteni az ezredest, aki itt félelmetesen
1213 2| porhanyós volt, hogy Ben elfelejtette megrágni. A kappan boldog
1214 2| azt hittem, hogy már régen elfelejtettem őket. Majd mély vallásosság
1215 2| adj vigaszt, hogy mindent elfelejthessek, ami velem történt. Simogass
1216 2| testvéreihez, elfonnyadt, elfinomodott, mint a szép parasztlányok,
1217 3| a különböző köszöntések elfogadásakor azt vette észre, hogy kalapban
1218 3| esznek, mit isznak, annyira elfoglalta őket a mondanivalójuk. Hősi
1219 3| mindig találnak valamely elfoglaltságot a testükkel. Így Munk is,
1220 3| halálos esettel van ismét elfoglaltságtok?~Mire a bálványnő elismerőleg
1221 4| kocsi véletlenül nem volna elfoglalva. Szerencsére azonban el
1222 4| a halálos párbaj napján elfogta. Fertelmes, soha nem érzett
1223 4| volt elég idejük a sörök elfogyasztásához és a sörök mellett szokásos
1224 4| fiókjában várja, amíg a tepertőt elfogyasztja, jó borra persze nem telik
1225 2| palackhoz.~Ben a pap italát is elfogyasztotta.~Ezután az úrnő ölébe vonta
1226 2| lakó hatalmas testvéreihez, elfonnyadt, elfinomodott, mint a szép
1227 4| A csaposlegény féloldalt elfordult az ezredestől, hogy végigmérje
1228 4| bizonyos hulla, amelyet elfuvaroztak. Aki után a cifra szivarszalag
1229 4| megülepedését, miközben elgondolkozó szemmel nézik a kriglit?
1230 3| szolgaszemélyzet előtt. Halk, franciás, elgondolkoztató dalokat játszadozott a szürke
1231 2| Még jön a nap, hogy olyan elhagyottan érzed magad, mint a halott
1232 3| kezelvén a kalapot. Aztán elhagyván trónusát, egy kis kamrához
1233 3| annak tárt kapuja előtt elhaladt, csak botesernyőjét ringatta
1234 3| tanításra, mert barátai "elhalmozták" lovagias ügyeikkel. Toronygombinak
1235 2| lapjára. A piros és sárga fák, elhalványodott zöld bokrok, levegős rétek,
1236 2| sóhajtások tolták felfelé. Az itt elhangzó buzgó imádságok tartják
1237 3| valamiben fejét, de végül is elhangzott utolsó dobbanása is, mint
1238 2| szemrehányásokat tettem férjemnek, hogy elhanyagol, követeltem, hogy többet
1239 3| legtöbbje mérges, rosszindulatú, elhanyagolt férfijelvény, amely éppen
1240 4| mond az ezredes hirtelen elhatározással. - Szeretnék valamely olyan
1241 3| Széplaki az előleggel zsebében elhatározta, hogy úriember módjára fog
1242 2| nem törődöm - feleltem. Elhatároztam, hogy megölöm a szőke nőt,
1243 3| a pénztári előlegből oda elhelyezett, mint ezt meg szokta cselekedni
1244 4| azt férfias pénztárcájában elhelyezte volna. - Talán csak a perkelt...~-
1245 2| amelyet a Váci utcában elhelyeztem, mert a régit, amely Frigyes
1246 4| esőköpenyege belsejében elhelyezze azokat. Az ezredes maga
1247 2| Szavaddal adj erőt, hogy tovább élhessek. Nyugodt, bölcs tekinteteddel
1248 2| Éreztem, hogy már nem sokáig élhetek Frigyes nélkül, de dacos
1249 1| nézett borostás, szomorkás, elhidegült arcával.~- A nőkkel - kezdte
1250 3| Munk úr a legjobb esetben elhiszi, hogy alszik, és nem szólaltatja
1251 2| negyvenesztendős, de nem elhízott férfi volt. Sőt hosszúra
1252 2| és arany színű Mária-kép: elhozta Szent Anna őszi alma pirosságú
1253 3| cigarettahamvakat.~A pezsgőt hamarosan elhozták, akárcsak a régi zengerájok
1254 2| hímpora, megfogyott szárnya, elhullottak szívéből a gyengéd hangzatok,
1255 3| hosszas szenvedés után elhunyt. Ez a Széplaki Róbertné
1256 3| Duna-parton, ahol amúgy is elhúzna a golyó a Dunába, még ha
