1-belel | beleo-dorzs | dohan-erdek | erdel-fogad | fogai-hatar | hatas-jel | jelen-kiter | kitet-lepcs | lepec-melle | mello-olyan | omlot-rozsa | rozso-szive | szivn-tudak | tudat-vigye | vihan-zuzaj
Part
5515 1| üres szobákban zsákokban rozsot és kukoricát tartottak,
5516 3| nyakkendőben mégis tű volt, amely rubinszemű vadkanfőt ábrázolt.~Valóban
5517 4| megismerkedjen a "néppel". Rudolf királyfit sokszor kárhoztatták
5518 4| mozdulatait, amelyek egyszerre rugalmasak lettek, amikor férjét csak
5519 1| fagyosan, a terem közepére rúgtatott, és egy félszeg diákocska
5520 2| akármelyik házikóban, ahol mosott ruha volt köteleken az udvarra
5521 4| én fuvarom persze civil ruhába öltözött a halála előtt,
5522 4| volt - mintha az összes ruhadarabokat valamely színházból kérte
5523 2| böjtölő zsidó nők legszebb ruháikban hullámzanak Pest utcáin,
5524 4| hentesné, a maga zsiradékos ruhájában, fehér kötényében, könyökig
5525 2| mintha igazítanivaló volna ruháján... de nem. Ben, az elcsapott
5526 2| asszony "megigazíthassa ruháját". Bennek mint idegennek
5527 4| kötényében, könyökig felgyűrt ruhájú, pállott karjaival. Az ujján
5528 2| akiken a legújabb divatú ruhák láthatók éjszakánként a
5529 1| három vörös szoknyás asszony ruhát sulykolt, majd egy magányos
5530 3| szájában a gombostűt, kezében a ruhatári számot, amellyel Titusz
5531 3| milliomos előtt se különben. - A ruhatáros, aki konfidensül előkészítette
5532 2| esőkabát alatt fogyatékos ruházat rejtőzött. Így például:
5533 2| harkálytollú kis kalapja körül, ruházatának színe oly vörösesbarnán
5534 2| fújdogálja körül a hölgy ruházatát, lengeti rókavörös szoknyáját,
5535 2| kiürítse. Jó konyak volt. A Sacher bárban ivott utoljára ilyet
5536 4| elémbe állítanak, mint egy sajbát a katonaságnál.~A Jánosnak
5537 2| Álmodott talán? Ám a testén sajgó botütések, az arcán égő
5538 3| ugyanezért így beszélt:~- Sajnálatos, hogy ebben a kalapban egyszerre
5539 3| ők, hogy nappali emberek sajnálták értük a pénzt, de a könnyelmű
5540 4| sóskiflin, mert az igazi sajt kemény szokott lenni. Már
5541 4| felett, mint egy bástya a sakkjátékban, fertelmesen megéhezett,
5542 3| szólott Aranyosi, az egykori Salon-Naptár szerkesztője, miközben óraláncát
5543 3| Ajánlom figyelmedbe az én régi Salon-Naptáramat, amelyet abban az időben
5544 3| Talán mégiscsak jobb volna Salon-naptárt szerkeszteni, és tovább
5545 4| ereszt közel az arcához. A sámfákat maga verte be a csizmáiba,
5546 2| éjszakára előre kifizetett. Samu, a portás ekkorára már eleget
5547 2| sólyomvadászatról, és a sáncárokban azért nézdegél, mert egykor
5548 2| ők dúdolgatták a legújabb sanzonokat, üres erszénnyel is a legnagyobb
5549 2| asszonyság felé. A hídra érkezve sapkájához emelte jobb kezét, és feszes
5550 4| Lekapta a fejéről piros bojtos sapkáját, amelyet nem emelt meg senki
5551 2| mint a vitorla; amint a sárga-barna bokrok eltüntették előtte
5552 2| gombócka úszott, zeller, sárgarépa tarkított, és a levesestálból
5553 2| a látogatót. A háttérben sárgult, nagy fa teregette szét
5554 2| orrcimpák megremegnek a sarjú lassan terjengő illatától,
5555 3| a púpos a kávéház túlsó sarkából.~A himlőhelyes valóban felemelkedett
5556 2| hasonlított a táncosnők cipőinek sarkához, öt gomb tartotta a rövid
5557 4| csaposlegény a hátát a szekrény sarkának vethette, és a délutáni
5558 2| kezét, aztán hosszú nyelű sarkantyúit tetszelegve összependítette.~
5559 3| elfogyasztani akart - amelynek sarkantyúját is követelte a konyha felé
5560 2| képeket, bár kevésbé érezte a sarkantyút a gyomrában, mióta a lakásban
5561 4| fekete nadrággal is. Magas sarkú, nőies cipője volt.~A fiatalember
5562 2| legnagyobb meglepetésére, a kanca sárlani kezdett. Nem is nyerhette
5563 2| készíteni. Még a párizsi sarok sem hasonlított a táncosnők
5564 2| akik a pesti kávéházak sarokablakaiból órák hosszat elnézegetik
5565 2| látványosság volt a körúti kávéház sarokablakánál. Hófehér foguk villogott,
5566 3| nyomban észrevette Széplaki sarokba állított botesernyőjét,
5567 2| katona csak a legközelebbi sarokig futott, és azután visszajött.
5568 1| vendég kezére, és havas, sáros csizmájával kikopogott a
5569 3| vadászkalapot a zergetollal és saskörömmel díszítve, amelyet nyomban
5570 3| pincér megint "be akarja savanyítani", mintha nem volna eléggé
5571 2| kancsót tett Ben elé.~- Ez schwechati sör, és a költőmnek volt
5572 3| hogy halálosnak látszott a sebesülés. Becsületszavamra, egy lyukas
5573 3| golyója az ezredest, aki sebesülésébe bátor katona módjára meghalt.
