Par.

 1 48 |           s ilyenkor aztán már a fiu is tüzbe jő, kivált mikor
 2 48 |         gondolja az öreg, hogy a fiu rákap a jó munkára azon
 3 110|              én - höbögött a kis fiu - ne ... kem ... tyukszemem
 4 163|        azért olyan - okoskodék a fiu, - mert édesapám ma nem
 5 196|       kis sajtot és szalonnát.~A fiu rögtön kihalászta a szalonnát,
 6 196|      nekem?~- Igen - okoskodék a fiu - válaszszon édes apám,
 7 197|         az iróasztalnál, midőn a fiu belépett:~- Édes apám hivatott?~-
 8 197|       kacsintgatsz.~Hallgatott a fiu, nem tudván tagadni a dolgot,
 9 224|       meg az oskolában, mondja a fiu, mert Pénzes Ferit és Garas
10 231|      lehetett kednek! - mondja a fiu.~- Bizony, nem is olyan
11 314|         is megelégszik.~Másnap a fiu összeszedi urának minden
12 327|          Ez a bolondnak vélt kis fiu, dobverőjét egyszer a kutba
13 327|          elfeledték.~Ekkor meg a fiu ugyanazon kutba egy ezüst
14 327|       akarta a bolondnak tartott fiu. Épen midőn legtöbb szem
15 327|       fölviszem.~Erre a bolondos fiu, ki a kutatásnál jelen volt,
16 327|         Igy vették észre, hogy a fiu mégsem oly bolond, mint
17 342|       Értettem, felel az együgyű fiu.~- Nohát átugranék-e kend?~-
18 343|         lelt. Nem sokat busult a fiu, hanem fölkereste szeretőjét,
19 347|        Föltartóztatnám - felel a fiu.~- S aztán?~- Leütném.~ ~
20 348| lármázhattak neki bár mennyit, a fiu szünet nélkül vigyázott,
21 348|        csengését hallván a zsidó fiu, rögtön utána kapott, s
22 352|   Veszprémben egy sorozáson levő fiu rövidlátónak adta ki magát,
23 352|      fekszik elbocsátó levele.~A fiu örömmel megy az ajtó felé,