Par.

2001 324|                   gyerek keservesen bőgött a ház végében. Nem tudták,
2002 325|                   Mennyire esik az igazság a hazugságtól?~A bölcs igy
2003 325|                  az igazság a hazugságtól?~A bölcs igy felelt:~- A mennyire
2004 325|         hazugságtól?~A bölcs igy felelt:~- A mennyire a szem a fültől.~ ~
2005 325|                   igy felelt:~- A mennyire a szem a fültől.~ ~
2006 325|                felelt:~- A mennyire a szem a fültől.~ ~
2007 326|               hetyke urfi egykor azt monda a tőle kéregetőnek:~- Ha nem
2008 326|                  uram - válaszolá jámborán a kéregető - akkor legalább
2009 327|                                Egy nagy ur a fiát bolondnak hitte, és
2010 327|                   fiát bolondnak hitte, és a háznál mindenki ugy bánt
2011 327|                  mint bolonddal szokás.~Ez a bolondnak vélt kis fiu,
2012 327|                    fiu, dobverőjét egyszer a kutba ejté. Tudta, hogy
2013 327|                  senki sem hozza fel onnan a kedvéért. Kapja magát, egy
2014 327|                  az asztalról, s beledobja a kutba.~Szidják a cselédséget,
2015 327|                 beledobja a kutba.~Szidják a cselédséget, miért nem vigyáznak
2016 327|                     orruk elől is ellopják a kanalat.~Azonban a dolog
2017 327|                ellopják a kanalat.~Azonban a dolog abban mult, nemsokára
2018 327|            nemsokára elfeledték.~Ekkor meg a fiu ugyanazon kutba egy
2019 327|                 alá vettek, hogy melyik az a házi tolvaj, kinek a révén
2020 327|                    az a házi tolvaj, kinek a révén elcsuszik a drágaság?
2021 327|                    kinek a révén elcsuszik a drágaság? Természetesen
2022 327|             cselédség, s mindenik röstelte a dolgot; azért mindannyi
2023 327|           pironkodni kénytelen.~Ezt akarta a bolondnak tartott fiu. Épen
2024 327|               megint elvitt egy tányért és a kutba hajitá.~A mint észrevette
2025 327|                 tányért és a kutba hajitá.~A mint észrevette egyik inas,
2026 327|                egyik inas, tüstént jelenté a dolgot, és egy embert leeresztettek
2027 327|                   egy embert leeresztettek a kutba, hogy hozza fel az
2028 327|            kotorászása közt felkiáltott:~- A másik tányért is megleltem,
2029 327|                   tányért is megleltem, és a kanalat is; azokat szintén
2030 327|                   mindjárt fölviszem.~Erre a bolondos fiu, ki a kutatásnál
2031 327|                    Erre a bolondos fiu, ki a kutatásnál jelen volt, lekiált:~-
2032 327|                     Igy vették észre, hogy a fiu mégsem oly bolond, mint
2033 328|            egyet-kettőt, már feladta X. ur a kezére bizott várat.~Midőn
2034 328|                 kezére bizott várat.~Midőn a vár uj birtokosa parancsnokot
2035 328|                   ki, keserüen panaszkodék a vár átadója, hogy nem neki
2036 328|               átadója, hogy nem neki adják a parancsnokságot.~- Barátom -
2037 328|        parancsnokságot.~- Barátom - felelé a vár megvevője - én e várba
2038 330|             tanácsosai ajánlák, vetne adót a kutakra; ez megtöltené kincses
2039 330|              kamaráját.~- Barátim - felelé a fejedelem - azt magának
2040 330|                 tartotta az ur Isten, hogy a vizet borrá, vagy aranynyá
2041 331|               pengőforintja. Történt, hogy a herczeg nagy ünnepélyt tartván
2042 331|                   mártott gyertyát, melyet a herczegnek ajándékban vitt.~
2043 331|            érkezvén, rémitő tolongása volt a vendégeknek, s mindenki
2044 331|                    ember, de annál kevésbé a szappanos.~Azonban addig
2045 331|              szappanos.~Azonban addig járt a herczegi tisztek nyakára,
2046 331|                  akar, adott neki egyet, - a mit a szappanos jó pénzért
2047 331|                  adott neki egyet, - a mit a szappanos jó pénzért odakinn
2048 332|             gyülése volt, s előhir szerint a szappanosokra valamely keserves
2049 332|                rendszabályt akartak hozni.~A mi szappanosunk tünődött,
2050 332|                 nem fog boldogulni, hacsak a megyei szónokok egyikét
2051 332|             kenyerezi.~Majdnem vért izzadt a nyomorult, mig valahára
2052 332|              valahára rászánta magát, hogy a tanácsot kövesse; mert a
2053 332|                   a tanácsot kövesse; mert a bekövetkezendő kár mégis
2054 332|               alázatosan, hogy szót emelne a szappanosok mellett, megösmerésül
2055 332|               asztalon.~G. megigérte, hogy a szappanosok mellett fog
2056 332|                   fog szólni.~Elkövetkezik a gyülés napja, - hevesen
2057 332|                 napja, - hevesen törnek ki a szappanosok ellen, - ott
2058 332|               szappanosok ellen, - ott van a mi szappanosunk is, és majdnem
2059 332|                szappanosunk is, és majdnem a nyavalya töri ki, hogy G...