5574 2| New Yorkba repül az égiek segedelmével. Később kiderült, hogy a
5575 2| Bennek úgy rémlett, hogy segélykiáltásokat hall az erkélyekről, amelyek
5576 3| szemben már a csoda sem segít, letelepedett az ajtó elé,
5577 3| ostoba orfeumi angyal, és segített a hírlapírónak abban, hogy
5578 2| húsdarabokkal.~- Ezen könnyen segíthetünk - mondta az úrnő oly bizalommal,
5579 2| barátja, Cleminson ki nem segíti, nekilovagolván a veszélyessé
5580 2| istened nem nyújtja feléd a segítő kezét. Még üldögélsz sűrű
5581 2| könnyes szemed hiába forgatod segítség után. Még hallom panaszos
5582 4| lépett be az ajtón, mintha segítséget keresne itt. Dúlt vonásai
5583 2| mégpedig ezzel az érdemtelen, sehonnai fráterrel... S az akasztófa
5584 1| Tam-tam-tam, mondták a csengők, és sehonnan nem felelt visszhang a szavukra.~
5585 3| vadkereskedő.~- Nem akarok tartozni sehová - felelt Titusz, és megvető
5586 4| mintha valami búskomoly sejtelem szállotta volna meg a fiatalember
5587 1| térdecskék, combocskák sejtelmesen villogtak a létra magasságában...
5588 2| Azok a viaszgyertya szagú sekrestyések, akik látszólag munkájukba
5589 2| abból a vastag, harántos selyemből való sötétkék harisnya domborodott
5590 2| színházak piros páholyaiban és selyemboltokban, ezek a nagy gonddal felöltözött
5591 2| a kövéredő lábon, amely selyemharisnya mindig a legdrágább portéka
5592 2| sohasem látott volna még selyemharisnyát. Pedig amíg állásban volt,
5593 2| krémszínű, fodros, igen finom selyemruha volt rajtam, amikor a költőt
5594 3| a hattyúprémes, ezüstös, selymes, túlvilágiasan ostoba orfeumi
5595 2| ácsorgók előtt: elvándoroltak. Semerről nem hangzott énekszó, a
5596 1| algimnázium meghúzódott, Szindbád semmiféle nevezetes emléket nem hagyott
5597 3| hercegről. Ezért nem viszitek semmire, ti, modern magyar írók.
5598 3| maradt, nem cserélhetett senkivel eszmét, megint csak a szomorú
5599 3| asztalához vezette, és kalapjával seperte a márványról a cigarettahamvakat.~
5600 1| elterülő városka látására seregestül rohanták meg, valamelyes
5601 3| krakéler közeledése, váratlan sértés, arculütés, mert ez a párbajsegéd
5602 2| Kőbányára megyünk, ahol a sertéskupecek szállodájába besurranunk.
5603 2| kirakatokat, hosszan álldogálnak a sérvkötős bolti ablak előtt, nézegetik
5604 1| jött haza az ablak alatti sétából. Gyorsan levetkőzött, és
5605 4| liferálni, és ebéd előtti sétáimban a piacon figyelmeztetni
5606 3| tengeri rákot.~Széplaki sétájában a sötét belvárosi utcácskákon
5607 3| hogy a hírlapíró miért sétálgat a Kaszinó környékén... Titusz
5608 1| a torony havas sisakján sétálgató fekete varjakat és csókákat.
5609 3| oldaláról kerülve: közönyös sétáló módjára tért vissza, egyetlen
5610 2| gardrobján koncertről jövet, ő sétált óraszámra a fasorban, midőn
5611 3| esernyője, amely egyúttal sétapálca is, valami ceitungsreibernek
5612 3| Széplaki kalapjait, ernyőit, sétapálcáit mindig a kávéházban szerezte
5613 3| elálmélkodott a különös sétapálcán, amelyből változó idő esetén
5614 1| mindennap jól elvertünk a sétatéren. Emlékszel, hányszor földhöz
5615 2| ezek a fürkésző, nyugtalan, setét szemek, a hízásra hajlamos
5616 2| sarkantyúk használata miatt Sharp zsokét három napra eltiltották
5617 2| is. Bennek a gyomrában a Sharp-féle tűhegyű sarkantyúk dolgoztak,
5618 2| rágnivaló dohányt csomagolt Sidney és Monkey urak üzletében
5619 2| a lóversenytér felé kell sietnie, ahol már tudja a fát, amely
5620 4| megtalálják a maguk gazdáját egy siető bérkocsis alakjában, aki
5621 4| Kaszinóban. Nyomban a Kaszinóba siettem tehát, és bejelentettem
5622 3| megebédelhessen. A "bevágásnak" sikere volt, vagy talán a kalap
5623 3| beharangoznak az újságok! Micsoda sikereket aratna le jó előre őkelme!
5624 2| Ám a hölgynél nem aratott sikert.~Az úrnő továbbra is a híd
5625 2| ábrándozgattam, hogy valamikor sikerül hasonlóvá lehetni e szent
5626 2| fel a boltozatra, hogy jól sikerüljenek az eltett ugorkák és befőttek...
5627 3| akkor nem akartak sehogy sem sikerülni, mikor Széplaki legjobb
5628 4| kicsusszant ujjai közül, és sikoltva törött el a görbe padlón,
5629 1| A leánykák ügyetlenül, sikongatva, nevetve másztak föl és
5630 4| Némelyek a karajnak a szép, sima, egyenletes részeit szeretik,
5631 2| szemét, észrevette, hogyan simítja az asszony kesztyűs kis
5632 4| Szürkéhez címzett kocsma. Egy simli meg egy cigány van a cégérébe
5633 2| elfelejthessek, ami velem történt. Simogass meg, mint egy árva gyermeket;
5634 2| becsültem férjemet, úgy simultam hozzá, mint repkény a fához.