1257 3| területén, ahol lovagias ügyek elintézéséről volt szó.~Regényalak volt
1258 4| helyen ezen a környéken elintéztem.~És az ezredes ekkor valamely
1259 3| Ezzel a hírlapíró sorsa elintéztetett. Nyugodtan elajándékozhatta
1260 3| eliramlik." Vajon nem kellene eliramlani néki is (Széplakinak), mint
1261 3| a kép aláírása: "Az élet eliramlik." Vajon nem kellene eliramlani
1262 3| a néma Kersántz bizonyos elismerő pillantásban részesítette
1263 4| méltatlan szenvedélyeknek éljen? Pedig, ugye, nehéz eltévedni
1264 4| megsértette, nem szabad élve eljönni a hely színéről. Az ezredes
1265 1| jegyzőnél, és természetesen eljött látogatni a halottat. A
1266 2| házunkba társaságot, mulassunk, éljünk, esetleg utazzunk Velencébe...
1267 4| hogy a kocsispálinka kissé elkábította. De hát megitta a nyavalyás
1268 2| sem felelős azért, hogy elkapja útközben a süvöltő szél;
1269 1| félszeg diákocska kezében elkapva a táncosnőt, lármásan, tüzesen,
1270 2| felemelkedett, és Ben legnagyobb elképedésére a ritkuló bokrok közé ment,
1271 2| Botütéseket érzett teste minden elképzelhető részén. Csépelték, mint
1272 4| gyomoridegei ezen a napon elképzeltek. Az ezredes gyomra, amelynek
1273 2| És ha az esti vonatot elkéstük, kocsit fogadtunk, amely
1274 4| itt értenek a pörköltalj elkészítéséhez, úgy érzem, hogy paradicsom
1275 3| ugyancsak értik a böftök helyes elkészítését is.~- A tükörtojással -
1276 3| frissensültet, amelynek elkészültéig alázatos, bocsánatkérő pillantásokat
1277 2| kabátokon, amíg másnap ismét elkezdődött észrevétlen életük a Király
1278 2| szakállú szentkép hangosan elkiáltja magát a délutáni csendben,
1279 1| Poprád, amely idáig hűségesen elkísérte, mint egy csavargó kutya,
1280 3| előleget az utolsó krajcárig elköltötte, és most már annyi pénze
1281 2| szerelem ütött tanyát. Innen elköltözött az igazi szerelem - gondolta
1282 1| furcsán mosolygott.~A direktor elkomolyodott, de csak azért, hogy titokzatos,
1283 2| a hölgy szomorú, szinte elkomorult arca lassan felengedett.
1284 2| kövér pap útbaigazítására ellátogattam a különböző templomokba,
1285 2| szobába, és ingyen szállással ellátta. A zsoké dideregve vetette
1286 3| kék és fehér pettyekkel ellátva, de a nyakkendőben mégis
1287 4| értelemben, a Kaszinó döntése ellen pedig nincs apelláta...~-
1288 3| amikor Széplaki valamely ellenállhatatlan, belső kényszernél fogva
1289 4| bajuszpedrős skatulyának ellenállni nem tudtak.~Az ezredes evés
1290 3| héten árveréseket tűztek ki ellene az ügyvédek. Széplaki huszáros "
1291 4| ezredes, szinte akarata ellenére, mert most már némileg restelkedett,
1292 3| pisztolyodat, féloldalvást állva az ellenfelednek, hogy kevesebb célpontot
1293 4| hasonlatos akart lenni nyomorult ellenfeléhez, mert azt hitte, hogy annak
1294 4| városban ismerik. Pláne ellenfelei.~Nem, sehogy se illett volna
1295 3| párbajszabályokat is. Az ellenfeleknek nem szabad érintkezniök
1296 2| lelkünkben, asszonyom? Még mindig ellenkezik Krisztus vallásának követése
1297 4| alatt ülni például halálos ellenségeivel a társadalmi úriember? Utóvégre
1298 3| hígított tintákkal, még ellenségesebb betűvetésekkel, amelyek
1299 3| be a párbaj óráját, hanem ellép a fővárosból. Sajnos, ezt
1300 2| csónakosok, akik nyáridőben ellepik a tavat, és boldogságot
1301 3| helyezett öltözékére -, Széplaki elmaradt az előkelő helyiségből.
