1-belel | beleo-dorzs | dohan-erdek | erdel-fogad | fogai-hatar | hatas-jel | jelen-kiter | kitet-lepcs | lepec-melle | mello-olyan | omlot-rozsa | rozso-szive | szivn-tudak | tudat-vigye | vihan-zuzaj
Part
5014 4| volt sülve, a másik lágyan omlott el a szájában. Mint az élet,
5015 4| konyhába, mert nem ismerem őnagysága természetét. De mindenesetre
5016 2| volt a Fegyverkovács című operából, amelyet ugyanazon a bizonyos
5017 1| színpadon. Nincsen olyan operett, amelyet ne ismernék, a
5018 2| szerenádnak címe, mint az operettben, Der Goldschmied von Toledo,
5019 2| amint pillantása az asszony ópiumfüstű tekintetével találkozott,
5020 2| műegyetemi óra szerint.~Az óraigazítás is elmúlt, de a hölgy még
5021 2| tisztnek. A tiszt nyomban saját órája igazításához fogott, miközben
5022 3| utcai házából az éj e késői órájában eltávozott.~- Nem jó nyomokon
5023 3| külső traktusa e hajnali órákban már elég néptelen volt.
5024 3| és csendes iddogálással órákig tudnak ülni kocsmahelyiségekben,
5025 1| háromlovas szánt, amely órákon, mérföldeken át követte
5026 3| Salon-Naptár szerkesztője, miközben óraláncát is megmutatta, amelyen ugyancsak
5027 2| nézni? Akad-e még egy boldog órám e szörnyű este után? Mindenesetre
5028 2| figyelmesen nézegette az óramutatót, mintha pár perc választaná
5029 2| koncertről jövet, ő sétált óraszámra a fasorban, midőn anyósomnál
5030 4| a fizetéssel mi lesz? - ordított János, a gazda is felugrott
5031 2| és estére Somossy Károly orfeumába volna jegye. Amint a cigaretta
5032 1| tűzfalakat, mint megannyi orgonasípot. A piactéren a kereskedők
5033 2| vidéki majorból küldik az óriás tyúkokat, midőn a katona
5034 3| pisztolya előtt, mint Munk úr őrizete alatt. A pisztoly egy másodperc
5035 2| Hosszú szőrű fehér kutya őrizte a gazdag emberek otthonát.~
5036 2| Leküzdtem Frigyes iránti őrjöngő szerelmemet, időm nagy részét
5037 1| nem messzire volt ide az orosz határ. A csengők csörögtek
5038 3| szembeszállni készül az oroszlánnal - a bizonyos halállal. Miért?
5039 2| csiklandozza az ínyt, és az orrcimpák megremegnek a sarjú lassan
5040 3| szemüveg csontkeretével, az orrhegyen való billegésével, fül mögé
5041 2| te elbizakodott, fekete orrlyukú, cukrásztésztaarcú, szemtelen
5042 3| magas, himlőhelyes, nagy orrú, tótos akcentussal beszélő
5043 2| suttogott szavaktól, reszket az orruk az illatoktól, kis szájukkal
5044 3| mondja ki a nevemet ebben az országban. Még csak véletlenül sem.
5045 1| tudott emlékezni, bár az orvos mindenféle kalandokat, nagyszerű
5046 4| szekundánsai, az ezredesek - orvosa, Kosztka Emil bizonyosan
5047 1| Krakkói kalapban együtt.~Az orvosról csakhamar kiderült, hogy
5048 4| hajlandók voltak, hogy az orvosságot bevegyék a gazdájuk helyett,
5049 4| megkapja. Csak a haramia üt orvul, hátulról. Én előre figyelmeztetem
5050 2| emberke. Francia szerzetesek őrzik a titkát. Sokfelé hamisítják,
5051 2| eleven alakban valamelyik ősanyám látott, aki királyné volt
5052 1| városkában, egytől egyig óspanyol bajuszuk, Lubomirski-arcuk
5053 1| bundás, aranyláncos, széles óspanyolos bajuszú férfiú arcképe,
5054 3| néki is (Széplakinak), mint ostobán odaállni a halálos pisztolycső
5055 2| szobája tanúja volt a katona ostobaságának. Új neszesszert vásároltam
5056 3| felkészült az utolsó rohamra, és ostobaságnak tartotta most megadni magát,
5057 3| meddig bírja Munk úr az ostromot. Igaz, hogy Munk sokáig
5058 2| árnyékában vitt Pestre. Őszidőben korán feljött a holdvilág,
5059 2| azonban sokkal érdekesebbek, őszintébbek voltak az úrnő előadásánál,
5060 3| huszáros "bevágást" csinált, őszintén bevallotta a főszerkesztőnek,
5061 2| költővé, a szerelem tett őszintévé. Ben nagy kortyokat nyelt,
5062 2| szemmel húzódtam meg az oszlopok mögött, nehogy észrevegyen
5063 2| tartják a magas párkányokat, oszlopokat. A fohászoknak mineműsége
5064 1| szerint, mint Szindbádnak osztályozni, rendezni az emlékeket,
5065 2| úton és a zöldellő vagy ősztől pirosló fákat az Iparcsarnok
5066 4| külvárosi hentesüzletbe. Őszülő bajszának egykedvűen köszönt
5067 4| pörköltmaradék volt az, amelyet János otromba ujjaival a tányéron hozott.
5068 4| kocsmárosnak elszökni a maga otthonából, hogy méltatlan szenvedélyeknek
5069 2| őrizte a gazdag emberek otthonát.~Bíborpiros szőnyeg futott
5070 2| fejedelmi Szent Erzsébetet. Otthonomban körülraktam magam e képecskékkel,
5071 2| dél felől jövő vonattal Ottó főherceg barátnőjét várta...
5072 3| többnyire ezt a bizonyos olcsó, pacalos eledelt szokta fogyasztani.