5635 3| őket. Fel kell öltöznie, és sírás nélkül kell elmennie a nagyvilágba.~
5636 3| félelembe - a feltörekvő sírásba, amelynek nem tudott utat
5637 3| székre, amikor a megváltó sírást közelegni érezte. De az
5638 3| volna a helyzetem odalent a sírban. Azt mondanák az emberek,
5639 2| szerelem is jó arra, hogy ne sírjunk vigasztalanul bús magányunkban! -
5640 2| a sírdogáló férfiúval?~A síró férfiú lassankint letörölte
5641 3| világon, aki néhanapján tán a síromat is meglátogatná, mindjárt
5642 1| megláthatta a torony havas sisakján sétálgató fekete varjakat
5643 3| egy nagy vászonkendővel.~- Skandalum! - ismételgette, és valahonnan
5644 4| helyett, de a bajuszpedrős skatulyának ellenállni nem tudtak.~Az
5645 2| kiáltozásomra papucsban, slafrokban futottak elő, és azon a
5646 2| fésülködő, pirossal és kékkel slingelt alsószoknyás keresztény
5647 2| vezényelt a katona.~- Sóba mártott virgács jár neki -
5648 2| teendőjük, mint cigarettát sodorni, szerelmes leveleket írni,
5649 2| adni.~A tiszt cigarettát sodort, ezüsttárcából, hosszú szálú,
5650 4| pillongtak, aminthogy a söntésben és szalonokban egyformán
5651 4| borban több az érték, mint a sörben. Csak a klinikai szolgák
5652 4| minden este ideküldözgeti sörért a kisfiát.~- Tessék inkább
5653 3| szerencséd lesz párbajodban, ha sörétszemet találsz húsában. Nem kell
5654 2| Király utcában, egy régi sörházban. Költőm mindig több kancsóval
5655 4| katonaorvos eltiltotta neki a sörivást. János bólintott, mert tudta,
5656 4| egyszerre senki? És az igazi sörivók, a rendes emberek miért
5657 4| voltaképpen csak azért él, hogy a söröshordót fél kézzel felemelje, ha
5658 4| evés közben megemelte a söröskancsót, és gyanakodva az ablak
5659 2| rőfnyi kolbászok, habzó söröskorsók lebegtek szemei előtt, mikor
5660 1| Szindbáddal volt egykorú, tehát sörözés közben felvetette a kérdést:~-
5661 4| szolgák jelentették a komoly sörözőket, akiknek volt elég idejük
5662 2| Frissen habzó, mélyen ragyogó sörrel telt kancsót tett Ben elé.~-
5663 2| akkor bizonyosan Engelbert. Sötétbarna parolija volt, amelynek
5664 1| paptanárokkal, és teli kacagását a sötétben, csiklandozó, pajkos kiáltását
5665 2| megrendülve a pap.~Az asszony sötéten nézett maga elé.~A pap reverendája
5666 1| kacagását odalent az utca sötétjében és a fiatal tanárok dörmögő
5667 2| is, ámde a leereszkedett sötétségben nem ismerte fel a villát,
5668 2| konyha ablaka, és az udvar sötétségében egy másodpercig nem láttam
5669 4| arra nézve, hogy falusi sógorasszonyát, aki egy régi pattanását
5670 2| alulról feltörő fohászkodások, sóhajtások tolták felfelé. Az itt elhangzó
5671 1| halkan, forrón és hosszasan sóhajtott. Pedig csak tizenhat esztendős,
5672 3| csekélység miatt. A szabó sóhajtozása szinte hallható volt az
5673 2| vetkőztetheti a lelkét!~Így sóhajtoztam, epekedtem magamban. Miután
5674 2| állott a templom előtti sokadalomban unokatestvérem esküvőjén,
5675 2| szerzetesek őrzik a titkát. Sokfelé hamisítják, de én papom
5676 2| olyan ízük volt, mintha sokféle pástétomból keverték volna
5677 2| aki az imént jött meg a sólyomvadászatról, és a sáncárokban azért
5678 2| elseje volna, és estére Somossy Károly orfeumába volna jegye.
5679 3| kiszolgáltatandó rántották, sonkacsontok, ecetes és olajos párizsiak,
5680 3| előbb-utóbb rám kerül a sor. Eresszen be, drága jó szerkesztő
5681 1| Annára került a létramászás sora. Akkor elpirulva a magasba
5682 2| szerencsétlenséggel a szerencsétlenek sorsát. Az elcsapott zsoké, amint
5683 2| állott egy darabig, mint egy sorsüldözött költő, aki múzsájától kénytelen
5684 4| lemezekben helyezkedett el a sóskiflin, mert az igazi sajt kemény
5685 3| Széplaki, és a kezében tartott sóskiflit a homlokához emelte.~- Puff! -
5686 2| szavakat, látta a pap érzéki, sóvárgó szemét, észrevette, hogyan
5687 4| szalámirúdnak a végét, ahol a spárga van: nem mindenki tudja
5688 4| mellett, amúgy is inkább spriccer kellett, mert azt maguk
5689 3| Csete Lajosról nevezik el a spriccert a kocsmárosok, nem pedig
5690 2| asszony összeszorította ajkát, stájerszürke, férfiasan szabott kabátja
5691 3| Útja ekkor egy éjjeli kofa standja mellett vezetett el, aki
5692 4| kiszakított néhány lapot, hogy staneclit formáljon belőlük. Az ezredesnek
5693 3| boldogtalanul Széplaki, amint a staniclival a hóna alatt belépett a
5694 4| tréfa volna, ha egyszer Stettner, a Kaszinó főpincére is
5695 3| lépést a kávéházban, amelyet stilétes botjára támaszkodva hangosan
5696 4| megforgatta a húsneműt, és a stílszerűség kedvéért ujjával piszkálta
5697 2| Némelyik oly nagy, mintha struccé volna. Egy vidéki majorból
5698 1| bajuszú férfiú arcképe, aki strucctollas kalapja alól figyelmes tekintettel
5699 2| a házmestert térdig érő subában és bő lábravalóban állongani
5700 4| véletlen találkozásból. A sült hús vége valóban jól át
5701 2| volt Fiáker Milibe. Majd a sültek és szárnyasok következtek.