1302 1| egyszer eszébe jutott, hogy elmegy megkeresni ifjúkori emlékeit.~
1303 4| ahogy a faderekakban is elmélyednek a tavaszok jegygyűrűi. A
1304 4| bonyolult kártyapartiba volt elmélyedve. - Gim im! - kiáltotta,
1305 3| öltöznie, és sírás nélkül kell elmennie a nagyvilágba.~És mégis
1306 2| A piros és lila virágok elmentek másfelé szolgálatot teljesíteni,
1307 1| régi fogadó ablakánál, és elmerengett azokon az emlékeken, amelyeket
1308 2| látszólag munkájukba vannak elmerülve az oltárok mögött, titokban
1309 2| kocsival várta... Ó, ha ismét elmondaná, a vörös milliomos Róth
1310 2| élettörténeteket nőktől elmondani, amikor még állásban volt,
1311 2| férfiak nagyon szeretik elmondogatni az élettörténetüket annak,
1312 3| amelyet már bizonyára sokszor elmondott Toronygombinak (mert hiszen
1313 2| feketekávét inni), és a költő elmondta, hogy mit gondolt rólam
1314 2| rajta nyugszik. Az asszony elmosolyodott, mintha valamely különös
1315 3| választotta az éji unalmi órák elmulasztására, hogy fekete táblára jegyezgette
1316 3| percben az a szívnyomása is elmúlott volna róla, amely nyomást
1317 1| városkára háromszáz esztendő elmúltával is vigyáz a templomban,
1318 4| velszi herceg látogatásáról elnevezett Angol szobában így döntöttek
1319 2| sarokablakaiból órák hosszat elnézegetik a jövőmenőket. A császári
1320 3| megjelent az asztalnál, hogy az elnökséget átvegye.~Tituszunknak hízelgett,
1321 2| mintha valahol várnák. Elnyűhetetlen esőkabátjában, barna keménykalapjában
1322 3| kocsmárost, és a kávéházi életet élő hírlapírók csak ritkán látogathatták,
1323 3| figyelmetlen volt már Lóczi előadása alatt, hiába integetett
1324 2| szemtelen arcú táncosnő előadásában, ámde az öreg Huxtable,
1325 2| őszintébbek voltak az úrnő előadásánál, mert a valóságos szegényéletből
1326 1| nagyvárosban. A pompás színházi előadások, hangversenyek, a bálok... (
1327 3| szerkesztőségben hallott. Ezekből az előadásokból Olga megismerhette akár
1328 2| ugyanazon a bizonyos táncleckén előadott a szőke... "Nem adnám oda
1329 2| meg kalapjukat a szálloda előcsarnokának tükrében, a férfiak köpőládát
1330 3| tiszta levegő volt már az előcsarnokban, amely levegőben alig volt
1331 3| ismételte a kis pincér, és elodalgott a vendég mellől, mintha
1332 3| kártyabűvész, ugyancsak elódalgott hamis parókájával, százesztendősnek
1333 1| hogy jó példával járjon elöl, télikabátban, sapkában,
1334 1| életvidám szemmel és bizonyos elöljárós fensőbbséggel.~- Mi ebben
1335 3| szerkesztő éppen halála előestéjén rábízná a kőnyomatos híreinek
1336 2| Benre.~Leves után különböző előételek következtek, amelyeknek
1337 2| aktatáskával a hónuk alatt, és előfizetéseket gyűjtenek Szent Antal röpirataira
1338 2| megszerezni a cégnek. Így bizony előfordult, hogy magaviseletemben olykor