5073 4| tengeri pók lábai savanyú pácban, bőséges vöröshagymában,
5074 2| nyílik. Itt volt egy rendes padja, ahol a délelőttöket gondolkozással
5075 2| Arra figyelt fel, hogy a "ő padján" üldögélő férfiú az orrát
5076 2| ahogyan magában a ligeti padját nevezte: egy szórakozott
5077 4| sikoltva törött el a görbe padlón, pedig ezeket a pohárkákat
5078 1| fordulóknál.~A fal mellett, ahol padok és székek állottak, bundába,
5079 2| tavaszkor és ősszel, új padot keresett magának, és megint
5080 2| és letelepedett arra a padra, ahol az úrnővel először
5081 2| öregasszonykák a hátulsó padsorokban felnyitották veres karikás
5082 2| beillatosítva a színházak piros páholyaiban és selyemboltokban, ezek
5083 2| éltem, amely asszonyságokat páholyokban oly igen nagyon irigyelnek
5084 1| a sötétben, csiklandozó, pajkos kiáltását íme még most is
5085 1| Eh, mit! Csak egy régi pajtásom!~Aztán, hogy jó példával
5086 2| kedvenc ételeit egymás után pakolta be. Körülnézett, vajon az
5087 2| kellett biztatni.~Az úrnő egy palack leánykaaszút nyittatott
5088 2| hozzájutottam néhány eredeti palackhoz.~Ben a pap italát is elfogyasztotta.~
5089 2| a fűben heverészni, és a palánkon át fogadásaikat lebonyolítani,
5090 4| elő a konyhából, mégpedig palatáblával és krétával, ami nagy mulatságot
5091 4| kedvelte az Arabs Szürke híres pálinkáját a környéken - miért ne ízlene
5092 3| beszélünk tovább." - Titusz pálinkarekedten felelt: "Azt hiszi?" "Ez
5093 4| róla, hogy az ejtette el a pálinkáspoharat, miután az ezredest megpillantotta
5094 3| egyik kezével felnyúlott a pálinkásüvegek felé, míg a másik kezével
5095 4| könyökig felgyűrt ruhájú, pállott karjaival. Az ujján a karikagyűrű
5096 3| mielőtt a vadkereskedelmi pályára lépett volna.~- Jó, hogy
5097 2| segítség után. Még hallom panaszos szavad az álmatlan éj csendjében..."~
5098 2| testén.~Könnybe borult szemét panaszosan emelte Benre, mintha azt
5099 1| Vagy talán valami régi pápa képe volt az? Incéé vagy
5100 2| amit katonatiszti körökben pápai kitüntetésnek neveztek,
5101 3| Az ajtó külső részén egy papírcédulát lobogtatott állandóan a
5102 4| mondá jólelkűen, mialatt a papirosba burkolt csomagot átnyújtogatta
5103 4| tepertőt vacsorázik esténként, papirosból, tíz körmével, a sót a mellénye
5104 4| előtt a tepertőt tartalmazó papirosokat, a hűvös zöldpaprikát, nagy
5105 4| ezredes, miután az aranypiros papírszalagot megvetéssel leszakította
5106 3| ezen a különös napon, egy papírzacskóba szőlőt és diót méretett,
5107 3| Titusz még inkább elbújt a paplan alá, és a legravaszabb szavaknak
5108 2| eddig csak annyit tudott a papokról és apácákról, hogy lóverseny
5109 2| megszereztem a receptet, hogy a papomnak kedveskedjek vele. Edd meg
5110 2| tehát, mikor rátaláltam a papra, akit naponkint megvártam
5111 2| tucatnyi tál vonult el párolgó, paprikás káposztával és bennük úszkáló
5112 2| fordult meg szájában. Gőzölgő, paprikától, paradicsomtól piros káposztás
5113 1| alatt sétálgatott a fiatal paptanárokkal, és teli kacagását a sötétben,
5114 2| asszony közelében volt. A paptól nem félt.)~- Hát hogyan
5115 2| akik az én kiáltozásomra papucsban, slafrokban futottak elő,
5116 2| mintha őfelsége előtt haladna parádén a Vérmezőn, a banda szól,
5117 3| Egy rész bor, egy rész parádi, egy rész szódavíz.~Az irodalmi
5118 4| elkészítéséhez, úgy érzem, hogy paradicsom is volt a lében, pedig az
5119 4| volt a leve, mint a kifőtt paradicsomé. Kozmás a húsa, és többnyire
5120 2| és nyugodalmasságot. Ez a paradicsomi mosoly a középkori barátok
5121 2| szájában. Gőzölgő, paprikától, paradicsomtól piros káposztás tálak, rőfnyi
5122 4| A gazda éppen azt akarta parancsolni Jánosnak, hogy futamodjon
5123 2| merészelt gondolni.~Néhány parancsoló szót mondott most társának
5124 3| kocsmából.~Széplaki étlapot parancsolt a kis termetű pincérnél,
5125 2| elfinomodott, mint a szép parasztlányok, akik huzamosabb ideig szobalányok
5126 2| utazónak, aki idegenben jámbor parasztoknak barmait bámész tekintettel
5127 2| valaha Hnatyukról, a szentesi parasztról, aki hűtlen feleségét elevenen
5128 2| véghezmenjen. Menjenek máshová paráználkodni! - jelentette ki férjem.
5129 2| hordanak a vállfűzőjük alatt? A paráznaságot igaz szerelemnek vélik,
5130 3| konferenciákat, becsületbíróságaikat, párbaj-törvényszékeiket szokták tartani, miután
5131 3| szerkesztődnek volna olyan párbaja, amelyet napok óta beharangoznak
5132 3| felé vette útját, ahol a párbajbíróság a halálos ítéletet kimondotta.~
5133 3| neve gyakrabban szerepelt a párbajhistóriákban, mint festmények alatt.