5702 3| amely idő alatt el kell sütnöd a pisztolyodat, féloldalvást
5703 2| Legert.)~Az asszony a földre sütötte a szemét. Nyilván erőt gyűjtött
5704 2| állásához, és mindig a földre sütöttem a szememet, mint a nagy
5705 2| törvényes férje részére nem süttetett-e valami csemegét? De nem
5706 1| fekete kendőket és fekete süvegeket.~A lovag hiába kopogott
5707 1| hogy még mindig medvebőr süvegű katonák állanak a városka
5708 2| hogy elkapja útközben a süvöltő szél; megsimogatod a homlokomat,
5709 2| aki ez álmokat a lelkembe sugallta. Ő volt az a csodálatos
5710 1| amint fagyosan, frissen suhant tovább a jegek alá.~A néma,
5711 2| asszony kesztyűs kis kezét suhogó reverendájához. Ben eddig
5712 1| vörös szoknyás asszony ruhát sulykolt, majd egy magányos kuvasz
5713 3| öregedni" kezdett, és kevesebb súlyt helyezett öltözékére -,
5714 1| míg Ferenc a hátuk mögött sunyi mosollyal kullogott. Az
5715 1| feketéllő tájakat, ahová a fák sűrűsége miatt még a hó sem esik
5716 3| látogatták meg: egy kis suszterinas, aki olyan piszkos kis cédulát
5717 3| megcsókolna?~Az orfeumi hölgy sután felelt:~- Mindenekelőtt
5718 2| megfeledkezik magáról - szólt suttogó hangon. - Gondoljon férjére
5719 2| felkeresett, izgatottan és suttogva tudósított, hogy éppen most
5720 3| vörös bajuszú, hallgatag sváb, aki a mérőasztalnál olyan
5721 2| kerekedett a Hűvösvölgyből a Sváb-hegyre gyalogolni, és az elhagyott
5722 2| istállótulajdonosokról, fogadásokról és svindlikről. Bent tehát felvezette az
5723 2| hajlamos derekak, érzéki bokák, szabadon hagyott keblek töltik meg
5724 3| márványasztaloknál, mintha itt nagyobb szabadság volna, mint odabent a plüssök
5725 4| szegheti meg a lovagi könyvek szabályait. Hányszor kénytelen egy
5726 3| párbaj előtt, mondják a szabályok, és Széplaki csúf megaláztatásnak
5727 2| Liget felé az őszi úton. Oly szabályosan, szinte ünnepélyesen emelgette
5728 3| katonatisztek, szolgálati szabályzatukhoz híven mindenütt megtalálnák,
5729 2| hajam színéről, a ruhám szabásáról, a sűrű fátyolomról; ez
5730 2| egy idegen ember műve, a szabóé. Nyerges cipőmet a suszter
5731 3| hírlapíró ismerte lépteit egy szabónak, aki reménytelen szerelmes
5732 2| fürdőjükben ülnek, fodrászné, szabóné, körömvágóné, masszírozóné
5733 3| csörögtek, akiknek a láttára, szagára veszettül kezdtek ugatni
5734 4| elejtett. Az ezredes rövid szagolás után szilárd kézzel leöntötte
5735 4| ételhez, pedig ezektől a szagosítóktól egyébként tartózkodni szokott.~-
5736 4| éppen frissiben párolgott, szagoskodott, ingerkedett a hentesné
5737 3| bérkocsit a komoly úriemberekkel száguldozni látták a városban, míg a
5738 2| alatt, még emelt a fő, a száj édesded szomjúságokkal teli,
5739 4| volt a gyomra, éhes volt a szája, félálomban forgatta a nyelvét,
5740 4| A fiatalember a poharat szájához kapta, és már éppen felhajtani
5741 3| reménytelen mosakodásával, szájának huzamos öblögetésével foglalkozott
5742 1| gyakran nyitva felejtette a száját, amint a magasba meredt,
5743 2| ablakba vágtam.~- Gyere ki, te szajha - kiáltottam magamon kívül.
5744 3| mosolygásra volna vonva a szájszöglet. Ez a vörös bajusz megérdemelte,
5745 2| szemöldökei csaknem összeértek, szájszögletei meggörbültek, harag ült
5746 2| foguk villogott, tudatlan szájuk fecsegett, meghaltak a becsületért,
5747 2| orruk az illatoktól, kis szájukkal oly mohón csókolnak, mint
5748 3| ételhez, és megdicsérte a szakácsnőt, aki nem restelli a tüdőt
5749 1| lettek, mint az öregember szakálla és haja, amint megközelítjük.~
5750 3| akinek halvány, ritkás fekete szakállal gyéren beszőtt arca, örökös
5751 3| olyanformán fektette nagy szakállát hegedűjére, mintha voltaképpen
5752 3| mintha voltaképpen azon a szakállon húzogatná a vonót.~Régen, "
5753 4| A retken látszott, hogy szakemberek látogatják az Arabs Szürkét,
5754 4| amelyek néha hetekig várnak a szakértőre, máskor pedig nyomban megtalálják
5755 4| hitelben lehet dorbézolni, mint szakmabelinek; hiába veszi el este a pénztárcát
5756 3| párbajsegédek nem a hírlapírói szakmához tartoztak, hanem úgynevezett
5757 2| láthatatlan helyről küldött őszi szál, hogy az örömök múladozóban
5758 1| volt.~Nagy, félhomályos szálában volt a tánciskola, két-három
5759 1| két lábon álló létrához szaladtak, és gyorsan felkapaszkodtak
5760 3| billegésével, fül mögé akasztott szalagjával ugyancsak a vidám szemüvegek
5761 4| Nincs itt maguknak valamely szalámi-csutkájuk? - kérdezte hirtelen nyugtalankodva
5762 3| szardíniák, tormás virslik, szalámigerezdek, vajas kenyerek, hagymás
5763 4| jégszekrényében gyakran akadnak ilyen szalámirudacskák, amelyek néha hetekig várnak
5764 4| nyugtalankodva az ezredes, mintha szalámiszagot érzett volna. - Tudja, János,
5765 2| megürült szobába, és ingyen szállással ellátta. A zsoké dideregve
