Par.

 1 25 |           a huszárnak, ki azonban igy kiálta a közelgőkhöz: -
 2 30 |           van ni! - mondja Tima - igy tesz ám én velem vitéz kapitány
 3 35 |         volt a vendég a háznál, s igy a fönnjáró cselédek kevesen
 4 37 |     táborba eljuthatott férjéhez.~Igy bánik a huszár az asszonyokkal.~ ~
 5 38 |          a pénz látására sóhajta, igy szólt: - Nem adom el uram;
 6 43 |    egymást.~Ez a dolog egymásután igy ment, hogy kettő-kettő,
 7 50 |     leszól a hizóhoz: "Na, siska! igy aztán mind a ketten megélünk!"~ ~
 8 53 |          nem lett.~- Megvagyok én igy is! mondja az öreg.~- Na,
 9 54 |           kapitány ur, már látom, igy nem megy, hanem kérem átossággal,
10 56 |       legközelebb álló kérődzőhez igy szólt: Ej, hordjon el a
11 56 |  reggelitől: egész egykedvüséggel igy szólalt meg: "Ejnye a ki
12 58 |          és cirumspectus modorban igy szól hozzá: ha el akarja
13 60 |          után a banda egyik tagja igy szólt a parancsnokhoz: -
14 63 |         előtt ment; egy közkatona igy szólt hozzá:~"Generális
15 66 |         és Budavárát megpillantá, igy kiáltott fel: Én csak egy
16 118|          a fizetésbe számolnám, s igy adnék készpénzben 25 frt
17 119|        csattog, csata, csatár, és igy tovább más ötven gyökeret
18 124|           lével eresztének föl; - igy közlé a Pressburger Pannonia
19 124|        Mondtam én azt amice, hogy igy járunk mi az anglussal;
20 145|         eldögölvén, nyuzás közben igy szólitja meg valaki:~- Megdöglött
21 145|          be a kanász, hidegvérrel igy szóla a megbukott czigány:~-
22 160|          a másik sárczipő megvan.~Igy is jár az ember.~ ~
23 168|  irgalmatlanul megvertek.~- Szja! igy jár az, a ki a jó uton nem
24 179|         tesznek el ugorkát télre, igy a helybeli urak egyikétől
25 180|         vállára vette a zsákot, s igy biztatá nyergéből a lovat:~-
26 190|    állomásnál változtassák, ... s igy én épen háttal találtam
27 203|          erre megjegyzé valaki:~- Igy van az, - ha az ember aranyát,
28 208|    háziszolga, a halottjegyzékben igy jelentetett:~"Folyó hó 10-
29 216|       látván a sajátszerű esetet, igy itélt:~Az első vádló száz
30 231| elkeseredetten, - mertem volna én igy tenni apámnak, tán agyonütött
31 254|          megvan a maga mulatsága, igy az egyszeri csizmadia is
32 275|           nagy követ tett bele, s igy küldé a hálátlanak szinte
33 288|      Mindenszentekhez tartozik, s igy Mindenszentek napja után
34 313|     találom, megmondom neki, hogy igy kell engem haza várni? aztán
35 315|           felügyelőhöz fordulván, igy szólt:~- Eresszétek el ezt
36 315|           megrontsa jelenlétével.~Igy maradtak hoppon a hazudók.~ ~
37 325|    igazság a hazugságtól?~A bölcs igy felelt:~- A mennyire a szem
38 327|           meg, és hozd fel nekem.~Igy vették észre, hogy a fiu