5134 3| húsz esztendő óta minden párbajhoz volt valamelyes köze, amely
5135 3| hogyan kell majd a holnapi párbajnál viselkednie. Már csak azért
5136 3| úszik, és szerencséd lesz párbajodban, ha sörétszemet találsz
5137 3| azokban a körökben, ahol a párbajok imponálnak? Mikor válnak
5138 2| színdarabok hősei voltak, párbajokat vívtak, és valóban megtörtént,
5139 3| haszontalanságokon vitatkozni. - Ő csak párbajokról szeretett beszélgetni, nem
5140 3| legyekről L. úr, amely legyek a párbajozókat csípni szokták.~Az urak
5141 3| ideig magadra hagyunk.~A párbajsegédeket Budapest legjobb bérkocsija
5142 4| tartotta, hogy a civilekkel, a párbajsegédekkel, orvossal hosszadalmasabban
5143 3| kaszinószolgák tudják a párbajszabályokat is. Az ellenfeleknek nem
5144 3| töltötte, ahol mindig borzalmas párbajtörténetekkel mulattatta hallgatóit, mert
5145 3| inkább csak amolyan gyönge parfüm szálldosott, mintha nem
5146 3| odabent a bérkocsiban. A hintó paripái szinte kéznyomásra állottak
5147 2| abrakmesternek, és futottak azoknak a paripák, akik a hosszú, munkátlan
5148 3| sonkacsontok, ecetes és olajos párizsiak, szardíniák, tormás virslik,
5149 1| mellett kikönyökölve az ablak párkányára, halkan, forrón és hosszasan
5150 2| imádságok tartják a magas párkányokat, oszlopokat. A fohászoknak
5151 3| kockára állította a kávéház parkettjén -, itt megállsz, és a vezényszavakat
5152 2| szavakat, máskor csak a párnámnak mondtam el őket. Elmondtam
5153 3| ugyancsak elódalgott hamis parókájával, százesztendősnek mondott
5154 2| egy tucatnyi tál vonult el párolgó, paprikás káposztával és
5155 4| tepertő éppen frissiben párolgott, szagoskodott, ingerkedett
5156 2| bizonyosan Engelbert. Sötétbarna parolija volt, amelynek láttára a
5157 3| ebben az időben mondják: pártécédula - azt tartalmazta, hogy
5158 2| te megbocsátó, és vedd pártfogásodba meggyötört szívemet. Szavaddal
5159 2| és boldogságot mímelnek a parti ácsorgók előtt: elvándoroltak.
5160 3| tovább játsszák mulatságos pártijukat, amikor ő már régen a föld
5161 1| megközelítjük.~Itt-ott a folyó túlsó partján behavazott kis falvak, kicsinynek
5162 1| Adriai-öblöt. Balról, a folyó túlsó partjáról egy darabig sötét, szinte
5163 2| gunnyasztott az elhagyott partokon. A várban, a lovagtornyok
5164 4| van foglalva a kocsi, a pasasér valamely szép hölgynek udvarol
5165 4| napjukat mindenféle haszontalan pasasérokkal töltötték. Vagy pedig azok
5166 1| városka kapujánál, akik a passzust kérik az utazótól.~Szindbádnak
5167 2| ízük volt, mintha sokféle pástétomból keverték volna őket. Bennek
5168 2| nyerte meg tetszését. Ilyen pástétomot evett a Vörös Malomban,
5169 3| méregette borait, mint valami patikárius a maga portékáját: a néma
5170 2| úrért, aki messzi városokban patkánytestű táncosnőket ölelget e percben.
5171 4| sógorasszonyát, aki egy régi pattanását akarja meggyógyíttatni,
5172 3| titkaiba itt beavathatna. Patti, a kártyabűvész, ugyancsak
5173 3| érdemesnek tartotta, hogy pávaságából megmozduljon.~A hölgy a
5174 2| villamos lámpát. Bajuszát pedergetve hajolt ki a katona az ablakon.~-
5175 1| vízszintes vonalba került, és a Pejacsevics-nadrág egyik szára hátrafelé csusszant...
5176 2| adósságokban. Herczeg és Pekár regényeiben és elbeszéléseiben
5177 2| nagyanyja idejében az Arany Pékhez címeztek? Bizonyosan volt
5178 4| családhoz tartozott, mert ritka példányok voltak. De az öreggel egyik
5179 1| pajtásom!~Aztán, hogy jó példával járjon elöl, télikabátban,
5180 2| nyakán és ajka felett kis pelyhek voltak, amely kékes árnyak
5181 2| üldögélsz sűrű fátyol alatt péntek estéken az asszonyok karzatán,
5182 4| meg. Az asszony számolt, a pénz iránti tiszteletből mindig
5183 4| mohósággal kopogtatott a pénzdarabbal a mérőasztal bádogján. A
5184 4| esetekben. Vonagló ujjaival pénzdarabot vett elő, és alkoholista
5185 3| oldalán kopogott.~- Van pénzed, és nem tudsz úriember lenni -
5186 3| kézzel kutatott zsebeiben ama pénzegységek után, amelyeket eldugdosni
5187 4| amely legtovább főtt. És pénzem is van.~- A mi vendégeink
5188 4| szenvedélyes, epedő... "No, ezért a pénzért lehetne valami muzsikus
5189 3| eldorbézolt éjszakáját, pénzét és pénztelen jelenét akarná
5190 3| egyszerűen megállott a kávéházi pénztár mellett - mint akár más
5191 4| roppantott, mielőtt azt férfias pénztárcájában elhelyezte volna. - Talán
5192 4| bankjegyet kereste elő a pénztárcájából, amely olyan keményre volt
5193 4| szakmabelinek; hiába veszi el este a pénztárcát az asszony? Pedig, ugye,
5194 3| ötforintosra, amelyet a pénztári előlegből oda elhelyezett,
5195 3| tudatában pöffeszkedve, vagy pénztelenségük árnyékában megalázkodva