5766 3| csak amolyan gyönge parfüm szálldosott, mintha nem régen ment volna
5767 2| Az aranysárga falevelek szálldostak harkálytollú kis kalapja
5768 4| szokott, hogy miféle rákokat szállított ma a Kaszinónak. A múltkor
5769 2| kellett vennem a lábukról. Szállítottunk fát, építettünk kaszárnyát,
5770 4| gondolkoztak azon, hová szállítsák. Végre is itt vagyunk mi,
5771 2| igazították meg kalapjukat a szálloda előcsarnokának tükrében,
5772 2| jártunk, abba a kényelmetlen szállodába, amelybe a zsokék szoktak
5773 2| megyünk, ahol a sertéskupecek szállodájába besurranunk. Kedden Vácott,
5774 4| magas termetű fiatalember szállott ki.~Ha az ezredesnek lett
5775 4| valami búskomoly sejtelem szállotta volna meg a fiatalember
5776 3| mint ahogy a fuldokló a szalmaszálba is kapaszkodik. Olga azonban
5777 2| érzi jól magát, nem pedig a szalonban. Oly jó és megértő volt
5778 3| Széplaki be se ment a kávéház szalonjába, hanem csak a külső traktusban
5779 4| aminthogy a söntésben és szalonokban egyformán szórakozásuk az
5780 2| sodort, ezüsttárcából, hosszú szálú, sárga dohányból, műgonddal,
5781 3| lelkendezése, aki nem győzte szalvétájával térdét ütögetni, mintha
5782 2| feketéllő számot, az 5-öt, amely száma volt Capt. Redgrey lovának,
5783 3| komikus színészek lökéseinek a számát. - Egy festett bajuszú,
5784 4| privát mulatságként ki kell számítaniok, hogy ki állna be vendégnek
5785 1| az uraknak, akik valamit számítottak a kis határszéli városkában,
5786 3| Tituszunk arra eszmélt, hogy a számla kifizetése után legfeljebb
5787 3| szerkesztő úr, esküszöm, hogy számlát nem hoztam magammal.~De
5788 3| ajtó előtt.~A hírlapíró azt számolgatta magában, hogy melyik ellensége
5789 4| Kaszinó főpincére is táblán számolna, és a visszajáró pénzt ezüsttálca
5790 2| jegyezgettek, megfigyeltek, számon tartották a lovak futását,
5791 2| mint a hónap végén a budai számtisztek kabátja. A pepita nadrág
5792 2| Császárfürdőben, a 100-as számú szobában, majd kedvünk kerekedett
5793 2| kövér erszényük megszerzi számukra a kéjes szerelem minden
5794 1| lovak istállója, amelyeket a szán elé fogtak, hogy tovább
5795 4| éppen a mai napon, akkor is szánalomból szegény ellenfele iránt,
5796 3| a magyar írók a legjobb szándékokkal szemben.~Széplaki is érzett
5797 4| kérek, előre bejelentem a szándékomat, mert nem akarok váratlanságokat
5798 1| megcsúszott (mint későbben mondta: szándékosan), és estében a táncosnő
5799 3| is egy üveg sör mellett szándékozott kibicelni mindaddig, amíg
5800 1| között versenyt utaznak a szánjával a folyó és a hideg habok,
5801 1| utazott vasúti kocsiban, végül szánon, melyet három ló vont, mert
5802 4| környékbeli házmesternek szánta, aki elcsapott a kezéről
5803 2| hangzott énekszó, a fák száradó levelei háborítatlanul lepték
5804 2| öt gomb tartotta a rövid szárat, amely fölött abból a vastag,
5805 3| ecetes és olajos párizsiak, szardíniák, tormás virslik, szalámigerezdek,
5806 2| legjobb barátját, az ausztrál származású Mc. Cartert hordágyon hozták
5807 1| kiválogatni a vízcseppeket származásuk helye szerint, mint Szindbádnak
5808 2| lehullott hímpora, megfogyott szárnya, elhullottak szívéből a
5809 1| körülfutották, egyenként a szárnyas, két lábon álló létrához
5810 2| Milibe. Majd a sültek és szárnyasok következtek. A marhahús
5811 2| felhajtotta waffenrokkja szárnyát, nadrágjából elővonta a
5812 1| az algimnáziumba, rövid szárú csizmácskái itt kopogtak
5813 2| után. Még hallom panaszos szavad az álmatlan éj csendjében..."~
5814 2| pártfogásodba meggyötört szívemet. Szavaddal adj erőt, hogy tovább élhessek.
5815 4| majd én fizetem.~Az ezredes szavai, bár azok meglehetős csendes
5816 4| valami varázslat az idegen szavaiban, amelyet napestig lehetett
5817 4| sem értett volna a vendég szavaiból.~- Nem tanácsos itt verekedni.
5818 4| Igazam van, János?~Az ezredes szavaitól talán más, jelentékenyebb
5819 2| vállalkozók, akik az üzleti szavakon kívül egyebet sohasem mondanak
5820 2| fülcimpájuk a suttogott szavaktól, reszket az orruk az illatoktól,
5821 2| Ezeknek a hidegvíz arcú, forró szavú keresztény nőknek a gyónását
5822 1| sehonnan nem felelt visszhang a szavukra.~Oldalt, az országút mentén
5823 3| a mi vörös bajuszunk ama századik vörös bajusz volt, amely
5824 3| elódalgott hamis parókájával, százesztendősnek mondott életkorával és kéznél
5825 2| hozzá, mint repkény a fához. Százszor megesküdtem magamban, hogy
5826 3| Ferenc húsvéti cikkét ő szedte.) És Marich úr, egy tekintélyes,
5827 2| a fogai vacogtak, máskor szédülten támaszkodott a falnak.~-
5828 4| ezredes ropogtatott - retket, szegények ételét, amelynek fogyasztása
5829 2| hercegasszonyok: fehérneműt varrtam a szegényeknek.~Ám Frigyes nem nyugodott.