1339 3| esetén esernyőt lehetett előhúzni. Mindjárt kipróbálta az
1340 4| nem akarok váratlanságokat előidézni. Egy úriembernek, mielőtt
1341 3| hírlapíró ismerte a lépések előidézőjét: Munk úr volt ő, a részletkereskedő,
1342 3| takarítóasszonynak kellett előjönni. Felük úrias mulatozása
1343 2| látni Pesten, ahol vígság és előkelőség van. Ezek a kerek nyakak
1344 3| ruhatáros, aki konfidensül előkészítette már szájában a gombostűt,
1345 2| tyúkláb a katona részére volt előkészítve, mert a katonának a tyúkláb
1346 3| előleget kért a lapjától. Az előleg békíti ki a hírlapírót az
1347 3| ötforintosra, amelyet a pénztári előlegből oda elhelyezett, mint ezt
1348 3| halállal.~A hírlapíró megkapván előlegét: könnyed lépésekkel hagyta
1349 3| akarta megírni. Széplaki az előleggel zsebében elhatározta, hogy
1350 3| az utolsó estén, amelyet előlegpénzzel a zsebében gondtalanul,
1351 2| jelentette ki férjem. És én erre eloltottam a lámpát, mert megnyugodtam.
1352 1| látszott, hogy az távolodik előlük az országút kanyarulatai
1353 2| barátait bizonyos üzleti előnyök elérése végett le kellett
1354 1| havas cipők szerfölött előnyomulnak tánc közben. Némely fiúból
1355 3| túlsó oldalán állva, valóban előrántotta pisztolyát, és lőtt. Egy
1356 2| de ő nem volt megelégedve előremenetelemmel. Kevesellte a vezeklésnek
1357 3| öltözött, terebélyes portás előresietett, mintha várva várt vendégek
1358 2| a szenteltvízzel mindent eloszlatnak.~A pap a zárdából jött,
1359 2| lépcsőkön, öreg inas állott az előszobában, és egy középső teremből
1360 2| nyugodtan aludni reggelig, ebéd előttig, délig, és nem jutna eszébe
1361 2| egy középkori lovag áll előttünk, aki úgy emel fel a földről,
1362 1| színpadias nevetését annál jobban előtüntethesse.~- Nos, igen, a tánciskola
1363 4| valahol várakozás közben előveszi őket a köpönyeg zsebéből.~
1364 2| gondolkodni, fontoskodva elővonják zsebórájukat. Nagyon jó
1365 3| úrnak mindenkit meg kell előzni a köszönésben.~De most éjszaka
1366 2| igen meg volt hatva, midőn előzőleg telefonon felhívtam egy
1367 3| A feleségének bizonyára elpanaszolta otthon, hogy milyen hálátlanok
1368 2| indulatok és szenvedélyek elrejtőznek a kapuk megett. Ben hiába
1369 4| házmester részére, aztán elrúgta a hordót, mintha arra többé
1370 3| pincér borravalójából ügyesen elsanzírozta azt. Mágnás Elza a toalett
1371 2| gondtalanul a cigarettából, mintha elseje volna, és estére Somossy
1372 2| katonám kedvelte, de csak elsején jutott hozzá, abban a József
1373 2| vendégül, de ő pontban éjfélkor elsétál a villa előtt, és én az
1374 4| végighaladt az ivóban, hogy elsősorban megnézze a férjét, vajon
1375 4| hogy végső erejével még elsütötte a pisztolyát, és talált.