5196 2| támogatták, az üzlet virult, pénzünk bőven volt, de olyan egyedül
5197 3| hogy mennyire nem törődik a pénzzel, habár jóformán minden héten
5198 2| célszerű, ha az óra néhány perccel késik vagy siet, amit egy
5199 3| Vannak ilyen rettenetes percei az életnek: az ember nem
5200 2| elhagyott kerítésre (és utolsó percig hallja a pohos, madárfejű
5201 3| emlékemet, hogy nem éltem léhán, percről percre, pillanatról pillanatra,
5202 4| Arabs Szürke előtt gyors perdüléssel állott meg egy fiáker, és
5203 3| Bizony isten, be fogom perelni, ha nem ereszt be nyomban!~
5204 2| lengeti rókavörös szoknyáját, pergeti kis lába körül a falevelet,
5205 3| városban, míg a bennfentesebb pestiek nyomban találgatni kezdték,
5206 2| Kulmbacherhoz. Elégedjünk meg Pesttel.~Bent nem nagyon kellett
5207 3| fiatal szolgálókat is, a pesztonkát pedig megcsípte.~Ki tudná,
5208 1| a tánciskola, két-három petróleumlámpás pislogott búskomoran a falakon,
5209 3| nyakkendő volt, kék és fehér pettyekkel ellátva, de a nyakkendőben
5210 4| csipkés kézelője. Fehér pettyes kék nyakkendő hanyagul volt
5211 4| vacsorakontót szégyellték volna. Pezsgős számlával garnírozva a hitelt:
5212 3| rendezett mulatságon végül pezsgősüvegekkel mentek egymásnak az urak,
5213 3| földre ejtett, mégpedig pezsgővel telten, hogy a takarítóasszonynak
5214 1| gyermek... A kerekes kúton, a piac közepén bizonyosan ott van
5215 3| már igen olcsó portéka a piacokon; úgyse tudnál vele elbánni,
5216 4| ebéd előtti sétáimban a piacon figyelmeztetni szokott,
5217 1| megannyi orgonasípot. A piactéren a kereskedők hóházikójában
5218 1| nézegette az előtte elterülő piacteret. Igen, erre járt az algimnáziumba,
5219 3| a színházi öltözékes nők pihegve fordítják feléje fejecskéjüket,
5220 1| mögül látott.~És néhány pillanat múlva, amikor Fritz doktor
5221 4| társadalmi állásom van, csak pillanatnyi körülmények kényszerítenek
5222 3| percről percre, pillanatról pillanatra, de volt valamelyes célom
5223 3| éltem léhán, percről percre, pillanatról pillanatra, de volt valamelyes
5224 3| Kersántz bizonyos elismerő pillantásban részesítette Széplaki új
5225 3| elkészültéig alázatos, bocsánatkérő pillantásokat vet feléd a pincér. Gondold
5226 4| ugyanezért hódolatteljes pillantásokkal kísérte a kocsmárosné mozdulatait,
5227 2| a vámpírok.~Ben az első pillantásra szerelmes lett az idegen
5228 4| ezredese, amikor a kocsmárosnét pillantotta meg, aki bizonyosan most
5229 4| az ezredes asztala felé pillongtak, aminthogy a söntésben és
5230 2| hazárd házmesterek, facér pincérek, tönkrement játékosok ájtatosan
5231 3| hírlapírók abban az időben a pincérekkel beszélni szoktak. - Igen,
5232 3| szólt Széplaki a részvevő pincérhez, aki más vendég hiányában
5233 3| szolgának, komornyiknak, pincérnek, inasnak, kocsisnak eszébe
5234 3| parancsolt a kis termetű pincérnél, akit a kocsmáros egy halk "
5235 4| székre, és a szivar- vagy pipahamut akkor halászhatták ki belőle,
5236 2| és a zöldellő vagy ősztől pirosló fákat az Iparcsarnok környékén.
5237 2| elhozta Szent Anna őszi alma pirosságú arcképét, majd a fejedelmi
5238 2| vizes hajkefével fésülködő, pirossal és kékkel slingelt alsószoknyás
5239 1| két-három petróleumlámpás pislogott búskomoran a falakon, és
5240 3| útközben megkezdett:~- Mondom, Pista, hogy halálosnak látszott
5241 3| ostobán odaállni a halálos pisztolycső elé?~Temérdek kis galacsint
5242 3| egy-kettő-három...~Ekkor egy valódi pisztolydörrenés hasította ketté a halk muzsikaszó
5243 3| régen a föld alatt lesz, pisztolygolyóval a szívében vagy a homlokában -
5244 3| idő alatt el kell sütnöd a pisztolyodat, féloldalvást állva az ellenfelednek,
5245 3| még ha megtöltenék is a pisztolyokat - mint a régi párbajsegédek
5246 3| szekundánsainak kért fel pisztolypárbajához. Ezek a párbajsegédek nem
5247 4| fehér mellényben, amint a pisztolypárbajhoz öltözködik.~János nem értette
5248 3| próbáltak az életben - még csak pisztolypárbajuk sem volt. Itt valahol a
5249 1| kipillantanak. Egyik-másik öreg pisztráng tán emlékezett is Szindbádra
5250 1| folyó és a hideg habok, a pisztránghalak a falvak alatt a jég alól
5251 3| jegyzőkönyvecskéjében lapozott, a plajbász nyikorgását világosan lehetett
5252 4| egész városban ismerik. Pláne ellenfelei.~Nem, sehogy
5253 2| pap tán közölte előre a plébániákkal, hogy vigyázzanak a templomokban,
5254 3| nagybácsijának, a rózsahegyi plebánosnak köszönhette, aki arról volt
5255 3| ketté tudnám törni ezt a plebánuspálcát. Szelíd lelkipásztoroknak
5256 2| Erről a vörös nőről sokat pletykáltak Pesten, mindenkivel gyanúsították.