5830 2| előadásánál, mert a valóságos szegényéletből voltak merítve, amely életet
5831 2| amely hang a kárörvendő szegényember hangja.~Ugyanakkor láttam
5832 2| hazamenet nagyokat nevettünk szegényen a hintóban. Az uram igen
5833 4| hogy pusztán gavallériából szegényes életmódját akarta utánozni.
5834 4| valaki, akinek volt érzéke a szegénység bajai iránt is. A csaposlegény
5835 4| mert a legjobb szív sem szegheti meg a lovagi könyvek szabályait.
5836 2| egy ifjú lovag itt nyakát szegte érte. De Ben csak egy elcsapott
5837 2| amiről a legjobb barátnők is szégyellnek hangosan beszélni. Ó, az
5838 4| mert a puszta vacsorakontót szégyellték volna. Pezsgős számlával
5839 2| álom, ami vele történt. Szégyen és düh fojtogatta a zsokét.
5840 4| között találta. Nincs nagyobb szégyene egy asszonynak, mintha a
5841 2| feje felett, és roggyant, szégyenkező léptekkel távozott a város
5842 2| karikás szemű, éjszakázó, szégyenlős hontalanok tanyáznak, a
5843 3| azért is, hogy ne hozzon szégyent a fejünkre.~A kávéház külső
5844 2| hogy az asszony a földre szegzi a szemeit, mintha semmi
5845 2| a lábamat nem vetettem széjjel, hogy a lábfejem állása
5846 1| fal mellett, ahol padok és székek állottak, bundába, télikabátba
5847 4| a csaposlegény a hátát a szekrény sarkának vethette, és a
5848 4| bajuszpedrőt pedig elzárta szekrényében, mert a tisztiszolga szemében
5849 2| férjem egyszer átkutatja a szekrényemet. Minek részletezzem ezt
5850 4| amúgy sem elkerülni. Az ő szekundánsai, az ezredesek - orvosa,
5851 3| amaz úriembereket, akiket szekundánsainak kért fel pisztolypárbajához.
5852 2| kabátja. A pepita nadrág széle ugyan fel volt gyűrve, de
5853 1| módjára a folyó jegén.~A szeles, jéghideg levegőben Szindbád
5854 1| Eldorádó-kertről, Fritz?~A körorvos szélesen nevetett:~- Valóban, a mi
5855 1| szigetről a város felé. Szürkés, szélfényű este volt. A Poprád aluszékonyan
5856 4| imbolyogva fordult meg, és szellemlépéssel szökkent ki az ajtón. "Gyerünk
5857 2| ablak mögött várták, mikor szellőztetik a templomot, hogy a fecskékkel
5858 2| olyan mélázó kedve, mint a szélnek, amely Dunakeszi alatt a
5859 4| dölyfös arcával került szembe a tekintete. Bár az ezredes
5860 3| legérdekesebb férfi a városban, aki szembeszállni készül az oroszlánnal -
5861 1| kalapnál megtalál mindent, amit szeme-szája akar. A múlt évben jártak
5862 2| szemét. Dacos láng lövellt a szeméből:~- Azért jöttem ide, hogy
5863 2| asszonyok karzatán, de könnyes szemed hiába forgatod segítség
5864 2| tiszta vizet a meggyulladt szemednek, vigasztaló szavakat a füledbe,
5865 1| pillanatban csak a lehunyt szemektől félt, amelyek talán hirtelen
5866 4| semmi köze sincs az illető személyéhez, se rokonságához, se esetleges
5867 2| a szerencse, hogy végre személyesen megismerkedjem egy lovagjával,
5868 3| felirattal. Buta és gonosz női személyiség volt ez, akit még abból
5869 2| arcszínem visszatérőben van, szemem olykor felragyog, ok nélkül
5870 2| mindig a földre sütöttem a szememet, mint a nagy bűnösök. Ó,
5871 1| tekintet nélküli, üres szemére, ím, most világosan emlékszik,
5872 2| Iparcsarnok környékén. Ben szemérmesen húzódott meg azon a mellékúton,
5873 3| Csak a nők tudnak olyan szemérmetlenek lenni, mint a szobák.~Széplaki
5874 4| vetélkedhetett. Az embernek szemesnek kell lennie, ha jó falathoz
5875 4| sokat esznek - fordult most szemhunyorgatva a csaposlegényhez. - Nem
5876 4| kezdett a szeme, pedig a szemöldökbozontok már régen nem voltak ehhez
5877 2| komor volt az arca. Sűrű szemöldökei csaknem összeértek, szájszögletei
5878 3| gyorsíró tanár ideges, félelmes szemöldökeivel. Titusz szórakozott maradt
5879 2| Az asszony összehúzott szemöldökkel nézett darabig a földre,
5880 3| józanság, hogy csak táplálkozás szempontjából veszik igénybe a vendéglőt,
5881 3| tudsz úriember lenni - tette szemrehányásait a kalap, amint Széplaki
5882 2| lehetett Ben önkéntelen szemtanúja a diszkrét jelenetnek. Ben,
5883 3| szalagjával ugyancsak a vidám szemüvegek közé tartozott, amely mögött
5884 4| bizonyosan most kelt fel délutáni szendergéséből, és töntörögve végighaladt
5885 2| bronzfigurája csendesen szendergett.~Az előkelő hölgy mozdulatlanul
5886 1| hosszú folyosó következik szentek képeivel, van egy kép, bizonyosan
5887 2| mint a démonnak, aki a szenteket a pusztában kísértette.