2060 332|          szónoklata döntő szokott lenni, s a mi több, köznapi szójárás
2061 332|                Tekintetes karok és rendek! A fönnforgó tárgyban az előttem
2062 332|              ellenkező véleményben vagyok.~A terem minden zugából hallatszik
2063 332|                  minden zugából hallatszik a bámulás, az előbbeni szónokok
2064 332|                  jőnek, s már bánni kezdék a szólást; csak a mi szappanosunkból
2065 332|               bánni kezdék a szólást; csak a mi szappanosunkból akar
2066 332|                    vagyok.~- Éljen! kiálta a szappanos.~- Csakhogy -
2067 332|                  meg vagyok - vesztegetve.~A szappanos elszédült, a terembeliek
2068 332|                     A szappanos elszédült, a terembeliek pedig bámultak.~-
2069 332|              tegnap azon föltétellel, hogy a szappanosok mellett szólok,
2070 332|                 ezt hagyta nálam, - mondja a szónok, kihuzván a tegnapi
2071 332|                  mondja a szónok, kihuzván a tegnapi ajándékot, - s a
2072 332|                   a tegnapi ajándékot, - s a gyülés szemeláttára fölbontván
2073 332|                    szemeláttára fölbontván a papirt, száz meg ezer torok
2074 333|                       Házat vett árverésen a szappanos; a vétel után
2075 333|                vett árverésen a szappanos; a vétel után elment megnézni
2076 333|                 vétel után elment megnézni a házat, s végre a pinczébe
2077 333|                  megnézni a házat, s végre a pinczébe ment.~- A pincze
2078 333|                   végre a pinczébe ment.~- A pincze fala már dülőfélben
2079 333|                   dülőfélben van, - mondja a házmester - épiteni kell.~-
2080 333|                   Az kellene épen - mondja a fösvény, megtapogatván a
2081 333|                   a fösvény, megtapogatván a hajolt falat, - mely irtóztató
2082 334|                           Felesége is volt a fösvénynek, gyermeke is,
2083 334|                 sulyosan megbetegedett, de a vén szappanos a világért
2084 334|          megbetegedett, de a vén szappanos a világért sem hivatott volna
2085 334|                    Most mindjárt meghal ez a gyerek, - mondja az anyja,
2086 334|                      mondja az anyja, mire a vén gonosztevő csakugyan
2087 334|                   nagy baj lehet, midőn ez a pénzzsák megmozdul.~Hazaérnek,
2088 334|             megmozdul.~Hazaérnek, az orvos a betegnek ágyához rohan,
2089 334|                    betegnek ágyához rohan, a szappanos a boltban várja
2090 334|                 ágyához rohan, a szappanos a boltban várja a kijövő orvost.~-
2091 334|                  szappanos a boltban várja a kijövő orvost.~- Nos, hogyan
2092 334|                  orvost.~- Nos, hogyan van a gyerek? - kérdi a szappanos.~-
2093 334|               hogyan van a gyerek? - kérdi a szappanos.~- Már megzöldült, -
2094 335|                  volt, - elment az asszony a boltoshoz, kérvén, hogy
2095 335|                való finom posztót, melyért a pénzt leteszi, - hanem ugy
2096 335|                 ajándékban volna.~Megörült a szappanos az ajándéknak,
2097 335|               ajándéknak, s azonnal rohant a boltba. Talán megköszönni,
2098 335|                 önök? - dehogy, azt mondja a boltosnak:~- Minthogy az
2099 335|                   jövedelmet vészen, tehát a boltbért fölemelem - száz
2100 336|                             Mészáros lakik a szappanos szomszédságában,
2101 336|                  ki már igen megunta, hogy a szappanos kutyája minden
2102 336|                    az álmot.~Mit csináljon a mészáros? mindennap jókora
2103 336|           mindennap jókora csontokat dobál a szappanos udvarába, hogy
2104 336|                   szappanos udvarába, hogy a kutya dolgot kapván, ne
2105 336|                    ugasson.~Észrevette ezt a szappanos, a kutyát elpusztitotta
2106 336|                Észrevette ezt a szappanos, a kutyát elpusztitotta a háztól
2107 336|                     a kutyát elpusztitotta a háztól a csont miatt, melynek
2108 336|              kutyát elpusztitotta a háztól a csont miatt, melynek ő jó
2109 337|                 hogy egy levelet vigyen el a szappanosnak.~Azonban a
2110 337|                    a szappanosnak.~Azonban a fuvaros nagyon megkésvén
2111 337|                 Ugyan - atyámfia! - mondja a fuvaros - nem tudna egy
2112 337|                  tudna egy embert, aki ezt a levelet elvinné annak az
2113 337|              Elviszem én, adja ide, mondja a kérdett, átvevén a pénzt
2114 337|                  mondja a kérdett, átvevén a pénzt és levelet.~- De ösmeri-e?