5257 3| szabadság volna, mint odabent a plüssök és bársonyok világában,
5258 2| nem jutna eszébe egyetlen pocakos, aranyszemüveges, pofaszakállas,
5259 4| annak, aki az életét félti: pöffentette az első füstgomoly, amelyet
5260 3| ahol fontosságuk tudatában pöffeszkedve, vagy pénztelenségük árnyékában
5261 4| Látom, hogy itt értenek a pörköltalj elkészítéséhez, úgy érzem,
5262 4| Tudja, János - mondta a pörköltcsont szopogatása közben -, én
5263 4| mondta a kocsmárosné.~- A pörköltet. - A perkeltet - felelt
5264 4| az ablakot.~Hát valóban pörköltmaradék volt az, amelyet János otromba
5265 4| Én például most valamely pörköltmaradékot szeretnék enni, mely délről
5266 4| megmaradott kenyérből hintett a pörköltzaftba, és a villájára tűzdelte:~-
5267 1| kipirulva, heveskedve és pörlekedve jött haza az ablak alatti
5268 2| pocakos, aranyszemüveges, pofaszakállas, lúdtalpú, izzadt tenyerű
5269 2| botütések, az arcán égő pofonok felvilágosították, hogy
5270 4| azt a bizonyosat, aki a pofont előbb-utóbb megkapja. Csak
5271 2| kedveskedjek vele. Edd meg a pogácsákat, mert a papot sem várom
5272 1| csöndesen mosolygott, Ferenc a poharába nézett borostás, szomorkás,
5273 3| valóban felemelkedett a poharak mellől, és Széplakit vállon
5274 1| Ferenc, a hallgatag, a pohárba mélyedő Ferenc talán még
5275 4| és pálinkát öntött egy pohárkába, talán éppen olyanba, amilyet
5276 4| görbe padlón, pedig ezeket a pohárkákat rendszerint vastag üvegből
5277 4| szót sem szólt, amíg két pohárkával le nem eresztett az erős
5278 1| mondá csöndesen, mintegy a pohárnak.~Szindbád lehajtotta a fejét,
5279 2| egymás után lábait. Az úszó pókfonál belekapaszkodott kalapjába
5280 3| szokott lenni vevőivel, mint a pokróc. Munk úr tagbaszakadt, nagy
5281 1| jéghideg levegőben Szindbád pokrócok és bundák között arra az
5282 3| irodalom. Csete Lajos, mióta Pokrócz Ádám figuráját élclapjában
5283 2| megtörtént, hogy az elszédült polgárasszonyka besurrant a kaszárnya környékén
5284 2| szoknyát a józsefvárosi polgárasszonyok legfeljebb egyszer vesznek
5285 1| hogy az ő ifjúkorában a polgármesternek, a postamesternek, a kapitánynak
5286 4| Helyes volna, ha a nép és a polgárság asszonyai sok ilyenféle
5287 4| kisebb fajtából. Más dolog a polip, tengeri pók, amelyet fejszével
5288 3| megismerhette akár az egész politikai vagy irodalmi világot. Olga
5289 1| éppen soron levő lengyel polkát. Olyan viharosan keringett
5290 2| az asszonyokért. Gyanús pomádéillat lengett egyik-másik körül.
5291 1| felemelkedett a szürkülő, pompádés fej, és a hármas toka méltóságosan
5292 1| vannak a nagyvárosban. A pompás színházi előadások, hangversenyek,
5293 2| barátait látom vendégül, de ő pontban éjfélkor elsétál a villa
5294 2| fáradságot, ha a kert különböző pontjait megközelítik. Hosszú szőrű
5295 4| barna kenyérből, és azon a ponton volt már, hogy hozzákezdjen
5296 1| vannak olyan öreg halak a Poprádban.~A fennsík szélén, mint
5297 4| kést és villát, valamint porcelán tányért tesz elébe egy felgyűrt
5298 4| rákra. Valóban igen szép porció lett belőle, miután még
5299 4| nem is lehet egy komplett porciónak eladni, de az ilyen magamfajta
5300 3| kedvéért. És Titusz hálából két porciót rendelt a mártásból. Az
5301 2| következtek. A marhahús olyan porhanyós volt, hogy Ben elfelejtette
5302 3| vissza. Előbb a kalapot porolta le. Kecskeköröm és zergeszakáll
5303 2| amely mindenféle dűlőutakon, poros akácok alatt, tücsökdalos
5304 2| beszélgetni a vörös bajuszú portással, amíg megürült az emeleten
5305 3| valami patikárius a maga portékáját: a néma Kersántz bizonyos
5306 2| dáma gyalogsétáján, még porzik az út a fürge cipősarkok
5307 2| asszonyok gyűjtenek össze az égi posta számára. Ezeket a magasba
5308 2| egy pár cipőt vesz!~- És posta-restante leveleztünk. Az én nevem
5309 1| templomban, a városházán és a postaépületben, ahol még megvan a lovak
5310 1| ifjúkorában a polgármesternek, a postamesternek, a kapitánynak és mindazoknak
5311 4| kocsis, hivatalos kézbesítő, postás, lóvasúti, akinek éppen
5312 4| és már távozóban is volt posztópapucsaiban. De az ezredes felélénkült:~-
5313 4| hangtalan és örök életű posztópapucsokban észrevette. Lekapta a fejéről
5314 2| hasonlatos a buja cserebogár potrohához, amely tavaszkor a barackfa
5315 2| elhagyott versenypályán a fehér póznák között felejtettek egy messzire
5316 2| eltölteni vagy egy bécsi Práter körúti kávéház biliárdasztala
5317 3| játszadozott a szürke szakállú prímás, aki olyanformán fektette
5318 4| bámulniok a járókelők arcába, és privát mulatságként ki kell számítaniok,
5319 3| egyenesen a Dunának megy. Próbálja meg, Titusz.~Széplaki fejére
5320 3| szokásuk ez, akik még mit sem próbáltak az életben - még csak pisztolypárbajuk
5321 4| mint jégtörők, amelyek próbára teszik a fogakat. Némelyek