5888 2| a csodákból. Még a sötét szenteltvíztartóba is alig mertem bemártani
5889 2| leliismeret-furdalás ördöge, mert a szenteltvízzel mindent eloszlatnak.~A pap
5890 2| olyan valaki látogatja a szentélyt, akinek még a cipője is
5891 2| ön valaha Hnatyukról, a szentesi parasztról, aki hűtlen feleségét
5892 2| olyan szeme van, mint a Szentháromságnak, olyan hangja, mint a villámnak,
5893 2| hogy valamely nagy szakállú szentkép hangosan elkiáltja magát
5894 2| lehetek egykor, mint azok a szentté avatott nők, akiknek színes
5895 2| takarékoskodnának velük. Az indulatok és szenvedélyek elrejtőznek a kapuk megett.
5896 4| otthonából, hogy méltatlan szenvedélyeknek éljen? Pedig, ugye, nehéz
5897 2| karfájára borulva... oly szenvedélyesen rázkódott, olykor hangosan
5898 2| megajándékozni szerelmemmel. Szenvedélyességem nem adott időt a gondolkozásra.
5899 2| Nincs magasztosabb érzés a szenvedésnél, ha az igaz hitért szenvedünk -
5900 2| megállanak.~Ben még sohasem szenvedett így életében. Szerelmes
5901 2| egy gyenge, tehetetlen, szenvedő és érzékeny nő vagyok, bármilyen
5902 2| zsidó lányok, ugyancsak szenvedtünk, ha valami nyomta a lelkiismeretünket.
5903 2| szenvedésnél, ha az igaz hitért szenvedünk - folytatta a pap, és éhes
5904 2| egy hivatalnok főnökének. Szépen leemelve kalapját, megforgatta
5905 3| egyik-másik hírlapíróért (így Széplakiért is) elkerülhetetlen helyzetekben
5906 3| Mi történne például, ha Széplakink átlépdelne a kocsiúton,
5907 3| nyilván többször hallotta Széplakitól, mert nem mutatott meglepetést
5908 3| kiáltott fel Titusz, miután a szépségbálványt karonfogva asztalához vezette,
5909 2| Kúria fogadóban találkozunk. Szerdán társadalmi életet élek,
5910 2| ajándékozott meg a végzet. Szerelmeimben csalatkoztam. Örvendeztem
5911 2| regény született volna az ő szerelmeiről, de csak középműveltségű
5912 2| csillogtak-villogtak, mint az emlékezeti szerelmek. Regények és színdarabok
5913 2| akartam érni. De egyetlen szerelmem se volt oly drága, mint
5914 2| kezét:~- Eddig minden új szerelmemért drágán meg kellett fizetni.
5915 2| Leküzdtem Frigyes iránti őrjöngő szerelmemet, időm nagy részét családi
5916 2| én szoktam megajándékozni szerelmemmel. Szenvedélyességem nem adott
5917 2| Elmondtam egy Ismeretlen szerelmemnek, akit minden nő óhajt, midőn
5918 2| néha azt is megkívánja a szerelmeskedés hevében, hogy úgy bánjanak
5919 4| urukat a szolgálóval való szerelmeskedésben. Lehet akármilyen tekintélyes,
5920 2| amelyet az este érkezett szerelmespár egész éjszakára előre kifizetett.
5921 2| nevezte: egy szórakozott szerelmespárt talált. Ben nem sokat ügyelt
5922 2| azok sem, akik egy titkos szerelmet dugdosnak szívük szoknyája
5923 2| csókolta, emlékeztetett szerelmünkre, de én nem tudtam magamról,
5924 2| szomszéd ház előtt, amely szerenádnak címe, mint az operettben,
5925 2| vizitben voltam, ő adott szerenádot a szomszéd ház előtt, amely
5926 3| levében babérlevél úszik, és szerencséd lesz párbajodban, ha sörétszemet
5927 2| megtalálhatja a pesti nők közt szerencséjét. Ebben az időben Pesten
5928 3| Csak a nőknek van olyan szerencséjük, hogy akkor tudnak sírni,
5929 3| lépett a hölgy elé...~- Ha szerencsém lehetne asztalomnál, nagyon
5930 3| akarom, szerkesztő úr. Csak szerencsét jöttem kívánni. Csak egy
5931 3| az már a koholt családi szerencsétlenségek alkalmával szokás: első
5932 2| sors néha tetézi ily új szerencsétlenséggel a szerencsétlenek sorsát.
5933 3| az eledel a legdrágább a szerény étlapon.~- Becsinált csirkét,
5934 3| segítségére volt az orfeumi dáma szereplésének megkönnyebbítésére, felállott
5935 2| megesküdtem...~- Már nem szeret - rebegte megrendülve a
5936 2| és az elhagyott réteken szeretkezve leheveredtünk. Kimentünk
5937 3| készülsz meghalni. Ha nem szeretnéd a böftököt: akad mindig
5938 2| élettörténetüket annak, akit szeretnek, és aki figyelmes arccal
5939 4| természetét. De mindenesetre szeretném tudni, hogy nincs-e odakint
5940 2| ajándékkal lepték meg a zsoké szeretőit, kijavították az idomárok
5941 4| rokonságához, se esetleges szeretőjéhez, se apjához, se anyjához:
5942 3| szerkesztőt, aki egy gróf szeretőjéről kellemetlenségeket írt lapjában:
5943 2| tudott enni és inni. A régi szeretők kedvenc ételeit egymás után
5944 2| erkélyre, hogy mindenféle szeretőkről álmodozzak.~Időm nagy részét
5945 2| tudod élettörténetemet. Szeretsz-e? - kérdezte az asszony.~
5946 2| és újabb barátokat tudtam szerezni. Igen jól ment a dolgunk,
5947 3| Mindenekelőtt méltó kalapot kellett szereznie, mert a hírlapíró kalapja,
5948 1| cipők, a nagy, havas cipők szerfölött előnyomulnak tánc közben.