2115 337|             levelet.~- De ösmeri-e? mondja a paraszt.~- Ösmerem hát!
2116 338|                                            A városhoz félórányira fekvő
2117 338|         félórányira fekvő szőlőhegyen volt a szappanosnak szőlője is,
2118 338|               kiment; de minthogy restelte a gyalogolást, hol egy, hol
2119 338|                  itcze bor áráért vigye ki a szőlőkig; csakhogy az alávaló
2120 338|                    mindig leugrott, s mire a fuvaros észrevette, már
2121 338|                 már annyiszor próbálta azt a igazságot, hogy hire ment,
2122 338|                  aki már ösmerte, és leste a vén kópét, s a mint szökni
2123 338|                    és leste a vén kópét, s a mint szökni akart, az ostornyélnek
2124 338|                  végével jól elvervén, még a multkori fuvart is megadatta
2125 339|             gondviselője ült.~- Ah! sóhajt a haldokló - végem közelget,
2126 339|                  végem közelget, de hiszen a meghaláshoz nem kell világosság.
2127 339|             világosság. E szavaknál eloltá a lámpát, s ez volt utolsó
2128 340|                 pedig minduntalan dicsérte a rossz kenyeret.~Ki nem tudván
2129 340|                  magával ott maradt, ámbár a rossz kenyér miatt igen
2130 340|                       meg akarván tréfálni a papucs alatt nyögő grófot,
2131 340|               nagyon szivesen szabadult el a háztól, hogy jól lakhassék;
2132 340|                  jól lakhassék; H... tehát a grófot másnapra magához
2133 340|                    magához vendégül kérte.~A gróf a lehető legszivesebben
2134 340|             magához vendégül kérte.~A gróf a lehető legszivesebben engedett
2135 340|                    legszivesebben engedett a meghivásnak.~Másnap, midőn
2136 340|                   gróf nagy örömmel mondja a házi urnak:~- Ah, barátom, -
2137 340|                 Tréfálsz, barátom - mondja a házi ur - bizonyosan tréfálsz, -
2138 340|                 dicsérted saját asztalodon a kenyeret, hogy nem tudtam
2139 341|                    Egy katonatisztnek mind a két lábát elszakasztván
2140 342|                   Vigyázzon kend, - mondja a káplár a rekrutának - most
2141 342|                    kend, - mondja a káplár a rekrutának - most megtanitom
2142 342|              megtanitom kendet, hogy mi az a katonaregula. Ha már most,
2143 342|                mellett, ugy, hogy az egyik a másiktól alig volna egy
2144 342|                  egy ölnyire, közben pedig a mélység száz ölnyi, s azt
2145 342|                    egyik oldalon lemennék, a másik oldalon pedig föl.~ ~
2146 343|                    ezred, hogy kiinduljon. A nagy sietségben egy embert
2147 343|                 nagy sietségben egy embert a városon kivüli helyek egyikénél
2148 343|                 végre huszonnégy óra mulva a főőrhelyre indult, hol már
2149 343|                 sem lelt. Nem sokat busult a fiu, hanem fölkereste szeretőjét,
2150 343|                   fölkereste szeretőjét, s a helyett, hogy az ezred után
2151 343|                    év mulva ijedten szalad a menyecske a mezőre, s urának
2152 343|                 ijedten szalad a menyecske a mezőre, s urának mondja,
2153 343|               megérkezik.~Nem jött zavarba a gazda, hanem emlékül elrakott
2154 343|            feledték.~Csudálkozva hallották a tisztek a hirt, hogy valaki
2155 343|            Csudálkozva hallották a tisztek a hirt, hogy valaki évek óta
2156 343|                 Utóbb az ezredes megtudván a dolgot, könyörült a siránkozó
2157 343|              megtudván a dolgot, könyörült a siránkozó asszonyon és gyermekein,
2158 343|                 asszonyon és gyermekein, s a furfangos ficzkót eleresztette.~ ~
2159 344|                  szivü urnál ebéden lévén, a házi ur azt mondja neki:~-
2160 344|                 agár!~- Na, na! - válaszol a tiszt, - vigyázzon magára,
2161 344|                  agarak igen veszedelmesek a - nyulaknak.~ ~
2162 345|                                   Tanultak a polgárok fegyverben gyakorlani.