5322 1| fogta Szindbádot.~- Ők is produkálni akarják magukat az idegen
5323 2| találta magát, mert egy budai professzor úr szabad délelőttjén Pestre
5324 4| tüneményes volt, mint az egykori prófunt, amelyet valahol, valamerre
5325 4| hadgyakorlaton evett, és a prófunton megérződött a nyergek és
5326 2| futnak a lovak, nyáron a publikumnak, ősszel végül azoknak, akik
5327 3| történt, hogy egy szőke, púderezett női fej jelent meg annál
5328 4| retkek, a külszín csal, és pudvás lehet belülről a legbecsületesebb
5329 4| francia pezsgő hangulatában puffantom le azt a szegény ördögöt,
5330 2| a banda szól, a nagydob pufogása, a cintányér csörgése betölti
5331 3| megtermett hírlapírótól.~- Egy pukkantósat, madmazell! - kiáltott fel
5332 2| berendezett, fehér függönyös, purzicsán dohányszagú hónapos szobába,
5333 2| démonnak, aki a szenteket a pusztában kísértette. Ettől a démontól
5334 4| akart leereszkedni, hogy pusztán gavallériából szegényes
5335 2| percben az úrnő lelkét, ráadásul a magáét is. Bennek a gyomrában
5336 3| hogy valamely zsebében ráakad egy ötforintosra, amelyet
5337 2| szónoklataival traktált a látogató. Rábeszélt az üdv vallására. Fenyegetőzött,
5338 3| éppen halála előestéjén rábízná a kőnyomatos híreinek a
5339 4| az ítélet végrehajtását rábízták, az ország legjobb céllövője:
5340 2| hagyod mind a két füledet, te rabló - vezényelt a katona.~-
5341 3| dolgozni, mint nyomorult rabszolgának! Saját magát degradálná,
5342 2| legfeljebb az érzékeimet ejtette rabul, egy-két óráig, de a lelkem,
5343 3| szóba sem állna vele, vagy ráförmedne, ha felismerné, mert hiszen
5344 4| vagdalta, majd csontjairól rágicsálta a hideg disznóhúst, hogy
5345 2| gondolni, aki egész életében rágnivaló dohányt csomagolt Sidney
5346 3| hősi magaviseletükről. A ragyavert festőművész néhány pohár
5347 2| múladozóban vannak a földről; még ragyog a nap a dáma gyalogsétáján,
5348 2| egyenruhák oly mocsoktalanul ragyognak, mint az érintetlen kardbojtok
5349 2| felhasználása után illatozva és ragyogva a borbély boltjából az utcára
5350 4| ezredes, kis bunkós szivarja rágyújtása közben. Hátrább az agarakkal
5351 3| párbajsegédek most kezdtek rájönni arra, hogy felük voltaképpen
5352 2| egyetlen gondolatom sem. Rájöttem, hogy költői lény vagyok,
5353 2| és Ferencvárosban érettük rajongott minden fiatal hölgy, ajándékba
5354 2| mint akár a férfiak, akik rajtacsípik a feleségüket.~Hallott ön
5355 3| imponáltak ők. Most már látszott rajtuk némi kopás, minthogy sokáig
5356 2| közlékenységének. De van egy lény, aki rajtunk kívül áll, és szívünkbe
5357 4| illendő alkalommal gyújthasson rájuk. A csaposlegénynek való
5358 4| belőle, miután még három más rákkal garnírozták őkelmét. Ez
5359 4| küldött a Kaszinónak. Ennek a ráknak csak egy ollója volt - mint
5360 1| dohos szag ömlött ki, mintha Rákóczi Ferenc lett volna az utolsó
5361 4| tölteléknek való tiszai rákok mellett egy különösen nagy
5362 2| nő is, bármily ropogósan rakosgatta egymás után lábait. Az úszó
5363 4| bejelentettem igényemet a féllábú rákra. Valóban igen szép porció
5364 3| összegörnyedve fekszik egy fekete rámába foglalt gyászjelentés alatt,
5365 2| kis acélgomb tart kellő ráncokban. Ezekért a mély tekintetű,
5366 1| cserépkályha előtt foglalatoskodó, ráncos szoknyás tót cselédleányra
5367 3| volna. De Olga komolyan ránézett, és hazaküldte, mielőtt
5368 4| hogy nem viselkedik mindig rangjához méltóan, de íme kiderül,
5369 4| délutánra is el akarta felejteni rangját, társadalmi állását, baráti
5370 3| főpincérnél kiszolgáltatandó rántották, sonkacsontok, ecetes és
5371 2| Örvendeztem tehát, mikor rátaláltam a papra, akit naponkint
5372 2| borulva... oly szenvedélyesen rázkódott, olykor hangosan fel-jajdult,
5373 2| fejedelmeknek, másikkal a zsákukat rázták. Az agyagosok a legpohosabb
5374 2| Frigyesnél volt, és mindig reá gondoltam, amikor a katonával
5375 3| többé nem leend szüksége reájuk.~Széplaki, mint az már a
5376 2| pillantásával: "Még lesz reám szükséged, te elbizakodott,
5377 2| Én azonban megszereztem a receptet, hogy a papomnak kedveskedjek
5378 2| galambkeverék ez, amelynek receptjét ma már csak a kolostorokban
5379 2| amely száma volt Capt. Redgrey lovának, Rizibizinek, amelynek
5380 2| hajtattam. A jól ismert ablakok redőnyén világosság szüremlett ki,
5381 2| szorította meg a kezem a Redout gardrobján koncertről jövet,
5382 1| maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból - megnövekedett,
5383 2| az úrnő, bizonyosan egy regény született volna az ő szerelmeiről,
5384 3| elintézéséről volt szó.~Regényalak volt a púpos, aki nyomban
5385 2| adósságokban. Herczeg és Pekár regényeiben és elbeszéléseiben olyan
5386 2| az emlékezeti szerelmek. Regények és színdarabok hősei voltak,
5387 4| feketéből, amilyenben a regényhősök vannak a múlt században.
