Par.

 1 7  |                           Ha már annyira van - mondja a baka a huszárnak,
 2 48 |      vágd! mondja az öreg, mikor annyira megfaragta az ellenséget,
 3 84 |        aggódtatván, a haza sorsa annyira elfoglalá lelkét, hogy misézés
 4 95 |      Kmettinek, s mind a mellett annyira elválhatlanok, hogy mindig
 5 118|      József!...~Ez a szólongatás annyira ment, hogy utóbb az asszony
 6 121|      mondta, hogy: rekedt; pedig annyira nem énekelt, hogy szinte
 7 121|          Esett tudniillik az eső annyira, hogy majdnem a várfalat
 8 125|     esett, mert a föladott tárgy annyira bonyolódott volt, hogy sehogysem
 9 252|    valami Klimits nevezetű ember annyira elhiresedett ostobaságáról,
10 289|     lebeszélni, de a boldogtalan annyira szerelmes volt a csizmába,
11 303|        feslett életü tánczosnéba annyira belebolondult, hogy végre
12 340| bizonyosan tréfálsz, - tegnap is annyira dicsérted saját asztalodon