2163 345|           átnézetet csuffá tette, oda megy a tiszt és mondja:~- Mellett
2164 345|                   és mondja:~- Mellett ki, a hast be!~- Jól van, jól,
2165 346|                 Hitelezőjével beszélgetett a tiszt, épen akkor végezvén
2166 346|               valami halottra harangoztak. A hitelező aggódva pénzeért,
2167 346|                 azt mondja:~- Hadnagy ur - a harangszó nem juttatja eszébe,
2168 346|                  Azt nem, - hanem gondolok a harang kötelére, milyenen
2169 347|                 Szintén ujoncokat tanitott a tiszt, és magyarázta nekik
2170 347|                   tudná megmondani? mondja a tiszt körülnézvén a fiukon,
2171 347|                 mondja a tiszt körülnézvén a fiukon, kik mélyen hallgatának,
2172 347|                   végre egy köpcös kiválik a többi közöl és várja a kérdést.~-
2173 347|             kiválik a többi közöl és várja a kérdést.~- Tehát mit csinálnál -
2174 347|               Tehát mit csinálnál - kapott a szóba a tiszt, ha előőrsön
2175 347|                 csinálnál - kapott a szóba a tiszt, ha előőrsön valaki
2176 347|                    Föltartóztatnám - felel a fiu.~- S aztán?~- Leütném.~ ~
2177 348|                 mindenféleképen iparkodtak a suhancok megmenekülni.~Az
2178 348|             lármázhattak neki bár mennyit, a fiu szünet nélkül vigyázott,
2179 348|                    az őrmester gyanakodván a fiura, cselhez folyamodott,
2180 348|             cselhez folyamodott, és mintha a fejét tapogatná, hátulról
2181 348|                  melynek csengését hallván a zsidó fiu, rögtön utána
2182 349|          kivántatik egy ágyutöltésre, hogy a golyót 800 lépésnyire vesse? -
2183 350|                                            A franczia hadjárat alkalmával
2184 350|                   s mindenképen igyekezett a tisztet elfogni.~A tiszt
2185 350|              igyekezett a tisztet elfogni.~A tiszt már mind a két pisztolyát
2186 350|                  elfogni.~A tiszt már mind a két pisztolyát kilődözvén,
2187 350|              kilődözvén, ártani nem tudott a huszárnak, és utoljára is
2188 350|                magát.~Utóbb megkérdeztette a huszárt, hogy miért nem
2189 350|                   vágott ő is?~- Sajnáltam a lovat és a jó ruhát, hogy
2190 350|                       Sajnáltam a lovat és a jó ruhát, hogy többet kapjak
2191 351|                    Akárhányszor, válaszolt a katona.~- Hát ellenséget
2192 352|                    ököl nagyságú betüt ugy a szeméhez rántott, mintha
2193 352|                   szeméhez rántott, mintha a világért sem tudná máskép
2194 352|                  máskép elolvasni.~Azonban a hadnagy óvatos volt, azért
2195 352|                     Eljött másnap az urfi, a hadnagy az előszobában fogadá,
2196 352|         előszobában fogadá, nyitva hagyván a mellékszoba ajtaját, melyen
2197 352|               sodrony volt huzva.~- Menjen a szobába - mondja a hadnagy -
2198 352|                  Menjen a szobába - mondja a hadnagy - asztalomon fekszik
2199 352|                  fekszik elbocsátó levele.~A fiu örömmel megy az ajtó
2200 352|                   ajtó felé, azonban látva a sodronyt, alatta elbujt.~-
2201 352|                    mégis jól lát? - mondja a hadnagy, s az urfit más
2202 353|                               Beszélgetett a katona a tiszttel:~- Kapitány
2203 353|                      Beszélgetett a katona a tiszttel:~- Kapitány uram,
2204 353|             tiszttel:~- Kapitány uram, ezt a lovat ki fogja majd?~- Kend
2205 353|                   majd?~- Kend maga.~- Hát a kardot?~- Azt is kend maga.~-
2206 353|                    Azt is kend maga.~- Hát a kardot?~- Mondtam már, hogy
2207 354|               leesvén nagyot koppant, mire a komikus azt mondja:~- Az
2208 355|                      Mért tapsol ön, mikor a többi fütyöl?~- Uram! -
2209 356|            játékszinbe?~- Nem én, - felele a kérdett, - mert a mint a
2210 356|                   felele a kérdett, - mert a mint a szinlapon olvasom,
2211 356|                   a kérdett, - mert a mint a szinlapon olvasom, az egész