5388 2| játékát a vendéglőből, ahol reggelenként mámoros gavallérok, úrhatnám
5389 2| gondoltunk egymásra, midőn a reggeli harangszót hallottuk. Látni
5390 4| lett volna a Kaszinóban reggelizni, talán éppen rákot, amely
5391 2| Azt hitte, nem éri meg a reggelt a gyötrelem miatt, mely
5392 3| modern magyar írók. Mi, régiek, tudtuk volna helyes irányba
5393 2| utcában elhelyeztem, mert a régit, amely Frigyes korában volt
5394 3| valamely pénze valamely rejtekzsebében: azt úgy eldugta még önmaga
5395 3| megmondhattad volna - felelt rejtelmesen a párbajsegéd.)~... Ám,
5396 4| nézik a kriglit? Van valami rejtély a sör körül, amely rejtélyre
5397 3| párbajsegéd, és mellbajos szemei rejtélyesen villogtak. - Nem tételezek
5398 4| rejtély a sör körül, amely rejtélyre voltaképpen sohasem jő rá
5399 2| folyópartokra, lombok közé rejtett, régi házakra, ábrándos
5400 4| idegenhez? Vajon miféle titok rejtőzik itt? Végre egy bölcs fiákeresmester (
5401 3| megmutatta, hogy alattomos düh rejtőzködik benne, mint minden vörös
5402 3| tudott, aki titkon belsejében rejtőzködött. Nyilván ifjabb Ábrányi
5403 2| alatt fogyatékos ruházat rejtőzött. Így például: tőből hiányzott
5404 3| Láttukra Széplakinak még a rekeszizma is megfájdult, hogy csak
5405 1| kutya, elandalgott a távoli rekettyés berkek felé, mintha azt
5406 2| midőn a budai tornyok felett remegni kezdett az első esti csillag,
5407 3| kérdezte nagy hangon Titusz. - Remélem, halálos esettel van ismét
5408 3| bábaasszony, aki Titusztól nem remélhetett semmit? Az emberek gonoszak
5409 3| Széplakit, hogyan alakul át remélhető halála előtt úriemberré.~
5410 3| sorsának jobbra fordulását remélte, amely műbe azonban még
5411 2| templomokba, ahol gyógyulást reméltem. Jártam Budára, Pestre templomba.
5412 3| úton ballagva, biztosan reménykedő kézzel kutatott zsebeiben
5413 4| élettől megbízást kapott.~- Reménylem, minden jó volt? - kérdezte
5414 3| arca, de szemében valami reménység kezdett csillogni, mert
5415 3| merészkedett, mert így megvolt az a reménysége, hogy Munk úr a legjobb
5416 3| bágyadtan, melankolikusan, reménytelenül, mint mindig, amikor virradni
5417 3| meg kell halnia fiatalon, reményteljesen, anélkül hogy befejezhette
5418 3| színészek, lókupecek, kucséberek reményvesztetten elballagnak. Csak Blau bácsi,
5419 4| nem bírná tovább látni a rémet, amely elébe állott. Vakon,
5420 1| öntötte.) Mária füzetes rémregényeket olvasott, és ijedten egymásra
5421 4| arcra ez az emberfeletti rémület, csak az ellenfele arcára.~
5422 4| ezredest megpillantá, oly rémületet fejezett ki a tekintetével,
5423 1| büntetésbül vagyunk, uram. A rend ide, a határszélre azokat
5424 4| volt, és vigyázni kellett a rendelésére, mert hamar lármát csinált.~
5425 3| életében földi javait, ha ugyan rendelkezett ilyesmikkel, többé nem leend
5426 3| Titusz hálából két porciót rendelt a mártásból. Az ecetes tormából.~
5427 3| a becsület szolgálatára rendeltetett. Így alakultak át a szobák
5428 1| hogy a szíve a szokottnál rendetlenebbül dobog, és tekintete állandóan
5429 3| hogy okvetlenül botrányt rendez a hírlapíró "utolsó napján".
5430 3| velszi herceg tiszteletére rendezett mulatságon végül pezsgősüvegekkel
5431 1| Szindbádnak osztályozni, rendezni az emlékeket, amelyek huszonöt
5432 2| elhallgatott az udvaron.~- Rendőr! - üvöltött a házmester.~
5433 4| nyomozzon, mert hiszen a rendőrségi emberek hamarosan felismerhetőkké
5434 4| lehetne rá mondani, hogy a rendőrségtől jött, hogy itt valami után
5435 1| a határszélre azokat a rendtagokat helyezi, akiket valami okból
5436 2| úgy simultam hozzá, mint repkény a fához. Százszor megesküdtem
5437 2| háztetőre, és New Yorkba repül az égiek segedelmével. Később
5438 4| ellenére, mert most már némileg restelkedett, hogy ennyire azonosítja
5439 3| megdicsérte a szakácsnőt, aki nem restelli a tüdőt négyszögletes darabkákra
5440 3| elvégzik. Ebben a kávéházi részben az orfeumi színészek biliárdoztak,
5441 2| templomba látogató férfiak nagy része harmonikás nadrágot hord,
5442 2| A nő a Ligetnek abba a részébe irányította lépteit, ahol
5443 4| a szép, sima, egyenletes részeit szeretik, de az ezredes
5444 4| sem a fásult, rothadásos részeknek, melyeknek a megpillantása
5445 1| térdekre és a térdek körüli részekre volt kíváncsi Szindbád a
5446 3| bizonyos elismerő pillantásban részesítette Széplaki új kalapját, valamint
5447 2| aki jogosulatlanul akar részesülni az itt kapható malasztból,
5448 3| mindenféle apró ajándékban részesültek a feleségük részéről a névnapokon,
5449 2| fülcimpájuk a suttogott szavaktól, reszket az orruk az illatoktól,
5450 3| minden lakója neki fizessen részletet. Munk úr hallhatólag gúnyosan
5451 2| átkutatja a szekrényemet. Minek részletezzem ezt a szomorú tapasztalatot?