5949 3| jobb volna Salon-naptárt szerkeszteni, és tovább élni a holnapi
5950 3| betűkkel ezt a felírást szerkesztették: Marich-asztal. (Marich
5951 3| amelyet abban az időben szerkesztettem, amikor a magyar írói világot
5952 3| pincér. Gondold el, hogy a szerkesztődnek volna olyan párbaja, amelyet
5953 3| mint némely tehetségtelen szerkesztőket. Aki megmaradt kakasnak,
5954 3| való ez, nem pedig olyan szerkesztőnek, aki immár a halálra is
5955 3| sem volt a Bodzafa utcai szerkesztőség felé irányítani lépteit,
5956 3| színhelyéről visszatért, a szerkesztőségi szolga fizette ki. És ezért
5957 3| A múltkor is azt a kövér szerkesztőt, aki egy gróf szeretőjéről
5958 3| kirakatából kacérkodna a bús szerkesztővel. Más alkalommal talán megfelelő
5959 1| csengők csörögtek a lovak szerszámján, amint az öles hóval borított
5960 1| akartam lenni felszentelt szerzetes létemre. Már fel is léptem
5961 3| mind én dolgozom fel, mert szerződésem van az uradalommal.~- Megvoltam
5962 3| kérését: hiúságból vagy szeszélyből, mintha mindig azt akarná
5963 4| érzéketlenül nyújtotta feléje a szeszespoharat. A fiatalember a poharat
5964 4| füstgomoly, amelyet az ezredes szétfújt maga körül, mintha mindent
5965 2| a havas felhők hirtelen szétnyíltak, és a hold bevilágított
5966 1| és ügyetlenül lejtettek a szétvetett lábú tűzoltólétra körül,
5967 1| a tánciskolába megyünk a szigetre...~- A tánciskolába! - kiáltott
5968 1| ballagott a direktorral a szigetről a város felé. Szürkés, szélfényű
5969 2| volna el arcát. Ezalatt a nő szigorúan és konokul elfordította
5970 2| villámnak, amely a Gellérthegy szikláit látogatja, s olyan mélázó
5971 2| malomigazgató átkától.~5~Bennek szikrázott a szeme az éhségtől, amíg
5972 4| ezredes rövid szagolás után szilárd kézzel leöntötte a pálinkát
5973 3| Széplaki borotválatlanul, szilvaszínű szájjal és fátyolozott tekintettel
5974 3| ez az a bizonyos húsvéti szilvórium, amelyet a szent zsidók
5975 4| kopogtatót.~- Egy pohár erős szilvóriumot kérek - szólott a fiatalember,
5976 1| Benedeké?... A lovak várost szimatolván, a kocsis az utazás végcélját
5977 2| katonára.~A katona olyan szimplex, szinte ostoba fráter volt,
5978 2| emlékezeti szerelmek. Regények és színdarabok hősei voltak, párbajokat
5979 1| pisztráng tán emlékezett is Szindbádra abból az időből, midőn még
5980 1| mély hangon beszélt, és Szindbádról még csak annyi véleménye
5981 2| szentté avatott nők, akiknek színes arcképeivel a pap sűrűn
5982 2| A fohászoknak mineműsége színesíti az ablakokat. A kék ablakok
5983 1| okból meg akar büntetni. Én színész akartam lenni felszentelt
5984 2| emelték bőrének világos színét. Ezeket a szív alakú, érzéki,
5985 2| kifinomítva, beillatosítva a színházak piros páholyaiban és selyemboltokban,
5986 1| ahol soha az életben többé színházat nem láthatok... Ferenc barátom
5987 4| összes ruhadarabokat valamely színházból kérte volna kölcsönbe. De
5988 1| Nincs kaszinónk, nincs színházunk, nincs semmi, semmi szórakozásunk...
5989 3| őszi legyek, mert a párbaj színhelyének közelében egy istálló volt...
5990 3| kocsiját, amelyen a párbaj színhelyéről visszatért, a szerkesztőségi
5991 1| kezdte a direktor, és hangja színpadiasan csengett - úgy vagyunk,
5992 2| sápadt arcukkal keleties színt adnak Budapestnek. A nyakán
5993 1| számára kijelölt a gazda. Két színültig megrakott ágy állott a csúcsíves
5994 2| főhadnagy csupán az első szippantásokat fújta oly gondtalanul a
5995 2| költő verséből kelt útra szitakötőszárnyakon, de midőn a Ligetnek abba
5996 3| Munk úr előbb csendesen szitkozódott, majd hangos káromkodással
5997 4| UTOLSÓ SZIVAR AZ ARABS SZÜRKÉNÉL~Az ezredesnek
5998 4| állíthatták a székre, és a szivar- vagy pipahamut akkor halászhatták
5999 4| szivarhoz illik.~Ezzel a szivargyújtási jelenettel körülbelül végeztünk
6000 4| ízletes volt, mint az utolsó szivarhoz illik.~Ezzel a szivargyújtási
6001 4| mondta az ezredes, kis bunkós szivarja rágyújtása közben. Hátrább
6002 4| vette kincseit, a különböző szivarokat, amelyeket néha hetekig
6003 4| elfuvaroztak. Aki után a cifra szivarszalag maradt a sarokban.~
6004 4| találta ki az asszony.~Majd szivartárcájában keresgélt, miután ott egyenkint
6005 4| felelte az ezredes, pedig a szívbillentyűi miatt egy katonaorvos eltiltotta
6006 2| mert mindig igazán, tiszta szívből szerettem.~- A katonát is? -
6007 2| megfogyott szárnya, elhullottak szívéből a gyengéd hangzatok, kihullottak
6008 4| mely féregútjában a retek szívéhez alattomosan közeledik, nyoma
6009 2| lakik. Te tudod, hogy a szívem jó. Te tudod, hogy az arcfestéket
6010 2| mély vallásosság költözött szívembe. Néha arról ábrándoztam,
6011 2| pap jó ideig betöltötte szívemben azt a helyet, amely hely
6012 2| pártfogásodba meggyötört szívemet. Szavaddal adj erőt, hogy
6013 2| báróné mint irányította szívének a pisztoly csövét, amikor
6014 3| Ebben a percben hírlapírónk szívesebben állott volna már az ezredes
|