1376 1| tudtak kellő fordulattal elsuhanni a létra lábai között, mégse
1377 1| folyó futását.~Nyáron az elsuhanó fák és háztetők vigasztalják
1378 3| Mágnás Elza a toalett felé elsuhant. Az urak kocsijukba ültek,
1379 3| ha még ezt az alkalmat is elszalasztod. A Hungáriába vagy a Bristolba
1380 3| bemutassa félelemtelenségét, elszántságát, bátorságát, amit annyival
1381 2| valóban megtörtént, hogy az elszédült polgárasszonyka besurrant
1382 2| megnyerte.~Ben a díványon elszenderedett, és arra ébredt, hogy javában
1383 4| nehéz dolog egy kocsmárosnak elszökni a maga otthonából, hogy
1384 4| melyeknek a megpillantása úgy elszomorítja a retekszakértőket, mintha
1385 2| hetekig csak a szerelemnek élt. Volt búvóhelyünk a Császárfürdőben,
1386 2| Névtelen Jegyző barátcsuklyával eltakart feje a vár udvarán. Anonymus
1387 4| kezét a fiatalember, és eltakarta a két szemét, mintha nem
1388 3| házából az éj e késői órájában eltávozott.~- Nem jó nyomokon halad
1389 2| meghaltak a becsületért, de amíg éltek, fuldokoltak a piszkos adósságokban.
1390 1| nézzük a dolgot. Valahogyan eltelik az idő... És ez a legfontosabb.~
1391 2| hogy jól sikerüljenek az eltett ugorkák és befőttek... A
1392 3| volt, a vendéglősnek volt eltéve, de az végül lemondott róla
1393 4| éljen? Pedig, ugye, nehéz eltévedni a maga kocsmájából más,
1394 4| szívbillentyűi miatt egy katonaorvos eltiltotta neki a sörivást. János bólintott,
1395 2| Sharp zsokét három napra eltiltották a lovaglástól.~- Most már
1396 2| megcsalt ugyan, de csalását eltitkolta. Sohase jutott eszébe gorombáskodni
1397 2| változtatott alatta Matschaker, eltörte a lábát, és Ben kirepült
1398 2| amelyet nem tudnak többé eltüntetni a kendőző szerek. És amíg
1399 2| amint a sárga-barna bokrok eltüntették előtte mennyországát, úgy
1400 3| de Munk úr órák hosszáig elüldögélhet az ajtó előtt. S Munk úr
1401 3| mesemondások kedvéért bármeddig elüldögéltek volna a kocsmában, különösen
1402 2| felgyógyulásom után. Oly hosszasan elüldögéltem elhagyott utak padjain,
1403 1| Budapestről e nagy téli időben elutazott, ilyenformán érkezett meg
1404 2| ereszkedett a szívünkre a közelgő elválás miatt, midőn a budai tornyok
1405 2| helyzetét az előkelő hölgyétől elválasztja. Ő bizonyosan gazdag, a
1406 3| amely az előkelő világot elválasztotta a köznapoktól, és a női
1407 2| első férjem megöregedett; elváltam tőle, férjhez mentem egy
1408 2| a parti ácsorgók előtt: elvándoroltak. Semerről nem hangzott énekszó,
1409 4| ígérkeztek, miután dolgaikat elvégezték. János tehát mit sem felelt
1410 3| számít valamit az életben.~- Elvégeztétek a dolgotokat? - kérdezte
1411 1| cselédleány a kályhával elvégezvén dolgát, alázatos csókot
1412 4| igaza, amikor álruhájában elvegyült a "nép" között. No hiszen
1413 3| barátai odabent a dolgukat elvégzik. Ebben a kávéházi részben
1414 2| másodosztályú hely végére, ahol elvégződik a korlát, és letaposott,
1415 1| jártál, és mindennap jól elvertünk a sétatéren. Emlékszel,
1416 2| átkozta meg, amikor fejhosszal elveszítette a Legert.)~Az asszony a
1417 2| hogy ne szomorkodjam az elvetemedett Frigyes úr miatt, látta
1418 4| kivagdalni nem volt utolsó élvezet. És a barna kenyér majdnem
1419 1| hogy micsoda válogatott élvezetek vannak a nagyvárosban. A
1420 3| meg akarja találni a maga élvezetét. Vakaródzott. Vakarta a
1421 4| hűvös zöldpaprikát, nagy élvezettel szelt a barna kenyérből,
1422 3| hogy egy kis nyomdaszagot élvezhessen. Mert a nyomdaszagot még
1423 3| amely augusztus közepe óta élvezhető. Gerince savanyú levében
1424 2| boldogtalanságnak, akadályozott élvhajhászatukat szerencsétlen házaséletnek
1425 3| ama rettenetes, tolakodó, elviselhetetlen hangját, amellyel adósait
1426 3| pincér árulta el Mágnás Elzának azt a körülményt, hogy a
1427 4| finom bajuszpedrőt pedig elzárta szekrényében, mert a tisztiszolga
1428 3| utolsó ember az, aki Mágnás Elzával ül együtt asztalánál. A
1429 3| déli harang, amely minden emberben külön gondolatot termel,
1430 4| gondolt, hogy mi lesz az ilyen emberből, aki már kora fiatalságában
1431 2| pappal. Mindig bíztam a kövér emberekben, és mindent bevallottam
1432 3| életei, mint akárcsak az embereké, akik a szobákban tartózkodnak.