5452 3| előidézőjét: Munk úr volt ő, a részletkereskedő, aki olyan goromba szokott
5453 4| amelyből éppen csak a vége, a resztlije, a csonkja marad meg - az "
5454 3| legyen - szólt Széplaki a részvevő pincérhez, aki más vendég
5455 2| elhalványodott zöld bokrok, levegős rétek, a hervadó Liget barátságosan
5456 4| szólalt meg az ezredes a retekevés ceremóniái közepette, mire
5457 4| megpillantása úgy elszomorítja a retekszakértőket, mintha arra gondolnának,
5458 2| kocsiból, és a kezemen viselt retiküllel háromszor a földszinti ablakba
5459 4| gyümölcs is. Az ezredes retkei nem csaltak. Valóban azt
5460 4| tisztességes emberek, sem retkek, a külszín csal, és pudvás
5461 4| szemügyre vette annak a húsát. A retken látszott, hogy szakemberek
5462 3| mintha már régen ismerné őket rettenthetetlen bátorságukról, hősi magaviseletükről.
5463 2| kesztyűs kis kezét suhogó reverendájához. Ben eddig csak annyit tudott
5464 2| kihullottak hajából a diadalmas rezgő hajtűk, lábai elfáradtak
5465 4| fogaim egészségesek, talán a rézkrajcárt is el tudnám harapni.~A
5466 2| Megbolondult? - kiáltotta rideg, szigorú hangon.~- Rizili,
5467 1| létemre. Már fel is léptem Rimaszombaton, már énekeltem is fehér
5468 2| ezeket a gyöngédségükben ringatózó szavakat, máskor csak a
5469 3| elhaladt, csak botesernyőjét ringatta karján, miután annak görbe
5470 3| csuklójára lehetett akasztani. Ringott, és néha térden csapta a
5471 2| főn. Kerek, elbizakodott, ripők mosolyú arc illett volna
5472 2| pesti kokottól tanultam: nem riszáltam többé a hátamat, a lábammal
5473 3| emberke volt, akinek halvány, ritkás fekete szakállal gyéren
5474 3| felindulás nélkül, amikor a ritkaságot a kezében forgatta. Bár
5475 2| a Vörös Malomban, miután Rizibizi nyergében a 100 császári
5476 2| volt Capt. Redgrey lovának, Rizibizinek, amelynek hátán egykor Ben
5477 2| termett. Én természetesen rögtön elálltam a kaput. Most már
5478 2| előfizetéseket gyűjtenek Szent Antal röpirataira vagy a bujdosó király lapjára.
5479 1| elé fogtak, hogy tovább röpítsék a gránic felé az utazót.~
5480 1| leányok haja egy ágba fonva röpköd a fordulóknál.~A fal mellett,
5481 2| ott imádság, amely azért röppent fel a boltozatra, hogy jól
5482 2| paradicsomtól piros káposztás tálak, rőfnyi kolbászok, habzó söröskorsók
5483 2| megforgatta a feje felett, és roggyant, szégyenkező léptekkel távozott
5484 2| legszebb napján, miután rogyásig megfogadott lován, egy Feodora
5485 3| hirdető, felhevült, szinte rohamozó lépések voltak ezek, amelyek
5486 3| ugyancsak felkészült az utolsó rohamra, és ostobaságnak tartotta
5487 1| városka látására seregestül rohanták meg, valamelyes rendet csináljon.
5488 2| legdrágább portéka volt. A rókabarna szoknya alatt olyan hófehér
5489 1| lábnyomaikat hagyják a nyulak és rókák és egyéb vándorlók.~A hóval
5490 2| az imént jött volna meg a rókavadászatról, kondor hajjal övezett,
5491 2| hölgy ruházatát, lengeti rókavörös szoknyáját, pergeti kis
5492 2| angliai vidéki városban a rokonaiknál óhajtották eltölteni vagy
5493 2| életet élek, meglátogatom a rokonaimat. De csütörtökön együtt megyünk
5494 4| az illető személyéhez, se rokonságához, se esetleges szeretőjéhez,
5495 2| jólesett, hogy beszélnek rólunk, míg végre öt hónap után,
5496 3| minden célzatosság nélkül.~- Római katolikus vagyok - felelt
5497 2| az egész életemet. Dőljön romba minden. Legyen vége a tisztességnek.
5498 2| öreg kereskedők meglehetős romlott erkölcsű férfiak. Európa
5499 3| kémlelni lehetett volna: mindig rongydarabbal volt eldugaszolva. Az ajtó
5500 2| maradt a kapuban, és egy rongyos, piszkos eb alakjában várja
5501 1| itt, hogy a mulatságunkat rontsa... Habár a múltkor ő maga
5502 4| visszaadása után, miután a ropogós bankón még egyet roppantott,
5503 2| már ez a nő is, bármily ropogósan rakosgatta egymás után lábait.
5504 4| Egészséget.~Az ezredes ropogtatott - retket, szegények ételét,
5505 4| ropogós bankón még egyet roppantott, mielőtt azt férfias pénztárcájában
5506 3| vadkereskedő e konokság felett rosszallóan csóválta fejét.~- Én megtartottam
5507 3| tanyázott. Nem szabad semmi rosszat feltételezni Olga és a Széplaki
5508 3| jellegűek. A legtöbbje mérges, rosszindulatú, elhanyagolt férfijelvény,
5509 3| máját járta át. Máját a rosszmájúnak... Engem egész idő alatt
5510 4| közeledik, nyoma sem a fásult, rothadásos részeknek, melyeknek a megpillantása
5511 2| lovagjával, aki kétségen kívül Róthné szeretője volt. Nyilván
5512 3| nagybácsikám esperes volt Rózsahegyen... Becsületszavamra, jöttek
5513 3| voltaképpen nagybácsijának, a rózsahegyi plebánosnak köszönhette,
5514 2| vetették magukat Hebron rózsái után, és az éjsötét szemű
|