1433 3| mert megérezték ezeken az embereken az állatvért.~- A miskájerek! -
1434 1| fogadóban: "bizonyára olyan emberekre is emlékezik, akikre már
1435 4| illett volna más arcra ez az emberfeletti rémület, csak az ellenfele
1436 4| voltaképpen sohasem jő rá emberfia. - Ilyenféléket gondolt
1437 2| el szíve titkát, csak egy emberforma valakinek, akivel az élet
1438 2| kötőféket megerősítheti... az emberhangtalan, elhagyott versenypályán
1439 4| fiákeresmester volt, elég jó emberismerete volt, de még az ő tekintete
1440 2| megdöbbenve nézett a térdeplő emberkére.~- Megbolondult? - kiáltotta
1441 4| pedig egyébként nem szokott embertársaival törődni. Valami vonzódást
1442 2| lovag áll előttünk, aki úgy emel fel a földről, mint egy
1443 2| udvar sarkában. Láttam az emelet cifra vasrácsára könyöklő
1444 1| vastag hóréteg alatt régi emeletes házikók húzódnak meg szorosan
1445 3| összekötötte a földszinttel az emeletet, amely csigalépcsőnek a
1446 3| hátteréből legyező alakban emelkedett ki a zergeszakáll.~Talán
1447 1| valami álombeli ország falai, emelkednek szinte merőlegesen a Kárpát
1448 2| kékes árnyak még jobban emelték bőrének világos színét.
1449 4| ezredesek - orvosa, Kosztka Emil bizonyosan a helyükön lesznek.
1450 1| kalandokat, nagyszerű jeleneteket emlegetett a múltból.~A papok közül
1451 3| Nevemet egy-két napig emlegetik az újságok, aztán többé
1452 3| dobbanása is, mint valami emlék, amely végül kellemetessé
1453 3| szoktak ilyen esernyőket emlékbe kapni a huszonöt éves jubileumukon...~-
1454 1| és fiúk között, Szindbád emléke sokáig kedves emlékezetben
1455 1| felé erősen közeledik, hogy emlékei között, amelyek a völgyben
1456 1| elmegy megkeresni ifjúkori emlékeit.~Vonatra ült, éjjel-nappal
1457 1| és elmerengett azokon az emlékeken, amelyeket a régi kis hegyi
1458 1| osztályozni, rendezni az emlékeket, amelyek huszonöt esztendő
1459 3| Valami nimbusz venné körül emlékemet, hogy nem éltem léhán, percről
1460 1| Szindbád semmiféle nevezetes emléket nem hagyott maga után, a
1461 1| emlékezik, akikre már én sem emlékezem", gondolta magában Szindbád,
1462 1| Szindbád emléke sokáig kedves emlékezetben maradott, amint a következőkből
1463 2| gorombáskodni velem, míg emlékezetem szerint azon a szörnyű estén
1464 2| csillogtak-villogtak, mint az emlékezeti szerelmek. Regények és színdarabok
1465 3| ütlegeljék egymást. E sötét emlékezetű szobában többé nem duhajkodott
1466 1| Szindbád többre nem tudott emlékezni, bár az orvos mindenféle
1467 2| embernek, így önnek is?... Ön emlékeztet külsejével az első keresztény
1468 2| megszidott, kezemet csókolta, emlékeztetett szerelmünkre, de én nem
1469 3| viszont külvárosi zsiványokra emlékeztető tekintettel, Tituszunk arra
1470 1| szemére, ím, most világosan emlékszik, és eszébe jut a legenda
1471 3| bekarikázta a nevet, mintha örök emlékül akarná eltenni.~Titusz lelkendezve
1472 1| a városkában.~Nos, mint említém, Szindbád megjelenése méltóságteljes
1473 2| tennék lábukat, zenélnek, énekelnek, kacagnak, nyalánkságot
1474 2| megállott. De a szőke nő még énekelt egy darabig a függönyök
1475 1| léptem Rimaszombaton, már énekeltem is fehér nadrágban, lakkcsizmában
1476 2| vannak építve, a legszebb énekesnők ülnek az ölükbe, kövér erszényük
1477 3| menethez, amely egy vak énekest kísért házról házra abban
1478 2| elvándoroltak. Semerről nem hangzott énekszó, a fák száradó levelei háborítatlanul
1479 4| maga sem tudta, hogy miért engedelmeskedik ennek a sohase látott asszonyszemélynek.~-
1480 2| természeti törvényeknek engedelmeskednek, mint a férfiak. Hajlandó
1481 2| távolítani házunktól, nem engedhetjük meg, hogy a mi fedelünk
1482 2| a neve, akkor bizonyosan Engelbert. Sötétbarna parolija volt,
1483 3| húsában. Nem kell rákot enned, amely ilyenkor már igen
1484 3| foglalkozása és kedve.~- Kakast ennék! - kiáltott fel Titusz,
1485 3| nadrágzsebéből az ezüst forintos. Ennélfogva sietve vette lépteit a Ferenci
1486 4| ha ugyan van neki pénze ennivalóra. Az ezredes jó ember volt,
1487 1| Ebben az időben csupán ennyi intelligencia volt a Krakkói
1488 4| némileg restelkedett, hogy ennyire azonosítja magát ellenfelével,
1489 2| álmaim virágoskertekre, enyhe lugasokra, álmodozó folyópartokra,
1490 2| ideig szobalányok Pesten. Enyhén, lágyan kanyarogtak a kerti
1491 3| az eshetőségnek, hogy az epebajos szerkesztő éppen halála
1492 4| szőrtelen, szenvedélyes, epedő... "No, ezért a pénzért
1493 2| bankjegyeket (amelyekre mindig epedve gondolt Ben) megparfümözi,
1494 2| lelkét!~Így sóhajtoztam, epekedtem magamban. Miután lakásunkhoz
1495 2| lábukról. Szállítottunk fát, építettünk kaszárnyát, kereskedtünk
1496 2| mulatóhelyek az ő kedvükért vannak építve, a legszebb énekesnők ülnek
1497 3| irányt, amely az Athenaeum épületben levő kiskocsmába vezetett. -
1498 3| tekintetes úr élete nem ér egy fakovát sem. Agyonlőtték
1499 3| még mindig gróf Berchtold erdejéből kapom a fácánokat.~- Sohase
1500 3| látogatásomat, amelyet éppen a te érdekedben tettem.~És a vadkereskedő
1501 1| emlékezett, de a tánciskola érdekelte.~- És mi van abban a tánciskolában? -
1502 2| élettörténetek azonban sokkal érdekesebbek, őszintébbek voltak az úrnő
1503 2| vallásának követése családi érdekével? - kérdezte a pap, és táskás
1504 3| hogy valamely különösebben érdeklődik bárki iránt, akiről Széplaki
1505 3| lett, és mint divathölgy érdeklődött a hírlapíró iránt, aki másnap
|